Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-26 / 143. szám
Kulturális magazin Defekt. Gyöngyössy Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház tagja alakítja a Defekt című új magyar film egyik női főszerepét. (Képünkön a művésznő. Fotó Keleti Éva.) Fél korsó hiány — ez a címe a napokban megjelenő verseskötetnek, melyet a KISZ Baranya megyei Bizottsága ad ki. Parti Nagy Lajos, Meliorisz Béla, ifjú Pálinkás György és Csordás Gábor versei szerepelnek benne. Turku. A Pécsi Tudomány- egyetem Közgazdaságtudományi karáról dr. Zeller Gyula és Orosdy Béla adjunktus a finnországi Turkuba utazik. Május 28-án finn, lengyel, NDK- beli, angol, amerikai és svéd kutatók részvételével háromnapos nemzetközi konferenciát rendeznek A marketing társadalmi feladata címmel egyebek között a vállalati üzletpolitika kérdéseiről. Búcsúznak. A Pécsi Nemzeti Színháztól s a pécsi közönségtől heten búcsúznak. Szikora János rendező a Győri Kisfaludy Színház vezető rendezőjének szerződött. A prózai színészek közül elmegy: Németh Nóra, Frajt Edit, Kovács Krisztina és Bán János (valameny- nyien a Győri Kisfaludy Színházhoz), valamint Horineczky Erika, aki eddig még nem kötött újabb szerződést. Hasonlóan „szabadúszó” lesz az operettegyüttesben idén játszott Bujdosó Mária is. Az operaegyüttesből nyugállományba vonul Berczeli Tibor és Wagner József, Juhász Pál pedig Ausztriába, az innsbrucki Operaházba szerződött. A színház új tagjainak névsora még nem végleges. Csokonai. Dr. Bécsy Tamás új könyve jelent meg Csokonai műveinek dramaturgiájáról. Képünkön a szerző, aki Pécsről elszármazva a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem docenseként foglalkozik a színházművészet elméletével. Operabál. Bárány Frigyes, a Pécsi Nemzeti Színház művésze alakítja Esztergályos Károly rendező Operabál című új tévéfilmjének egyik szerepét. Csajkovszkij. A könyvhéten megjelenik dr. Nádor Tamás Csajkovszkij életéről szóló műve a Zeneműkiadó gondozásában, a Napról napra sorozatban. Fotó Oá bőmé a gravirozóban az anyalemez végső ellenőrzését és kiigazítását végzi (Fotó: Horváth Dávid) Percenként két lemez készül Dorogon Eddig 49 nemzetközi nagydíjat nyertek a magyar hanglemezek Ki volt Ticius Pius Vendel? Százéves növények a pécsi .......... H atvanezres gyűjtemény a Tanárképző Főiskolán A magyar hanglemezgyártás eddig 49 nemzetközi nagydíjjal büszkélkedhet, a sort a Bartók Béla összkiadás nyitotta. Tavaly A tisztességtudó utcalány a Francia Akadémia, míg a Missa Choralis a Liszt Ferenc Társaság nagydíját hozta a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnak. Hol és hogyan készülnek a hanglemezek és a műsorkazetták? Az MHV dorogi Hanglemezgyárban Lukács János gyárvezető a kész hanglemezek és műsorkazetták- márkanevét sorolja: — A Hungaroton a kiemelkedő kulturális értékek hordozója zenében és prózában, a Qualiton a szórakoztatásé, a Pepita a popé. Kazettán ugyanazt adjuk ki. amit lemezen, de nem mindent. A növek. vő bel. és külföldi igények kielégítésére a hajdani VSZM hanglemezgyár már képtelen volt, ezért hozta létre a vállalat Dorogon az új gyárat A költözés 1975 végétől, 76 közepéig tartott és még az év végén újként indítottuk a műsorkazetta-gyártást. Néhány éve egyértelmű a minőségi és mennyiségi felfutás, a gépek jobb kihasználásával 20 százalékkal nőtt a termelékenységünk, ez mégis kevés. Gyárfejlesztési terveinkben a felfutó kazettakereslet kielégítésére is gondolunk. Horváth Zoltán technológus mutatja be a gyártási folyamatokat. A stúdióban elkészült felvételről mesterszalagot, arról lakklemezt készítenek, az itt a gyártás alapja. A galvánüzem- ben a lakklemezt először ezüs- tözéssel teszik vezetővé, majd a galvanizáló kádakban az ezüst, bevonatot 0,02 milliméter vastag nikkelréteggel vonják be és azt 0,2 milliméteresre hizlalják. A lakklemezt szétválasztva az ezüstös apalemeztől, megkezdik a lemezcsalád szaporítását: az apalemezról anyalemezt, azokról. a préseléshez szükséges fiúlemezeket készítik. A hátlapcsiszolásnál a műsormezővel szemközti oldalt 'teszik tükörsimává, hogy a préselésnél csak a barázdák nyomódjanak át a lemezre, aztán a középlyukasztó gép dolgozik. A gravirozóban az anyalemez forog a lemezjátszó korongján, Pató Gáborné — több mint hó. rom évtizede dolgozik a lemezgyártó szakmában — a lemezjátszó tűjével, gravirkéssel, mikroszkóp és kézi nagyító segítségével tünteti el a barázdákban netán meghúzódó apró szemcséket, hogy a kész hanglemez hangzása kifogástalan legyen. A tasaküzemben a nyomdákból kapott ívekből vágják ki, ha kell fóliázzák, hajtogatják és ragasztják a tasakokat, a címkenyomdában a lemezek címkéit nyomja és vágja a gép. A présüzem félautomata, időjárás vezérlésű fotocellavédelemmel ellátott gépei sorra ontják a készterméket. Az alapanyag, a fekete granulátum az extruder- ből 160 fokos hőmérsékletű pogácsaként kerül a présgépbe a fiúlemezek közé. A 200 tormás nyomás hatására 30 másodpercenként készül egy-egy lemez, amit a szélvágó szabadít meg a feleslegtől. Ha a lemez megfelelő a szemnek, kiállja a különféle minőségi próbáikat, fóliába és tasakbo helyezve indulhat is a boltokba. A kazettaüzemben a végtelenített mesterszalag kígyózik szédítő sebességgel az üveglap alatt, két magnó veszi át a felvételt a 2400 méteres szalag, ra. A tárcsán lévő 24—25 kazettára való csík a félautomata töltőgépre kerül, az a töltőhangra indít, vagy megállít, vág, ragaszt, betekercsel, aztán csak a címkézés és a csomagolás van hátra. Idén a dorogi gyár 7—8 mil- li sztereó hanghordozót bocsájt ki, ebből várhatóan félmillió a kazetta, a többi nagy- és kisle. mez. Murányi László Pécsi népdalénekes első lemeze Hungarian Folk Songs címmel magyar népzenei hanglemezt jelentetett meg a Magyar Rádió népzenei szerkesztősége Halkovics János szerkesztésében. Ezen az első blokkban hat perc három másodpercen át négy szebényi népdalt, majd a második blokkban hat perc huszonnyolc másodpercen át öt decsi népdalt énekel a Pécsett élő 36 éves Tihanyi József, a Tanárképző Főiskola 1. számú Gyakorló Általános Iskolájának magyar-ének szakos tanára. Az 1971 óta népzenét éneklő pedagógusnak ez az első lemeze. A lemezen szereplő másik három énekes Ferencz Éva, Hajdú Erzsébet és Lukácsi Huba. Érdekes lenne kinyomozni, hol volt 100 évvel ezelőtt Pécsett a Novobáczky-kert. S ha még megvan, ma milyen virágok nyílnak benne. Hogy 1880 táján, több száz fajta virág pompázott ebben a kertben, annak emlékét elsárgult papírú régi növénygyűjtemény őrzi a pécsi Tanárképző Főiskolán. Egy, a sok régi gyűjtemény közül, ami bepillantást ad Pécs és Baranya virágkertészetének múlt századi történetébe. Ez a ma már 60 000 lapot számláló és még ma sem teljesen feldolgozott pécsi herbárium rendkívül gazdag tárháza a régi 100—150 éves gyűjteményeknek. Ismert, híres botanikusok — Jávorka, Tu- zson, Hemmerton, Horvót Olivér — gyűjteményei mellett ismeretlen, méltatlanul elfelejtett gyűjtők patinás lapjait őrzi az anyag. Az 1801-ben született Ticius Pius Vendelét, az első magyar algakutatóét, akinek nevét Vöröss László Zsigmond főiskolai tanár, a herbárium dolgozója és feldolgozója „hámozta” :ki, a feledés homályából. Az egykori minorita szerzetes algagyűjteménye egyedülálló ritkaság. A növénytani tanszék ma már nyugalmazott tanára, levelek tucatjait küldte Ticius Pius kilétét nyomozva a világba, s még ma sem mondott le arról, hogy egykor a fényképe is előkerül. A múltszázadi nagy gyűjtő és algakutató Aradon volt szeminaris- ta, Galíciában tábori lelkész, 1848-ban, abban az évben, mikor a Pó síkságon gyűjtött a pápa magyar nyelvű gyóntató- nak nevezte ki. Erdélyben tanított és Istrián halt meg, mint az Adria nagy kutatója. Ticius Piusról magyar nyelven eddig egyetlen sor sem jelent meg. Rövidesen megjelentetik az 1950-ben alapított pécsi herbárium eddig feldolgozott anyagát, Vöröss László Zsigmond publikálásában. A ma már nyugalomba vonult főiskolai tanár elévülhetetlen érdemeket szerzett a gyűjtemény gondozásában. Nagyrészt az ő érdeme, hogy a főiskola hallgatói, mintegy kutatástörténeti kuriózumként kézbe is vehetik a múlt és e századi magyar botanikusok gyűjteményeit. Rollai Vendel gyűjteményét 1843-ból, Trammel Flóris győri bencés tanár kismartoni gyűjteményét, ugyanebből az időből Fólis Ferenc 3600 lapos zúzmógyűjte- ményét, Hemmerton József 1843-ból származó soproni és Buda környéki növénygyűjteményét, az 1800-as évek elejéről származó háromkötetes herbárium könyvet, aminek szövegét a gombák csaknem teljesen tönkretették, s korát csak a papírgyártás idejéből lehetett azonosítani, a 7000 lapból álló zúzmó-, gomba- és mohagyűjteményt, a jelentős florisz- tikai értéket képviselő 1500 lapos Mayer Móricz féle baranyai virággyűjteményt — az 1860-as évekből —, és Nagy István villányi református lelkész sok ritkaságot tartalmazó, 2400 lapos gyűjteményét az elmúlt 14 év alatt gyűjtötte be. Igazi unikum az 1830-as évekből származó termés- és maggyűjtemény is. Ez a maggyűjtemény elárulja például, hogy 150 évvel ezelőtt hazánkban sokkal több fajta babot termeltek, mint napjainkban. Vöröss László annak idején 6600 lapot vett át elődjétől. Most ez az ország egyik legjelentősebb herbáriuma. Az cnyag egy része saját — tanszéki — gyűjtés nagyobb része Pannonhalmáról került Pécsre 1970-ben. A pannonhalmi anyag egy része még feldolgozatlan, egyebek között egy múlt századi nehezen olvasható német-gót betűkkel írt 8000 lapos szárasnövénygyűjtemény. Vöröss László Zsigmond nyugalomba vonult, munkája folytatókra vár. — Rné — A SZENTLŐRINCI „ÚTTÖRŐ" MGTSZ AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ 1 autóvillamossági-szerelő, és 2 hálózati villanyszerelő szakmunkást JELENTKEZÉS: személyesen a tsz központi irodájában, a munkaügyi osztályon: Szentlőrinc, Erzsébet u. 12. (V—15/1980.) Hol vagytok, oiájosi népszokások? Az Idén már Llptódon sem akadt vállalkozó Nem nagyon lelkesedhetünk az idei tavaszért, a természet eléggé szűkmarkúan mérte a meleget, még jó, hogy azért a fák kilombozódtak, és az er- dők-mezők világos üdezöld színben pompáznak. A bosszantóan hűvös időjárás miatt elmaradtak a hagyományos „majálisok” és most már csak abban bízhatunk, hogy a következő hónapban — késve persze — rendezhetünk a tavasz tiszteletére „juniálisökat”. Már a rómaiak is a tavasz legszebb hónapjának tartották a májust és a sarjadó természet istennőjét Maia névre keresztelték. (Maius annyit jelent, hogy „nagyobb", áttételesen nagynál is nagyobb, vagy legszebb...) Az Interpress Magazinban olvasom, hogy „ ... A régi magyar nyelvben, mint minden hónapnak, a májusnak is három neve volt a ma használton kívül: Pünkösd hava, Tavaszutó és ikrek hava...” A májusfaállítás — amelynek ideje természetesen mindig májusban volt — szép és kedves hagyomány volt országszerte. A legények az erdőben, szérűkben kiválasztották a leg- egyenesebb, jó magas, fiatal fát, kivágták a kora esti órákban és a lányos házak elé, vagy éppen az udvarban állították fel. A fát teleaggatták színes szalagokkal és lehetőleg az ültetéssel járó munkálatokat csendben, szinte észrevétlenül kellett elvégezniük, nehogy a ház népe észrevegye. A lányok persze mindig tudták, hogy a májusfa melyik legénynek az üzenetét hozza ... Baranyában valamikor május közepén, Nepomuki János névnapjához kapcsolódott a majális. Dr, Kodolányi János még 1955-ben írja a Dunántúli Naplóban: „Nepomuki János a vízenjárók: hajósok, halászok, molnárok patrónusa volt ünnepét különösen a mohácsi vizenjáró céh-beli mesteremberek és hozzátartozóik ülték meg ... de ezen resztvettek a többi mohácsi iparosok is. A városban az utcákon indult a fáklyás, lampionos — Nepomuki János szobrát vivő — felvonulás és a Dunához tartott, ott vízre szálltak és csónakon, hajókon folytatták ... A felvonulással és az akkor tartott könyörgéssel azt akarták elérni, hogy sok és megélhetésük számára alkalmas vizük legyen ...” A szokások vidékenként változtak, de mindenképpen a természetvarázslással, vagy a megújulással voltak kapcsolatosak. A „pünkösdölés” is egy ilyen szép népi megmozdulás volt, amikor is fehérruhás lányok — fejükön virágkoszorúval — végigvonultak a falun. Magukkal vittek egy kisebb lánykát, akit az első pár vezetett. A menet megállt a házaknál és hosszú strófákkal köszöntötték a népet Az említett tanulmányban idéz is néhány sort Kodolányi: „Szálljon e házra — A béke áldása — Mint pünkösdi harmat — A piros rózsára — Bor, búza és gyümölcs — Legyen földeinknek — Mint fáradt testünknek — Megvígasztalója . . . — A köszöntő elmondása után magasra emelték a kislányt és ezt mondták: Ekkora legyen a kendtek kendere ..Ha pedig a ház lakói nem fogadták kellő érdeklődéssel a pünkösdölőket, akkor „ .., hirtelen lenyomták a kislányt és ezt kiáltották: Ekkora legyen a kendtek kende- re... Ma már egyre kevesebb helyen tartják meg a májusi népszokásokat. Amiről tudok, a múlt évben még Liptódon felelevenítették e szép régi emlékeket, de az idén már ott sem okadt vállalkozó. Érdekes viszont, hogy — éppen napjainkban, a modern technika világában — ismét divatba jött a horoszkóp, külföldi, hazai lapokból kimásolva terjed. Többnyire persze kuriózumnak tekintik (nosztalgia divat!) de vannak akik hisznek benne. Ikrek haváról például így szól a jóslat azok számára, akik május 22.— június 21. között születtek „... 1980-ban a Jupiter-Sa- turnus pár négyszögfényben helyezkedik el az ön születési jegyével és elkeseredett küzdelembe hajszolja önt, a munkát, az üzleti dolgokat, vagy anyagiakat tekintve . . . Családi életében viták, környezetében veszekedések történhetnek . . . Kiváló idegállapota, kitartása és ta- pasztaltsága következtében viszont megtalálja ön a kivezető utat... A Skorpió állhatatosságával és őszinteségével segíti, pénzügyi helyzetén pedig köny- nyebben javíthat, ha a Rákkal kerül kapcsolatba ...” Ezt mondja a horoszkóp. Én meg azt mondom, „rákot” emlegetni — sajnos világszerte ismert okök-tapasztalatok miatt még ilyen ártatlan játék esetében is több mint morbid vicc. Rab Ferenc
