Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-08 / 96. szám

A nyűitől vált széppé Kleopátra? Ki javítsa? Fehérgyöngy Egyiptomba Sok tízezer tapsifüles tér vissza az őshazába * Már nem áldozati állatnak kell Sakkarában a lépcsős pira­mis felett égetően sütött a nap, a sivatagi szél azonban kissé enyhítette a forróságot, Dzsó- szer több mint 4600 esztendős hatalmas sírja körül tevék he- verésztek, galabíás arabok kantárszáron vezették lovaikat, a gazdagabb turisták nyeregből tekintettek az Óbirodalom em­lékeire. Én egy kicsiny kis fü­les állatra gondolok, a pira­mis mellett levő templomban láttam egyik falfestményen, ta­lán reliefen: nyúlnak véltem az áldozati állatot, a több ezer éve élt művész ábrázolása ugyanis némi kétséget hagyott. De nem, valóban az volt, mint most a bikali szakemberek mondják, a Fehérgyöngy őse is, az üregi nyúl, Egyiptomból származik, így a gazdaság nagy mennyi­ségű exportállata tulajdonkép­pen az őshazába tér vissza. A legendák -szerint Egyiptomban a. nyúl áldozati állat volt, de az uralkodó családok hölgytag­jai úgy vélték, hogy ha ezt eszik, sokkal szebbek lesznek. Talán nyulat evett Kleopátra is? Aligha hihetjük, hogy az első ütemben, még az idén szállítás­ra kerülő háromezres anyate­lep és tízezres Fehérgyöngy-te- lep tapsifülesei most is szépí­tőszerül szolgálnak majd, sok­kal valószínűbbnek látszik, hogy az eqyre nagyobb élelme­zési qondokkal küszködő ország ellátási gondjait igyekszenek a' Fehérgvönqgyel megoldani. Tapsifüles? Nos hát, nem egészen így van. A Bikali Állami Gazdaság 1969-ben 1000 anyával alapí­totta meg nyúltenyésztő telepét, ma pedig már 11 ezer anyá­val dolgoznak. Az elmúlt tizen­egy esztendőben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel közösen a kiváló tulajdonságok sorozatát fejlesztették ki az ál- latáflományban, végül is a ge­netikai kísérletezés eredménye a Fehérgyöngy, amely az anya­vonalnak köszönhetően („H" vonal) igen jó szaporodóképes­séggel, tejelő és nevelő képes­séggel rendelkezik, a „K” vo­nal (kaliforniai) eredményeként jó húsformát vett fel, kis fej, kis fülek, zömök láb, hús az egész, mint egy henger, a Fe­hérgyöngy kialakítását befejező bak viszont, a nagytestű, hat­hét kilós ,,G” vonal (gödöllői) igen erős fejlődési erénnyel rendelkezik. Nem csoda hát, az egyiptomi megrendelés, hi­szen ma már az egész világon ismert a Fehérgyöngy. Lássuk, mit is tartalmaz az üzlet, ame­lyet minden valószínűség szerint április közepéig megkötnek, ugyanis a bikali szakemberek a külkereskedőkkel több sza­kaszban már jó ideje készítik elő a szerződést. Felépítenek panelépületekből egy háromezres anyatelepet és egy tízezres Fehérgyöngy telepet, amelyhez a bikali rend­szer ketreceit, etetőit, tisztító- berendezéseit és szellőztetőit szállítják. Az utóbbi kivételével mindent Bikaion gyártanak, az AGROBER tervezésével, de a tervek készítésénél is közremű­ködnek szaktanácsaikkal a gaz­daság szakemberei. A munkák befejezése után újabb három darab tízezres Fehérgyöngy te­lepet szállítanak, amelyre már előzetes megállapodás szüle­tett. A nyúltelepeket Kairótól 80 kilométerre* a Nílus mentén építik fel. Egy évig bikali ag­rármérnök, állatorvos és techno­lógus segíti a telep egyiptomi személyzetéta minden külső ha­tásra igen kényes állatok tenyész­tésében, ugyanakkor 12 fős egyiptomi csapat Bikaion, illet­ve Nemerőpusztán ismerkedik a piros szemű, hófehér állatok­kal. Lombosi Jenő __________________________________________________________________________________ A nyári időszámításról A nagy pillanatot nyil­ván sokan átaludtuk. Ám a reggeli ébredéskor a rádió könyörtelenül a fejünkre ol­vasta, lusta népség, mór egy órát ráhúztatok. Április ha- todikán életbe lépett a várva várt nyári időszámítás. Vasárnap óta örömmel nyugtázhatjuk, este még nincs este. Az órák előbbre igazításának haszna szemé­lyes életünkben máris jelent­kezik. Azzal, hogy életren­dünket egy órával előbbre toltuk, azt jelenti, jobban ki tudjuk használni az értékes nappali világosságot, egy órával többet süt ránk a nap, ezzel együtt egészsége­sebben élhetünk. És az energiamegtakarítás haszna, amit a nyári időszá­mítás mellett kardoskodók mint legfőbb érvet hoztak fel? Villanyszámlánkon bizonyo­san nem fogjuk észrevenni, hogy egy órával kevesebbet ég a villany. Ám a sok kicsi sokra megy. S nemcsak a háztartásokban, hanem • a gyárakban is. Most eggyel több lesz a második műszak világos óráinak száma, ke­vesebbet kell világítani. Ez­zel együtt, nő a fényforrások élettartama. S bizonyára je­lentkezik annak haszna is, hogy a nappali világosság­ban az ember nagyobb kedv­vel dolgozik, mint lámpafény mellett. Energetikusaink vé­gül is kiszámították, a nyári időszámítás bevezetésével 80 millió kilowattóra energiát takaríthatunk meg. Ez Ma­gyarország egy napi fogyasz­tásával egyenlő! A nyári időszámításra való áttérés kinek-kinek nem okoz­hat különösebb gondot, leg­feljebb a külföldre utazóknak kell jobban odafigyelniük a menetrendre. Velünk együtt uqyanis a környező országok közül nem mindegyik tért át a nyári időszámításra. Válto­zások történek a Jugoszláviá­ba és o Szovjetunióba induló vonatok menetrendjében. A MÁV Pécsi Igazgatósága köz­leményben is felhívta a fi­gyelmet a változásokra, külö­nös tekintettel a Pécs-Mo- hács, a Villány-Magyarbóly vonalakon történt menetren­di módosításokra. A változá­sokat a hivatalos menetrend­hez kiadott 2. sz. pótlás tar­talmazza. A Volán is közle­ményt adott ki, eszerint a 670-es Komló—Pécs—Mohács— Drávaszabolcs—Donji Mihot-* jac-Osijek, valamint a 675- ös Harkány—Pécs—Mohács— —Udvar—Osijek—Növi Sad— Slavonski Brod autóbuszvona­lakon a meghirdetett menet- rendszerű járatok magyar te­rületen egy órával későbbi időpontokban közlekednek. S végül ismételt felhívás az állattartókhoz: az állatokat ne szoktassák ró a nyári időszámításra! Az ő „bioló­giai időszámításuk" ugyanis változatlan marad, az etetést- itatást tehát a „régi időszá­mítás” szerint kell elvégezni, különben úgy járunk, mint a francia qazdók — állataik le­soványodtak, a tehenek tej­hozama leapadt. M. Z. Ha megbolondul a hongkongi kvarc A Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat júniustól berendezkedik a kvarcórák javítására Már vagy negyedórája fi­gyelem kollégám kínlódását: egymás után nyomkodja a cso­daóra gombjait. A beállítási műveletet képtelen vagyok kö­vetni. ö is így lehet: ajkába harap, ám az időmérő makacs- kodik. Időnként a számlapon előtűnnek a másodpercek, a tízes szám viszont egyszerűen megmakacsolja magát — amúgy délelőtt tízre jár az idő — csak nem akar előkerülni... — Tudod, mi lehet a baj? Megbomlott a kvarckristályod! — Ugyan, ne hülyéskedj! Most vettem Párizsban száz­ötven frankért, átszámolva nem került többe, mint hétszázötven Valamivel ismét szegényeb­bek lettünk .. . Tényleges érté­két nem ismerem, csak azt tu­dom — a pusztulása utáni ren­geteg telefonhívás győzött meg róla —, hogy olyan értéke van, amit csak a városukat szerető emberek tudnak igazán felmér­ni. Volt a Vak Bottyán utcában, szemben a Tettye utcával egy kis kiszögellés az épületsoron, s ott, a 23-as házon egy kőből készült falikút jót felismerhető, óm meglehetősen rossz álla­potban lévő maradványa. Mel­lette a tábla: műemlék-jellegű. A köztudatban ez a hajdani számos török kút egyikeként élt, s ezt a hitet erőteljesen támogatta a Pécs c. monográ­fia megállapítása: „A ház fa­lába mélyedé csúcsív — a pé­csi kifejezéssel később sander- várnak nevezett — török csör­gőkét emlékét őrzi... A ház falában a csúcsív fölött két befalazott ágyúgolyó látható." A Vak Bottyán utcában jó egy esztendeje folyik a szaná­lás az északi érintő út építé­sének előkészítésére. Néhány hete arra járva láttam, hogy a bontás vészesen kerülgeti már a kutat, s akkor arra gondol­tam: biztosan csinálnak vele valamit, hiszen itt, a majdani út közepén nem maradhat, meg pedig nem semmisítik. Az­tán egy napon (pontosan azt követően, hogy.az Irányi Dániel téri harangöntő műhely meg­semmisüléséről írtunk) jött az első telefon: eldózerolták a tö­rök kutat. A munkások, akik ezt tették, elmondták, hogy két­szer is megkérdezték a műve­zetőjüket: valóban el kell bon­tani, hiszen ott van mellette a tábla; mire ő nagyon határo­zottan ismételten utasította őket az elpusztításra. Utóbb kiderült, hogy ez is „teljesen szabályosan" semmi­sült meg: törölték a műemlék­jegyzékből. Dr. Nagy Lajos, a pécsi kutak kitűnő ismerője XVIII., de még inkább XIX. szá­zadinak tartja, dr. Gerő Győző, forintba. Csodaóra ez, még éb­resztő is van fajta. Figyeld csak! És lám! Ijesztően sípoló han­got hallok, de még mindig csak a másodpercek lüktetnek a számlapon ... Nem egyedi eset, aminek véletlenül tanúja voltam. De mi történik akkor, ha valóban elromlik a kvarcóránk? Ha azt nem az óra-ékszer boltban vá­a hazai török emlékek tudósa pedig határozottan állítja: nem török kút. Történeti értéke tehát — el kell hinnünk —, nem volt en­nek a kútnak, tehát itt sem tör­tént mulasztás. De volt hangu­lati értéke, amit a telefonok sokasága is bizonyít. A pécsiek tiszteletreméltóan ragaszkod­nak a város múltját őrző emlé­kekhez, laikus módon sokszor olyanokhoz is, amiket a szak­ember rideg realizmusa ér­téktelennek, megőrzésre mél­tatlannak ítél. Ezt a ragaszko­dást — a szakemberek ellené­ben is! — becsülni kell, mert sugárzik belőle a városszeretet. Úgy érzem, ez a nemes pécsi mentalitás megérdemelte volna ebben az esetben (és máskor is!) a tárgyilagos előzetes tá­jékoztatást, mert — más esetek is bizonyították már — olyan alapon, hogy „úgy sem veszik észre", nem lehet eltüntetni dolgokat. Lehet, hogy egy ilyen előzetes be­jelentésnek az lett volna a haszna, hogy akik a kút megsemmisülése miatt felvették a telefont, üssze- szovetkeztek volna más városszerető pécsiekkel, hogy gondosan elbont­sák a kutat, köveit pedig megőriz­zék mindaddig, amig fel nem lehet építeni ismét, most már a kisza­badított városfal tövében és műkö­dőképesen át nem lehet adni a la­kosságnak. De most már ... A kö­vek eltűntek, s velük egy aprá, régi pécsi hangulat is. súroltuk, legföljebb magán-kis­iparosnál javíttathatjuk meg: közülük is csak néhányon fog­lalkoznak a legújabb divat sze­rinti időmérők reperálásóval. Az Óra- Ékszer Kereskedelmi Vállalat négy esztendeje im­portálja a főként svájci gyárt­mányú kvarcórákat — évente a deviza kerettől függően há­rom—hétezret hoz forgalomba belőlük. Ok csak az általuk forgalmazott órák javítását vállalják, emellett szükség sze­rint elvégzik az elemcserét is. Dr. Lukács István vezérigazgató szerint évente száz-százhúszezer kvarcóra kerül az országba, amelynek többségéhez illegális úton jutnak hazánkfiai. A becs­lés alapja, hogy tavaly például százhúszezer hagyományos kar­óra maradt a vállalat raktárai­ban. Szakemberektől tudom: a hat—nyolcszáz forintért kínált honkongi kvarcóráknak ugyan nagy keletje van, ugyanakkor ezeknél a típusoknál a belső áramkörök nincsenek elszige­telve az áratoktól — mivel a trópusokra szánták. Ebből fa­kad, hogy a belső szerkezet felveszi az elektrosztatikus töl­tést, ami annak működésére káros hatású: tehát az óro egy-két év múltán késik, vagy siet. Megbolondul a honkongi kvarc. Szentiványi László, a Pécsi Szolgáltatóipari -»Vállalat Bem utcai részlegének művezetője további adalékokkal szolgál. Tőle tudom, hogy a kvarckristály igen érzékenyen reagál a stati­kus energiára, ezért az óragyá­rakban a szerelőasztculokat, szé­keket földelik, sőt a dolgozók földelt karperecét tesznek a csuklójukra, hogy megfelelelő legyen a szigetelés. Végső so­ron egy egyszerű elemcserévej is tönkretehető az óra, ha elektrosztatikus töltést kap a szerkezet, például ha műszálas pulóverben végezzük el a mű­veletet. De hova vihetjük a meghi­básodott kvarcórát? Pécsett mindössze néhány magánkis­iparos végzi javításukat, a Fő­városi Óra- és Ékszeripari Vál­lalat Szabadság úti részlegé­ben csak elemcserét vállalnak. Ugyanakkor reményt -keltő, hogy a Pécsi Szolgáltatóipari Vál­lalat Bem utcai részlege az év második felétől minden típus javítását és elemcseréjét vál- laljo majd. Négy szak­embert képeztek ki, akik június végétől végzik ezt a munkát. Időközben megvásárol­ják azokat a műszereket, ame­lyek nélkül a kvarcórák reperá- lása elképzelhetetlen. Leg­alább százezer forintba kerül a volt-, amper- és ohmmérő. a pontosságot, és az óra áram­felvételét mérő műszer, valamint az oszcilloszkóp. önkényes becslés: Pécsett legalább húszezer ember visel a karjón kvarcórát. Minthogy az óradivat új hullámát jelző időmérők néhány éve rohamo­san terjednek, csak üdvözlendő a Pécsi Szolgáltatóipari Válla­lat lépése. Addig is: mivel a nyári időszámítás szerint a mai az első munkanap, a Bem ut­cai részlegében az órások in­gyen átállítják kvarcóráinkat. De ez csak ápriilis nyolcadi­kára vonatkozik. Hársfai István Salamon Gyula Megyei Kórház. Pécs, Rákóczi út 2. felvesz takarítónőket Jelentkezés a munkaügyi osztályon. Megyei. Kórház Tüdőgyógyintézete felvesz takarítónő két Jelentkezés a helyszínen. 1. 18/1980. Megint a dózer Útban wolt a török kút... Törölték a műemlékjegyzékből

Next

/
Oldalképek
Tartalom