Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-12 / 129. szám

Hosszú távra szépéig maradandót

Paneles lakóépület modellje, 1979. (Variáció egy baranyai keresztszemes mintára)

Csete György—Kátai Mihály

Népi hagyományaink és modern építészetünk

Ahol az ember szívesen él, jól érzi magát

öt éve a paksi lakóházak külseje hónapokig tartó vitát váltott ki az Élet és Irodalom hasábjain. Építészek, költők, szociológusok, néprajzkutatók írtak arról, megfér-e a panelház oldalán a „tulipán"? Az épületekbe nem néztek be.

Cseíe György, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal főépítésze tagja volt annak a pécsi építészcsoportnak, amely a paksi városrész terveit megalkotta:

— A falusi házakban mindig és most is a konyha köré szerveződött az élet, itt volt a családi együttlétek színtere. A paksi lakások mindegyikének fókusza van, egy étkező, előtér, egy semleges terület, ami a családot összehozza, s kinek-kinek lehetősége van az elvonulásra is. Az emberek szeretnek ezekben a lakásokban élni.

— Az, hogy ki-ki a családjában milyen miliőt teremt, saját dolga, a kinti környezet alakítása már társadalmi ügy.

— Nem pénzkérdés, hogy kinek és milyet építünk — csupán többlet szellemi energia. Például az olyan egyszerű építőelemet, mint a kocka, egy gyerek is magas rendű struktúrává képes összerakni. Azonban az épület nem eldobható konzervdoboz-kultúra, nem egy generációnak építünk, én hosz- szú távra terveznék, szépet, tartósat, maradandót, hiszen így a ráfordított energia is hamarabb megtérül. Enélkül viszont tűrhetetlen környezetet alakítunk ki. A magyar embernek építünk, kultúráját ismernünk kell. Szerintem a népi kultúra ábécéjét mindenkinek meg kell tanulnia, aki itt dolgozik. Nem arról van szó, hogy a panelház falóra pitypangot festek-e, vagy sem. Keresek egy pontot a népi kultúrában, s ezt valósítom meg az épületben. A kaposvári általános iskola tervezője Nyári József például a baranyai keresztszemes minta egy darabját emelte ki, s hozta össze az épület sajátos törvényszerűségeivel.

— A dunaújvárosi Béke-városrész építésénél önök egységes lakóterület kialakítására törekedtek.

— Tulajdonképpen ez is csak tűzoltás, mert a házak elhelyezése már adott volt. Az épületeket zöld falak közé szorítottuk — sajnos rengeteget beszélünk a por- és zajártalomról, és megfeledkezünk arról, hogy egyetlen fasor

mennyi funkciót tölt be. Nemcsak véd a zajtól, a portól, biológiai szerepe van, hanem

— s ezt hangsúlyozom — szép is. Az épületek földszinti részét tettük széppé, hiszen ebben a zónában jár-kel az ember. A magasabb szinteken viszont elveszíti a kapcsolatát a földdel és sajnos a házakat úgy tervezzük, hogy virágtartók sem kerülhetnek az ablakokba. Pedig ez a növényi építkezés többet ér mindenfajta díszítésnél.

— Négy éve országos pályázatot hirdettek, azzal a céllal, hogy a következő ötéves tervben megújítják a sablonokat a házgyárakban. Erre egyelőre nincs lehetőség, de a szakma felkészülhet a következő évekre.

— A század elején, amikor a legtöbb városunk létrejött, európai rangú, az országhoz is méltó épületek születtek, Lech- ner Ödön azon kesergett, milyen kár, hogy ezek nem magyar városok. Most hasonlóan nagy arányú építkezések folynak országszerte, és úgy . látszik, másodszor is elszalasztjuk a lehetőséget. Azonban az ország ma is elbírna annyit, hogy egy-egy kísérleti városrészt felépítsünk, tanulságul a jövőnek

— így kell építkeznünk hazai talajon.

Gáldonyi Magdolna

A „Mecseki babcsalád” sikeres bemutatkozása

Nemcsak táplálkozásra, szépítkezéshez is kitűnő

A siker kétségtelen volt és a várakozást felülmúlta. Az emberi táplálkozásra alkalmas „humán” szója kivívta első nyilvános magyarországi sikerét — illetve feldolgozója a Szigetvári Konzervgyár. Mégpedig rangos ételbemutatán nyerték a babérokat és az elismerő nyilatkozatokat, amelyet Budapesten a Bukarest étteremben tartottak az elmúlt héten, május 8-án. A házigazda tulajdonképpen a Dél-budai Vendéglátó Vállalat volt. a szervezésben részt vett a Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet, valamint a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége. A felkért szereplők pedig a Szigetvári Konzervgyár „Mecseki babcsalád” néven bemutatkozó termékei.

A svédasztalszerűen feltálalt mecseki gombás babot galamb- és vargányagombával, o mecseki babfőzeléket, mecseki rjaradicsomos babot, a mecseki babgulyást kolbásszal, a mester- szakácsok o meghívott vendégek előtt melegítették, szervírozták, és kínálták a natúr babból már általuk készített legkülönfélébb ételeket. Talán a szavaknál is ékesebb bizonyítéka volt a sikernek, hogy a több mint 120 résztvevőnek tálaltétel mind elfogyott.

Táplálkozási szakemberek véleménye szerint a korszerű táplálkozás egyik alapélelmiszere lehet. Hiszen 35 százalékban tartalmaz biológiailag teljes értékű fehérjét, ami az állati fehérjékhez hasonló, ugyanakkor a hússal szemben előnye, hogy nem tartalmaz koleszterint, ami köztudottan az érelmeszesedés elősegítője. 18 százalékban értékes olaj, magas B, D és E vitamin, valamint kálium- és foszfortartalma van.

Magas fehérjetartalma miatt az állati takarmányozásban mór nálunk is évek óta alkalmazzák, emberi táplálkozásra alkalmas szója termesztésére és belőle különböző fogyasztási cikkek készítésére 1972 óta folynak kísérletek. Most először és az országban egyedül a Szigetvári Konzervgyár jutott el oda, hogy akár holnap forgalmazható termékcsaláddal rukkoltak ki. Körülbelül egy éve kezdődtek itt a kísérletek, először laboratóriumi szinten, aztán nagyüzemi módon. Sok kudarcba fulladt próbálkozás, fejtörés előzte meg o,sikert, ami sok lelkes

munkatársnak — és természetesen a feltételeket biztosító vezetőknek — köszönhető, akik között is talán leglelkesebb a munkálatok irányítója, Saska Sándor, akit az egyik kollégája

tréfásan „szójakirálynak” nevez. A gyárbon elmondták, hogy már ez év végén forgalmazni tudnának a babból, ha a kereskedelem megrendeli.

És most hadd említsek még egy érdekességet a szójababról, különösen a nő olvasók részére. Nemrég olvastam egy osztrák kozmetikusnő nyilatkozatát, aki elmondta, most a legújabb kozmetikai szer Nyugaton a szójabab csírájából készült magas olaj- és vitamintartalmú pép, amelynek csodálatos bőrregeneráló hatása van. Most csak arra várok, mikor akod Pécsett vállalkozó szellemű kozmetikus, hogy ne csak a nyugati nők szépüljenek a szójától.

S. Zs.

A 47 kilós harcsa meg a többi

így kaptak a halak

Horgász. A rosszmájúnk szerint egy külön, sajnálatra méltó állatfaj. Arról nevezetes, hogy órák hosszat képes ülni a vízparton, némán lesi a vizet, aztán napokig beszél róla — jókorákat lódítva.

Bármennyire Is gúnyolódnak sokan rajtuk, számuk évről évre rohamosan nő. Tavaly már 222 518 gyermek, ifjúsági és felnőtt horgászt tartott nyilván a statisztika, ebből 9412-en Baranyában áztatták rendszeresen a zsinórokat A 26 egyesületbe tömörült közel 10 ezer itteni pecás (nemigen szeretik ezt az elnevezést) 173 300 kilogramm halat fogott a múlt esztendőben.

A legtöbbet pontyból emeltek a szákba, csaknem 85 ezer kilogrammnyit, csukából 12 ezer kilót, süllőből pedig majdnem

Kérdezem a tizenéves gyerektől: „Pilinckáztál már?" —, gyanakodva néz, elpirul: „Még nem. Mi az?” Mondom neki, ugyanaz, mint a „bigézés", vagyis egy arasznyi fadarabot két végén kihegyezel, aztán ráütsz egy husánggal, felperdül és a következő ütéssel továbbítod a1 levegőben, az a fontos, hogy jó messze elrepüljön. Izgalmas, ügyességet igénylő, olcsó társasjáték. Nem is hallott róla. „És a facsigáról?” Arról sem. „Fából csiga?” —töpreng egy kicsit, aztán eliramodik a két bérház között át a „dühöngőbe”, ahol a többiek már rúgják a labdát, ahol a pályát övező vasrács megvédi őket az autósforgalamtól, hogy nyugodtan áldozhassanak a nagy-magyar-népi-játéknak, a focinak. Mondhatnám: csak a focinak, mert más szabadtéri játékot nem nagyon ismernék.

A hagyományos városi játékok, mint a pílimcka, facsiga, vagy o fakarikázás és a golyózás úgy ment ki a divatból, ahogy helyüket elfoglalták a drága, „modern” játékszerék, mint oz irányítható autó, az elemmel működő asztali DingVasárnap, 18-án a pécsi vásárcsarnokban

Ball, a krómozott kerekű kis- bieikti, a kétezer forintos kemping kerékpár, a kismotorkerékpár (több ezer forintért), a tereken beépített játéka lkai. matosság, pedig, mint a hinta, libegő, mászóka és társai már eleve leszoktatják a gyerekeket a scuját ötletű elfoglaltságról.

De még a felnőtték is ötletszegények, legalábbis azok, akiknek uramisten! — főfoglalkozásuk a játéktervezés, játék, gyártás, ho egyáltalán vannak ilyenek ... Pedig az olcsó, kis játékokot nem kell már kitalálni: a zöld, piros, fekete, lila, sárga és a jóég tudja milyen színre festett égetett agyaggolyókra még emlékszik az idősebb korosztály: utcasor, lkokon, üres telkeken, aikkor még nem betonozott járdákon „lyukra játszottunk” a golyókkal, amelyeket elhasznált harisnyaszárba kötöttünk, óriási csatáik révén nyertünk, vagy vesztettünk és másnap újra kezdtük. Az ostorral hajtott fa- csigázás a kisebbek játéka volt

Játékcserebere

és örültünk, ha találtunk egy- egy aszfaltos utcaszakaszt, ahol még simábban pergett ez a kis fából esztergált pörgen- tyű ... A fakarikát vagy bicikliabroncsot hajtó gyerékhad megszokott látványa volt a 'külvárosi utcáknak.

Gyerekeink most saját kezűleg összeeszkábált gokarttal csapnak zajt a bérházak között és talán ez az egyetlen szabadtéri játék, omi olcsó, bár. . . láttam már iparilag gyártott gokartot, csők legyen, ki megfizesse ... Két esztendeje a karácsonyt megelőző vásárlási lóz idején pszichológusok, pedagógusok, kereskedők, terve.

zők és iparosok kapcsolódták egy már-már országos vitába: „Mivel játsszék a gyerék?” Szikrázó kínai géppisztollyal, vagy méregdrága irányítható tankkal és autózail, aztán olyan szóbaljá tékák kai, mint a fém építőkésizlet, mint a villamos- vasút, mint a miniszámítógép és egyebek?! A kötött import- béhozatal miatt ezéklből sem volt elegendő. Egészséges mozgást igénylő szabadtéri játékokról pedig — a focin kívül — nem is tudunk, esetleg a görkorcsolyáról, amelynék az áráról megintcsa'k jóbb nem beszélni ...

E hét vasárnapján — 18-ón

— reggel nyolctól délután kettőig a pécsi vásárcsarnokban a Mecsek Tourist megrendezi első játékkiállítását. . . Nem. Nem kiállítás, mert bár felhívták az eseményre a kereskedelmi szervek figyelmét, egyelőre csők a Centrum Áruház jelentkezett, almely árusít is. Pedig jó lenne, ha a többi áruház is bemutatná készletét, hogy legalább most egyszer megszemlélhetné o felnőtt lakosság: milyen a hazai játékállamány, siramas vagy örvendetes-e? Milyen jó lenne, ha néhány kisiparos is ímegjelenne, akik jártasak a játékkészítésben!

A vasárnapi rendezvény jellege inkább „játékcserebere”, mint kiállítás. Bármilyen játékot, bármilyen gyűjteményt elhozhatnak a gyerekek — óvodáskorútól tizenévesig — és megkezdődhet a cserebere. A felnőtték számára is tanulságos lehet: „Mivel játszik és mivel szeretne játszani, a - gyerék?!"

R. F.

10 ezer kilót. A keszegféléket leszámítva ez a három fajta hal áll az élen a fogási listán, amelyen rajtuk kívül a kősüllő, a harcsa, a bálin, az angolna, a pisztráng (igaz, ez mindössze 11 kilóval), a márna, a kecsege, az amur és az úgynevezett vegyes halak népes csoportja kapott helyet.

Sokan, körülbelül 1800-an horgásztak rendszeresen a Pécsi-tónál, s nem is akármilyen sikerrel. Elég, ha csak a 16 kifogott nagy harcso (a legnagyobb 47 kilós volt) pórul járására utalunk. A másik népszerű horgászvizen, a Pogányi-tavon összesen 6659 kg ponty, 30 kg csuka, 67 kg süllő, 225 kg amur akadt horogra (ez egyébként a legintenzívebben hasznosított, de egyben a legsűrűbben látogatott baranyai horgászvíz). Általában a baranyai vizekről elmondható, hoqy a halfajoknál pontyból, süllőből, angolnából, a csukából és a keszegfélék családjából több került „zsinórvégre”, mint 1978-ban, ugyanakkor a harcsa, a balin, a márna, a kecsege és az amur fogása kevesebb sikerrel járt.

A baranyai horgászok az Intéző Bizottság megalakulása óta eltelt 14 év alatt majdnem 15 ezer mázsa halat fogtak, azaz csaknem 150 vagonnyival járultak hozzá az évi 3—4 kg körüli fejenkénti országos halhús, fogyasztáshoz.

Végezetül egy jó hír, igaz, nem a holtbiztos fogás receptje. A Pécs környéki Malomvölgyitóba telepített kanadai és csehszlovákiai vérvonalas szivárvá- nyos pisztrángok köszönik szépen, jól érzik magukat, évente 30—40 dekát fejlődnek, a volt bőrgyári zagytározó sem ártott nekik. Húsuk állítólag ízletes. A kirándulóközpont átadása és a horgászat beindulása után erről is meggyőződhetünk.

(h. I.)

hétfői □