Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-14 / 162. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 162. szám 1980. június 14., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Építők ünnepe Ünnepi tiles a Parlamentben Harmincöt éves a Magyar -Szovjet Baráti Társaság Apró Antal és V. J. Pavlov mondott beszédet Hazánkban hagyománnyá vált, hogy június egyik vasárnapját az épitő-, fa- és épitő- anyagipari dolgozók ünnepének nyilvánítjuk. Ez évben e nap június 15-e. Az országban az épitők ke- zenyomán lakóházak tízezrei emelkednek a magasba. Megannyi egyéb építményt lehet felsorolni, új gyárakat, üzemeket, kórházakat, kulturális és szociális intézményeket, üzletházakat, amelyek megvalósitásóban megtaláljuk az építők szorgalmas keze munkáját. Az építő- munkások dacolva a széllel, hideggel, sokszor a családtól távol munkálkodtak e létesítmények megvalósításán. Az építőipar jellege alapvetően megváltozott az elmúlt évtizedek során. Ma már a szak- és szerelőipari tevékenység az, amely egyre inkább tért hódit és jellemző az építőiparra. Az építőipar, és különösen ha szakszervezetünkhöz tartozó építő-, fa- és épitőanyag- ipari dolgozókat tekintjük, széles társadalmi réteget ölel fel. Ide kell sorolni a tervezőket, beruházókat, bútoriparból a szék- és kárpitosipar egy részét, építőipari szállítási vállalatokat. Ha az 5. ötéves terv megyei eredményeit tekintjük, úgy hisz- szük, méltán bízott pártunk az építőipar fizikai és szellemi dolgozóiban. Az állandó kapacitáshiány ellenére az építőipar még soha ennyi lakást és kapcsolódó létesítményt nem adott át, mint ebben a tervidőszakban. Várhatóan a tervezettnél több, kb. 15 000 lakás épül fel az ötéves tervben. A tégla- termelés megközelítette az egy- milliárd darabot, kisméretű egységben számolva. A cement- termelés 4156 ezer tonna volt, és sorolhatnánk azokat az eredményeket, amelyeket megyénk építőipara elért az ötéves terv eddigi négy évében. Az eredmények fő erői hasonlóan, mint az előző időszakokban, most is a szocialista brigádok voltak, amelyeknek száma elérte a 690-et az elmúlt évben. A megye építőiparának 20 725 szervezett dolgozóját köszönti szakszervezetünk megyebizottsága, köztük a munkaverseny és társadalmi munka kitüntetettjeit. Szeretettel és megbecsüléssel gondolunk a nyugállományban levő építőmunkás szaktársainkra, akik évtizedeken keresztül szakmai tudásukkal, példamutatásukkal hozzájárultak eredményeinkhez. Jó érzéssel gondolunk a több ezer szak- szervezeti aktíváinkra, akik fáradságot nem ismerve végzik nap mint nap megbízatásuknak megfelelően társadalmi munkájukat. Az épitők napja legyen a mai feladataink végrehajtásának mozgósitó ünnepe, lelkesítsen minden építőt pártunk XII. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtására. Kapjon új lendületet a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom. Legyen ez az ünnep emlékezetes minden ' szaktársunk számára, érjenek el újabb munkasikereket. Építő-, Fa- és Épitőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága Pécs Harmincöt esztendeje, 1945. június 9-én alakult meg az MSZBT elődje, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság. Az évforduló alkalmából pénteken kibővített ünnepi ülést rendezett az MSZBT országos elnöksége a Parlament vadásztermében. Ott volt az élnökségben Berecz János és Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetői és Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Részt vettek az ünnepségen közéletünk jeles képviselői, az MSZBT tagcsoportjainak küldöttei, s ott voltak számosán a Magyar —Szovjet Művelődési Társaság alapító tagjai közül. A jubileumi ülésen Koncz Gábor, a Vígszínház művésze elszavalta Csanádi Imre: Csillagok és Jevtusenko l Akar-e Moszkva háborút? című versét. Ezután Tétényi Pál akadémikusnak, az MSZBT alelnökének megnyitó szavai után Apró Antal, a társaság elnöke mondott beszédet. Megemlékezett a szovjet és a magyar nép múltba visszanyúló kapcsolatairól. Utalt rá, hogy a két nép barátsága először a harctereken, a közös osztályellenség elleni harcban alakult ki. A kapcsolatok tömegessé válását országunkban a Vörös Hadsereg hősies felszabadító harca bontakoztatta ki. A három és fél évtizede létrehozott Magyar-Szovjet Művelődési Társaság alapítói célul tűzték ki, hogy megismertetik a magyar dolgozó tömegeket azzal a szellemi és gazdasági fejlődéssel, amelyet a szovjet nép elért - mondotta Apró Antal. - Ezekben az években ismerkedhettünk meg először teljes gazdagságában a szovjet irodalom, a film, a színházművé- ■ szét alkotásaival, a tudomány, a technika eredményeivel. Ezután részletesen szólt a társaság tevékenységéről. Hangoztatta: A hetvenes évektől kezdve társaságunk tevékenysége a párt helyes politikáját követve elsősorban az üzemekre, a termelőszövetkezetekre, az intézményekre, az iskolákra épül, ahol a magyar- szovjet barátság a mindennapi munkában nyilvánul meg — hangsúlyozta. - Az MSZBT-nek- amely széles bázissal rendelkező tömegmozgalommá vált- ma már több mint 1600 tagcsoportja van. Ezek fontos feladatuknak tekintik, hogy kor(Folytatás az 5. oldalon) A piroscsíkosak befejezték útjukat Tizennyolc lkarus-280-as autóbuszt helyeztek forgalomba Pécsett Kényelmesebb az utasoknak, könnyebb a vezetőknek Tegnap reggel a piros csíkos Ikarus—180-as csuklósok utoljára indultak a Kertvárosba, hogy hozzák-vigyék a munkába induló, hazafelé tartó utasokat. Átlagosan 320 000 kilométer megtétele után tegnap búcsúzóul még végigjárták a megszokott útvonalukat, aztán begurultak a Volán központi telephelyére. A 15 bontásra ítélt piros csíkossal szemben sorakoztak fel az újak, a városi tömegközlekedésben legkorszerűbbnek számító sárga Ikarus 280-asok, szám szerint 18 darab. A buszvezetők Fűzi Árpádnak, a Volán 12. számú Vállalat igazgatójának jókívánságaival átszálltak az új sárgákba, hogy a 39, 39/A, a 16 és a 18-as járatokon megkezdjék szolgálatukat. Lakos István negyed évszázada ^ezet pécsi helyijáratú buszokat, idén kapta meg a 750 ezer kilométer balesetmentes vezetést igazoló plakettet.- Pécsett az első pótkocsis buszt is én vezettem a 10-es vonalán, nehéz volt, mert rángatott, zajos, meleg volt a vezetőfülke. Amikor megkaptuk, majd hét éve az Ikarus 180-ast, úgy éreztük, hogy ennél már nincs is jobb csuklós busz. Kényelmesebb, tisztább, csendesebb volt az elődnél, de fizikailag nagyon igénybevett a nehéz és a gyakori kuplungolás. Társammal 357 000 kilométert futottunk vele főjavítás nélkül. A váltótárs Gyúrok Emil tehergépkocsi-vezetés után másfél évtizede ült át a buszra, tavaly érte el balesetmentes vezetéssel a félmillió kilométert. — Az új, a 280-as már álombusznak tűnik a 180-ashoz képest. Bár ugyanannyi utast tud csak szállítani, mégis kényelmesebben, négy egyforma széles ajtón gyorsabb a le- és felszállás, a kuplungolást kiiktatta az automata sebesség- váltó, könnyebb kezelni a szervokormányt, hatásosabb a fékrendszere, jobb a kilátás és a szellőzés, valóban szem előtt és kézközeiben vannak a műszerek, a kapcsolószerelvények. Remélem, az utasaink jobban megbecsülik mint az elődeiket, nem nyomkodják tele csokipapírral, papírzsebkendőkkel az ülések közét és legalább annyira vigyázzák a tisztaságát, épségét, mint mi a busz műszaki állapotát. Úgy hiszem, ez közös érdekünk. Hét éve húsz Ikarus—180-ast kapott helyi közlekedésre a Volán, ötöt már korábban, a további 15-öt tegnap vonták ki végleg a forgalomból, hogy elindítsák a szekszárdi bontóba. Három éve már bemutatkoztak Pécsett a 280-asok, a megtett negyedmillió kilométerrel túljutottak éltük delén. A tegnap átadott 18 új csuklós az Ikarus dolgozóinak kongresszusi versenyfelajánlása és a Volán Tröszt megértése nyomán félévvel korábban, a téli hónapok helyett tegnap léphetett forgalomba. Murányi Fűzi Árpád igazgató átadja az új autóbuszokat a vezetőknek KexÜBt az elsők között Bocz József ünnepi megnyitóját mondja Ünnepi megemlékezés az Oktatási Igazgatóságon Harmincöt évvel ezelőtt kezdődött a pártiskolai képzés Baranya megyében, Pécsett, az országban elsők között, 1945. július 6-án indult meg a párt kádereinek szervezett, iskola- rendszerű marxista—leninista képzése. Az indulásra és az az. óta megtett útra emlékeztek tegnap délután Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. Az ünnepségen — melyet az egyéves pártiskola tanévzárójával kötöttek egybe — részt vett dr. Mono Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Lukács János, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Baranya megye és Pécs város párt-, állami, társadalmi életének számos képviselője, az igazgatóság tanárai, és sokan az iskola volt hallgatói közül. Az ünnepi megemlékezés Melis Gábor szavalatával kezdődött. majd Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára mondott megnyitót. Mint mondta, a párt kéz. dettől feladatának tekintette tagjai elméleti, politikai felkészítését, így a pártiskolák története szerves része a párt törté, netének. Ezek az iskolák tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak az ideológiai-politikai egység megteremtéséhez, megszilárdításához, és a mind magasabb szintű képzéssel, továbbképzéssel vették ki részüket a 35 év alatt elért eredményekből. Hangsúlyozta, hogy a pártiskolák a gyakorlati tevékenységre készítik fel hallgatóikat és a jövőre vonatkózóan ki. emelte a gazdasági munkát segítő felkészítés és képzés fontosságát. Ezt követően Földes Andrásáé, az Oktatási Igazgatóság igazgatója mondott ünnepi megemlékezést. Az 1945 júliusában — akkor még dél-dunán. túli területi jelleggel indult — kéthónapos pórtiskola hallgatóinak naplóiból idézve kezdte az iskola történetének áttekintését, majd szólt az 1952-ben kezdődött öthónapos pártiskolák jelentőségéről. Az eltelt 28 év alatt 2500-an végezték el Baranyában az alapozó jellegű öthónapos pártiskolát. Egy év múlva újabb jelentős állomáshoz érkezett a pártiskola, megkezdődött a hároméves esti egyetemi képzés, A MLEE-t eddig ötezren végezték el. Tizennyolc évvel ezelőtt hozták létre az esti egyetem kihelyezett tagozatait, elsősorban a termelőszövetkezeti dolgozók fdeoló- giai-politikai képzésének céljából. Ezzel egyidőben kezdődtek az egyéves pártiskolák, a kétéves politikai szakközépiskolák, és 1962-ben indult a szakosító is. Földes Andrásné az iskola története után szólt az intéz- mély tartalmi-módszertani munkájának folyamatos fejlődéséről, a speciális tanfolyamok bevezetéséről, azon törekvésükről, hogy mindinkább politikai és társadalomtudományi műhelyként tevékenykedjenek, hangsúlyozva, hogy az oktató, nevelő és kutatómunkájuk célja: minél sokoldalúbban segíteni a párt politikai célkitűzései, nek megvalósítását. Az ünnepi megemlékezést követően dr, Judi István kandidátus, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője a pécsi felsőfokú állami oktatási intézmények és az oktatási igazgatóság eredményes együttműködé. sét, Barcsa Zsigmond.a MÉV lles üzemi pártbizottságának titkára és Dér Imre, a kétéves po. litikai szakközépiskola volt hallgatója, (jelenleg a Pollack Mihály Műszaki Főiskola hallgatója) az oktatási igazgatóság tevékenységét méltatta. Du- bovszky István, az egyéves pártiskola most végzett hallgatója társai nevében bejelentette, hogy egy napot az iskoláért né. ven mozgalmat indítottak, fásítják az iskola parkját, és kérik, hogy a jövendő hallgatók gondozzák és gyarapítsák a parkot. Az ünnepség első része az Internacionálé eléneklésével fe. jeződött be. A szünetben Csorba Tivadar, a Pécs városi Tanács osztályvezetője megnyitót, ta a Nevelők Háza alkotó pedagógusok klubja tagjainak ez alkalomból rendezett kiállítását. A megemlékezés és a tanévzáró a Komlói Munkáskórus ünne. pi hangversenyével fejeződött be.