Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-08 / 125. szám

1980. május 8., csütörtök Dunántúlt napló 3 Már nem megtűrtt hanem hasznos tevékenység Több figyelmet a termelő­szövetkezeti mellék­üzemekre Az újpetrei termelőszövetkezet kozármislenyi laka tosüzemében készülnek a jól ismert aluminium sze­méttárolók Jelenleg a nettó árbevétel 30,3 százalékát adják |eglepő adat: Baranyában a termelőszövetkezetek ár­bevételének 9—78 százalékát a melléküzemek ad­ják. Ez a szóhasználat, hogy melléküzem, már eddig is sok kritikát kapott és tévesen került a köztudatba. Pontosabb meghatározás a kiegészítő tevékenység, amely gyűjtőfogal­ma mindannak ami nem klasszikus értelemben vett mező- gazdasági alaptevékenység. Éveken át megtűrt, esetenként nem kívánt tevékenységnek szó. mított, ha egy tsz ipari terméket állított elő. Iparengedélyek, for. galmazási engedélyek egész so. rát vonták meg, vagy ki sem adták a hatóságok, mondván, a tsz csak foglalkozzon növényter­meléssel és állattenyésztéssel, s ne vegye el az ipari vagy szol. gáltató vállalatok kenyerét. Ez o már a maga idejében is túl­haladott szemlélet vezetett oda, hogy míg Baranya mezőgazda­sága a növénytermelés és állat, tenyésztés színvonalában az or. szág legjobb megyéihez zárkó­zott fel, pénzbevételek és jőve. delmezőség tekintetében mész. sze elmaradt a mezőgazdasági, lag lényegesen rosszabb adott, ságú, de kiterjedt ipari mellék, üzemi tevékenységet folytató megyék, pl. Komárom, Veszp­rém, Pest megye — mögött. Az ok ma már közismert, a klasz- szikus mezőgazdasági tevékeny, ség még magas színvonalon sem biztosít elegendő nyeresé­get, kellő pénzeszközt a bőví­tett újratermeléshez. Egy vizsgálat tanulságai Ez a felismerés késztette a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát arra a lépésre, hogy minden megyében felmérje o kiegészítő tevékenység helyze­tét. így került sor Baranyában is a vizsgálatra, amelyet a TE- SZÖV végzett el. A friss adatok a korábbinál lényegesen kedve, zőbb képet mutatnak, ugyan­akkor egy megváltozott és a ko. rábbinál lényegesen tolerán- sabb hatósági szemléletváltozást tükröznek. A megye mezőgazdasági tér. melőszövetkezetei 1979-ben ősz. szesen 5 milliárd 525 millió fo­rint értékű terméket állítottak elő, amelynek 13,4 százalékát — 738 millió forintot — kiegészí­tő tevékenységgel hoztak létre. Ez az arány még mindig sze­rénynek tűnik, de ha az árbe­vétel oldaláról közelítjük meg, a kép ennél sokkal kedvezőbb. A termelőszövetkezetek nettó ár. bevételének 30,3 százalékát ad. ták a „melléküzemek” — a szó. ródás 9,78 százalék — s ez már tetemes összeg, meghaladja az 1 milliárd 800 millió forintot. Az adatok tanúsága szerint a ki­egészítő tevékenység árbevétele hét év alatt 69 százalékkal, évi átlagban közel 10 százalékkal növekedett. Ipari tevékenység biztosított, ami duplája a többi tevékenység jövedelmezőségé, nek. Élelmi, iszer­Az ipari tevékenység 1974 óta egyenletes fejlődést mutat. Je­lenleg, négy kivételével a me­gye valamennyi termelőszövet­kezete folytot ipari tevékenysé. get, ám a termelés volumene igen eltérő. Az ipari termelés­ből eredő árbevétel 30 tsz-ben nem éri el az évi 1 millió fo­rintot. Ezek a tsz-ek nem rendezkedtek be folyamatos ipa. ri termelésre, javító és karban, tartó műhelyeikben az eseten­ként jelentkező lakossági igé. nyék kielégítését végzik. Hu­szonegy tsz-ben az ipari terme, iés éves árbevétele 1 és 10 mii. lió forint között van. Ezekben — Drávasztára, Dunafalva, Gödre, Hímesháza, Kishajmás. Mágocs, Mindszentgodisa, Mohács, Mozsgó, Szajk, Vejti — mór ha kisebb létszámmal is, de szer­vezetten folyik az ipari tevé­kenység, főként a helyi lakosság igényének kielégítésére. Jelentős ipari tevékenységet hét termelőszövetkezetben foly. tatnak: Boksán, Bogádon, Egy. házaskozárban, Hetvehelyen, Reménypusztán, Mohácsi-szige­ten és Újpetrén. Ezek már a piac igényeihez rugalmasan iga. zodva, gyártmányaikat állan­dóan fejlesztve, korszerűsítve, felkészült műszaki szakemberek, kel, szakmunkásokkal és a tsz- tagok köréből kikerülő, nagyobb létszámú segédmunkással vég­zik az ipari termelést. Termé­keik — önitatók, alumínium konténerek, bútorveretek, ször­pök és fagylalt alapanyagok, húsipari termékek — már or­szágosan is ismertek. Viszony­lag kis széria mellett ís hiány­cikket pótolnak vagy importot váltanak ki, kisebb mértékben export-szállítást is végeznek. Ez a 7 tsz állítja elő a megye ter­melőszövetkezeti ipari bevételé, nek 60 százalékát. Sok tsz foly. tat fafeldolgozó tevékenységet is. Az Ipari tevékenység gazda­ságos tevékenység. Az ipari tér. melés tavaly a tsz-ekben 32,4 százalékos jövedelmezőséget előállítás Az ipari temelésen belül élelmiszereipari tevékenysé­get 17 tsz-ben folytatnak, de csak négy tsz-ben — Bogád, Drávasztára, Mohács, Som­berek — folyik jelentősebb vo­lumenű élelmiszer-előállítás. A legnagyobb élelmiszertermelő a bogádi tsz, szörpüzemének árbevétele tavaly 26,4 millió forint volt, s ez adta a megye termelőszövetkezeteinek élelmi, szerüzemeiből eredő összes ár. bevétel 41 százalékát. Az élel­miszertermelés nyereség­szintje már jóval csekélyebb, tavaly csak 10,4 százalékos volt. A jelentős beruházási eszközigény, a forgóeszköz­lekötöttség és a szigorú ható­sági, elsősorban egészségügyi előírások miatt tavaly öt tsz élelmiszertermelő ágazata veszteséges volt. Építési munkák Nagyobb figyelmet érdemel ugyanakkor a tsz-ek építőipari tevékenysége, amely a hatva­nas évek végének nagy beru­házási hullámában 30 száza­lékra szökött fel, majd fokoza­tosan 15,3 százalékra esett vissza. Tavaly például a megye 63 termelőszövetkezete közül 60 foglalkozott építőipari te­vékenységgel, de ennek árbe­vétele csak 12 tsz-ben haladta meg az 5 millió forintot. Ezek a tsz-ek — Somberek, Mohács, Szajk, Baksa, Mágocs, Sza- lánta, Véménd stb. - saját üzemi szükségletükön kívül másnak is vállalnak kommuná­lis, kulturális, oktatási jellegű építési munkát. Az elmúlt évek­ben a megye számos közsé­gében építettek iskolát, óvo­dát, boltot, kulturális létesít­ményt a tsz-építőbrigádok, s munkájuk közmegelégedéssel találkozott. A tsz építőszerve­zetek rugalmasan alkalmaz­kodnak a változó igényekhez, de az alacsony termelékeny­ség, a munka szétaprózottsá­ga miatt ez a tevékenység nye­reséget nem biztosít. Tavaly például öt tsz-nek volt veszte­séges az építőtevékenysége. A brigádok szűkében vannak képzett technikusoknak, mű­vezetőknek, eszközellátottsá­guk korszerűtlen. Támogatá­sukhoz fontos megyei érdekek fűződnek, hisz a baranyai köz­ségek kommunális építkezései kizárólag a tsz-építőbrigádok- kal oldhatók meg. Kereskedelem hányadát, 73 százalékát a ház­táji és kisüzemi termékek for­galmazása alkotja és csak ki­sebb részét teszi ki a klasszi­kus értelemben vett kereskede­lem. Saját bolttal, vendéglátó egységgel, borkiméréssel csak kilenc termelőszövetkezet fog­lalkozik, de ezek áruellátása jelentős gondot okoz, mert megfelelő áruellátást csak más kereskedelmi vállalatokkal együttműködve tudnak bizto­sítani. A háztáji és kisüzemi gazdaságok termékforgalma­zását a tsz-ek nem jövedelmi meggondolásokból végzik tag­jaiknak és a község lakóinak. Nyereségessége igen szerény, a jövedelmezőség tavaly pél­dául 12,9 százalékos volt. Kéznél a segítség A felsoroltakon kívül 64—65 milliós szállítási tevékenységet - főként tagjainak — és 10— 12 milliós egyéb lakossági szolgáltató tevékenységet vé­geznek a termelőszövetkezetek. A kiegészítő tevékenység a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságok között gazdálkodó tsz- ekben létkérdés. Közülük a het- vehelyi és a kishajmási tsz- ekben az ebből származó ár­bevétel eléri a 72, illetve a 75 százalékot, ami bútor-, illetve kerámiagyártásból származik. A megye 16 gyenge adottságú tsz-éből azonban 14-ben csak kisebb mértékben foglalkoznak kiegészítő tevékenységgel, mert ennek bővítéséhez szük­séges anyagi eszközökkel, kép­zett szakemberekkel nem ren­delkeznek. Pedig csak jlyen módon tudnának lépést tartani a növekvő gazdasági követel­ményekkel, ezért megkülönböz­tetett segítséget igényelnek az ilyen irányú törekvéseikhez. A megyében működő Pannónia Társaság segítséget képes nyújtani a kisegítő üzemágak szervezésében, a vevők, a meg­rendelők, a piacok biztosításá­ban. A jelenlegi bonyolult ár­képzés egyszerűsítése és ész- szerűsítése is nagymértékben segítené a kiegészítő tevékeny­ség fellendülését Baranyában. — Rónaszékiné — Mától műszaki és közgazdasági tudományos kotok | Megnyitja dr. Rács Albert munkaügyi államtitkár I Több mint 70 rendezvény Tokarékos gazdálkodás, mű­szaki fejlesztés, hatodik ötéves tervkészítés — gazdasági előre­haladásunknak ezúttal is leg­időszerűbb kérdéseit állítják reflektorfénybe a műszaki és közgazdasági tudományos he­tek rendezői, a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek és a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei szer­vezetei. Hagyományos rendez­vénysorozatukra oz idén május 8-31-e között kerül sor Pécsett és a megye több városában. Az ünnepélyes megnyitót má­jus 8-án délután 3 órakor a Pécsi Tudományegyetem aulá­jában rendezik. A nyitó elő­adást „Néhány gazdaságpoliti­kai kérdés a kongresszus után, a VI. ötéves terv indítása” cím­mel dr. Rácz Albert munkaügyi államtitkár tartja. Másnap kez­detét veszi az előadások, an­kétok, kerekasztal-megbeszélé- sek, vitadélutánok sora: négy hét alatt több mint 70 rendez­vényre kerül sor. Gazdag prog­ram az alkotó szellem felpezs­dítésére! A takarékosság — főként az enerqiatakorékosság — az egyik fő témája a tudományos he­teknek. Műszaki szakembereink összegezik a vállalatoknál ho­zott műszaki intézkedéseket és azok hatásoit — hasznos véle­mény- és tapasztalatcserére nyújtva lehetőséget. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület rendezvényeként töb­bek között beszámolnak a Szi­getvári Konzervgyárban, a Pan­nónia Sörgyárban, a Villány— mecsekaljai Borgazdasági Kom­binátban, a gabonaiparbon, a Baranya megyei és a Pécsi Sütő­ipari Vállalatnál folyó takaré­kosság eddigi eredményeiről. Előadások keretében számol vetnek a DÉDASZ és a Pécsi Bőrgyár energiagazdálkodásá­val. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület több rendezvénynek is gazdája, egyik előadásukban a földgáz­ra való átállás előkészítésével és lebonyolításának szervezé­sével foglalkoznak. A korszerű fejtési technoló­giákat ismerteti a Szénbányák­nál az Országos Magyor Bá­nyászati és Kohászati Egyesület mecseki csoportja, hasonló té­mát - 1979 műszaki fejleszté­sének eredményeit — tűzte na­pirendre az ércbányáknál az OMBKE mecsekaljai csoportja. A Magyarhoni Földtani Társu­lat kerekasztal-megbeszélésé- nek témája: a hazai kokszszén- igények, o kokszszénlermelés és a kokszgyártás várható alaku­lása. Javában folyik a hatodik öt­éves tervkészítés. Mit tudunk erről? A Magyar Közgazdosági Társaság Baranya megyei Szer­vezete több, a tervkészítésben részt vevő szakembert kért fel előadások tartására. Az elő­adók és témáik: dr. Balassa Ákos, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője: A VI. ötéves népgazdasági tervkoncepció és a terv kidolgozása. Dr. Lendvai István, az MSZMP KB osztály­vezető-helyettese: Iparfejleszté­si feladatok o jelenlegi idő­szakban. Dr. Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese: Az élelmiszergazdaság fejlődési tendenciái, fejlesztési lehetőségei. Dr. Nyúl Emil, az MSZMP KB alosztályvezetője: Árrendszerünk korszerűsítésének időszerű feladatoi. Dr. Csizma­dia Ernő akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora: A VI. ötéves terv és a közgazdaságtudo­mány. A tudományos hetek alkal­mából szó lesz a konvertibilis export bővítésének lehetőségei­ről, különös tekintettel Bara­nyára — az előadó: dr. Geiszt Róbert, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium osztályvezetője. Ke- rekasztal-beszélgetést rendez­nek oz exportbővítő beruházá­sok helyzetéről, a vitaindító előadást dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója tartja. Ismét orszá­gos rendezvény gazdája lesz a Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság Baranya megyei Szervezete, témájuk: Gazdálko­dás — szabályozás, 1980. Szá­mos más érdekes eseményt ígér ezenkívül a műszaki és közgaz­dasági tudományos hetek soro­zata: a részletes programról természetesen ezúttal is na­ponta hírt adunk. (—mz—) A kiegészítő tevékenység legjelentősebb köre a keres­kedelem, amely tavaly 1 mil­liárd 176 millió forint árbevé­telt biztosított. Az ágazat ár­bevétele hét év alatt megdup­lázódott. A tsz-ek kereskedel­mi tevékenységének nagyobb Üzemfonöksegeket alakítanak mr Átszervezés a vasútigazga tóságon A MÁV igazgatóságokon, így többek között a Pécsi Vasútigazgatóság területén jelentős átszervezések kezdőd, tek másfél évvel ezelőtt. Ak­kor kísérleti jelleggel hozták létre a nagykanizsai üzemfő. nökséget, illetve a dombóvári csomópontot, de egy év múl. tán bebizonyosodott, hogy az üzemfőnökségeknek van jövője. Az önálló gazdálkodási egy­ségekként működő üzemfő­nökségek maguk intézik o munkaerő- és bérgazdálko­dást, és legalább annyira ér­dekeltek az egyéb üzemelte­tési költségek alakulásában. A kialakítandó üzemfőnöksé. geknek tág lehetősége nyílik a munkaerő átcsoportosításra, a szükséges létszám biz­tosítására. Az átszervezés a vontatási, a forgalmi és a ke. reskedelmi szakszolgálatokat érinti, azok közvetlenül az üzemfőnökség irányításával dolgoznak a továbbiakban. Az igazgatóságon február, ban alakult meg az üzemvi­teli osztály és ezzel egyidő- ben megszűnt a forgalmi és kereskedelmi osztály, amely a vontatási osztály feladatainak egy részét is elvégzi. Ennek eredményeként egyszerűsödött az irányítás, az üzemi problé. mák helyben intézhetők, az igazgatóságon pedig csökken az ügyviteli alkalmazottak száma. Az időközben megalakult nagykanizsai, dombóvári, ka. posvári és gyékényesi üzem­főnökségek nagyobb felelős­séggel és minden bizonnyal eredményesebben végzik a rá. juk háruló munkát. A báta- széki üzemfőnökség szervezé. se utón a dunaújvárosi és a pécsi megalakítására kerül sor, az utóbbi jövő év első felében kezdi meg működé­sét. T akorékossag, műszaki fejlesztés, tervkészítés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom