Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-27 / 115. szám

1980. április 27., vasárnap Dunántúlt napló 13 Megválasztották a MUOSZ új vezetőségét A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségéneik közgyűlése szom!baton Gyuriké Géza áléi­nak vezetésével folytatta mun­káját a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Élénk, alkotó eszmecsere bontakozott ki a szövetség utóbbi ötesz­tendős munkájáról szóló beszá­moló, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság jelentése fölött. Felszólalt a tanácskozó, son Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságénak tagja, a KB osztályvezetője. Győri Imre tolmácsolta pár­tunk Központi Bizottságának üdvözletét, majd így folytatta: — A közgyűlés felelősségteljes munkára vállalkozott, az újság­írás feladatainak megvitatásá­ra, pártunk XII. kongresszusa útmutatásainak szellemében. Jó érzéssel mondhatjuk el, hogy sikeres' kongresszus van mögöttünk, amelyen o párt leg­felső testületé az egész ország színe előtt tárgyalta politikánk fő elvi és gyakorlati kérdéseit, szocialista építőmunkánk leg­fontosabb feladatait. Ehhez o nyíltsághoz színvonalas mun­kával járul hozzá a sajtó, a rá­dió és a televízió. — A kongresszusi útmutatá­sok világosok: „a sajtó, a rá­dió, a televízió — olvashatjuk a határozatban — fordítson na­gyobb figyelmet a hiteles, gyors tájékoztatásra. Segítse céltudatosabban a dolgozók képzettségének, műveltségé­nek emelésiét, kulturális igé­nyeinek kielégítését. Vállaljunk felelősen részt a szocialista tu. dat fejlesztésében, a közvéle­mény formálásában, a közéleti demokrácia erősítésében.” — A párt a szocialista építés nélkü törhetetlen feltételének tekinti az eszmei, ideológiai munkát, a társadalom művelt­ségi színvonalának emelését, a szocialista erkölcsi norma és életmód kialakítását, fejleszté­sét. E nagy feladat megoldá­sában számít a tömegtájékoz­tatásban dolgozókra, akik — hisszük — készek és képesek is megfelelni a fejlett szocialista társadalom építésével együtt­járó magasabb követelmények­nek. — A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán el határozottakból egyértel­műen kitűnik — folytatta Győri Imre —, írásainknak, műsoraink­nak a társadalom fejlődése szempontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell irányítaniok a figyelmet. Ezek: a közérdek tiszteletben tartása és szolgálata, a munka becsületének növelése, a 'köte­lezettségek teljesítése, a kö­zösségi szellem erősítése, a szocialista hazafiság és o pro­letár internacionalizmus elmé­lyítése. E kiemeléssel csupán érzékeltetni szerettem volna, hogy a XII. kongresszus o tu­datformálásban olyan minden­napi lényeges tennivalókra összpontosított, amelyekben a sajtó sokat segíthet. — A pá rt továbbra is épít az újságíró szövetség tagságának önzetlen munkájára, számít a nagy önállósággal, demokrati­kusan tevékenykedő vezető tes­tületéinek aktív közreműködé­sére o tömegtájékoztatás to­vábbfeji esztésébe n. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a kormány ezentúl is megteremti a sajtó, a rádió és a televízió hatékony műkö­déséhez szükséges feltételeket. Szocialista hazánkban az új­ságírás a jövőben is betöltheti nemes hivatását: élharcosa le­het a jónak, a szépnek, a még tartalmasabb emberi életnek. Bhhez kívánok a Központi Bi­zottság nevében sok sikert, jó egészséget — hangoztatta be­fejezésül Győri Imre. Jiri Kubka, a Nemzetközi Új­ságíró Szervezet főtitkára, a NÚSZ nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, s elisme­réssel szólt a magyar szövet­ség széles körű nemzetközi te­vékenységéről. A vitáiban részt vevők sokoldalúan elemeztek, személyes gyakorlatukból vett példákkal egészítették ki a be­számoló megállapításait. Egy­öntetű vélemény alakult ki ar­ról, hogy a sajtó, a rádió, a te. levízió munkatársai a párt po­litikája iránti elkötelezettség­gel, meggyőződéssel és ered. menyesen szolgálják hazánk szocialista fejlődését. A felszó­lalók abban is egyetértettek, hogy lehet és kell is javítani újságírásunk színvonalán. Ezt követően Király András, a MÚOSZ főtitkára összegezte a vita tanulságait. A közgyűlés a beszámolót és a bizottsági jelentéseket jóváhagyta, s a le­köszönő vezetőségnek megadta a felmentést, majd határozatot fogadott él, amelyben rögzítet­te a szövetség előtt állló fel­adatókat. A közgyűlés, végezetül meg­választotta a MÚOSZ 55 tagú választmányát, ellenőrző bizott­ságát és etikai bizottságát. Az ellenőrző bizottság elnöke Var­ga György, az etikai bizottság elnöke Burján Sándor lett. Az új választmány a közgyűlés utón megtartottal első ülését és megválasztotta a 15 tagú elnökséget. Ezután megválasz­tották az elnökség tisztségvise­lőit. A MÚOSZ elnöke Pállfy József; elnökhelyettesei: Kom- jót Irén, Németi Irén, Pefhő Tibor és Gyurkó Géza; főtitká­ra Király András; főtitkár-he­lyettese Fábián Ferenc; titkára Benlkő Károly. NAGYVILÁGBAN Üdvözlő távirat az afgán nemzeti ünnep alkalmából Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, o forradalom győzelmének 2. évfordulója alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lá­zár György, o Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Babrak Karmait, az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitká­rát, az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnökét, miniszter- elnököt. ♦ 4- KABUL: ünnepi ülésen emlékeztek meg szom'baton Ka­bulban az afgán forradalom második évfordulójáról. Az ün­nepségen, amelyen jelen vol­tak az afgán párt. és állami élet, a társadalmi szervezetek vezetői, részt vettek a testvér- országokból érkezett párt. és kormányküldöttségek. Az ün­nepi ülésen Babrak Karmai, az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt KB főtitká­ra, az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság államtaná­csának és minisztertanácsának elnöke mondott beszédet. 4- TEHERÁN: Az iráni orszá­gos mozgósitási főparancsnok­ság szombaton felhívást adott ki, amelyben felszántotta az or­szág lakosságát, -hogy a haza védelmére önként tömörüljenek az ország „húszmilliós hadsere­gébe". A felhívás kiemeli egy önkéntes biztonsági erő . létre­hívásának szükségességét az ország keleti, Khoraszan tarto­mányában, ott, ahol előző nap a balsikerű amerikai túszmen­tési akcióra érkezett szállítógé­pek leszálltak. A közlemény sürgeti a katonai kiképzésben eddig nem részesült teheráni papokat, hogy ők is jelentkez­zenek a gyorsított védelmi tan­folyamokra. 4- BEJRÚT: Szombaton isme­retlen tettesek bombamerényle­tet követtek el az iraki hírügy­nökség bejrúti irodája ellen. Három személy könnyebben megsérült. Az előző héten az iraki légitársaság és kereske­delmi központ volt hasonló tá­madások célpontja. A merény­let-sorozatot azzal hozzák ösz- szefüggésbe, hogy Irakban ki­végezték az ottani síita feleke­zet vezetőjét. zETHlOP>A\soüi<kLi*fc: -­\ Az AP amerikai hírügynökség térképe az Egyesült Államok kom. mandóakciójának útvonaláról Iránig. A csillaggal jelzett iráni Ta- bas környéke volt az a hely, ahol az amerikai gépek leszálltak. Percek Sokszor és sokhelyütt es­het szó a percek értékéről. Van egy terület, ahol a per­cek különösképpen értéke­sek lehetnek: sajnos egy korszerű háború körülmé­nyei között egyre kevesebb perc állhat rendelkezésre például a rakéták észlelési idejére, akár egy műszaki hibából következő véletlen baleset nyomán. A héten elmondott beszé­dében Karl-Heinz Hoff­mann, az NDK nemzetvé­delmi minisztere érdekes adalékkal szolgált. Az eu- rorakéták ezt az időt (amely az interkontinen­tális rakéták esetében 25- 28 perc) 10 perc alá szorí­tanák. Nem „csodafegyve­rekről” van szó, de olyan veszélyes körülményekről, amelyek bonyolítanák föld­részünk helyzetét. Az idő — a költségekre utalva — ebben az eset­ben is pénz, de biztonsági tényező is. Óvjuk a perce­ket — az évek és évszá­zadok érdekében. R. E. 4- ATHÉN: A görög kormány engedélyezte, hogy a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet iro­dát nyisson Athénban. Az erre vonatkozó elvi megállapodás Táruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője és Geor- giosz Rallisz görög külügymi­niszter ez év januárjában At­hénban tartott megbeszélésen jött létre. 4- PRÁGA: Az amerikai kor­mány imperialista politikájának újabb veszélyes lépése volt az iráni kommandóakció — állapít­ja meg a Szakszervezeti Világ- szövetség szombaton Prágában közzétett nyilatkozata. A nyilat­kozat rámutat, hogy a több amerikai katona életébe került és kudarcot vallott művelet csak súlyosbította az amúgy is ki­élezett helyzetet a térségben. ♦ Több városba szállították át a túszokat Több iráni városba szállítot­ták át az amerikai nagykövetsé­gen fogvai tartott túszok csoport­jait - jelentette be a nagy- követséget hatalmukban tartó* iszlám diákok közleménye. A teheráni rádióban szombaton . felolvasott dokumentum szerint a túszokért az illető városok la­kossága, illetve az őket eddig őrző iszlám diákok együtt visel­nek felelősséget. A diákok sürgették, hogy erő­sítsék meg Khomeini ajatollah otthonának védelmét és foko­zott biztonsági intézkedéseket foganatosítsanak az iráni fővá­ros fontosabb pontjainak vé­delmére. Mint hangoztatták, a túszok elszállítása és ezek o lépések elengedhetetlenek ah­hoz, hogy sikerrel szállhassanak szembe egy esetleges újabb amerikai próbálkozással. Illliili Az iráni elnök közölte, hogy a sikertelen túszszabadító ak­cióbon elesett amerikaiak holt­testét „feltétel nélkül” kiadják az Egyesült Államoknak. A túsz­szabadító csapat visszarendelé­se után megsebesült négy ame­rikai katonát az NSZK-ból a texasi San Antonio katonai kór­házába szállították — jelentet­te szombaton a Pentagon szó­vivője. Négyük közül kettő sú­lyosan megégett. A teheráni rádió közö'ite, hogy riadókészültségibe helyez­ték az iráni hadsereg Khuzjsz­toriban állomásozó 92. páncé­los hadosztályát. A közlemény szerint az ország déli hatóra mentén 'létesített őrposztoA azonnal értesülnek a határ bár­milyen megsértéséről. A vah- dati légibázison készültségbe helyezett vadászgépek bármi­lyen riasztás után 3 perccel bevethetők a behatolók ellen. * Bruno Kreisky kancellár az osztrák televíziónak adott szom­bat esti nyilatkozatában — első ízben — állást foglalt a ku­darcot vallotf amerikai túsz- kiszabadítási akcióval kapcso­latban. A kancellár — noha láthatóan kerülte az amerikai vezetés szigorú bírálatát, ami a május közepén esedékes osztrák évfordulós ünnepsé­gekre való tekintettel érthető is — meggondolatlan és eleve sikertelenségre ítélt vállalko­zásnak nevezte a kommandó- akciót. * Irán úgy értesült, hogy az amáni hatóságok együttmű­ködtek a!z amerikai kormánnyal a kudarcos túszmentő akcióban — jelentette ki szombaton Ali Saimsz, Irán kuvaiti nagykövete. A nagykövet szavai szerint a:z cimáni hatóságok minden bi­zonnyal lehetővé tették, hogy az amerikai gépek üzemanya­got vehessenek föl Omán egyik támaszpontján, ezen túlmenően az amerikaiak használhatták Omán távközlési rendszerét is. * Új-Delhiben szombaton meg­beszélést tartott Stefan Andrei román és Naraszimha Rao in­diai külügyminiszter. A nem­zetközi ügyeken kívül szó volt a két ország olajipari együtt­működéséről is. Hamburgban szombaton dél­után megbeszélést tartott Hel­mut Schmidt nyugatnémet kan­cellár és Francesco Cossiga olasz miniszterelnök, aki egy­szersmind az EGK Miniszteri Tanácsának elnöki tisztét js betölti. fi Hét három kérdésé O Milyen események zajlottak Irán körül? A héten minden más ese­ményt háttérbe szorított a tú­szok kiszabadítására indított amerikai katonai akció kudar­ca s annak széles körű nem­zetközi visszhangja. A bőven áradó jelentéseit ellenére vál­tozatlanul sok a bizonytalan- sági tényező és tisztázatlan részlet. Jogosan vetődik fel a kérdés, vajon csupán technikai jellegű, üzemi baleset hiúsítot­ta meg a minden mozzanatá­ban kidolgozott és sokszorosan lepróbált támadást, vagy más tényezők is közrejátszhattak an­nak hirtelen lefújásában? Né­hány kommentár hajlik annak feltételezésére, hogy Washing­ton közreműködést várhatott bizonyos iráni körök részéről, ami elmaradt... A lényeget illetően azonban nem lehet vita. A nagykövet­ségi túsiok ügyét nyilván meg kell oldani, de ez aligha vá­lasztható el a sokrétű ameri­kai—iráni viszony egészétől. Minden olyan próbálkozás, amely egyoldalú katonai lé­péssel próbálkozik, veszélybe sodorja nemcsak magukat a túszokat, de a világ jelenleg legérzékenyebb válságterüle­tének, a Közép-Keletnek amúgy is törékeny viszonyait. A bizo­nyítványát magyarázó Fehér Háznak ezért sok mindennel kell szembenéznie. Az Egye­sült Államokban a fokozódó bírálatokkal, a szenátus egy részének tiltakozásával s a kö­vetkező előválasztások egyelő­re megjósolhatatlan eredmé­nyeivel, miután a héten, Penn- sylvániában Kennedy ismét „összeszedte” magát. A szövet­ségesek körében viszont csak értetlenség mutatkozik: a ki- lencek és Japán luxemburgi értekezletükön Washingtont tá­mogató gesztusokat határoztak el, cserébe pedig komolyan vették, hogy az Egyesült Álla­mok nem nyúl erőszakos esz­közökhöz. Csakhogy amikor Carter maga is a katonai lé­pések elhalasztásáról beszélt, már parancsot adott az Iránba tartó kommandóknak. Érthe­tően idegesen reagáltak a Kö­zép- és Közel-Kelet országai — az ésszerűtlen amerikai maga­tartás ugyanis elvezethet akár az öböl teljes lezárásáig, an­nak az olajútnak hosszabb-rö- videbb időre történő kiesésé­hez, amelyen a világexport 60 százalékát bonyolítják le. Végül, de nem utolsósorban az ame­rikai hazárdjáték elutasítás­ban részesült a békeerők ré­széről, amelyek a válságcsomó kioldását csupán türelmes tár­gyalások és ésszerű állásfog­lalások útján látják lehetséges­nek. A nagy kérdés, vajon hajlan­dó-e az amerikai vezetés le­vonni a megfelelő tanulságokat és új alapokon közeledni a krí­zishez. O Mi a jelentősége a szovjet—francia tárgyalásoknak? Ami egy enyhültebb időszak­ban szinte már természetesnek tűnt — a kelet—nyugati pár­beszéd s a magas szintű talál­kozók folyamata, a feszültség fokozódásával lelassult, majd teljesen megakadt. Ezért kí­sérte megkülönböztetett figye­lem Gromiko külügyminiszter idei első utazását egy nyugat­európai fejlett tőkés országba s a szovjet—francia tárgyalá­sokat. Senki sem várhatott csodá­kat, de az európai közvéle­mény elégedetten fogadta a „nehéz, türelmes, elmélyült tár­gyalások” hírét, amelyek során, francia kívánságnak megfele­lően, nem kevés szó esett Af­ganisztánról. A szovjet külügy­miniszter ismét megvilágította Moszkva megalapozott véle­ményét: az afgán probléma nem oka, csupán ürügye a fe­szültség éleződésének, az erre irányuló amerikai politika mór jóval korábban kibontakozott és felerősödött. Párizsban szó eshetett a közös érdekű, euró­pai dolgainkról, többek között a madridi találkozó előkészü­leteiről, a földrészünkön szük­séges leszerelési intézkedések­ről, valamint a kétoldalú kap­csolatokról. S az enyhülésről, amellyel kapcsolatosan a szov­jet külügyminiszter ismét fel­hívott az elért vívmányok védel­mére. A Gromiko-út jelentősége csak nőtt, hogy időbelileg — természetesen ez önmagában véletlen volt — egybeesett az amerikai katonai akció kudar­cával. Nyugat-Európa a politi­kai összehasonlító műveletet ezúttal a közeli, párizsi fórum segítségével végezhette el. Q Hogyan alakulnak az olimpiával kapcsolatos állásfoglalások? Az olimpiai játékok előtt nyolcvan nappal rendszerint a sportlétesítményeken végzett utolsó simításokról és a ver­senyzők felkészüléséről szólnak a tudósítások. Az idei esztendő sok tekintetben kivétel e sza­bály alól: nyilatkozatok és ál­lásfoglalások, híresztelések és cáfolatok, sokszor végletes szenvedélyek kapják a fősze­repet. A héten a svájci Lausanne- ban újabb ülést tartott a NOB végrehajtó bizottsága és ta­nácskoztak huszonhat sport- szövetség vezetői is. Végképp világossá vált, hogy minden el- lenolimpia-terv megbukott ■— Moszkvában megrendezésre ke­rülnek a nyári játékok, s azok­kal nem lehet és nem tudnak semmit szembeállítani. Ha úgy tetszik, a frontális amerikai ro­ham tehát nem sikerült, ami nem zárja ki, hogy ne igye­keznének lefaragni a részvé­telt. Egyes NATO-országok olimpiai bizottságaira nagy nyomás nehezedik saját kor­mányaik részéről, azokra vi­szont Washington próbál hat­ni. Az olimpiai bizottságok ál­lásfoglalása azért is lényeges, mert az egyéni nevezéseket aligha lehet keresztülvinni. Réti Ervin Heti külpolitikai összefoglaló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom