Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-17 / 134. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 134. szám 1980. május 17., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Díszünnepség a Parlamentben a Varsói Szerződés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából Az európai szocialista országok védelmi közössége, a Varsói Szerződés szervezete megalakuló, sónak 25. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak pénteken az Országház kongresszusi termében. A díszünnepségen részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Ma- róthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkárai Méhes Lajos, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, ez MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czinege Lajos hadséregtábomok, honvédelmi miniszter, Berecz János és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, Sebestyén Nándor- né, az Országos Béketanács elnöke, Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár és Rácz Pál külügyi államtitkár. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Jurij Andrejevics Naumenko vezér- ezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesitett fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Vlagyimir Ivanovics Szivenok vezer- ezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. A Himnusz elhangzása után Korom Mihály, az MSZMP Poli. IS kai bizottságántík tagjai, a Központi Bizottság titkára, a díszünnepség elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük a Var. sói Szerződés tagállamainak jelenlévő budapesti nagyköveteit. Megnyitó beszédében a Varjsai Szerződés megteremtésének kiemelkedő nemzetközi jelentőségét méltatva hangsúlyoz, ta: létrehozásának szükségességét az elmúlt negyedszázad igazolta. A szervezet megbízd hatóan eleget tett— és tesz ma is — küldetésének; fontos tényezője a békének, a nemzetközi biztonságnak és a társadalmi haladásért folytatott harcnak. A jelenlegi feszült, kiélezett nemzetközi helyzetben a fegyverkezési hajsza fokozásában érdekelt imperialista körök min. dent elkövetnek az enyhülési folyamat visszafordítására. A Varsói Szerződés tagállamainak csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozata és felhívása ismételten rámutat mindannyiunk — 1955. május 14-e, a Varsói Szerződés aláírásának napja a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harc jelentős állomásaként került be a történelembe. Az emberiség történelme során ekkor jött először létre olyan politikai és katonai szövetség, amelynek alapvető célja az abban részt vevő országok függetlenségének, szabadságának, elért vívmányainak megvédése és a béke megőrzése. Ma már negyed század tapasztalata bizonyítja, hogy a Varsói Szerződés minden tekintetben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Európában hozzájárult a háború megakadályozásához, elősegítette a béke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség csökkentését és a békés egymás mellett élés erősödését. Harmincöt évvel ezelőtt az emberiség történelmének legkegyetlenebb háborúja a hitleri fasizmus teljes vereségével végződött. A világ népei azt remélték, hogy a békés építés korszaka következik, a fasizmus szétzúzása figyelmeztetésül szolgál majd azoknak, akik újabb háborúra, a népek leigázására törnek. Még be sem gyógyultak azonban a második világháború szörnyű sebei, amikor megkezdődött egy új szovjetellenes tömb kialakítása. Az Egyesült Államok akkori uralkodó körei olyan stratégiát dolgoztak ki, amelynek lényege a világuralom megszerzése, a haladás és a szocializmus erőinek szétzúzása, a kapitalista rendszer elveszett pozícióinak visz- szaszerzése volt. Megkezdték a különböző katonai szövetségek létrehozását, amelyek közül Európa számára a legnagyobb veszélyt az 1949-ben megalakított Észak-atlanti Szövetség — a NATO — jelentette. Léte önmagában is nyílt katonai fenyegetés volt, agresszív jellege azonban még erőteljesebben kidomborodott, amikor a hírhedt 1954-es párizsi egyezmény ratifikálásával zöld utat engedtek a. nyugatnémet újrafelfegy- verzésnek. A szocialista országok kezdettől fogva ellenezték, hogy a felelősségére, és tennivalóim on, nak érdekében, hogy áthatolhatatlan gátat emeljünk egy új háború ki robbantásának útjába — mondotta egyebek között Korom Mihály. Ezután Borbándi János, a Mi. nisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. világot katonai tömbökre szakítsák. A hidegháborús légkörben a fenyegetés, az óriási méretű fegyverkezési hajsza, a gazdasági blokád közepette a Szoyjetunió és az európai szocialista országok nagyfokú önmérsékletet és türelmet tanúsítottak. Történelmi tény, hogy a NATO-ba tömörült nyugati országokat terheli a felelősség azért, hogy Európában két egymással szemben álló katonai tömb jött létre. A szocialista országok csak a NATO létrehozása után hat évvel alakították meg saját védelmi szervezetüket, amelynek célja az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése volt. Szerződésük egyik pontja kimondja, hogy amikor az Európa biztonságát szolgáló általános egyezmény létrejön, a Varsói Szerződés hatályát veszti. Mindaddig azonban, amíg nincsenek meg a béke megőrzésének széles alapokon nyugvó intézményes garanciái, e szövetség a nemzetközi biztonság és a tartós béke legfőbb záloga marad — mondotta. A továbbiakban hangsúlyozta: A Varsói Szerződés védelmi szervezete az egész emberiség érdekeit szolgálva hozzájárult ahhoz, hogy az imperializmus szándéka meghiúsult, s nem tudott új világháborút kirobbantani: működése elválaszthatatlanul összefonódott azzal a küzdelemmel, amelyet a szocialista közösség országai — elsősorban a Szovjetunió — vívtak a stratégiai erőegyensúly megteremtéséért és a fegyverkezési hajsza megfékezéséért Borbándi János ezután rámutatott: — A Varsói Szerződés szervezetének politikai tanácskozó testületé az elmúlt negyedszázad alatt nagy jelentőségű nemzetközi állásfoglalásaival, javaslataival, a politikai-diplomáciai akciók sorozatával kivívta kontinensünk és az egész világ haladó erőinek rokonszenvét, elismerését. A politikai tanácskozó testület több ízben szorgalmazta a Varsói Szerződés és a NATO meg nem támadási szerződés megkötését, s olyan megállapodás aláírását, amely a feleket arra kötelezi, hogy nem használnak elsőként sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. Számos alkalommal kinyilvánította készségét a Varsói Szerződés feloszlatására, ha a NATO-országok is megszüntetik az Észak-atlanti Szövetséget. Javasolta továbbá: mindkét katonai tömb kötelezze magát, hogy nem növeli tagországainak számát. Kedvező mérleget készíthettek a hetvenes évek első feléről mindazok, akik hittek abban, hogy a nukleáris korszak egyetlen ésszerű alternatívája a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ennek az időszaknak kiemelkedő eseménye volt a helsinki értekezlet, ahol a részt vevő 35 ország legma- gasabbszintű képviselői fogadták el a nagy jelentőségű záróokmányt. Az utóbbi időben azonban a nemzetközi helyzet sajnálatos módon kiéleződött. A szocialista országok ellen hidegháborús, politikai kampányokat szerveznek, provokációkat hajtanak végre. A haladásellenes, imperialista körök most az Afganisztánnak nyújtott törvényes szovjet segítség ürügyén indítottak szovjetellenes, antikommunista, a szocialista társadalmi rendet támadó kampányt, mérgezve ezzel a nemzetközi légkört. Űj katonai támaszpontokat keresnek a Közel-Keleten, Afrikában és más térségekben. Rá akarják venni az európai NA- TO-országokat, hogy az északatlanti tömb terjessze ki hatókörét a kontinensünkön kívül eső területekre, így a szervezet az amerikai stratégiának még inkább alárendelt eszköze legyen. Eközben mereven elutasító magatartást tanúsítanak a szocialista országoknak az enyhülést erősítő kezdeményezései(Folytatás az 5. oldalon) Borbándi János ünnepi beszéde Tpraqterfii* é#ítí A PMSC Tüzér utcai atlétikai pályáján a Baranya megyei Építőipari Vállalat 18x24 m alapterületű tornaterem építését kezdte meg idén, amelyet év végére befejeznek. A tornaterem bekerülési összege 5 millió forint Az élelmiszer-gazdaság fejlődési rendje és fejlesztése o Dr. Zsuffa Ervin előadása Pécsett A műszaki és közgazdasági tudományos hetek programja keretében, tegnap délután Pécsett a Tedhnüko Házában dr. Zsuffa E/vin, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese tartott előadást és konzultációt. A Köz- gazdasági Társaság rendezvényén dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Pártbizottság titkára köszöntötte a vendéget, aiki az élelmiszergazdaság fejlődési tendenciáiról és fejlesztési lehetőségeiről tájékoztatta a hallgatóságot. Noha a hatodik ötéves terv koncepciója még nem került elfogadásra, a fejlesztési irányok már 'kirajzolódtak. A XM. kongresszus határozata az élelmiszergazdaságot kiemelten fejlesztendő területként jelöli meg. Ezt indokoljaaz élelmiszerek iránti kereslet folyamatos növekedése. A tőkés piaci kereslet azonban ingadozó, a verseny éles, ami az eddiginél nagyobb fokú rugalmasságot igényel. Jól példázza ezt a baromfi, amelyből termelésünk 60 százalékát exportáljuk. Tavaly egy tonna baromfiért 800 dollárt lehetett elérni, most 1500 dollárt, sőt ma a tojás export is gazdaságos. Akkor — s ezt ma már látjuk — a mélyponton nem visszafogni, hanem ösztönözni kellett volna a termelést, hisz még mindig a baromfi az az állatfaj, ami a legkevesebb takarmányból állítja elő a húst. Olyan gazdasági feltételeket kell teremteni — mutatott rá az előadó, hogy a termelés el tudja viselni a piaci ingadozásokat. Ehhez hozzátartozik a megfelelő manőverezési lehetőséget biztosító tároló kapacitás kifejlesztése is. Mezőgazdaságunk — mivel a lélekszám számottevő emelkedése nem várható — hosszú távon export orientált. Fejlesztési lehetőségeink a következő tervciklusban is szerényebbek a korábbinál. Az eddigivel ösz- szegében azonos, de viszonylag kevesebb beruházást tudunk megvalósítani. A fejlesztési források ezért a kisebb eszközigényű növénytermelésre, ezen belül is a gabonatermelés fejlesztésére koncentrálódnak. A gabona — búza, kukorica — teszi ki a szántóterület 61 százalékát, exportjához fontos népgazdasági érdek fűződik. Látványos termésnövekedésre azonban ma már nem lehet számítani, napi aprómunkával kell a hozamokat 1—1 mázsával emelni, illetve a takarmányterületek egy részén is export árualapot, vagyis gabonát indokolt termelni. Magas eszközigénye és alacsony jövedelmezőségi rátája miatt az állattenyésztés visz- szaszorul a fejlesztésekben. De az export árualapot adó állati termékekről továbbra sem mondhatunk le. A meglevő kapacitások jobb kihasználását szolgálják majd a fejlesztések. A növénytermelés, állattenyésztés konkurrenciája körüli vita még nem ért véget. Az újabb elemzések azonban azt mutatják, hogy a hetvenes évek második felében — a túl nagy áldozatok árán elért erőltetett hozamok miatt — a növénytermelés gazdaságossága csökkent, az állattenyésztésé pedig javult. S ez tovább javítható. Ki kell cserélni a korszerűtlen technológiát, növelni kell a forgási sebességet, javítani a ta- karmáinyhasznosítást Évi 2 százalékos javulás öt év alatt 1 millió tonna afbrakmegtakarí- tást jelent, ennyivel több gabona mehet exportra. Törekedni kell a háztáji árutermelés szinten tartására. Az élelmiszeriparban a hatodik ötéves tervben nincs szükség annyi új beruházásra, mint az előző időszakban volt. Az 50 milliárdos összeget mindenekelőtt a meglevő kapacitások korszerűsítésére és bővítésére kell fordítani. A feldolgozottság fokozása továbbra is fontos. Bizonyos, számunkra fontos piacokon tömegáruval nemcsak extra minőséggel és választék- bővítéssel tudunk megmaradni. A nagy szériákat nem szabad sematikusan értelmezni. A szegedi szalámi valóban jó minőségű, de csak kétféle van, csípős és nem csípős. Olaszországban a szegedihez'hasonló szalámigyárak 40-féle szalámit gyártanak, az egyes tájegységek vagy piacok ízlésének megfelelően. A piachoz való alkalmazkodásnak a választékbővítés is egyik fontos feltétele. — Rné —
