Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-06 / 123. szám

2 Dunántúli Tlaplo 1980. május 6., kedd Megkezdődött az Akadémia 140. közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) emberben is jelen van e kétfé­le lehetőség közötti választás kényszere; s mindig megvan a visszaesés lehetősége, de a di­namikus fejlődésé is. Ma most rá is kényszerülünk a szeré­nyebb növekedési ütemre, mf mégis a bővülő igények, o re­formok, az alkotó elégedetlen­ség, a továbblépéshez szüksé­ges programok kidolgozása és vállalása mellett vagyunk. Ez természetes következménye há­rom és fél évtizedes társadal­mi, gazdasági és kulturális — a pártkongresszus által is meg­erősített — fejlődésünknek. Napirenden van az irányítás intézményrendszerének, kultú­rájának továbbfejlesztése is. Az új feladatok a tudomány­ban az eddiginél többet és sok szempontból mást is jelente­nek. Ki kell elégíteni a társa­dalom és a gazdaság fokozó­dó, de még sajnos nem minde­nütt érzékelt tudományéhségét. Hazánk szellemi kapacitása je­len van minden magyar ter­mékben, amely megállja a he­lyét a világpiacon, s magas színvonalon elégíti ki lakossá­gunk itthoni igényeit. S ha ez látszólag elsősorban a műsza­ki tudományokra vonatkozik is, a legkevésbé sem jelenti őzt, hogy ne lenne fokozott szüksé­günk a minden tudományterü­lettel, köztük a társadalomtu­dományokkal való közvetlen szövetségre. Arra is kitért Aczél György, hogy a tudományos eredmé­nyek bevezetése nem csők szer­vezés kérdése. Meg kell nyer­nünk az eredményeknek az ér­telmiséget, a vállalati mérnö­köt, a művezetőt, az agronó- must a tanácselnököt, a párt­titkárt ahhoz, hogy tényleg, szá­míthassunk a sikerre. Különö­sen fontos a tudomány és a politika közös felelősségen alapuló, tartalmas együttmű­ködése. S tudománypolitikánk alap­vető igazságai közé tartozik az is, hogy a további tudományos fejlődés nem képzelhető el az oktatásügy megfelelő egysé­ges, átgondolt, rögtönzésektől mentes de dinamikus fejleszté­se és irányítása nélkül, amely — mint Aczél György mondta — az előttünk álló évtized egyik legidőszerűbb feladata. — Politikánkhoz — amellyel minden emberi célunk feltéte­lét, a békénket óvjuk — s az ország továbbhaladását előse­gítő, o pártkongresszus által megfogalmazott törekvéseink­hez kérjük a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a tudomány munkásainak cselekvő és kri­tikus együttműködését, helyt­állását - mondta befejezésül Aczél György. Ezt követően Szentágothai János átadta oz akadémiai aranyérmet és díjakat. A Magyar Tudományos Aka­démia Elnöksége az 1980. évi akadémiai aranyérmet Tolnai Gábor akadémikusnak, az Eöt. vös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara tan­székvezető egyetemi tanárának adományozta, hosszú időn át eredményesen folytatott iroda­lomtörténeti kutatásaiért, vala­mint tudományszervezői és ok­tatói munkásságáért. Némethi G. Béla, az iroda­lomtudományok doktora, az egyetemi könyvtár igazgatója, egyetemi tanár a „Létharc és nemzetiség" című kötetéért, Kákosy László, a történelem- tudományok doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem böl­csészettudományi kara tanszék- vezető egyetemi tanára „Egyip­tomi és antik csillaghit" és Ré fiai című magas tudományos színvonalon megírt könyveiért, Gécseg Ferenc, a matemati­kai tudományok doktora, a Sze­gedi József Attila Tudomány- egyetem Bolyai Intézet számí­tástudományi tanszék vezetője a 'modern algebrában, első­sorban az automaták algebrai elméletében elért eredmé­nyeiért kapott akadémiai díjat. Megosztott díjjal ismerték el Holdas Sándornak, a mezőgaz­dasági tudományok kandidátu­sának, ai fővárosi állat- és riö- vénykert igazgatójának, Susch- ka Alfrédnak, az Állattenyész­tési Kutató Központ Tenyésztési Intézet osztályvezetőjének és Zámbó Istvánnak, a Bi'kali Ál­lami Gazdaság igazgatójának a nagyüzemi és kisüzemi házi- nyúltenyésztés fejlesztésének megalapozását szolgáló kuta­tásokban elért kiemelkedő ered­ményeit. Magyar Kálmán, az orvostu­dományok doktora, a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerhatástami Intézet tanszékvezető egyetemi tanára a központi idegrendszerre ható vegyületek szervezetbeni sorsá­nak és hatásmódjának feltá­rásáért, Rétháti László, a műszaki tu­dományok doktora, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat szak­ági főmérnöke a talajvíz hatá­sának o mélyépítésben, illető­leg az altalaj mozgása miatt bekövetkező épületkárosodá­sak vizsgálatában elért ered­ményeiért, Braun Tibor, a kémiai tudo­mányok kandidátusa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szer­vetlen és analitikai kémiai tan­szék tudományos főmuokatársa a iradioanalitikai kémiában és a cellás műanyagok nyomana- litilkai alkalmazásálban kifejtett munkásságáért, Bérces Tibor, a kémiai tudo­mányok doktora, a Központi Kémiai Kutatóintézet tudomá­nyos osztályvezetője a reakció­mechanizmusok vizsgálatában kifejtett munkásságáért, Pócs Tamás, a biológiai tu­dományok doktora, a Botanikai Kutatóintézet tudományos osz­tályvezetője a fejlődő orszá­gokban több mint két évtize­den át végzett eredményes ku­tatásaiért, Román Zoltán, a közgazda­ságtudományok doktora, az ipargazdaságtani kutatócso­port igazgatója a „Termelé­kenység és gazdasági növeke­dés” című munkájáért, Verő József, a földtudomá- mányok doktora, az akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete tudományos tanács­adója a geomág.neses pulzó- ciós adatfeldolgozási módsze­rek kialakításáért részesült a kitüntető elismerő díjban. Ezzel a nyitó ülés befejező­dött, a közgyűlés délután osz­tályülésekkel folytatta 'munká­ját. Napi egymillió forint a hőszolgáltatás Fázunk, vagy csak úgy érezzük...? Bőséges áruválaszték, kulturált kereskedelen Négy település korszerű vegyesboltja Borjádon Horvát-szerb nyelvű hetilap turistáknak MAOARSKA NEDELM • POLITIKA • KULTUR« • TUmiNM Ütemes munka a földeken A tárcaközi mezőgazdasági koordinációs bizottság ülése / A mezőgazdaságban egye­lőre nincs említésre méltó le­maradás a hűvös, csapadékos időjárás miatt — állapította meg a tárcaközi mezőgazda- sági koordinációs bizottság hétfői ülésén, a MÉM-ben. Az elmúlt napok csapadéka javít­ja a termelők esélyeit. A kora tavaszi növények szé­pen kikeltek és a tavaszi ha­társzemlék tanúsága szerint május elején az őszi gabonák is szépen „mutatnak”. A sze­mes kukorica vetését az esőzé­sek időről időre visszavetették, a gazdaságok azonban jól kihasználták a napfényes órá­kat. és így a tervezett vetéste­rület 80 százalékán már föld­ben van a mag. A bizottság megvizsgálta a gép- és alkatrészellátást. Meg­állapította: a tavaszi munká­kat nem hátráltatta az ellá­tás bármilyen fogyatékossága. A gépekből volt elég a raktá­rakban, a gondot az okozta, hogy az üzemi vásárlóerő csök­kenése miatt túlságosan na­gyok voltak a készletek. Vár­hatóan jó hatású lesz az az intézkedés, amely mindenek­előtt a pénzügyi gondokkal küszködő üzemeknek 400 mil­lió forint értékű hitelt juttatott soron kívül. Egyébként vetőgé­pek még mindig vannak a rak­tárakban, ugyanúgy egyéb, májusban és júniusban hasz­nálatos berendezések is el­adásra várnak. Érdekes átrendeződés követ­kezett be az alkatrészforgal­mazásban az idei árintézkedé­sek nyomán. A gazdaságok az első negyedévben 200 millió forinttal kisebb értékű alkat­részt vásároltak, mint az el­múlt év azonos időszakában. A fődarabok iránt csökkent az érdeklődés. Mindez azt bizo­nyítja, hogy a gazdaságok a gépek, berendezések javítását igyekeznek gazdaságosabbá tenni azzal, hogy nem az egész fődarabot cserélik ki, hanem csak a valóban hibás alkat­részt, kisebb szerkezeti elemet. A csökkent alkatrészvásárlás­ban szerepet játszik az is, hogy az üzemek egész sora maga gyártja le a cserealkatrészt. E ^ső horvát-szerb nyelvű számát jelentette meg május 4-én a Magyar Természetbarátok Szövetsége hetilapja, a Magyar Hét. A hor­vát-szerb nyelvű mutáció címe Madarska Nedelja, s ezzel hét nyelven, köztük oroszul, len­gyelül, csehül, szlovákul és né­metül kaphatnak hasznos in­formációkat hazánkról az ide­látogató turisták. Az idegen- forgalmi főszezonban, május 1- től szeptember 30-ig hetente, azután kéthetenként jelenik meg a hetilap — vasárnaptól, a turisztikai központokban pe­dig már szombat délutánon­ként kapható az újságárusok­nál. Mit kínál olvasóinak a Ma­gyar Hét, s a legújabb Ma- rfarska Nedelja? Mindenekelőtt színes cikkeket, riportokat, in­formációkat hazánk politikai és kulturális életéről — az utób­biak gazdag programajánlatok­kal állnak az idelátogató tu­risták tájékoztatására. Az utol­só oldal a szállodai lehetősé­gekről tájékoztat, hasznos in­formációkat közöl a gépkocsi- forgalommal, vámügyekkel kap­csolatos szabályokról, kirán­dulásokat javasol hazánk kü­lönböző tájaira. Itt hívják fel a figyelmet a magyar konyha specialitásaira, s a különféle vendéglőkre. A Mad’arska Nedelja első száma cikket közöl a magyar— jugoszláv árucsere-forgalomról, amely 525 millió dollár értéket irányoz elő az idei évre, 15 százalékkal nagyobb összeget, mint tavaly. 30 százalékot ké­pez e keretben a gépipar és 20 százalékot a vegyi- és az olaj­ipar, melyben jelentős bővü­lést jelent ez évben az Adria- olajvezeték. Cikket közöl a lap a testvérvárosok világnapja, április 27. alkalmával, melyek­nek együttműködése több mint két évtizede megkezdődött, és azóta egész mozgalommá szé­lesedett Magyarország és Ju­goszlávia városai között is. Tá­jékoztatást kapunk a magyar fél részvételéről az újvidéki nemzetközi vásáron, ahol hús- feldolgozó gépekkel, a Rába 245 traktorral és más mezőgaz­— Jaj, a kosár! — mondja a 'bolt 'közepén egy 'középkorú hölgy, visszasiet a 'bejáratnál levő asztalkához és levesz egy üres kosarat. Hiába, ezt a „cso­dabogarat”, mármint a kosaras rendszert meg kell szotknia az újjáalakított 'barjádi vegyes­bolt vásárlóinak. De mást is ...- Nekünk is sok minden szo­katlan még — mutat körbe az eladótérben a boltvezető Wlach József — aztán a raktá­raikhoz is szokni kell. A régi, majd negyedszázados bolt a raktárterével együtt is csőik a mostani eladótér alig többmint felét tette ki. A kulturált 'kereskedelemről, meg a iközségék jobb áruellá­tásáról oly sok szó esik ma­dasági munkagépekkel mutat­kozunk be. Hasznos tájékoztatást jelent a külföldi vendég számára a budapesti metrót bemutató cikk, a hazai statisztikai ada­tokat felsorakoztató rovat és a magyar sajtószemle. A Ma­darska Nedelja első száma közli Marcali László kulturális miniszterhelyettes, a Magyar— Jugoszláv Kulturális Vegyes­bizottság magyar elnökének nyilatkozatát a két ország kö­zötti kulturális együttműködés­ről a pedagógus- és szakem­berképzés, a könyvkiadás, a testvérintézmények, a kulturális és művészeti programok terén. Nem hiányoznak a sport te­rületéről írott cikkek sem — az első számban a rangos ma­gyar és jugoszláv vízilabda- sportról és Wichman Tamásról olvashatunk. Mindent összevetve az első szám alapján érdekes, jó tájé­kozódást kínáló hetilapnak tarthatjuk a Magyar Hét hor­vát-szerb nyelvű számát, és bátran ajánlhatjuk idelátogató barátaink, rokonaink, a jugo­szláv vendégek figyelmébe. Kiszolgáltatott helyzetben va­gyok, mint 60 ezer pécsi sors­társam, mint több ezer Komlón, Mohácson, Szigetváron és Sik­lóson lakó. Nem cserépkályha s nem hasábtüzelésű kandalló áll a szobám sarkán vagy kö­zepén; radiátoron ót kapom — ha kapom — a meleget lg^ az­tán a hőszolgáltató és az idő­napság, és lám Borjádon is együtt valósították meg a ket­tőt. A Bóly és Vidéke ÁFÉSZ saját 'kivitelezésben újította fel 800 000 forintért a 8. számú borjádi vegyesboltját. Hogy mi mindent varázsoltak újjá és szereztek 'be ebből az összegből tavaly nyár óta? Először is mojd megnégysze­rezték a régi bolt és kiszolgáló raktárának olapterületét, a ko­rábbi 61 négyzetméter helyett most 228 négyzetméter a ve­gyesbolt alapterülete. A tágas eladótér — önkiszolgáló rend­szerű és pulti eladással kombi­nált — polcain csábítóan sora­koznak a 'különféle élelmisze­rek, üdítő és szeszes italok, ve. gyiáruk, edények, apróbb elektromossági cikkek, a kira­katüvegen át kívüliről is jól 'be­látható mindaz, ami kapható: élelmiszer, iparcikk, ruházati cikkek stb. (Mindenből lénye­gesen több és nagyobb válasz­tékban, mint korábban!)- A régi kis bolthoz képest miben új a mostani? — kérdem a 'boltvezetőt. — A bejáratnál a kávédaráló és a dió-máik daráló, aztán a kosarak, külön kosármosó- helyiségünk is van, ja és szo­ciális helyiségünk hideg-meleg vízzel, külön van vegyiáru, élel­miszer. és hátul göngyöleg­raktárunk. Új a nagy tejes hű- tőállvány, aztán a mélyhűtő. Az ellátásunk is jobb lett o koráb­binál, nem panaszkodhatnak a borjádiak, a kisbudmériak, a nagybudmériak és a pócsoia'k. Az Univerzum is több árut hoz. o húsipari heti kétszer, a 'ba­romfisok heti egyszer szállító­nak. A boltvezető, a felesége és Fejes Gáborné örömmel újsá­golják, hogy az április 29-i nyi­tást követő két napon 60 ezres forgalmuk volt. A több mint fél­milliós raktárkészlet is sejteti, hogy az áfész által tervezett 5,3 milliós forgalmat teljesíteni tudják ebben az évben. Murányi L. járás malmai őrölnek fölöttem. S bizony ez az áprilisi — mit áprilisi, májusi — bolond hó­nap alaposan forgatja o ma­lomköveket. Persze azt is tudom, hogy a fűtési szezonnak vége, s ki tud. ja, lehet, hogy holnap gatya­melegítő napsütésre ébredek — s akkor minek a központi ka­zánokat begyújtani? De ha nem megy le tartósan 12 Celsius-fok alá, ha legalább egy nap nem éri el a 10-est, csak mondjuk 13-nál megáll.. .? Altkor össze, húzhatom a felöltőm gallérját, s a remélt nyárba hajthatom a heteket. Mellesleg: egyik szom­szédom speciálisan a hideget kedveli — altkor jobban mozog, nak az agyban az impulzusok — a másik meg kellemes me­legben szeret olvasgatni. Kész dilemma! Körülbelül ilyen helyzetben vannak a Pécsi Távfűtő Válla­latnál is — mint ahogyan azt Hanyecz László főmérnök em­lítette. Sőt, szorítja őket az energiatakarékosság srófja: 22 935 fogyasztójuk egy napi meleggel való ellátása közel egymillió forintba kerül. S en­nek az összegnek közel 70 szá­zaléka állami dotáció! így már kissé érthető a májusi szoron­gások. Bár a vállalat igazga­tója, Fenyvesi József a minden­kori fogyasztócentrikusságotem. lítette, meg kellett értenem, ez csak bizonyos keretek és hatá­rok között értelmezhető. Az idén, a fűtési szezon után kétszer in­dultak ismét és kétszer is álltak le, s ha úgy alakul, holnap is­mét bekapcsolják a közel 500 hőközpontot. Bizonyítható: nem veszik a rendeletet sem mindig szó szerint — csak meg ne hallják a felettes hatóságok!—, s ha teszik egyetlen hideg nap után felfűtik a rendszert. De hát milyen a sors iróniája? Május 1-én meleg lett, 2-án abba­hagyták a fűtést. Harmadikén 12,52 Celsius volt a napi átlag, 4-én pedig 13,82 fok. Éppen, hogy rendeletközeli... A fokok körül úgy érzem, nem érdemes tovább elmélkedni... A tv-reklámok sorában is fel­tűnt egy lenge öltözetű hölgy, akit az „energiaügyelet" felöl­töztetett, mondván; ezt kell megszokni. Hírlik, hogy a kö­zeljövőben jelenik meg egy új, a lakossági hőfogyasztókat érintő rendelkezés, az eddi­gieknél szigorúbb paraméterek­kel, légköbméter-fok-hőmérsék- let-ár négyszöggel, a közületi rendelkezés ikertestvéreként. S tudván, hogy nem állunk az energia-kánaón küszöbén, fel­tételezem, még hidegebb telek elé nézünk a radiátoros ottho­nokban, panelvilágban. Az ott. honkákat, házi köntösöket, pan­tallókat. papucsokat és mamu- szokat érdemes lesz béleltebb holmikra cserélni, és hozzá­szokni a gondolathoz: egészsé­gesebb a 18 Maligán — aka­rom mondani Celsius — mint a 26. Az orvos is ezt mondja. Persze még előttünk van a nyár: alkalom a hő-akkumulá­toraink feltöltésére, melegszí­vósra. A december pedig még messze.... Ki tudja? Lehet, hogy el sem éri a mediterrán Mecsekünket. K. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom