Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)
1980-04-21 / 109. szám
Orvosmeteorologiaí elorejel; Változékony marad az időjárás A valódinál hidegebbnek érezzük a levegőt Előrejelzés az ország területére 1980. április 21-től április 27-ig:- A hét első felében szeles idő várható, a széllökések időnként viharosak lesznek. Futó zápor elszórtan még kialakul. A hőmérséklet kora délután 9—14, hajnalban 0— +5 fok között alakul. A hét közepétől lassú felmelegedés várható. A szél mérséklődik. Futó záporok továbbra is előfordulhatnak. A hőmérséklet csúcsértéke 14—19, a hajnali minimum 3—8 fok között várható. Az elmúlt hét folyamatos melegedés jegyében zajlott, de a változás, amelyik a most következő hét időjárásának meghatározója lesz, már a hét végén elkezdődött. A meleg levegő helyét fokozatosan hűvösebb foglalta el, s most, a hét elején már hidegfront átvonulására is számítani kell. A hidegfront azon kívül, hogy lehűlést hoz, más, jelentős változásokat is okoz. Ezek közül talán az egyik legfontosabb az, hogy egészen más tulajdonságú az a levegőfajta, amelyik a hidegfronttal érkezik. Az Atlanti-óceán északi részéről, sőt időnként a sarkvidékről indulnak azok a légtömegek, amelyek vonulásuk közben ugyan áthaladnak a szárazföld fölött, de igen gyors mozgásuk miatt szinte alig veszítenek eredeti tulajdonságaikból. Ezek pedig élesen különböznek az elmúlt héten itt- lévő, meleg levegő tulajdonságaitól, így még fokozottabb a hatásuk. Mik ezek a tulajdonságok? Természetesen jóval alacsonyabb a hőmérséklet, a nedvességtartalom viszont időnként meglehetősen magas. Éppen ez, és a viharos szél okozza viszont azt, hogy jelentős a hűtőhatás, tehát a valódinál még hidegebbet érzünk. Ehhez a szervezet úgy alkalmazkodik, hogy belső környezetében is „hidegebb” állapotot hoz létre. Csökkenti a véráramlás sebességét, kevesebb vért kapnak, tehát hidegebbek lesznek a végtagok, csökken a pulzusszám, és csökken a belső energiaforgalom. Az életműködések alacsonyabb, féke- zettebb szintje miatt viszont fokozódik ilyenkor a görcsökre való hajlam. Ezt még elősegíti talán még az is, hogy mivel a hideg levegő sokkal tisztább — tehát kevesebb levegőből is elegendő oxigént kapunk — mérséklődik a légzésmechanizmus is. Ezek a folyamatok, jelenségek több napig is eltartanak most, hiszen az északi—északnyugati áramlás, ezzel a hideg levegő érkezése tartósnak mutatkozik. A szerdai időjárási helyzetet mutató időjárási térképünkből az tűnik ki, hogy csak a hét közepe táján vált nyugatiasabbra a légáramlás. Ekkor — bár az időjárás még változékony marad, gyengül a szervezetre gyakorolt hatása, mivel a mérsékelt szélességekről származó levegőfajta nálunk megszokott. Az orvosmeteorológia helyzete Magyarországon A z elmúlt héten Pécsett járt dr. Kérdő István professzor, az Országos Reuma és Fizikoterápiás Intézet osztályvezetője, a hazai orvosmeteorológia egyik atyja. Ezt az alkalmat felhasználva beszélgettem a professzor úrral a hazai orvosmeteorológia múltjáról, jelenlegi helyzetéről és lehetőségeiről. — Feljegyzések vannak arról, hogy a XVIII. század végén egy Borsod megyei főorvos adatokat gyűjtött ebben az orvosmeteorológia témájában, amit egy könyvben kiadott. A századfordulón és különösen később fokozódott az érdeklődés az orvosmeteorológia iránt, s számtalan orvos végzett kutatásokat. Az orvosmeteorológia elméleti alapjait Magyarországon Bélák Sándor professzor rakta le. az általa írt könyvből nevelődött az első generációbeli kutató gárda. Szervezett keretek között először az ORFI-ban létesült orvosmeteorológiai osztály, kezdetben orvosok, később meteorológusok, biológusok, kémikusok részvételével. Sajnos, a szer. vezeti felépítést illetően azóta sem történt nagy előrelépés. Pontosabban egy orvosmeteorológiai előrejelző csoport alakult az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetén belül, de indokolt lenne ennek kibővítése a régiókra. Igazán hatékonyan csak úgy tudnának működni. — Tulajdonképpen milyen irányban folytak a kutatások? — Az egyik az volt, hogy milyen légköri tényezők hatnak az emberi szervezetre, a másik pe. dig, hogy ezek a tényezők milyen hatásokat váltanak ki az emberi szervezetben. A kutatások során 35—40 tényezőt vizsgáltunk. Érdemes megemlíteni, hogy 21 fajta front van, s az emberek is különbözőek, ami önmagában is jelzi, hogy ez egy nagyon összetett probléma. A mindenre kiterjedő vizsgálatok során megállapítottuk, hogy két kategóriába sorolhatók a meteorológiai hatások: az egyik fokozott energiafelhasználásra, a másik energiaraktározásra készteti a szervezetet. De ezen túl minden egyes meteorológiai elem különféle hatásokat képvisel. A klimatikus hatások vagy energiát adnak át a szervezetnek, vagy energiát vesznek el. A kutatásban eddig jutottunk el. Az orvosmeteorológia élettani alapjai tulajdonképpen megvannak, ezekre már széles körben lehet építeni. — Külföldön előbbre jutottak e témában, mint mi? — A kutatás területén elért eredményeket illetően nem. A szervezeti kiépítésben azonban azt kell mondanom, hogy igen. Például Csehszlovákiában mi tanítottuk be a szakembereket, Pozsonyban már vagy hetvenen foglalkoznak ezzel a témával. Nálunk is egy új szervezed forma kellene, de egyelőre erre nincs sok remény. R. N. A füstős dízelmotoros buszokat felválttá a tiszta üzemű gázmotoros A jövő a gázüzemű autóé? A nagy autógyárak már „kétéltű” kocsikat hoznak forgalomba Érdekes szimpozion színhelye volt pénteken a Magyar Autóklub budapesti székháza. A holland Landi den Flartog cég mutatta be az autók folyékony propán-bután gázzal való üzemeltetéséhez gyártott szerkezeteiket, amelyekkel immár húsz éve foglalkoznak és a világ harminc országában van állandó képviseletük. Theo Sinniy' ge, a cég kereskedelmi igazgatója előadásában ismertette azt a mindenre kiterjedő kutatómunkát, amit a néhai Theo Hartog, a vállalat alapítója kezdett meg, és amit ma is folytatnak, most már az elektronika lehetőségeit kutatva. Miért a nagy érdeklődés világszerte a gázüzem iránt? Egyrészt vonzó az alacsonyabb ár. Tulajdonképpen ez segített az első lépések megtételénél. Azóta jött az olajválság, az olajárrobbanás, és azonnal kézenfekvővé vált, hogy a nem csupán drága, de bizonytalanná váló benzinellátást gázüzemmel is lehet pótolni. De jöttek az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások is. A kaliforniai szabványt még ma sem tudják a dízelmotoros jármüvek betartani, azokat évről évre engedményekkel látják el. A gázüzemű buszok füstkibocsátása pedig minden mérés szerint nulla szinten áll. Ezért építik ót a Hollandiában közlekedő városi autóbuszokat gázüzeműre. Átalakítják a dízelmotorjukat Otto-rend szerű re, ami gáz használatát lehetővé teszi, és ily módon „tiszta" járművek közlekednek majd a nagyvárosokban. Egyenletesebb gyorsulás A gázüzemű autók leginkább Hollandiában és Olaszországban terjedtek el, félmillióra teszik a gázzal közlekedők számát. A Német Szövetségi Köztársaságban szintén rohamosan terjed a gázüzem. Tavaly 52 gáztankállomás működött, idén már száz felett, van a számuk. Több autógyár — például a hollandiai Volvo —•, már eleve a gázüzemet is beépítve hozza forgalomba autóinak felét. Megkedvelték a gázüzemet kedvező tulajdonságai miatt is. Mivel a gáz légnemű alakban kerül a motorba, jó keverék- képzést biztosít, ami egyenletesebb gyorsulást, jó alapjáratot, kedvező vezetési feltételeket teremt. Eleve magas oktánszámú a folyékony gáz, tehát . ebből adódó problémák sem jelentkeznek, igaz, a motor teljesítménye gázüzem esetén mintegy 8 százalékkal alacsonyabb lesz. Mi szükséges az átálláshoz? A résztvevők megtekinthették az Autóklub udvarán a két Lada személygépkocsiba beépített gázszerelvényeket is. Mi is kell a gázra való átálláshoz? Mindenekelőtt tartály, a folyékony gáz befogadására. Ez a hengeres, két oldalán tányérszerű kiképzésű tartály a kocsik csomagtartójába került, keresztben a hátsó ülés mögé. A motortérbe került az elpárologtató-nyomásszabályozó és természetesen a gázkeverő, ahonnét a hagyományos porlasztóba kerül a légnemű gáz. Az átkapcsoló-szerkezet a szerelvényfalon kapott helyet. Ezzel tetszés szerint lehet be-, vagy kiiktatni a gázüzemet és áttérni benzinüzemre. Természetesen ezek beszerelése nem házi barkácsfeladat, hanem komoly felkészültségű szakműhelyek feladata lehet csak! Érdemes megjegyezni, hogy a Landi—Hartog cég eddig 470 (!) keverőegységet fejlesztett ki, tehát szinte valamennyi porlasztóhoz a legmegfelelőbbet. A Holland Közúti Járművek Biztonságtechnikai Kutató Intézetének tudományos kutatója korreferátumában természetesen a gázüzem és a balesetek Tájjellegű izek a hurkában A Baranya megyei Húsipari Vállalat piackata- tói felmérést végeztek. A megkérdezettek 90 százaléka a tájjellegű, úgyneve- vezett házi ízesítésű hústermékeket hiányolta a boltokból. Épp ezért a választékbővítésen belül a húsipari vállalat olyan termékeket igyekezett előállítani, amelyeknél sikerült összehangolni, hogy nagyüzemi módon történő gyártásra is alkalmas legyen és a lakossági igényt is kielégítse. A termékcsalád legelső tagja a baranyai májas, máris nagy sikert ora- tott, gyorsan keresett cikk lett nemcsak Baranya, hanem a megye határain túli boltokban is. Az új — ám valóiában régi — ízekre való törekvéseknek, kísérleti gyártásoknak további eredménye, a baranyai húsos és a baranya véres hurka. Az ismert fűszerek — bors, paprika, majoránna, szekfűbors — keverésével sikerült, különösen a húsos hurkánál a falusi disznóvágásokon készített házihurkákhoz hasonló ízeket előállítani. A gyártási engedély megszerzése után előreláthatóan június, júliusban jelenik meg; a boltokban. (Addig is a kísérleti gyártásból származó kisebb meny- nyiséget esetenként a Konzum Áruházban értékesítik). Makacs a magyar, ha gyomráról van szó Új termékek Dél-Dunántűl húsfeldolgozóiban Úgy látszik Dél-Dunántúl más megyéiben is hasonlóak az igények és a törekvések. A zalaegerszegi húsfeldolgozó az idén szintén új hurkaféleséggel rukkol ki: Hajdinós töltelékű húsos és véres hurkával. Rövidesen piacra kerül tőlük a diétás sümegi sonka, parizer, virsli és kenőmájas. Kaposváron a kísérletezések irányát megszabja, hogy az új, rendkívül szép és korszerű hús- feldolgozó üzem felépítése óta fokozatosan átállnak az intenzív exporttermelésre. Nem kis feladatot kell teljesíteniök: évente egymilliárd 100 millió forint értékű tőkés exportot. Mivel a sláger exportcikk a dobozolt sonka és császárhús, nem véletlen, hogy a belföldre készített specialitásuk a vastag műbélbe töltött Kapos-sonka, osztatlan sikert aratott a vásárlók között. (Pécsett is.) Mivel ezt az új üzemben gyártották, a megnövekedett exportfeladatok miatt ennek gyártásáról a továbbiakban le kell mondaniuk, a receptet Baranya, iletve Zala megyének adják át. A régi feldolgozó üzem azonban továbbra is készít jóízű termékeket belföldi fogyasztók számára. A Kapos-sonka helyett most kísérleteznek olyan sonkaízű felvágottal, omelyet erősen fűszereznek és Kapos-felvágott néven hozzák forgalomba. Előreláthatóan a III. negyedévben kerül a boltokba. És bár írtunk már róla — sőt egy idő óta a boltokban is kopható — most ismét had szóljunk a gyár egyik különlegességéről: a sertéshúsból készült Hamburgerről, aminek nagyon helyesen a Balatoni-húspogácsa nevet adták. A dobozolt sonkagyártás során keletkezett (zsírmentes színhús) nyesedékhúsból készítik háromféle fűszerezéssel, fokhagymás, hagymás és natúr ízben. Zsírszegény, magas fehérje- tartalmú, konyhakészen forgalmazzák, a háziasszonyoknak csak forró olajban kell kisütni. Mégis idegenkednek tőle, sőt a vendéglátó vállalatok is tartózkodóak. Készítői a nyári balatoni idegenforgalomban reménykednek. Ám a nyugati turisták inkább a marhahús ízű húspogácsákat kedvelik. (A kaposvári üzem csak sertésvógásra épült.) Ezért most a kaposvári húsfeldolgozó egy osztrák céggel tárgyal, akik húskészítményekbe keverhető aromákat gyártanak. Az együttműködés eredményeként aroma-anyag hozzáadásával marhahúsízű sertéshúspogácsákat készítenek. Kísérleti gyártását június elején kezdik. S. Zs. Nagy érdeklődést váltott ki a gázüzemre berendezett Lada lehetőségével foglalkozott. Vizsgálataik egy részét filmen mutatta be. Hadd idézzük fel a filmet. A szenvedő alany egy R 12-es kocsi. Hetven kilométeres sebességgel rohan egy betonfalnak. Elejét mindenki ei- * képzelheti. Hátul kiloccson belőle a benzin .. A gáztartály sértetlen marad. Azután hátulról rohannak bele. A benzintank valósággal szétpukkad, o gáztartály állja az ütést. Azután egy személykocsi oldalról belerohan egy gázüzemű autóbuszba. Eljut a gáztartályokig. A tartály acélja meghajlik, de gáz nem szökik ki belőle. A képek önmagukért beszélnek. Bizonyítják: a gáztartály nem jelent „bombát” a kocsiban. A képsorok tanúsága szerint - a 12—25 atmoszféra túlnyomást megkívánó rendelkezésekkel szemben a tartály csak 170 at- moszférás nyomásnál nyílik szét. Azután: a tartály tele gázzal nyílt lángon „sül”. Felmelegszik, de a gázneművé vált része a biztonsági szelepen távozik. A folyékony gáz párolgása olyan intenzív hűtést biztosít, hogy a tartály kiürül a biztonsági szelepen keresztül, de robbanás nem történik. Ebből is nyilvánvaló, a főszerep a gáztartályé. Hozzánk is jön a gázüzem A normális gázüzemhez, annak tömegesítéséhez természetesen tankolási lehetőségre is szükség van. Elképzeléseinkkel szemben nem a gázcseretelepek, hanem a tankállomások oldhatják ezt meg. Hiszen nem a háztartási palackokat kell cserélnünk, hanem a legnagyobb igényeket is kielégítő tartályokat töltenünk. Nos. az ilyen töltőállomásoknál a benzinkutaknál jóval nagyobb szerepet kapnak a biztonsági előírások, ami érthető, hiszen a cseppfolyós gáz azonnal légneművé válik, ha kiszabadul ez zárt rendszerből. De ezek a biztonsági előírások a meglévő töltőállomásoknál már beváltak, problémamentes üzemet biztosítanak. Hozzánk is jön a gázüzem? Bizonyára. A pénteki előadások és a bemutató legalábbis vonzóvá tette. Kurucz Pái Hétfői □
