Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-05 / 122. szám

e Dunántúlt napló 1980. május 5., hétfő Osztrák diákok int egykor az iparos segédek, a legjobban tanuló közgazdászhallgatók, hacsak * * hetekre, ma is vándorbotot foghatnak kezükbe és elindulhatnak világot próbálni. Kö­szönhetően az AIESEC nevű nemzetközi szervezetnek, mely vállalta, hogy elősegíti tagorszá­gai közgazdász egyetemistáinak és főiskolásainak szakmai és baráti kapcsolatteremtését és közeledését, megszervezi a hallgatók külföldi tapasztalatcseréjét és szakmai gyakorlatát Ennek a szervezetnek hazánk is tagja; a munkában részt vesznek a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának hallgatói és oktatói isi Az AIESEC jóvoltából több pécsi diák fordult meg külföldön, ugyanakkor számos pécsi vállalat fogadott már gyakorlatra kül­földi diákokat legutóbb például osztrákokat Közgazdasági élet rovatunkban most a leg­illetékesebbek, a Közgazdaságtudományi Kar oktatójd és hallgatói, valamint az egyik foga­dó vállalat képviselője számol be a külföldi kapcsolatokról, az AIESEC munkájáról. Miklósvári Zoltán Bemutatkozik az AIESEC A harmincas evőidben a skan­dináv business-school-ok (köz- gazdasági főiskoláik, egyete­meik) diákjai rendszeresen meg szervezték a hallgatok szak. mai gyakorlatát oda-vissza az egyes országokban. A cserében részt vevők száma nem volt je­lentős, de a mozgalom komoly hatást váltott iki. A világháború sajnos e szervezetet is felosz­lásra kényszerítette, mégis, a PRAXIS (ez volt a mozgalom neve) tekinthető a mai AIESEC ősénék. Az AIESEC (Association la. ternationole des Etudiantes en Sciences Economiques et Cam- merciales) — a közgazdász­hallgatók nemzetközi szerveze­te. 1949 márciusában alapítot­ták Stockholmiban. Az alapító tagországok: Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hol­landia, Norvégia és Svédor­szág. Az alapokmány leszögezi, hogy az AIESEC olyan függet­len nemzetközi, nem politikai szervezet, melynek célja a ta­gok közötti baráti kapcsolatok kiépítése és elősegítése. A ta­gok feladata információszolgál­tatás a tanulmányi feltételek­ről, szakmai gyakorlatok cse- réjénék lebonyolítása, a diák- vendégék számára a legked­vezőbb feltételék biztosítása és ai diáklátogatásök cseréjénék támogatása. A szervezet az alapítás után tíz évvel 21 országot, húsz év­vel 41 országot, jelenleg pedig 57 országot sorolhat tagjai kö­zé. Az egyes országokban nem­zeti bizottságok Irányítják az úgynevezett helyi bizottságok munkáját. Az AIESEC-központ 'Brüsszeliben dolgozik, élén a fő­titkárral, akiinek mandátuma — nem meglhosszabbíthatáan — 1 év. A főtitkár munkáját többek 'között a tanácskozó testület segíti. A szervezet hivatalos nyelve az angol. A szocialista országok közül először Jugo­szlávia lett tagja az AIESEC- nék (1953), majd Csehszlovákia (1965), Lengyelország (1971) és Magyarország (1972) követke­zett a sorban. Hazánkban a KISZ Központi Bizottsága felügyelete alatt a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem, a Pécsi Tudo­mányegyetem közgazdaságtu­dományi kara és a Külkeresike. pedig Finnországiban, Svédor­szágban, Norvégiában és Ang­liában dolgozik egy-két hóna­pig. Pécsre készülnék NSZK- beli, nigériai, jugoszláv, oszt­rák, spanyol és lengyel diákok, akik Baranya megye gazdasági egységeinél ismerkednek majd hazánk gazdasági életével. A szervezet további lehetősé­gei közül feltétlenül meg kell említeni a tanulmányútokat lkát vagy több ország Iközött, ami­kor is a vendég AlESEC-szerve- zetek a fogadó ország gazda­sági életével és o helyi AIESEC- szervezet munkájával ismer­kednék meg 'közelebbről. A tu­dományos igényű, általában évente megrendezett nemzetkö­zi szemináriumok egészítik ki az AIESEC palettáját. Néhány ki­ragadott példa az utóbbi más­fél évtizedből: „A jugoszláv gazdaság és a világ integráló­dási folyamata” (1965, Ljublja­na), „A modernizálás múltja és jövője Ázsiában” (1966,-Tokió), „Az amerikai autóipar" (1967, Detroit). A szemináriumok té­mái hű tükörképei a világiban végibemenő gazdasági folya- rr) a'toknak. Az utóbbi évek tárgykörét az energioprobléma és a multinacionális vállalatok befolyása egyaránt determinál­ják. Az AI'ESEC-ről elismerően nyi­latkoztak és nyilatkoznak világ­hírű tudósok és politikusok egyaránt A szervezet dokumen­tumait lapozgatva e sorók író­ját legjobban Jacques Chalban. Delmas-nak, Franciaország ko­rábbi miniszterelnökének egy Bordeaux-'ban tett nyilatkozata ragadta meg, amelyet az AIESEC nemzetközi kongresszu­sa alkalmából tett 1974-<ben a világ közgazdász-fiataljainak: „Az AIESEC önöket a világ nemzetközi palgáirává teszi”. Az AIESEC pécsi munkatársai elismerten jól dolgoznák. így nyilatkozott 1978-ban Stefano Bridelli főtitkár is, alki egyete- münikre látogatva személyesen is képet alkothatott a pécsi bi­zottság tevékenységéről. Veress József, a Pécsi Tudományegyetem közgazdaságtudományi karának adjunktusa A múlt év nyarán a Közgaz­daságtudományi Kar négy hall­gatója, az AIESEC biztosította lehetőségekkel élve külföldön töltötte a nyári szakmai gya­korlatát. Közülük ketten az ausztriai Linzben, ketten pedig az NSZK-beli Würzburgban, il­letve Giessenben. Ottani mun­kájuk során már rendelkeztek előzetes információkkal a cse­rét lebonyolító PINK FORM-ok révén. Mégis mindannyiukat meglepte, jóllehet a fogadó or­szág vállalati tevékenysége sokban eltér a hazaitól, hogy a munkaadók teljes értékű fel­adatokkal bízták meg őket. Mivel is foglalkoztak diák­jaink? Az egyik munkahely a würzburgi városi tanács statisz­tikai osztályán volt, ahol is hallgatónk munkaköre a város- tervezés közgazdasági vetületé- re, valamint az ezzel kapcsola­tos statisztikai elemzésekre ter­jedt ki. Ez magában foglalta az adatok rendezését és számitó­gépes feldolgozásra való elő­készítését. Ugyanakkor lehető­ség nyílt olyan módszerek megismerésére, melyek alkal­mazása a tőkés országokban már jóval elterjedtebb és kidol­gozottabb mint nálunk. Diá­kunknak gyakornoki teendői mellett az egyik megbetegedett alkalmazott feladatát is el kel­lett látnia. A következő nyári állomás­hely o giesseni városi tanács mezőgazdasági hivatala volt. Itt lehetőség nyílt orra, hogy hallgatónk az őt érdeklő és szakdolgozata témájául válasz­tott mezőgazdasági integráció­KÖZ­GAZ­DA­SÁGI ÉLET nak az NSZK-ban fellelhető problémáival mélyebben meg­ismerkedjen. Ottléte során vál­lalata biztosította számára, hogy találkozzék M. Besch pro­fesszorral, a Giesseni Egyetem tanszékvezetőjével, az integrá­ciós elméletek európai hírű szakértőjével. Az üzemlátoga­tások során gyakorlati tapasz­talatokat is szerezhetett. Linzben az Allgemeine Spar­kasse fogadta egy másik gya­kornokunkat, aki hathetes szak­mai gyakorlatán három — a marketing, a külgazdasági és a statisztikai — osztályon töl­tötte el. Feladató az volt, hogy a Felső-Ausztriában megjelenő közgazdasági folyóiratokat átol­vassa és a pénzügyi jellegű cikkeket az igazgatóhoz továb­bítsa. A marketingosztályon a két éve beszerzett információ­szolgáltatási rendszer adatai­nak elemzésében vett részt. Másik hallgatónk egy felső- ausztriai nagykereskedelmi vál­lalatnál töltötte AIESEC-gyakor­latát. A belső ellenőrzésben kapott feladatokat és részt vett a számítógépes adatok elemzé­sében. Különösen a forgási se­bességre ható tényezőkkel és ezek értékelésével foglalkozott, önállóan végezte munkáját ké­sőbb is. Lehetősége nyílott az egyes fiókok vezetőivel voló be­szélgetésre, munkájuk megis­merésére. A vállalat kérése, hogy erre az évre is magyar AlESEC-gyakornokot kíván fo­gadni, ez is jelzi, hogy elége­dettek voltak munkájával. Böröcz Lajos 'közgazdászhallgató Szakmai gyakorlaton Ausztriában és az NSZK-ban Hogyan vélekednek rólunk? delimi Főiskola vesz részt legin­tenzívebben a szervezet mun­kájában. A pécsi közgazdász- hallgatók hat éve dolgoznak e területen és az utóbbi évékben — bála az odaadó és intelli­gens AI'ESEC-tagoknak — a mi hallgatóink is kikerülték crnem­zetközi porondra, 'képviselve egyetemünket, a várost és az országot. Az AIESEC főbb működési formái közűi a legjelentősebb a szakmai gyakorlatok cseréje. Évente mintegy 4000 közgaz­dász-hallgató élvezi ezt a lehe­tőséget a világ minden táján. Mivel a szervezet valamivel több mint 20 ezer tagot mond­hat magáénak, iköifü libel ül a tó­gáik 20 százaléka tölti esedékes Sizakmai gyakorlatát külföldön. Az elosztás és a kiválasztás számítógép segítségével törté­nik. Például az idén nyáron a pécsi közgazdász-jelöltek közül négyen az NSZK-ban, ketten Ausztriában, egy-egy hallgató Ami a külföldi diákok válla­lati gyakorlatát illeti, túlzás nél­kül állíthatjuk hogy az ott szer. zett benyomások az összkép szempontjából döntő jelentő­ségűek. Ez természetes, hiszen a közgazdaságtannal foglalko­zó diákok a jövő gazdasági szakemberei. Az ország, életünk megítélése, az óhatatlan össze­hasonlítás is elsősorban gazda, sági vetületű. Az érdeklődés, különösen ho Nyugat-Európából érkező diákokról van szó, rend­kívül széles skálájú és gyakran szokatlan irányú. Ök nem csu­pán és nem elsősorban arra kí­váncsiak, miként hasznosíthatók elméleti ismereteik o gyakorlat, ban, a. vállalati gazdálkodással, irányítással kapcsolatos kérdé­seik mellett sűrűn hangzanak el globális, makroszintű problé­mákat feszegető felvetések. Az igazságtalanság vádjátel. kerülendő, a kivételekről is szól. ni kell. Ez utóbbiak közé tar­tozik a Pécsi Bőrgyárban meg­fordult féltucat vendég közül az a müncheni diák (és a ta­nulás mellett újságíró), aki az 1977-es évben a nyugatnémet és a magyar újságokban, folyó­iratokban megjelent lényege­sebb gazdasági jellegű cikkek sorát fordíttatta le, illetve ta­nulmányozta át előzetesen, és hozta magávol. A külföldi diákok szakmai gyakorlata — hasonlóan a ma­gyar közgazdászhallgatókéhoz — sajnos csak részben felel meg a szakmai gyakorlattal szemben elvártaknak. A külföl­di hallgatók megfelelő szintű fogadásának egyik fontos elő­feltétele, a nyelvtudás általában nem okoz problémát a fogadó vállalatoknál. Annak érdekében azonban, hogy a hozzánk érke. ző külföldi diákok igazán elé­gedetten, szakmailag is gyara­podva távozzanak tőlünk, több­re lenne szükség, mint a ma­gyarországi makro, és mikro- ökonómiái viszonyainkkal kap­csolatos kérdéseik megválaszo. lása. Az egyétem és a válla­latok hatékony együttműködé­sével olyan munkaprogramokat kellene kidolgozni, melyek az előbbiek megismertetésén túl, további konkrét, a vállalat te­vékenységéhez szorosa n ka peso, lódó problémákkal való foglal­kozást is lehetővé tenne. Meg­felelő értékelések, elemzések elvégzéséhez természetesén a szükséges információkat is biz­tosítani kell — idegen nyelven. Vállalatonként egy-egy alap­modell elkészítése a megfelelő idegennyelvű alapinformációk­kal — változások esetén korri­gálva — több alkalommal hasz­nosítható lenne és véleményem szerint hozzájárulna a gyakor­lat színvonalának emeléséhez, s talán nem túlzás állítani: gazdasági munkánk pozitívabb megítélését segítené. Kocsis Sándor, a Pécsi Bőrgyár közgazdásza Pécsett Osztrák diákok a pécsi baromfifeldolgozóban Steinglauber Tamás felvétele A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kará­nak AlESEC-bizottsága e hó­nap elején osztrák vendégeket, tíz linzi AlESEC-aktivistát látott vendégül, akik tanulmányútra jöttek Magyarországra. Az osztrák egyetemisták három­napos itt-tartózkodásuk során üzemlátogatást tettek a pécsi baromfifeldolgozóban, elláto­gattak a szederkényi termelő- szövetkezetbe. Megismerkedtek Péccsel és a pécsi egyetemis­tákkal; az egyetem oktatói: dr. Belyácz Iván adjunktus és dr. Pauker Csaba tanársegéd elő­adást tartott számukra árrend­szerünkről, illetve szociálpoliti­kánk időszerű kérdéseiről. A látogatás végén Josef Karért és Josef Salatot, az osztrák küldöttség két vezetőjét kér­deztük meg a hazánkban szer­zett tapasztalataikról és a két egyetem AlESEC-bizottságai közötti kapcsolatokról. — Milyen várakozásokkal érkeztek Pécsre és milyen be­nyomásokat szereztek? — Már voltak korábbi ta­pasztalataim Magyarországról, mivel másodszor vagyok a ven­dégük — mondta Josef Karer, az osztrák küldöttség vezetője. — Elmondhatom, most is ked­vező benyomásokat szereztem. Különösen érdekes volt szá­momra, hogy ezúttal két olyan üzemlátogatás is szerepelt a programban, amelyből hasznos tapasztalatokat szerezhettünk. A baromfifeldolgozóban tett Játogatás legfőbb tanulsága az volt számunkra, hogy milyen nagy lehetőségek rejlenek a termelő és feldolgozó vállala­tok közötti szervezett kapcso­latokban. Úgy látom, a ba­romfifeldolgozónak sikerült rendkívül rugalmas és korrekt kapcsolatrendszert kiépíteni a partnereivel. Ez mindkét fél számára igen előnyösnek mu­tatkozik. Bizonyos módosítások­kal a mi gazdasági rendsze­rünkben is megvalósíthatónak találom az ilyen típusú együtt­működés adaptálását. Viszont meg kell jegyeznem, hogy a technikai színvonal elmarad a szervezeti keretek nyújtotta le­hetőségektől. A baromfifeldol­gozó vezetőivel folytatott be­szélgetés és a látottak alapján úgy érzem, hogy a pillanatnyi piaci helyzet a döntő motívum. Megítélésem szerint a legma­gasabb szintű nyugati techni­kát kellene a baromfifeldolgo­zóban tapasztalt szervezési el­járásokkal ötvözni az optimális eredmények elérése érdekében. — A másik üzem megtekin­tése kevesebb ismeret meg­szerzését tette lehetővé, viszont annál kellemesebb emlékeket szereztünk. A borkóstoló, ame­lyen részt vettünk, újra bebizo­nyította, hogy a magyar bo­rok még mindig a világ élvo­nalába tartoznak. Nagyon tet­szett az egyetem két tanárá­nak, dr. Belyácz Ivánnak és dr. Pauker Csabának igen szín­vonalas és érdekes, nyelvileg is tökéletes előadása. E két előadás megismertette velünk a magyar társadalom és a szo­cializmus legégetőbb problé­máinak egy részét, valamint azokat a törekvéseket, ame­lyekkel orvosolni igyekeznek ezeket a gondokat, összessé­gében úgy érzem, hogy hasz­nos, új ismereteket és kellemes emlékeket szereztünk ezen a három napon. — Milyennek ítélik meg a pécsi és a linzi AlESEC-cso- portok kapcsolatát? — Az utóbbi két évben rendkívül jó kapcsolatokat si­került kiépítenünk — vette ót a szót Josef Salat. — Történt mindez annak ellenére, hogy az egyébként kiválóan dolgozó pécsi AlESEC-bizottság még mindig nem működhet hivata­losan is önállóan. A két bizott­ság vezetői a közelmúltban több ízben találkoztak és foly­tattak megbeszéléseket Linz­ben és Pécsett. A jó együttmű­ködést bizonyítja az a megál­lapodás, amely szerint évente 2—2 hallgató vehet részt nyá­ri szakmai gyakorlaton, a köz­ponti számítógépes kiválasztás igénybevétele nélkül. Legutóbb Jónás Judit és Sasvári András dolgozott Linzben vállalataink legnagyobb megelégedésére. Reméljük, hogy hasonlóan jó munkát fog végezni az idén Gálos Judit és Réder István. — Mennyire sikerült ez alatt a rövid idő alatt megismerniök Pécsett? — Nagyszerű kulturális prog­ramot állítottak össze számunk­ra az itteni AlESEC-esek. Meg­néztük a Vasarely és a Csont- váry Múzeumot, valamint a Modern Magyar Képtárt. A magyar művészek, elsősorban Csontváry, mély benyomást tet­tek rám. Nagyon hangulatos Pécs belvárosa és pompás pa­norámában gyönyörködhettünk a tv-toronyból. Sajnos, idő hiá­nyában nem sikerült megte­kinteni a nemzetközi hírű Pécsi Balettet. Kellemes és hasznos három napot töltöttünk Pécsen. Köszönjük a szívélyes vendég­látást — mondta búcsúzóul Josef Salat. Pintér Imre közgazdászhallgató Világjáró közgazdászhallgatók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom