Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-01 / 91. szám

6 Dunántúli napló 1980. április 1., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! A lakás- és a garázsbérleti jog megszűnésének egyes esetei A Polgári Törvény- könyv a lakásbérlet megszűnésével kap­csolatban az általánostól némileg eltérő szabályo­kat állapit meg. Kimond­ja ugyanis, hogy egyéb jogszabály a lakásbérleti jogviszony megszűnésének okai között a Ptk. 441 — 443. §-aiban meghatározott eseteken kívül más meg­szűnési okokat is megálla­píthat. A 451. §-ban pedig úgy rendelkezik, hogy la­kásbérlet szabályait meg­felelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleténél is, ha az ezzel kapcsolatos speciális jogszabályok ki­vételt nem tesznek. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 94. §-ában rendelkezik a lakások elhagyásához fűződő és a la­kásbérleti jogviszonyra kiható jogi következményekről. A lakások elhagyása kétféle jogkövetkezménnyel járhat: a fenti R. 94. § (1) bek. szerint, ha a bérlő a lakásából állan­dó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jogviszony — a szünetelés ese­tének kivételével — megszűnik. Ezen jogszabályi rendelkezés tehát a lakásbérleti jogviszony megszűnésével kapcsolatban két alapvető feltételt követel meg, az egyik, hogy a bérlő­nek a lakásból állandó jelleg­gel ki kell jelentkezni, a má­sik pedig, hogy a lakást a ki- jelentkezést követően ki' kell üríteni. Nem eredményezi a lakás­bérleti jogviszony megszűnését természetesen a bérleti jogvi­szony szünetelése. A szünete­lésre a R. 69. § (1) bek. sze­rint akkor kerülhet sor, ha az épület a lakás karbantartásá­val, felújításával, helyreállításá­val, átalakításával, illetőleg bő­vítésével kapcsolatos munkák csak a lakás kiürítése esetén vé­gezhetők el. Fontos rendelkezése a jogszabálynak, hogy a szünete­lést a bérbeadó és a bérlő megállapodása, ennek hiányá­ban tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, más la­kás esetében pedig a bíróság határozató állapíthatja meg. Az államigazgatási gyakor­latban több ízben előforduló esetek közé tartozik, amikor a bérlő lakását két hónapig meg­haladó időre elhagyja és az el­hagyás következményeként ta­nácsi bérlakások esetében a lakásügyi hatóság a lakást igénybe veszi. Egyéb, nem álla­mi lakások esetében — ha a bérlő lakását két hónapot meghaladó időre elhagyja — a bérbeadó kérelmére a la­kásbérleti jogviszonyt a bíró­ság szüntetheti meg. Állami lakások esetében az államigazgatási eljárás során hozott jogerős határozat ered­ményezi a lakásbérleti jogvi­szony megszűnését. A jogsza­bály azonban lehetőséget ad orra, hogy a lakásbérleti jog­viszonyt megszüntető jogerős államigazgatási határozat el­len az érdekelt ügyfél az ille­tékes bíróságon keresetet nyújthasson be. Gyakran előfordul, hogy a lakás bérlője két hónapot meg­haladó időtartamra lakásából azért van távol, mert gyógy­kezelésben részesül, katonai szolgálatot teljesít, lakóhelyén kívül — akár az ország terüle­tén, akár az arra illetékes szer­vek engedélye alapján időle­gesen nem Magyarországon — dolgozik és munkahelyén nincs állandó lakása, lakóhelyén kí­vül végzi tanulmányait, szabad­ságvesztés büntetését tölti, a lakás, az épület karbantartá­sával, felújításával kapcsolatos munkák miatt a lakást átmene­tileg nem tudja használni, üdül, vagy családi, illetőleg egész­ségügyi körülményei ezt indo­kolttá teszik. Ilyen esetekben a lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni és az nem vehető igénybe. A garázsokról és azok hasz­nálatáról Pécsett az 1973. évi l. sz. tanácsrendelet rendel­kezik. A garázsoknak, mint nem lakás céljára szolgáló he­lyiségeknek bérletét az 1/1972. (I. 19.) Korm. sz. rendelet sza­bályozza. Ezen rendelet 2. §-a szerint a hatálya alá tartozó helyiségek — így többek között a garázsok — bérletére is a lakásbérletre vonatkozó jogsza­bályokat kell megfelelően al­kalmazni. Az 1973. évi 1. sz. tanács- rendelet ismerteti a garázsokra vonatkozó igényjogosultság megszűnésének esetét. Erre a tanácsrendelet 5. § (1) bek. alapján akkor kerülhet sor, ha a gépjármű tulajdonosa gép­kocsiját elidegeníti. A jog­szabály rendelkezik arról, hogy az igénybevétel alól az illeté­kes elhelyező hatóság — Pécs m. város Tanácsa V. B. hiva­tala lakás- és helyiséggazdál­kodási osztálya — egy évig halasztást adhat, amennyiben a garázs bérlője a gépkocsi elidegenítését követően 8 na­pon belül ezt a körülményt be­jelenti. Erre általában azok­ban az esetekben kerül sor, amikor a garázs bérlője gép­járművének elidegenítését kö­vetően egy éven belül ismét gépkocsit kíván vásárolni. Az elhelyező hatóság gya­korlatában több ízben előfor­dult, hogy a * garázs bérlője igazolta, miszerint egy évet meghaladó ideig hivatalos kül­földi kiküldetésben van, az il­letékes szervek által engedé­lyezett módon egy évet meg­haladó ideig munkavégzés cél­jából külföldön tartózkodik, il­letve gépkocsiját eladta, azon­ban a Merkur Vállalat a meg­rendelt újabb gépkocsit egy éven belül nem tudja részére leszállítani. A nem lakás céljára szol­gáló helyiségek bérletéről szóló 1/1972. (I. 19.) Korm. sz. rend. 2. §-a szerint a garázsok bérletére a lakásbérletre vonat­kozó jogszabályokat kell meg­felelően alkalmazni. A már fentiekben idézett lakásügyi jogszabály rendelkezése értel­mében a lakást, így a garázst sem lehet elhagyottnak tekin­teni, ha azt a bérlő két hóna­pot, illetve egy évet meghaladó ideig azért nem használja, mert a lakás elhagyásával kap­csolatban a fent felsorolt körül­mények valamelyike (gyógyke­zelésben részesül, lakóhelyén kívül dolgozik stb.). fennáll, így tehát ezekben az esetek­ben nem kerülhet sor a garázs igénybevételére. A garázs bérlője részére — kérelmére — a megfelelő iga­zolások benyújtása után Pécs m. város Tanácsa V. B. hiva­tala lakás- és helyiséggazdál­kodási osztálya a halasztást egy évnél hosszabb időre is megadhatja, vagy pedig az egy évi időtartamra adott haJ lasztást további — az igazolás­ban szereplő időpontig — meg­hosszabbíthatja. Dr. Tallián Frigyes Pécs m. város Tanácsa V. B. igazgatási osztály vezető­helyettese, főtanácsos Kevesebb üzemanyaggal a baleseti forrásokat! A Volkswagen 1300-as „Bogár” típusának kormányrudazatába már több évvel ezelőtt beiktattak egy rácsozott csőből álló részt Hárítsuk el Biztonságos kormánykerék Szómos balesetnél a gépjár­művezető súlyos sérülését, nem ritkán halálát a kormánykerék vagy a karmánykerékagy okoz­za. A gépjármű frontális ösz- szeütközésekor vagy hirtelen, váratlan fékezésnél is, a jármű­vezető mellével a kormányke- rákre esik. Már ez is veszélyes mellkasi róncsolódásókat idéz­het elő, ha azonban a kor­mánykereket tartó küllőik is le­törnek, a karmánykerékagy szinte felinyársaljo a vezetőt. Mindez biztonsági öv használa­ta esetén is előfordulhat, ha túlságosan laza a heveder, vagy ha az övét rögzítő csatio­kozó valamelyike Ikitépődik, il­letve a heveder anyaga elsza­kad. Erre a baleseti forrásra már mintegy két évtizeddel ez­előtt felfigyeltek ugyan, de a kielégítőnek mondható bizton­sági kormányműveket ma is még csak a legdrágább konst­rukciókban találhatjuk meg. A veszélytelen volánok biz­tonsági követelményei négy pontban foglalhatok össze. Az első — legkönnyebben teljesít-, hető — feltétel az, hogy a kor­mánykeréknek párnázottnak kell lennie. A második, hogy középen megfelelően kiképzett ' ü tkö zőf el ü I ettel ren d s " ezzék. A harmadik követelmény az lenne, hogy minden autóban a kormánykerék mögött (alatt) valamiféle elnyelő, rugalmas támasztóelem helyezkedjék el. Végül elengedhetetlen lenne, hogy a kormányoszlop ütközés­kor minden irányban el tudjon fordulni. Az első két kívána­lomnak ma már a legtöbb konstruktőr eleget tesz, mind a négy követelménynek azonban----------------- * --------------­a kis- és közepes kategóriájú kocsik közül talán egyik sem felel még meg. A biztonsági kormányoszlop első változatát amerikai autó- tervezők dolgozták ki. Az autóipar ott tart ma a biztonsági kormányművek kér­désében, hogy elő tudná állíta­ni a legjobb megoldású válto­zatokat, de azok megdrágíta­nák a kibocsátandó szériako­csikat. így egyelőre marad a félmegoldás, a párnázott és a megfelelő ütközőfelületű kor­mánykörök ... B. I. Az utóbbi években az autó­gyárak jelentős erőfeszítésre kényszerülnek a takarékosabb fogyasztású motorok előállítása érdekében. A fogyasztáscsökkentés egyik lehetősége a motor termikus ha­tásfokának a javitásában rejlik. A gyakorlatban ez a sűrítési vi­szony növelésével valósítható meg. A robbanótér szűkítésé­nek azonban, nem utolsósor­ban, a benzin kopogástűrése szab határt. Ugyanis, ha a ben­zin oktánszáma a motor igénye alatt marad, az égés elveszíti irányított jellegét. Tehát a ke­veréket nem a gyújtógyertya, hanem a robbanótér magas hő­mérséklete gyújtja be. A motor kopogáshajlama ala­csony fordulatszámnál és nagy terhelésnél a legnagyobb. Az autósok ezt gyakran az alap- előgyújtás csökkentésével igye­keznek kiküszöbölni. A módszer természetesen hibás, mert így a motor állandóan a kívántnál kisebb elögyújtással dolgozik. Fogyasztása tehát nő, teljesít­ménye viszont csökken. Legutóbb két autógyár — a Mercedes és a Volkswagen — fejlesztett ki egy automatikus gyújtásszabályzót, amely csak a kopogás határán csökkenti át­menetileg az előgyújtást. A berendezés segítségével — a szokásos oktánszámú benzin használata mellett — 1:11 süri- tésviszony érhető el. Ennek kö­vetkezménye az elért 6 százalé­kos benzinmegtakarítás. B. L. A műszaki vizsga követelményei a biztonság követelményei A közelmúltban lezajlott ön­kéntes műszaki vizsga figyelmet érdemlő tanulsággal zárult: csaknem minden harmadik ko­csi bizonyult alkalmatlannak. Többségük egyenlőtlen vagy gyenge fékhatás miatt. Ez tíz­szerese a kötelező vizsgák át­lag-alkalmatlanságának. — Az eredmény nem kielégí­tő — összegezte a tapasztala­tokat Antal Zoltán, a KPM Autófelügyelet B. m. Közlekedési Felügyeletének vezetője — és mindenképpen arra figyelmez­tet, hogy a kocsik műszaki ál­lapotát, a kötelező vizsgáktól függetlenül, rendszeresen ellen­őrizni kell! Elsőként nézzük meg a fé­kekkel szemben támasztott kö­vetelményeket. Röviden: egyen, letes, kielégítő fékhatás és hi­bátlan fékcsőrendszer. Mit jelent ez? Az azonos tengelyen lévő kerekek fékhatásának azonos­nak kell lennie, illetve a fékerő különbsége nem lehet több 20 százaléknál. Kiskocsiknál, ahol a hátsó fékerő nem haladia meg az 1000 N értéket (100 kp), a tűrés 30 százalékos. A kéziféknél, minthogy az csak rögzítőfék, az elfogadható el­térés fölső határa 50 száza­lék. A fékek hatásosságát műszer, rel mérik, így a szubjektív hi­bák kizártak. A műszer egyéb­ként a fékrendszer más hibáit is kimutatja. Így például a fék­dob ovalitását, amikor is a fék­erő hullámzik. Ezzel kapcsolat­ban két tanács: mérés előtt ál­lítsuk be a gumik túlnyomását a gyári értékre, mert az egyen­lőtlen guminyomás egyenlőtlen fékerőt eredményez. A másik: aki izgulós, és remegő lábbal nyomja a fékpedált, az leutó- nozza a hibás fékdob hatását. A legtöbb félreértés a fék­csövekkel kapcsolatos. Ezek hó. romévenkénti cseréjét semmi­lyen rendelet sem írja elő. Ez­zel szemben: cserélni kell a fém fékcsöveket, ha azok felületén korróziós nyomok vannak vagy sérülések. A flexibiliseket, ha azok enyhén megtörtek vagy felü­letükön mély repedések (örege­dés, sérülés) vannak. A gumi­csövek nem lehetnek megcsa­varodva, nem feszülhetnek a futómű bármely helyzetében sem, azaz gyári méretűnek kell lenniük. A fém fékcsövek szabványos anyaga: megfelelő szilárdságú, korrózióálló bevonatú acélcső. A vörösréz csöveket elfogadják ugyan, de ezeket tanácsos rend. szeresen ellenőrizni, mert rez­gésérzékenységük miatt repe­déshajlamosak. A fékrendszer­ben szivárgás még nyomokban sem engedhető meg. Nem ellenőrzik ugyan, de a fékfolyadékot rendszeresen, le­galább kétévenként, cserélni kell, mert a folyadék forrpontja és korrózióvédő hatása idővel csökken. Mindkettő közvetlen veszélyeztetheti a biztonságot. Elsősorban kritikus helyzetben, tehát épp akkor, amikor a jó fék életmentő lehetne. B. L Személygépkocsikhoz ajtózár és indítókulcsok készítését is vállal­ják Pécsett a Baranyaker Doktor Sándor utcai zárszaküzletében. * Pécsett a 6/A út és Páfrány ut­ca kereszteződésében lévő forga­lomirányító jelzőlámpa az útke­reszteződés építési munkálatainak befejezéséig villogó sárga fényt fog adni. * A KPM Közúti Igazgatóság for­galomtechnikai csoportja kereszt- irányú útburkolati jelek felfesté­sével kezdte meg Pécsett a köz­úti jelzések felújítását. Kocsiátvételi sorszámok Trabant Limousine (Bp.) Trabant Limousine (Győr) Trabant Lim. Speciál (Bp.) Trabant Lim. Speciál (Győr) Trabant Lim. Hycomat Trabant Combi (Bp.) Trabant Combi (Győr) Wartburg Limousine Wartburg de Luxe Wartburg de Luxe tolótetős Wartburg Limousine tolótetős Wartburg Tourist Skoda 105 S (Budapest) Skoda 105 S (Győr) Skoda 105 S (Debrecen) Skoda 120 L (Budapest) 24 783 Skoda 120 L (Debrecen) 306 10 519 Skoda 120 L (Győr) 582 37 212 Polski FIAT 1500 517 20 143 Polski FIAT 126 26 345 9 401 Zaporozsec 30 570 5 449 Lada 1200 (Budapest) 109 421 1 758 Lada 1200 (Debrecen) 2 166 18 286 Lada Combi 16 404 25 770 Lada 1300 (Budapest) 2 415 6 437 Lada 1300 (Debrecen) 1 457 4 134 Lada 1500 (Budapest) 1 775 8 602 Lada 1500 (Debrecen) 1 239 630 Lada 1600 (Budapest) 5 876 Lada 1600 (Debrecen) 2 220 565 Dácia (Budapest) 1 492 4 544 Dácia (Debrecen) 580 312 Moszkvics 2140 9 265 Ésszerűtlen udvariasság A Barkas személygépkocsi a főútvonalon, a külső sávban ha­ladt. Vezetője, a mellékútvonal, hoz érkezve elegáns mozdulat tai tessékelte a főútra.a kereszt- irányból érkező skodást, aki azonnal élt a lehetőséggel. Azonban mindketten figyelmen kívül hagyták, hogy a főúton, a belső sávban, mintegy 60 km' óra sebességgel §gy Lada kö­zeledett. Vezetője, jó reflexek­kel hirtelen fékezett, így nem történt baleset. Egy másik esetben a ZIL te­herkocsi a külső forgalmi sáv­ban meglehetős tempóval ha­ladt, majd hirtelen, blokkolva fékezett a gyalogosátkelőhely előtt, és szinte lecsalogatta az átkelőhelyre a járdán várakozó gyalogost. Mögötte és mellette egymást követték a fékcs:aor- gások, szerencsére ütközés nél­kül. Az udvaros közlekedés he­lyes és jó dolog, de az ilyen, vagy hasonló magatartás1 ta­núsító ..udvarias" vezető nem közlekedik fiavelmesen, nem vesz egyértelműen tudoriná't a többi közlekedő partnerról, B. Gy. Két pohár bor — két élet Ivott, ütközött, elmenekült M. János maga elé tartot­ta a poharat és kedvtelve nézegette, mint csillog a bor. ban a lemenő nap visszfé­nye. — Na, lassan indulnom kell — mondta vendéglátójának — csak ezt itt elszopogatom még. — Tudod, hogy én nem sajnálom tőled Jancsi, de .. . — Ugyan már! Két pohár­kától? Ettől csak jobban megy a vezetés... És valóban így is érezte: tempósan fordult a köröshegyi dűlőút éles kanyarjában, pe­dig kétoldalt ott volt az árok. Amint kiért az országúi­ra, egyszerre melege lett. Le­tekerte az ablakot, a szél ar­cába vágott. Könnyűnek, fel­szabadultnak érezte magát. Fél kézzel fogta a kormányt, és fütyörészett. A balatoni út közelébe érve jól látta ez azon közeledő kocsit, amely­nek tompított fénye is magá­ra vonta a figyelmét. A ke­reszteződés előtt csak egy pillanatig habozott, aztán rá. lépett a gázpedálra. Úgy érezte kijut a másik előtt, hi­szen kocsija jól gyorsul. „Gye­rünk, gyerünk” — ismételget­te magában, de az autó mintha megtorpant volna . .. A nyitott ablakon a csúszó gumik sivító hangja tört be, erőszakosan, meghökkentő­en. Aztán az a tompa csö­römpölés, és ahogy feje hót- rahagyatlott. Később, a bör­tönben, gyakran erre riadt ál­mából Kocsija megingott, ide-oda kapkodta a kormányt, de vé. gül is az úton maradt. A tü­körből csak egy villanásnyira látta, hogy mögötte a másik kocsi átfordul az árkon. Ekkor csak egyetlen gondolata volt: menekülni I És* menekült: eszeveszetten, megzavarodva. Másnap, ami­kor a rendőrségi autó meg­állt a házuk előtt, szinte meg­könnyebbülten ment a rendőr elé. A tárgyaláson beismert mindent: a két pohár, bort, a cserbenhagyást. Az ítéletet sem fellebbezte meg. De mindez mqr nem adhatta vissza két ember életét. Búsbarna László

Next

/
Oldalképek
Tartalom