Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-21 / 138. szám
1980. május 21., szerda Dunántúli napló 3 Elébe menni az igényéknek N épszerű-e a Patyolat? — Bizonyára az, mert tavaly minden baranyai lakosra több mint két kiló ruhaneműt adtak le mosatni, a vegytisztitást megyénk lakosságának kétharmada vette igénybe, szolgáltatásaiért a Baranya megyei Patyolat Mosoda Vállalat tavaly 35,3 millió forintot számolt el. A vállalat évek óta „Mos, fest, tisztit". Évek óta állja a lakosság és a közületek egyre erősödő rohamát. De nemcsak állja, eléjük is megy. Szolgáltatásait mind jobban kitelepíti a sűrűn lakott településekre, új városrészekre, a legkisebb falvak lakóit is igyekszik bevonni szolgáltatásaiba, mégpedig úgy, hogy házhoz megy. Patyolat-szalonok nak és festenek, ezt az alap, vagy az alapnál sötétebb színre és az esetleges javításokat is elvégzik a megrendelő kívánsága szerint. A három szabó így is túlságosan leterhelt — a távolabbi fejlesztések között szerepel szabó-javító műhelyrész beállítása. A jövő mindenképpen ez: a beadott ágynemű, nadrág, kabát, szőnyeg és más ruházati cikkek a mosás, vegytisztítás után bélésez- ve, új nadrágkoptatóval, foltozással, gombokkal ellátva — tehát javítva kerül vissza a elkészül a szőnyegszárító épülete is, ígérik, hogy a jelenleginél hamarabb visszakapják az átadott kitisztított futószőnyegeiket. A központi üzemé az egyetlen tolltisztító berendezés, a tiszta tollat vagy az eredeti, vagy az ügyfél által adott új anginban adják vissza. Végeznek még nyakkendőtisztítást és -átalakítást, sajnos felhagytak a kalaptisztítással és -átalakítással. Az országban a pécsiek vállalták el először a bányászok munkaruháinak tisztítását, Az 1964-ben átadott Patyolat-üzem műszakonként 2,5 tonna mosásra és 440 kiló vegy- tisztításra volt képes. Ez a léét tevékenység jelentette és jelenti ma is tevékenységük alapját. Az új üzem hamar kinőtte lehetőségeit, ezért a vállalat vezetői kétirányú fejlesztésre szánták el magukat: a központi üzem rekonstrukciójára és a szalonprogramra. Amit lehet saját erőből A Könnyűipari Minisztérium Központi Szolgáltatásfejlesztési Kutatóintézete dolgozta ki 1974-ben a vállalati elképzelések alapján a központ gépparkjának felújítását. Erről a 42,6 millió forintos rekonstrukcióról a következőket mondja Kajdon Nándor főmérnök: — Amit csak lehetett magunk végeztünk, 76-ban kezdtük a technológiai szerelést. Beállítottunk három 90—100 kilós töltetsúlyú mosó-csavaró és egy 20 kiló töltősúlyú visszamosógépet, a másikat még idén szereljük. A minőségi és pipereigényeket, a keményítést, a közületi és a bérágynemű-mo- sást így már maradéktalanul kielégíthetjük. A következő évben beállítottuk a csőmosósort, más néven a mosóalag- utat. A teljesen még be nem fejezett rekonstrukció nyomán ma már műszakonként 5,8 tonnát tudunk mosni, a vegytisztí- tási kapacitásunkat 848 kilóra növeltük az új gépekkel. A bőrtisztítást az országban másodikként kezdte el a Patyolatok közül a pécsi, még 1973-ban: nappákat, velúrokat, irhákat, kilós bőröket tisztítaés idén tavasszal a sásdi vegyes szalont. A szalonprogram saját vállalati alapból, megyetanácsi és helyi tanácsi támogatásból, valamint lakáskapcsolódó beruházásból valósul meg. Megvalósulás előtt áll, illetve a tervek között szerepel: a pécsi Perczel utcai vegyes, a Siklósi városrészben épülő vegyes, a siklósi vegyes szalon, a szigetvári vegyes szalon kiviteli tervei készek, Mohács új mosószalont kap. A távlati elképzelések szerint a vállalat Pécsett 3 kis mosószalon (Budai városrész, Citrom utca és a Siklósi városrész), valamint 4 nagyközségben mosószalon építését tervezi. Szolgáltatás „háztól házig Az olosz gyártmányú MERCURIO lyukkártyás vezérlésű automata, óránként 50 kg felsőruha száraz vegytisztitását végzi Fotó: Proksza László megrendelőhöz. Természetesen külön javíttatási díj fejében. A szőnyegeket az új 50 kiló töltősúlyú gép beállításával kíméletesebben és jobb minőségben tisztítják, ugyanakkor áthangszerelhették a vegytisztítás folyamatát is a jobb minőségű munka érdekében. A két 25 kiló töltősúlyú gép csinál mindent, az egyik a túl- szennyes anyagokat, a másik a kényesebbeket, míg a 6 kilós gép a bőrök tisztítását végzi. A vegyes szennyeződésű (tehát olajos és sáros) ruhafélék tisztítása továbbra is hosszadalmasabb és drágább, mint a vagy olajos, vagy sárosoké, lényeges, hogy a többféle gép segítségével a dolgozók jobban betarthatják a ruhakreszt. A futószőnyegeket vizes technológiával tisztítják, s ha a rekonstrukció végére, 1981—82-re először az ércbányászok, majd néhány éve a szénbányászok munkaruháit is mossák. Tehermentesíteni a háziasszonyokat A szalonprogram kidolgozásának céljai közül a legfontosabb: elébe menni az igényeknek. Ellátni a korábban ellátatlan területeken élőket, tehermentesíteni a háziasszonyokat. Ezt 1967-ben kezdték Pécsett a Kolozsvár utcai vegytisztító szalon átadásával, ezt követték az újmecsekaljai és a Szabadság úti mosó- és vegytisztító szalonok (tavaly mindkettő mosókapacitását a duplájára növelték), a meszesi mosószalon, a mohácsi és komlói vegyes szalonok után tavaly adták át a harkányi mosószalont, Az átvevőhelyek bővítésére alig nyílik lehetőség. Pécsett a fehér foltnak számító belvárosban nyáron nyitják a Lyceum utcait, bővítik a Déryné utcait, a Mecsek nyugati részén is építenek átvevőhelyet, vidéken nem gyarapszik az átvevőhelyek száma. (A szalonok egyben átvevőhelyek is.) Beváltak az áfészekkel közösen üzemeltetett felvevő és a bizományosi átvevőhelyek és 1978- tól a „Hozom—viszem" mozgó gépkocsi-felvevőhelyek, melyek a legkisebb településeket is „felfűzik” a központi üzemhez. Bevált Pécsett a „Háztól házig" szolgáltatás is. A vállalat szorgalmazza az új városrészekben a lakóházakba telepített átvevőszekrényes rendszert. A bérágynemű-szolgáltatást NDK tapasztalat után 1971-ben indította az országban elsőként a Baranya megyei Patyolat. Évtizede 500 garnitúrával kezdték, ma mór 13 000 bérágyne- mű-garnitúrát tudnak kölcsönözni 2—3 naptól akár 2—3 hetes időre. (Erre bérleti díj nincs, csak a mosási és kopási díjat, az amortizációt kell fizetni, esetleg a határidőn túli visszavitel esetén a késedelmi díjat.) Ez a lehetőség nemcsak Baranyában, de a balatoni üdülőhelyeken is megköqnyíti a háziasszonyok dolgát, egyszerűsíti a táborok, diákotthonok, turista- és munkásszállók gondnokainak teendőit. Eredmények, gondok, távlati tervek és elképzelések. Baranyában is tért hódít a Patyolat, további szolgáltatásfejlesztéseinek gátját már nem a háziasz- szonyok idegenkedése, hanem a szűkös anyagiak jelentik. Murányi László Baranyai építők a paksi atomerőműnél Ketten a tízezerből I deiglenes lakásuk 1978 szeptembere óta: Paks, Atomváros, Ifjúság útja 2. Marsay Pál és felesége munkahelyük, a Baranya me- gyei Állami Építőipari Vállalat megbízása alapján másfél esztendeje költöztek el pécsi otthonukból, hogy tízezer társukkal együtt kivegyék részüket legnagyobb beruházásunk, a paksi atomerőmű létrehozásából. Pécsett Marsay Pál a lakásépítésnél dolgozott művezetőként, felesége pedig a kommunális létesítmények kivitelezésénél technikusként — Nem tudtuk pontosan, mire vállalkozunk, amikor jelentkeztünk a munkára. Két okból döntöttünk úgy, hogy gyermekeinkkel együtt felkerekedünk. Az első számú a szakmai érdeklődés volt Vonzott bennünket a nagy- beruházás romantikája és azok a műszaki megoldások, amelyeket csak a szakirodalomból ismertünk. Természetesen nem elhanyagolható a kettes számú érvünk sem: tudtuk, hogy a keményebb munkáért több pénz jár, így tehát természetesen az anyagiakat is számításba vettük, amikor döntöttünk. — Sejtéseink minden területen beigazolódtak —mond. ja Marsay Pál, aki az atomerőmű betonüzemét vezeti. — Kemény, nehéz feladatra készültünk, s a paksi atomerőmű építése valóban mindenki, tői teljes erőbedobást igényel. A munkaidő általában meghaladja o napi 10 órát, gyakran éjszaka is be kell járni ellenőrizni. Pakson ismeretlen fogalom a lazsálás, a munkaidőben való trécse- lés, Erős o munkafegyelem, szigorúak a minőségi követelmények. A MEO-csoportok rendkívül következetesen ellenőriznek mindent. 1979-ben 72 000 m3 betont gyártottak az irányítása alatt Idén ez a mennyiség jóval meghaladja majd a 100 000 m3-t. Az atomerőmű naponta sok száz tonna betont elnyelve izmosodik. Marsayné a minap vette át építésvezető-helyettesi kinevezését Igazi férfimunkát végez, hiszen 14 alvállalkozó tevékenységének összefogása, koordinálása a dolga. Az ő felelőssége is, hogy az atomerőmű 374 üzemi helyiségét ebben az esztendőben jó minőségben átadhassák a technológiai szerelést végző szakembereknek. Paks nemcsak az atomerőművet, hanem egy új közösséget is jelent. Itt az emberek nem elszigetelt atomokként élnek, hanem erősen egymásba fogódzva, összebarátkozva. Nagyon jó közösséget alkotnak itt az ország különböző részeiből, egy cél érdekében összesereglett em. berek. — Nemcsak az ünnepnapokon töltjük együtt a szabod időt, hanem a hétköznapi estéken is — mondja Marsay Pál. Mindig telt ház van az új művelődési központban és a KlSZ-klUbban. Nem érezzük elszigeteltnek magunkat. Előfordult már, hogy 36 ember részére főtt halászlé a piciny konyhában. Pakson természetes, hogy esténként átjárnak egymáshoz a szomszédok. Bőven van témánk, és beszélgetésekre a munkahelyen nincs idő. E. A. Az űrhajózás haszna —————— * Felvetődik a kérdés, mit adott hazánknak az űrkutatás, és mi magyarok mit adtunk ennek az új, dinamikusan fejlődő tudománynak. 1957-ben kezdték meg hazánkban a műholdak megfigyeléseit és azok mozgásának és működésüknek eredményeit hasznosították a magyar tudósok a geofizika és a geodézia területén. Lehetőségeink keretei között kialakíthattuk a szovjet tapasztalatok nyomán az űrviszonyoknak megfelelő gyártástechnológiát, és ami a legfontosabb, az ebből adódó tapasztalatok elősegítették az általános techi.ológiai színvonal emelkedését. Mi is részesülünk az űrtávközlés naponta tapasztalható előnyeiből és szovjet segítséggel jobban megismerhetjük hazánk felszíne alatt meghúzódó energiaforrásokat. Mi nagyon keveset tudunk adni az űrtudománynak, de néhány eredeti ötlet, jól szerkesztett és igényesen kivitelezett magyar műszer kivívta az űrnagyhctalmak szakembereinek elismerését- ♦ —-------É vezredeken át az ember a Föld felszínéről figyelte meg a világűrben lejátszódó jelenségeket, és az így szerzett ismeretek alapján alakította ki elképzelését Galaktikánkról, Naprendszerünkről és Földünk helyéről és szerepéről a Naprendszeren belül. 1957. október 4-én azonban gyökeresen változott a helyzet. Az ember alkotta első mesterséges hold Föld körüli pályára állt és ezzel lehetőség: nyílt arra, hogy az ember a világűrből folytassa a világűr kutatását és a Föld még részletesebb és pontosabb megismerését. Megkezdődött a világűr megismerésének új, nagyobb lehetőségeket biztosító korszaka, és ez csak fejlődött azzal, hogy az ember is kijutott a világűrbe és személyesen bekapcsolódott a kutatásba. A Föld országainak több mint 95 százaléka részt vesz az űrkutatásban, illetve részesül annak szolgáltatásaiból. Köztük van hazánk, a Magyar Népköz- társasági is. Az űrkutatás kezdetén sokan voltak, ma azonban mór egyre kevesebben vannak azok, akik kétségbe vonják az űrkutatás, illetve az abban való részvétel szükségességét. Ez érthető, hiszen Földünkön számtalan probléma vár megoldásra Ugyanakkor ma már annyira hozzátartoznak mindennapi életünkhöz azok az eredmények, amelyeket az űrkutatás, űrrepülés biztosít, hogy nélkülük nehéz lenne elképzelni mindennapi tevékenységűn, két. Hazánk lehetőségeinek megfelelően vállal részt a világűrkutatás problémáinak megoldásában. Több mint egy évtizede - a Szovjetunió javaslatára — megalakult az ln- terkozmosz együttműködés, amelyben 9 szocialista ország összehangolt tevékenysége eredményeként nagyszerű eredmények születtek. A szocialista országokban készült berendezések tucatjai emelkedtek magasba a Szovjetunió "űrhajóin, űrállomásain és különböző műholdjain és bolygóközi kutatást végző űrszondáin. Felvetődhet a kérdés: mit adott hazánknak az űrkutatás és mit adtak a magyar tudósok az űrkutatásnak? Hazánkban a korábbi évtizedekben különböző égitestek megfigyelésével, vizuális észle. lések alapján elméleti interpretációs tevékenységekkel foglalkoztak. Az e téren szerzett tapasztalatok alapján kezdték 1957-től a műholdak megfigyelését, azok pályáinak alakulására vonatkozó számításokat végeztek és azokat a geofizika és a geodézia területén hasznosították. A kísérletekbe való közvetlen bekapcsolódás az 1960-as évek második felétől jelentősen növelte lehetőségeinket. Az Interkozmosz szervezett kereteket biztosított a kutatómunkák összehangolására, biztosította, hogy a Szovjetunió gazdag tapasztalatait átvegyük és kialakítsuk lehetőségeink keretei között az árviszonyoknak megfelelő gyártástechnológiát. Egyik nagyon fontos hasznunk az űrkutatásból, hogy a magas követelmények szerint dolgozó kutatók szemlélete jelentős változáson ment keresztül. Az űrkutatás eredményei egyre inkább átül- tethetők a termelés különböző ágazataira, és így az általános technológiai színvonal emelését segítik elő. A technológiai színvonal emelkedése — jól tudjuk — korszerű termékeket — és ennek eredményeként — verseny- képességet jelent a világpiacon, ami végsősoron népgazdasági terveink megvalósítását segíti. Úgy gondolom, részletesen nem kell elemezni azökat az előnyöket, amelyeket az űrtávközlés biztosít számunkra. A televízió lehetőségei erősen, korlátozottak voltak mindaddig, amíg a világűrben keringő híradástechnikai műholdok óriás mértékben ki nem szélesítették. Napjaink eseményei, történjenek akár tízezer km távolságban is, szinte azonnal megjelennek képernyőinken. Ezt is az űrkutatás eredményei tették lehetővé. Ma még szinte belóthatatlanok azok a lehető, ségek, amelyeket a világméretű meteorológiai, vagy a navigációs rendszer kiépítése tartogat számunkra. Hatalmas lehetőségeket rejt magában az erőforráskutatás, vagyis a Föld tóvszondázása. Az emberiség energiaszükségletének jelentős hányadát az olaj és a gáz biztosítja. Ezek tartalékai nem kifogyhatatlanok. A tartalékok pontos ismerete, amit az űreszközök biztosítanak, lehetővé teszi, hogy időben feltárják az új energia felhasználásának lehetőségeit. Ez fontos számunkra is, de ezen tevékenységek még a naqy országok érdekein is túlnőnek. A világűr kutatása az erők és eszközök egyesítését, a tevékenységek összehangolását sürgeti. Az űrkutatás eredményei az egész emberiség boldogulását kell hogy szolgál, ja. így jutunk el a kérdés második feléhez. Mit adtunk mi magyarok az űrkutatásnak? Meg kell mondani, hogy szerepünk az űrkutatásban, ha nem is meghatározó, de jelentős. Űrkutatás a mi tevékenységünk nélkül is lenne, de néhány eredeti ötlet, jól szerkesztett és igényesen kivitelezett műszerünk pedig kivívta az űmogy- hatalmak szakembereinek elismerését. Mindez arra kötelez bennünket, hogy tovább szélesítsük az űrkutatásban való részvételünket, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy munkánkkal népünk, a szocialista közösség és az egész haladó emberiség javát szolgáljuk. Szabó József
