Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-09 / 126. szám
1980. május 9., péntek Dunántúlt napló 5 Üj szemlélet, jobb módszerek Pártbizottság a postán „A Posta Pécsi Igazgatóságán tegnap délután páitértekezletet tartottak, ahol pártbizottságot választottak. Egyebek mellett erre azért is szükség volt, mert az igazgatóság területén több mint 10 pártalapszervezet működik, s ezek munkáját koordinálni kell. Indokolta a pártbizottság megalakítását a postán dolgozó párttagok számának emelkedése is. Nem utolsósorban kell megemlíteni azt, hogy az igazgatóság területén végzett munka bonyolultabb, nehezebb lett, s a tegnap választott testület a pártirányítás feladatait jobban el tudja látni, mint korábban a pártvezetőség" — írtuk február elején. Fellai Józsefet, az MSZMP Postás Pártbizottságának titkárát kerestük meg, hogy válaszoljon kérdésünkre: hogyan változtak a pártirányítás módszerei? Annyit előzményként meg kell jegyeznünk: a szolgáltatási és gazdasági feladatok megoldása nagy erőfeszítéseket kíván a postától. Ez a hatalmas szervezet számos területen közvetle. nül érintkezik a lakossággal. Gondoljunk csak a levelekre, csomagokra, a postai takarékszolgálatra, a telefonokra, a rá. diózásra és televíziózásra. Meg. annyi találkozási felület amelynek meglétét — zökkenőmentes működés esetén — észre sem veszi a lakosság, ám a hibákra annál több ember reagál azonnal. A zavartalan munka biztosító, sóban természetesen nagy szerepe van a postás pártbizottságnak. Elsősorban — véli Fellai József — a szemléletváltozás az, amelytől a gazdasági munka hatékonyabb segítését várják. Pécsett, az igazgatóságon négy alapszervezet van, az ide tartozó megyékben további tizenkettő. A jó koordinációnak a pártmunkában így kulcsfontossága van. — A postás pártbizottság megalakulása értékítéletnek is tekinthető: elismerése volt mun. kánknak. E szervezeti változás nyomán már most lemérhető, hogy erősödött a postánál a párt mozgalmi jellege: a kilenctagú végrehajtó bizottság, a harmincegy tagú pártbizottság és az ez mellett dolgozó három munkabizottság működése jelzi ezt, és további munkabizottság létrehozását te-vezzük. A mozgalmi jelleg erősödése mellett új vonása a munkánknak az is, hogy javult a döntések demokratizmusa. Egy példa: nemrégiben tárgyalta a pártbizottságunk — a végrehajtó bizottság már korábban — a kongresszusi munkaversenyünk helyzetét. A vb úgy dön. tött, hogy nem „adminisztrációra" van szükség. A gazdasá. gi vezetés jelentését a gyakorlati vizsgálódásokra kell alapozni, s az igazgatóság mind az öt nagy szervénél brigádszinttől kezdve kell felmérni a kongresszusi munkaverseny helyzetét. E feladat végrehajtása a gazdaságpolitikai munkabizottságunkra vár. Úgy vélem, sikerült javítanunk a pártirányításon. Hatékonyabban tudunk dolgozni a pártbizottság megalakulása óta: minden pártalapszerveze- tünknek van a pártbizottságban egy területfelelőse, így élőbbé vált a kapcsolat. A munkabizottságaink úgynevezett reszortokra épülnek, így például a káder- utánpótlással és fejlesztéssel külön munkabizottság foglalkozik. Erre már csak azért is nagy szükség van, mert már most köz. vétlenül -teszünk javaslatot a vó. rosi párt-végrehajtóbizottságnak a tagfelvételre, de a jövőben valószínűleg az új párttagokat „helyben” vesszük fel. Szeretném kiemelni, hogy a hatékonyabb pártirányítás legfontosabb feladata a gazdasági munka segítése. Ezt szolgálja az is, hogy az alapszervezeteinknek egységes a cselekvési programja, s a gazdasági munkán belül elsősorban a lakossági szolgáltatások színvonalasabbá tétele a célunk, A magasabb szintű pártmun. ka hatását jó pár helyen tapasztalhatja a lakosság is. Például a négy megye — Baranya, Somogy, Zala és Tolna — területén ebben az évben 3700 telefont kell felszerelni, A postás pártbizottság szervezőmunkájának is eredménye: kommunista szombatokon is csinálják ezt a posta szakemberei. Hamarosan Pécsett, a Mecsek-nyugaton kéz. dik el így ezt a munkát. A Pécsi Postaigazgatóságon egyébként a kongresszusi munkaversenyben 2300 dolgozó, 256 szocialista brigád vesz részt, s az előbb már említett, a gazdaság. Május 20-ig várják a jelentkezőket A Munka és művelődés új akciója előtt Május 22-én Ki-mit-tud? Lassan féléves szakaszához érkezik o szocialista brigádok számára meghirdetett Munka és művelődés akció, amely most előadóművészeti ágakban hirdet szereplési lehetőséget, nyilvános fórumot munkások számára a május 22-én, 18 órakor a Doktor Sándor Művelődési Központban megrendezendő Ki-mit-tud? vetélkedőn. Ugyanitt május 20-ig jelentkezhetnek azok, akik szívesen zsűri és közönség elé állnának. A vetélkedőt a következő kategóriákban hirdették meg Pécsett: vers-" és prózamondás, hangszeres zene, ének (népdal, műdal, nóta, operett, opera, musical, táncdal, dzsessz), tánc (népitánc, balett, társastánc), pantomim, bábozás, bűvészet, zsonglőrmutatvány és egyéb, e kategóriákba nem szorítható fellépés. Nemcsak szocialista brigádok tagjai jelentkeznek és jelentkezhetnek erre a vetélkedőre, hanem várják az üzemek alkalmazottait és műszaki dolgozóit is. Főként fiatal munkások keresték fel eddig a Doktor Sándor Művelődési Központot, legnépszerűbb a versmondás, aztán a szólóének, elsősorban népdalok éneklése, valamint a hangszeres zene — erre kamaraegyüttesek és szólisták jelentkeztek a város üzemeiből. Paródiát eddig egy-két vállalkozó kíván előadni, a bűvész kategóriában még senki sem jelezte fellépését — jelentkezni viszont lehet 20-ig, az MM Kiírás és ajánlójegyzék, 1980. című füzet jelentkezési lapján vagy személyesen. A 22-i Ki-mit-tud? szereplői a város kulturális életét reprezentáló rangos zsűri előtt lépnek majd fel, s a kategóriák első helyezettjei helyi képzőművészek egy-egy alkotását kapják díjként 1000—1200 forint értékben. Mindenki emléklapot kap a szereplők közül — ez is képzőművészeti alkotás, Lantos Ferenc munkája, és 150 forintos könyvutalvány várja még a vetélkedő szereplőit. politikai munkabizottság feladatának megjelölt vizsgálat egyik fontos célja: „átmenteni” a kongresszusi-jubileumi munkaverseny lendületét, jó tapasztalatait. Valóban vannak szép eredményeik: a posta szállítási üzemében például az üzemanyag-takarékosságot tűzték ki egyik célnak. Ebben az évben 13 000 liter megtakarítása a feladat, s már 5000 liternél tartanak. — Az ilyen eredményekkel elégedettek lehetünk — hallottuk Fellai Józseftől. — Ügy véljük, hogy elérésükben közrejátszik munkamódszerük is: közvetlenül a helyszínen lenni. Mészáros A. Györfi István és fia Fotó: Proksza László Fimatbn az élvonalban Mesztegnyei András Az AFIT — legyen a műhelye, irodája, szervize az ország bármely területén - nincsen köny. nyű helyzetben. Hatalmas nyomósként nehezedik a vállalatra, dolgozóira az autótuíajdo- nosotk jogos igénye: gyorsan és jól javítsák meg járműveiket. Kifogástalan munkát várnak és azt, hogy az AFIT nehézségei — említsük ezek közül csak az alkatrész-ellátás zökkenőit — ne érrődjenék a szolgáltató—megrendelő viszonyában. • A nehéz körülmények azonban nem mentesítenék. Erről beszélgetve Mesztegnyei Andrással, az AFIT XIV. számú vállalatának fiatal pártvezetőségi titkárával, hamarosan kiderült: az a meggyőződése, hogy a tapasztalat és a lendület ötvözete jelenti azt a forrást, amelyből ai pártmunka során erőt lehet meríteni a fentebb már jelzett hatalmas igény kielégítésére. Az AFIT tevékenysége — éppen, mert nagyon sok emberrel kerül kapcsolatba — közismert. Az iís, hogy munkájuk ellen gyakorta van kifogás. Számolnak ezzel a XIV. számú váltó- latnál is, s mi sem azért említjük körülményeiket, hogy ezzel magyarázatot adjunk. Tény azonban, hogy a XIV-es vállalat nagy területen dolgozik: Baranyában, Tolnában és Somogyiban hét üzemegysége van, Mohácstól Marcaliig, Szekszárdtól Kaposvárig. Pécsett, a Szigeti úton levő szervizük az országban a legnagyobb: kapacitása! évenként 400 000 óra, s ennek 80-85 százalékát a lakossági szolgáltatásokra fordítják. A nagy vonalakban jelzett körülményék tehát egyúttal Mesztegnyei András gondjait is jelzik. Nincs még egy éve, hogy a 32 éves fiatalember a páirtvezetőség titkára. A szakmája vasesztergályos, neim függetlenített párttitkár. — Amikor megválasztottak a pártvezetőség titkárának, több lehetőség fs félmerült, hogy milyen munkakörben dolgozzak. A minőségi ellenőrzést választottam. — Miért? — Mert így állandóan lent vagyok a munkatársaim között, közvetlenül érzem és hallom gondjaikat, tudok nékik magyarázatot adni, ha változnak velük szemben az elvárások. Vagyis azért, hogy közvetlenül tudjuk egymást informálni. | — Fontosnak tartja, hogy jól informáltak legyenek a dolgozók? — Nagyon fontosnak. A jól informáltság, a döntések hátterének ismerete adott esetben hajtóerő is lehet. Ennék hiányában többen is úgy gondolhatják, hogy értelmetlenül dél. goznak. Nem tudják a választ a miértre. És fordítva is: nagyon jó kezdeményezésék származhatnak a dolgozóktól, például a munkaszervezés jobbá tétele érdekében.- A területi szétszórtiág milyen kérdéseket vet fel a pártvezetőség előtt? — Mindenekelőtt az összehangoltabb munkát kell megvalósítanunk. Három megyében dolgozunk. A XII. kongresszuson a Gáspár Sándortól hallottak nagyon megragadták a figyelmemet, amikor arról ’beszélt, hogy a különböző szervezeték energiáinak 80 százalékát a szervezet 'működtetése emészti fel. Ezt nékünk el kell kerülni, s a megoldást ott te sejtjük, hogy egységesebb közösséggé formáljuk a három megye területén dolgozó kollektíváikat. — Említette: az előbbrelépés forrásának a tapasztalat és a lendület ötvözetét tekinti. Megvalósult már ebből valami a vállalat pártvezetésében?- Igen, éspedig úgy, hogy a múlt év májusától működő vállalati pártvezetésben idősebbék és fiatalabbak dolgoznak együtt. A munkakapcsolatunk kitűnő. Fiatalok a többi üzemegységnél dolgozó párt- titkárók is. A tapasztaltabb, idősebb emberek mellett köny. nyebb dolgozni a fiataloknak, és érvényesülhet a lendületességük is. — Érvényes ez önre is? — Ügy gondolom, igen. Nem érzem magam fáradtnak, pedig minden reggel 6 órakor már lent vagyok a műhelyben, és jó az o nap, amikor délután 5 felé hazaérek. Ebben az évben még csak egyszer volt szabad szombatom. A munka jelenti a kikapcsolódást, pontosabban az a munka, amikor a szakmáimban dolgozom.- Minél nehezebb helyzetben van egy vállalat, annál több a lehetőség az összeütközésekre. Volt már olyan eset, amikor úgy érezte, hogy jó elképzelésével falba ütközött?- Természetesen volt ilyen. Ügy gondolom, hogy egy párt- titkáirnalk legalább annyira félkészültnek kell lennie — politikai és gazdasági téren egyaránt —, hogy ne lehessen félrevezetni. Ha ezt elérte, akkor bízhat magáiban. Ezért a fal nem jelenti azt, hogy mindjárt néki is kél! menni fejjel. Meg kell előtte állni, gondolkodni egy keveset: hogyan lehet lebontani« M. A. Hogyan élnek Győrfiék? Becsületesen, lelkiismeretes munkával Eljön majd a nap, amikor az utolsó szék is a helyére Ikerül, s elégedetten körbenézeget: ismét teljesült egy vágyunk, elkészült a hétvégi ház. Most még csaik a teleik és a kiskert van meg Keszü'ben, no és rajta a gyümölcsfák, dió, szilva', barack, meggy. Tavaly már termett a föld — ékkora hagymát, krumplit adott —, mutatja az öklét Györki István. Nem kicsi ez az ököl, kidolgozott munkáskéz. Nehéz volt a kezdet Győrfi István, a Pécsi Bőrgyár lakatosa. Tizennégy évesen, 1943-ban lépte át először a gyár kapuját. Édesapja hozta magával, aki 1922 óta dolgozott itt. Nagy volt a család, kilenc gyerek kérte a kenyeret, s amelyikük élérte a tizenéves kort, munkába állt. Édesapjuk, Győrfi József, segédmunkás volt a gyárban. Napi 12—13 órát dolgozott. Tavasztól őszig, a műszak után szántott, vetett, aratott. Fizetségként búzát, árpát, kukoricát kapott: — Itt, Lvov-Kertvárostól nem messze akkor még kukorica-, búzaföldek voltak — meséli Győrfi István. — Jómódú parasztcsaládok földjei. Apám hozzájuk járt aratni, kukoricát törni. Kevés öröme volt az életben, még a fedél sem volt biz. tos o fejünk fölött. A felszabadulás után állami kézbe került a lakás amiben éltünk és rövidesen felajánlották, hogy megvehetjük, hosszú lejáratú törlesztésre. Ezután egyre többször láttam, hogy nekilkészül a pipázásna'k. Ez volt a legkedvesebb pihenése, egyben szórakozása. A Bolyai Farkas utcai ház ma is az övék. Itt él Győrfi István édesanyja és legfiatalabb testvére. A többi ék — köztük ő is — építették, kaptáik, vásárolták a saját otthonukat. Győrfi Istvánék 1959-ben a Móra Ferenc utcáiban kezdték a családi házuk építését, két év múlva beköltöztek. A konyhaikertet azóta kisebbre vették, garázst húztak fel az ud- va rban. — Kellett a fedél a „hup- pancsnak" — mondja nevetve. A szomszédók hívják így o Za- parozsecünket. Mi szeretjük. Sókfelé elvitt már bennünket. Voltunk Jugoszláviában, Bulgáriában, Romániában, Csehszlovákiában. Hárman mentünk. Akkor még a fiunk is otthon völt. Itt, a gyárban szdk- tattak rá a kirándulásra. Vitték bennünket az ország minden tájára. Családostól. Mosolyogva csippent a szemével, amikor hozzáteszi: nem vólt nehéz Győrfi családi 'kirándulásokat szervezni, hiszen a testvérek, féleségek, gyerekek többsége te itt dolgozik. Közülük a bátyjának legnagyobb a híre a gyárban. Azóta, hogy műszakiba jövet a vasút környékén talált egy postazsákot, tele pénzzel és értékpapírokkal. Bevitte az állomásra, onnét telefonált a rendőrségre. Amíg a zsák a kezében volt, milliomosnak mondhatta magát: — Jobban örült ő o jutalomnak, amit ezért kapott — mondja Győrfi István — és a szónak, hogy becsületes ember. így jellemzik a gyáriak a család valamennyi tagját, hozzátéve, hogy jó szakemberek, lelkiismeretesen dolgoznak. Győrfi István többszörös újító, kiváló dolgozó és 35 éves hűsége jutalmaként arany pecsétgyűrűt kapott. Jó ajánlólevél volt mindez együtt a fio, if. jú Győrfi István részére, aki szintén a gyárban dolgozik. Tíz évvel ezelőtt, mint ipari tanuló kezdett, majd szakmunkás- vizsgát tett. Utána azonnal elkezdte a gimnáziumot, leérettségizett. A katonaság után megnősült. Tavaly volt az esküvő, vagyis a bőrgyár! lakodalom : — Az ebédlőiben tartottuk — mondja a fiatalember. — Ez már szinte hagyomány a gyáriak között. Mi több mint százan voltunk, a vendégek fele egyben kollégám. Mindig tevékenyen A fiatalok Lvov-Kertvárosban laknak, a feleség édesapjával együtt. A lakást berendezték, minden szükséges háztartási gépet megvettek. A több mint ötszáz könyv egy részét azonban csak a ruhásszékrényben tudták elhelyezni. A fiatalok legkedvesebb időtöltése az öl. vosás, de az ifjú Győrfi szívesen farag díszdobozokat. Méretarányos kicsinyítésben, hurkapálcáikból elkészítette az Eiffel-tornyot, most még egyet akar csinálni. Hogyan élünk? — ismételgeti a kérdést az apa. — Ha édesapám körbenézhetne ma a gyárban - ahöl ő gázos, nedves műhelyeikben dolgozott, hat eljöhetne 'hozzánk és a fia'mék- hoz, megnézhetné minik van, mire telik, azt hiszem elégedetten venné elő a pipáját, hogy meggyújtsa .. . Török Éva • • IUI un kasdi viasz ti a, 1030 •; -
