Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-13 / 130. szám

2 Dunántúli napló 1980. május 13., kedd Nemzetiségi könyvkiállítás Pécsett A magas színvonalú nemzeti­ségi oktatáshoz elengedhetet­lenül szükségesek a segédesz­közök, elsősorban a megfelelő mennyiségű és jól szerkesztett tankönyvek. Ugyanígy fontos a szépirodalom és a tudományos ismeretterjesztő anyag terjesz­tése is. A Tankönyvkiadó felis­merve az igényeket, dicséren­dőén szélesítette ilyen irányban kiadói tevékenységét. Ennek eredményeképpen jött létre az a kiállítás is, amelyet tegnap — Szentendre után — Pécsett is bemutattak a Pécsi Horvát- Szerb Tanítási Nyelvű Általános Iskola dísztermében. Nyolc paravánon láthatók a hazánkban élő nemzetiségi la­kosság, tanulók számára ké­szített könyvek, különböző kiad­ványok. A Tankönyvkiadó ne­vében Dürr Béla köszöntötte a megjelenteket és a kiállítást Takács Gyula, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Elmondta, hogy az országban tizenöt bázis- könyvtár foglalkozik a nemzeti­ségi könyvek gyűjtésével. És bár az elmúlt évben 340 000 forint értékű könyvvel gyara­podtak a könyvtárak, mégis szükségesnek látszik a költség- vetésük bővítése, ugyanis a tavalyi kiadványok nagy része ajándékból származik. Baranya megye egyébként jó kapcsola­tot épített ki az eszéki városi területi könyvtárral és hasonló megállapodásra törekednek a jövőben Schwerinnel is. A megnyitó után a horvát- szerb tanítási nyelvű iskola ta­nulói és a mázaszászvári né­met nemzetiségű iskolások ad­ták elő irodalmi műsorukat. A kiállításon megjelent Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkára és Csorba Tivadar, a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetője. Kerekasztal az exportbűvítö beruházásokról Az ötéves terv elején 45 mil­liárdos hitelkeret állt rendelke­zésre az export árualapokat növelő beruházásokra. Ebből a keretből megyénk vállalatai, főként a könnyűipar és az élel­miszergazdaság is igénybe vett pénzeket. Milyen eredményt hoztak az exportbővítő beruhá­zások? Hogyan tovább? A pé­csi Széchenyi Klubban erről rendezett tegnap kerekasztal- beszélgetést a műszaki és köz- gazdasági tudományos hetek keretében a Magyar Közgaz­dasági Társaság Baranya me­gyei Szervezete. A vitaindító előadást dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója tartotta, majd a na­gyobb pécsi exportőr vállalatok vezetői főként azt boncolgat­ták, hogyan lehetne továbblép­ni a fejlesztésekben, amikor korábbi döntéseikkel immár hosszú időre lekötötték fejlesz­tési alapjaikat. Ugyanakkora Harkány tavaszi vendégforgalma mint az elmúlt év áprilisában, májusában, mégis mintha kevesebben len­nének a medencékben. Most jobban szétszóródhatnak a für- dőzők, hiszen idén teljes egé­szében megnyílt az egyesszá­mú pavilon, az egyesszámú medencével együtt, s ezzel pár­huzamosan felszabadult az épít­kezési terület is. Az utóbbi elő­nyét majd a melegebb napok­ban élvezik az idelátogatók, hí. szén az eddiginél jóval nagyobb füves pihenőhelyük lesz. Kellett ez a kerítésen belüli bővítés, mivel az elmúlt évben csaknem kétmillióan keresték fel a für­dőt, s az idén is hasonló for­galomra számítanak. A Pécsi Bőrgyár már csatlakozott Tiszta, kulturált környezetért Rövidesen meghatározzák a helyi tennivalókat A Dunántúli Naplóban vasár­nap látott napvilágot a Hazafi­as Népfront Baranya megyei Bizottságának felhívása, amely „tiszta, kulturált környezetért" szólítja fel társadalmi munka­akciókra a megye lakosságát, az üzemek, intézmények dolgo­zóit, szocialista brigádjait, A cél általános megfogalmazását vi­lágosan tartalmazza a felhívás, ezek után a helyi kezdeménye­zéseken a sor, hisz mindenki sa­ját közvetlen környezetében lát­ja legpontosabban a tenniva­lókat. A Pécs városi Tanács mellett működő, társadalmi munkát szervező albizottság már koráb­ban részletesen kidolgozta erre az évre az elérendő célokat, pontosan feltérképezve azok megvalósítóit. Ezek között már sok olyan feladat szerepel, amely a tiszta, kulturált kör­nyezet megteremtését célozza. Ilyenek az óvodák, általános is. kólák, művelődési és kulturális intézmények patronálása, a vá­ros közhasználatú területeinek rendbetétele, további szépítése, megóvása. Mindezekhez csatlakozva, a felhívás céljainak megfelelően további tennivalók konkrét meg­fogalmazására kerül sor a kö­zeljövőben. E hónap 21-én ak- tivaértekezletet hívnak össze, ahol a város és a városkörnyéki települések szakigazgatási szer­veinek, tömegszervezeteinek, gazdasági egységeinek, kultu­rális intézményeinek vezetői, képviselői vesznek részt. Az ak- tivaértekezleten nemcsak főbb vonalakban határozzák meg a tennivalókat, hanem egy-egy részterület konkrét igényeit is feltérképezik, s így majd az er­re vonatkozó vállalások is egy­értelműbbek, nyomonkövethe- tőbbek lesznek Az illetékes szakvállalatok — Köztisztasági Vállalat. Erdészet, Kertészeti és Parképítő Vállalat, stb. — is­mertetik majd a rendelkezésre álló anyagi és szellemi eszkö­zöket, s ezek felhasználásának lehetőségeit a szaktanácsadás­tól a hulladék elhordásán ke­resztül a palánták, csemeték biztosításáig. Ami az üzemeket illeti, a Pécsi Bőrgyár már hallatta hangját. Tegnap érkezett a hír, hogy a szocialista brigádok, a gyár KISZ-szervezete és egész kollektívája csatlakozott a fel­híváshoz és védnökséget vál­lalnak a gyár belső területének és környezetének szépítése, tisz­tasága felett. Vállalták, hogy a gyár területén lévő 52 000 négyzetméter parkosított terü­letet, utakat, járdákat rendben tartják, ugyanakkor a helyi óvo­da részére egy mini KRESZ-par- kot létesítenek. Megépítenek egy tenisz- és egy tollaslabda­pályát és egy új, 2000 négyzet- méteres parkot létesítenek. A gyáron kívül, a kerítés melletti területet rendszeresen tisztítják, karbantartják. Barátsági est Sellyén A megyei békehónaip kere­tében magyar—NDK barátsági estet rendezték tegnap Sellyén, a művelődési házban. Ez alka­lomból Baranyába! érkezett Er. win Skeib, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjának igazgatója. Délután sellyei ne. vezetességekkel — talpasház, arborétum — ismerkedett, majd az esti barátság! gyűlésen „Ma­gyar—NDK kapcsolatok" cím­mel tartott előadást. Részt vett a barátsági esten Krasznai An­tal, a Hazafias Népfront Ba­ranya megyei Bizottságának tit­kára is. Az előadást követően a véméndi népi együttes szó­rakoztatta a résztvevőket, majd bállal folytatódott és zárult a magyar—NDK barátsági est. Kisiparosok divatbemutatója A szoknya még mindig takarja a térdet Ismerjük meg jobban a munkájukat Ség sok divatbemutatót lát. tarn már: áruházakét, az OKISZ Laborét, a Magyar Divat Inté­zetét, különböző börzéket, de aimin legutóbb a Nádor kupo­latermében részt vettem, az számomra is újdonság volt. Vasárnap délután két ízben is megtartották bemutatójukat a baranyai, elsősorban pécsi kisiparosak. A iKIOSZ, az Ide­genforgalmi Hivatal és a Ná­Hangverseny szakmunkástanulóknak Országos érvényű lesz-e a pécsi kezdeményezés? Legyen a zene mindenkié Kisebbfajta népvándorlásra emlékeztető kép fogadott hét­fő délelőtt a pécsi sportcsar­nok előtt. A megye szakmun­kástanulói jöttek össze, hogy meghallgassák a számukra rendezett, jelenleg évente egy­szeri hangversenyt. A kezdemé­nyezésről már többször írtunk, amely elsősorban Pécsi Géza zenetanár nevéhez fűződik. Cél­ja, hogy a szakmunkásképzők­ben hiányzó ének-zeneoktatást legalább valamennyire pótolja, illetve felkeltse a tanulók ér­deklődését a komolyzene iránt is. A megyei művelődésügyi osztály támogatásával hat éve rendszeres ez az évenkénti hangverseny, és eddig hat kü­lönböző programot állítottak össze. Tegnap Táncok a zené­ben címmel tekintették át a ze­neirodaimat a Pécsi Filharmo­nikus Zenekar; a gyárvárosi út­törőzenekar és tánckar, a Pécsi Balett, a Művészeti Szakközép­iskola és az 500 sz. Szakmun­kásképző Intézet kórusa és tánckara segítségével. A sportcsarnokban minden hely „elkelt” és a gyerekek vegyes érzelmekkel várták a programot. Egy csoport kamasz közelében ülve legalábbis ilyen tapasztalatokat szereztem. Egy­mást is szórakoztatták, „Ome­ga!”, „Dinamit!” felkiáltások­kal, aztán ahogy felhangzott Mozart Menüettje, egyikük aka­ratlanul is elkezdte halkan fü­tyülni a dallamát. — Nem rajongunk éppen a komolyzenéért, de hát, ha már ittvagyunk, persze azért meg­hallgatjuk — mondták a mű­sor után a fiúk és egyetértet­tek abban, hogy a balettrész különösen jó volt. Az 501. sz. iskolából jöttek és szerintük Megújullak a fürdővállalat strandjai Tegnap még csak a bátrab­bak merészkedtek fürdőruhában a napra, de a fürdő igazgató­sága bízik abban, hogy a nap­sütés tartós -marad. Zsifkó Fe­renc Igazgató elmondta, hogy a hét végén megnyitják a női tető-napozót, feltöltik a gyer­mekmedencét is. A legkisebbek medencéje egyébként startra készen várja az első lubiűköló- kat: kifestették és rendbetet- ték a környékét. Ez is beletar­tozott a teljes tavaszi szépülés­be, a másik hat medencével együtt. De nemcsak a meden­cék, az egész strandterület megújult Hárommillió forintba került a tavaszi kozmetika, s még nem is fejeződött be. A sort a csőrendszer bizton­sági vizsgálata és javítása nyi­totta, majd a teljes festés, má­zolás következett, amibe a kerti padok, hinták, játékok is bele­tartoztak, s végül a parkosítás. Ez az ami egész éven át tart. A füves területek folyamatos ka­szálása, a virágok cserélése mellett külön feladat az építési terület parkosítása, amihez ha­marosan hozzákezd a Szentlő­rinci Költségvetési özem. A Pé­csi Köztisztasági és Útkarban­tartó Vállalat pedig a héten kezdi és e hónapban be is fe­jezi az l-es és II -es pavilon kö­zötti út felújítását, A Baranya megyei Fürdő Vál­lalat szigetvári strandja is ala­posan megújult erre a szezon­ra. Kettéválasztották a nagyme. dencét, s ezután a forgalomtól függően töltik fel félig vagy tel­jesen. Felújították a tetőszerke­zetet is, így a volt nagymedence egyik feléből fedett strand lett. A vállfás öltözőket is megszépí­tették. Mindezt kétmillió forin­tért. A vállalat harmadik strandja, a siklósi, e hét végén, szomba­ton délelőtt 10 órakor nyit. A teljes karbantartás, festés, .par­kosítás itt is megtörtént. E sze­zonban már felújított vendég­látó pavilonban szolgálják ki a vendégeket nem tartottak nekik előkészítő órát, holott a hangversenyek, előadások anyagát magnósza­lagon a szervezők eljuttatták az iskolákhoz. Az egészségügyi szakiskolás Werkmeiszter Rita megnyugtatott, hogy náluk az osztályfőnöki órán hallgattak részleteket a hangverseny ösz- szeállításából, és így most már érdeklődve várta, milyen is le­het „élőben". Mivel a sportcsarnokba is csak két „részletben” fért be a több ezer fiatal, délben meg­ismételték az előadást. — Valószínűleg ősztől az országban majdnem mindenhol bevezetik az ilyen jellegű hangversenyeket, bár a tanterv nem írja elő kötelező érvény­nyel, de legalább lehetőséget nyújt rá — számolt be a fejle­ményekről a szünetben Pécsi Géza, és már az Erkel Szín­ház-beli nagysikerű bemutat­kozásról is mesélhetett. A kitóduló tanulók helyébe újak érkeztek, és mindjárt az első sorba telepedett le egy öltönyös fiatalember. — Másodikos vagyok a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari iskolában — mondja Bércesi László és elújságolja, hogy őt tulajdonképpen mindenfajta zene érdekli, gyűjti is a ko­molyzenei lemezeket, Mozartot, Csajkovszkijt. Látja, nézem a ruháját, elmosolyodik: — Ügy gondoltam, mégiscsak jobban illik ide ez, mégsem könnyűze­nei hangversenyre jöttünk. Kü­lönben az iskolával szoktunk a Liszt Terembe is járni, s ha nem is nagyon mondják, de sokan megszerették közülünk a hangversenyeket. De már kezdődik is a prog­ram, búcsúzzunk, ne zavarjuk őket. B. A. dór közös rendezéséiben húsz év után most jelentkeztek elő­ször Pécsett ilyen rendezvényen termékeikkel a 'kisiparosok. S a látottak alapján bízunk benne, hogy a fölelevenített szoíkás hagyománnyá lesz. Nem csupán azért lenne jó és hasznos, ha legalább évente egyszer a közönség is láthatná a kisiparosok munkáit, mert minden divatbemutató érdekes és vonzza a 'közönséget. Sokkal fontosabb ennek a gazdasági háttere. Pécsett ugyanis a ru­házati szolgáltatások mintegy ötven százalékát a kisiparosak adják. A ruházati ellátásnál nemcsak o szabókra gondolák, hanem a kötődésekre, kalapo­sokra, bőrdísz mű vesékre is. Az ötvenszázalékos arány mutatja, hogy mennyire nagy a kereslet, az igény munkájukra. Hiszen sokan vannak még ma is, akik valamilyen alkalomra nem kész ruhát vesznek, hanem saját méretükre csináltatnak. De azok számára is sigen tanulsá­gos minden ilyen bemutató, akik maguk varrják ruháikat, mert számtalan ötletet leshet­nek el egy-egy ilyen alkalom­mal!. Vasárnap délután nyolcva­non mutatták be modelljeiken szaktudásukat: egy vajszlói és egy szentlőrinci kisiparoson kí­vül a többiek valamennyien pé­csiek. Mind o női ruhák, mind a férfiöltönyök, sőt még a gyermekruhák is a legújabb divat szerint készültek. A női tavaszi és nyári ruhák alap­anyaga könnyű, jó esésű, fő­ként a muszlin, gabardin, gyap­júzsorzsett, pamutjersey domi­nál. Szabásuk jellemzője a karcsú derék,' kiemelt váll — egyszóval a nőiességet hang­súlyozzák. A színek itt is meg­egyeztek az év divatszíneivel: fekete, fehér, tajásfehér, sö­tétkék, piros, illetve ezek 'kom­binációja. A leggyakoribb min­ták a csíkos, kockás, pepitát, • skótkockás, pöttyös. A szok­nyák legtöbbje egyenes vona­lú, de gyakoriak a hálok, haj­tások, sőt a húzott megoldá­sok is. És ismét divatba jött a kiskosztüm. Kedvelt viselet a tarka ruha egyszínű blézerrel, s a merész kivágású nyári ru­hák, elsősorban kánikula idejé­re. S a legújabb híradások szerint a szoknya továbbra is fedi a térdet! S végül pár szó a férfidivatról, amiről mindig jóval kevesebbet beszélünk, mint a hölgyekéről. Vasárnap elsősorban öltönyöket láthattak a nézők, ezek legtöbbje spor­tos fazonú. Színük a barna: a drapp, a szürke és a kék min­den árnyalata; s újra - vagy még mindig — divat au Eszter- házv-'kockás és a csíkos szövet. S aki két legyet akar ütni egy csapásra, az is láthatott egy hallatlanul szellemes megol­dást: a> sportos fazonú öltönyt pillanatok alatt alkalmivá lehet varázsolni az egyik szabómes­ter „találmányával”, ami nem áll másból, mint a nagy zse­bek, a sportos gallér és rátét Iákapcsolásából. Dücső Csilla MHSZ-vetélkedö A versenyzőknek az elméleti fel- készültségük mellett gyakorlati ügyes­ségüket is próbára tette az MHSZ „35 év szabad hazában1* vetélkedősoro­zatának megyei döntője vasárnap Pé­csett, a Helyőrségi Művelődési Ott­honban. Az öt döntőbe jutott klubcsapat ver­sengését Valkai József alezredes, az MHSZ megyei titkára nyitotta meg. A szakmai zsűrit éppúgy próbára tet­te a jól szervezett, 13 fordulós vetél­kedő, mint a 20 versenyzőt és a szép számú néző-szurkolót, akiket bevoiv tak a játékba. Az MHSZ megyei döntőt a somogy- apáti „Landler Jenő*’ lövészklub csa­pata nyerte (Gózsy Rétemé, Csirke Ernő, Patkó László és Disztl Gábor), a komlói Kossuth-bánya „Oleg Kose- voj” lövész- és a siklósi „Kiss János'* tartalékos MHSZ-klubok előtt, 4. a Pécsi Porcelángyár „Steinmetz Mik­lós" honvédelmi és 5. lett a mohá­csi „Hunyadi János" lövészklub cső- pafa. M. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom