Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-09 / 97. szám

1980. április 9., szerda Dunántúli napló 3 Napi 40000 köbméter biológiai tisztítás Lépéshátrányban a pécsi szennyvíztelep bővítése A pécsi szennyvíztelep mechanikai tisztítótelepként éipült 1937-iben a Megyeri úton. Átadása után tervezték a bőví­tését és a biológiai tisztítás indítását __ Tizenhárom éve m ár napi 20 000 köbméter bio­lógiai tisztítással üzemelt. A környezetvédelmi szempontok megkövetelik legalább a telep bővítését. Üj szennyvíztelep lé­tesítésére talán majd a VII. öt­éves tervben kerül sor a pel- lérdj részen. A most folyó ka­pacitásnövelő beruházások el­lenére is tart a lépéshátrány. Két éve már napi 30 000 köb­méter o biológiai feldolgozó- képessége a telepnek, javában tart a 40 000-re bővítő átépítés. Mégis, már ma, a csúcsidőszak­ban napi 50 ezer köbméter szennyvíz érkezik a Megyeri út­ra. (A számítások szerint 1985— 90 körött napi 70 000 köbmé­ter szennyvizet kellene bioló­giailag tisztítania, tehát min­den vegyi és egyéb szennyező­déstől megszabadítania a pé­csi szennyvíztelepnek.) A mostani, az igények és a szükség után kullogó fejlesztés sem megy simán. Vegyük sor­ra, mi foglalkoztatja az üze­meltető Pécsi Vízmüvet és a be. ruházó UNIBER-t Kinek a költségére? * * * Első és legfontosabb, hogy az elektromos energiát két független vezetékről — téhát üzembiztosán — kapja meg a telep. €z jelentené a végleges megoldást. A DÉDÁSZ kidol­gozott egy átmeneti rendszert, amivel kiemelt feladatként áp­rilis végére adni tudja a szük­séges 200 kilowatt többlet- energiát Ideiglenesen, mert a Hiányzik a mentesítő rácsgépház és rácsszemétégető berendezés E téren katasztrofális a hely­zet, ha nem épül meg mielőbb a tehermentesítő rácsgépház, a vészkiömlőkkel, az átemelő szi­vattyúkkal, a telepre zúduló szennyvíz megbénítja a bioló­giai tisztító technológiát és el­úszik minden... A város bővül, egyre több ivóvizet igényel, így mind több elhasznált vizet ereszt a Me­gyeri úti szennyvíztelepre. Nap- ról-napra többet, mint ameny- nyit az biológiailag tisztítani képes. Murányi László Fejőház épül Kátolyban Korszerű karusszeles beren­dezéssel felszerelt fejőházat építenek a kátolyi „Új Élet” Termelőszövetkezet szakosított szarvasmarha-telepén. A 12 ál­lásos csehszlovák—osztrák kooperációban készült MIELLE karusszeles fejőgép segítségé­vel óránként majd mintegy 90 tehenet fejnek meg, így lénye­gesen lerövidül a fejési idő, s emellett a fejőnők létszámát is csökkenteni tudják. A korszerű fejőház terveit az AGROBER készíti, a beruházás értéke megközelíti a 4,6 millió forin­tot. Az új létesítményt várha­tóan idén augusztusban helye­zik üzembe. Az elkövetkező esz­tendőben a telep rekonstruk­ciójának keretében a szarvas­marha-istállókat is felújítják. Készül az iszapfeldolgozó A centrifugaállomásra vivő iszapvezetékhez tartozó, a vég leges iszapminőséget biztosító műtárgyaik (iszapsűrítő, vegy­szeradagoló gépiház, a fölösle­ges iszapot átemelő telep) át­adás előtt állnak, az üzem­próbák rövidesen megkezdőd­nék. A svájci TCW-cég gra­nuláló berendezésnek utolsó egységei napokon belül meg­érkeznek. Ha a BVG időre szállítja a berendezéshez tar. tozó gyártmányait, akkor a svájci szerelők áprilisbon mun­kához látnak. Addig még az épület tetőszigetelését is be kell fejezni. A granuláló üze­meléséhez szükséges pakura „házhoz szállítását" a Pécsi Hőerőmű vállalta: saját pa­kura szivattyútelepéről nyomja a vezetéken. így nem kell le­fejtőállomást építeni, ugyanak­kor a pakura a legkedvezőbb 85 fokos hőmérsékleten érkezik a kazánba. A napi 30-35 ton­na iszapot granulátummá fel­dolgozó berendezés a III. ne­gyedév végén üzemel. Egymillió köbmétert termeli 15 év alatt szokásostól eltérő módszereket kell alkalmaznia, mert nincsen meg a gyártóművi háttere, csak a szaktudása és a segíteni akarása. Megoldásuk üzemel­tetési szempontból elfogadható, tehát rajtuk nem fog múlni a napi 40 000 köbméter szenny, víz biológiai tisztítása és az iszapkezelés. A MÉLYÉPTERV készíti a végleges energiaellátó rendszer terveit... a szabad­téri trafóállomás megépítéséta VÍV vállalta. Mi lesz a napi 40 000 köb­méteren felül érkező szenny­vízzel? A VÍZGÉP 1981 végére meg tudná építeni a-mentesítő rácsgépházat, de ki fizesse? A Városi Tanács? A Pécsi Vízmű? Megoszlanak a vélemények. A Vízmű szakemberei szerint a VÍZGÉP ezzel a termékével mint kísérleti típussal nem vál­totta be a reményeket. A Pécsi Vízmű különben sem tudja fej­lesztési alapjából kigazdálkod­* ni a szükséges mintegy tízmil­lió forintot. Ki fizessen? A 4/ 1975. (XI. 26.) OVH. sz. rendel­kezés 2: §-a egyértelmű választ ad: „A helyi jellegű közcélú vízmű és csatornamű létesítése az illetékes tanács feladata. Ugyanakkor vízmüvet és csator­naművet az azt üzemeltető vál­lalat a saját pénzeszközeiből is fejlesztheti..." A Vízmű — amely az elmúlt fél évtized során átvállalt fejlesztésre 70 millió forintot —, most képtelen, mert a saját központi telephe­lyének évek óta odázódó épí­tése nem várathat tovább ma­gára. A kertvárosi iszaptározót fo­kozatosan feltöltik és a centri. fugaállomás, valamint a gra­nuláló végleges üzembe állítá­sával összezsugorítják a vész- tartalékot jelentő kb. 2000 köb­méteres zagytóvá. Gondok a rácsszeméttel Sem a tervező, sem a Gei- ger-rácsot szállító cég nem gondolta, hogy a pécsi szenny­víz a várt napi néhány köbmé­ternyi rácsszemét helyett an. nak a dupláját „termeli". Ta­valy rendre leégtek az agyon­terhelt Geiger-rácsok... Az új motorok már bírják az igénybe­vételt, de újabb előre nem várt gond is felmerült. Mi legyen a kocsonyás, bűzös, fertőző, ve­szélyes rácsszeméttel? A ter­vező szerint elföldelhető, de ki­derült, hogy nincs hely ekkora mennyiség biztonságos elásásá. ra. Egyetlen, minden szempont­ból tökéletes megoldást a rács­szemetet elégető berendezés megépítése jelentené. Ehhez újabb tízmillió forint kellene! A pécsi szennyvízről még egy sokat eláruló adalék: sor­ra tönkreteszik a centrifugá­kat és szivattyúkat a szennyvíz­ben levő szálas anyagok. A be­rendezések megvédésére az UNIBER megrendelt két aprító­szivattyút, ezeket majd a cent­rifugaállomás szivattyúi elé építik be. A tartópillérein cseppkőként rárakódott és megkötött beton­rétegek idézik a múltat. A ha­talmas silók, a csőkígyók élet­telenül merednek az égre, a csarnok oldalát borító hullám­pala darabokban, itt-ott egész táblákban levedlett, a kapcso­lószekrények áram-idegpályái­nak végeit lengeti a szél. A gépek és berendezések már csak álmukban keverik a kavi­csot a cementtel és az adago­lógaraton csendben lecsusztat- ják a kész betont a mixerko­csikba, a billenős ZIL-ekbe, hogy gyarapodjék a város, alapozni lehessen a házakat, a monolit vasbeton szerkezeteket el lehes­sen készíteni, hogy utakat le­hessen építeni. Decemberben adott utoljára betont a BÁÉV újmecsekaljai központi beton üzeme. Azóta nem zavarja a környékbeliek álmát o kavicsot egyengető dó­zer, nem zúgnak, zörögnek a gépek. Csend lebegi körbe . a telepet, az elmúlás és a kegye­let csendje. Mert az eltelt több mint más­fél évtized alatt nélküle nem nyújtózkodhatott volna ekkorát a város. Bogner Ferencet, a vállalat kivitelezési főmérnökét hallqatom, ahogy a „nekroló­got” mondja:- Arníq üzemelt, inkább szid­tuk, mint dicsértük, szidtuk, mert mindiq volt valami baj a pépeivel, dicséret helyett tudo­másul vettük, hogy nélküle, a beton nélkül nem fejlődött vol­na ekkorát Pécs. Az országban a legelsők kö­zött Pécsett oldották meg a központi betonellátást, felszá­molva a munkahelyi betonke­verőket. A kezdetkor 2 db 500 literes keverő 50-60 köbméter betont állított elő, az osztályo­zásán adalékanyaghoz a pon­tatlan mérlegek adagolták a cementet, a kész betont döm­perek szállították a helyszínek­re. Aztán az üzemet fejlesztették, a 6 darab 500 literes keverő­gép csúcsteljesítménye elérte az évi 75 000 köbmétert, napi át­lagban a 250-300-at. Élete so­rán megközelítően egymillió köbméter betont adott bedol­gozásra az építőknek. A helyszínen Harmat Sándor, a betonüzem vezetője — egyéb­ként nyolc évet dolgozott a te­lepen — nosztalgiával említi a régit, ahol tizenhatan dolgoz­tak és örömmel az újat, a köz­ponti telepen már üzemelő be­tonüzemet. — Ez poros is, piszkos is, zajos is volt, sokszor meghibá­sodott, mégis szerettük. Az új azért méqis más: korszerűbb, könnyebb kezelni, tisztább, töb­bet is tud, az Elba-ÉPGÉP be­tonkeverőnk már éves szinten 100 000 köbméter beton előál­lítására is képes és öten kel­lünk hozzá. Az újnál viszont sokkal jobban kell szervezni a szállítást, a kocsik nem győzik a fordulóval. A régi telepen 3—4 perc volt a keverési idő, az újnál ez 50 másodperc, az úi 1000 literes keverő eqy óra alatt teljesíti a rési kezdeti termelésének egy­napi mennyiségét. A réai telep sóderkészletének maradékát átszállítják az újra, a berendezéseket lebontják, a valamire méq használhatót ér­tékesítik, a többit pedig viszik a kohókba Év végéiq híre-nyoma se ma­rad az úimecsekaljai beton­üzemnek. Csak az építők emle- aetik, a környékbeliek hiányol­ják a megszokott látványt. Az eqymillió köbméter beton­nal kiszolgálta a magáért, la­kóháza inkban „él” tovább. M. L. Okosan, célszerűen A kisüzemi szőlő vegyszeres gyomirtása ¥ A szőlő vegyszeres gyomirtását már évek óta megoldott nö­vényvédelmi problémának tekintjük. A jelenleg engedélyezett gyomirtószerek közül 8—10-féle áll rendelkezésre, amellyel a különböző gyomfertőzöttségű szőlőterületek biztonságos gyomirtása megoldható. Ezen gyomirtószerek többsége a kis­kereskedelemtől beszerezhető. —— ■ »--------------------------------------------­A szőlő vegyszeres gyomirtása —a fenti lehetőségek ellenére — a kisüzemekben nem terjedt el kellő mértékben, annak el­lenére sem, hogy ma már a kézi kapálás időigényessége és költ­ségei nagymértékben megnehe­zítik a szőlő művelését. Külön kell foglalkozni a 4 évesnél fiatalabb szőlő és az idősebb szőlő vegyszeres gyom­irtásával. Olyan szőlőterülete­ken, ahol évente nagy terüle­ten pótlást hajtunk végre, vagy a közeljövőben felújítást terve­zünk, 4 évesnél fiatalabb szőlő- nák kell tekinteni. A szőlő gyommentesítését — az esetek túlnyomó részében — tavaszi alapkezeléssel és nyári felülkezeléssel biztosíthatjuk. A tavaszi permetezést a szőlő metszése és nyitása után, kert- szerűen elmunkált, gyommentes talajon kell végrehajtani. A fia­tal szőlőnél Aresiriből 10 deka. grammot permetezünk ki 100 négyzetméter területre. Az idő­sebb szőlőnél a Buvinol 50 WP-t javasoljuk szintén 10 de- kagramm/100 m2 dózisban. A permetezést úgy célszerű végrehajtani, hogy egy háti permetezőgépbe 14 liter vizet öntünk, majd ebbe a vízmeny- nyiségbe fiatál szőlőben 20 dkg Aresin-t, idősebb szőlőben pedig 20 dkg Buvinolt szusz- pendálunk el. Célszerű előbb a poralakú permetezőszerekből pépet ké­szíteni. A permedével 200 m2 területet tudnak kényelmes ütemben lepermetezni. A talaj permetezése során tehát soha­sem a permetlé százalékos kon­centrációját vegyük figyelembe, hanem a területegységre kiper­metezendő gyomirtószer meny­nyi séget. A permetezőgépek szórófejét a gyomirtásnál célszerű kicse­rélni Tee-Jet típusú bronz, vagy műanyag szórófejekre, mert ez­zel biztosíthatjuk az egyenletes kijuttatást és a permedé túlzott porlasztását is így kerülhetjük el. Annak a szőlőtulajdonosnak, aki rendelkezik gépi talajműve­lő eszközökkel, takarékossági okokból célszerű csak a szőlő sorát (1 m-es szélességben) gyomirtani és a sorközt gépi, mechanikai úton gyomtalaníta. ni. Régi telepítésű, keskeny sor­távolságú szőlőkben teljes fe­lületen gyomirtsunk, ügyeljünk arra, amennyiben esetleg a sző­lő már kihajtott, hogy az Are- sin ne kerüljön zöld növényi részekre. A Buvinol a szőlő zöld részein nem okoz kárt, de ke­rüljük a levélzet szándékos le- permetezését. Mindkét gyomirtószer hatását úgy fejti ki, hogy a lehullott csapadék a hatóanyagot be­mossa a talaj felső néhány cm-es rétegébe, és az éppen ott csírázó gyommagvakat el­pusztítja. Az Aresin viszonylag gyorsan bomló és kevésbé be­mosódó szer, ezért lehet, fiatal szőlőben — ott, ahol a telepí­tés után nincs még kellően megüllepedett talaj — felhasz­nálni. A Buvinol 50 WP két gyomirtószer gyári kombináció­ja veszélyes a fiatal szőlőre, mert a talaj szűrőhatása hiá­nyában a gyökérzónáig lemo­sódhat és kárt okozhat. A fent említett dózisokkal az Aresin 5—6 hónapig gátolja a magról kelő gyomok csírázását, a Buvinol csírázásgátló hatása pedig még a következő évben is tart. A vegyszeresen gyomirtott szőlőterületeken tilos a köztes­növények (hagyma, zöldség, stb.) termesztése. A tavaszi alapkezelésre fel­használható még 4 évesnél idő­sebb szőlőben a Hungazin PK 5,0dkg/100mj és az Aktikon PK 2,5 dkg/100 m2dózisban. Mi első­sorban a Buvinolt javasoljuk. A Buvinol 50 WP. Hungazin PK és az Aktikon PK hasonló típusú szerek, melyek éves lebomlási üteme ismert. Mivel ezek a sze­rek a javasolt dózisokban nem­csak egy évig hatnak, célszerű 2—3 év qyomirtása után az idő­sebb szőlőkben egy év vegysze­res gyomirtást kihagyni, vagy Aresinnal helyettesíteni. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a javasolt gyomirtó- szereket csak a kiskereskede­lemtől szabad beszerezni. Va­lamennyi gyomirtószer csoma­golóanyagán rajt kell lenni a használati utasításnak és az óvórendszabálynak, amit szigo­rúan be kell tartani. A tavaszi alapkezelésekre ja­vasolt, szőlő gyomirtószerekről ismertetett néhány fontosabb adatot az alábbi táblázatban foglaljuk össze: • N |-o o II o >» O E o o w "n *o a Ara Ft/kg Ára Ft/100 mJ Méreg ha tás Megjegyzés A ktikon PK 2,5 dkg 66 1,65 Mérsék. mérg. 4 évesnél idősebb szőlőben Hungazin PK 5,0 dkg 100 5,00 Mérsék. mérg. 4 évesnél idősebb szőlőben Buvinol 50 WP 10,0 dkg 107 10,70 Mérsék. mérg. 4 évesnél idősebb szőlőben Aresin 10,0 dkg 400 40,00 Mérsék. mérg. 4 évesnél fiata­labb szőlőben Dr. Reisinger Péter növényvédelmi főmérnök, Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Búcsú a betonüzemtől

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom