Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-27 / 115. szám

Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! n Dunántúli napló MEBKÉRDEZTE| Gyorsabb, kényelmesebb utazás Beszélgetés Sziics Zoltánnal, a MÍV vezérigazgatéjával Egy évtizede annak, hogy a MÁV vonalain naponta egy­millió utas utazott. Akkoriban a vasútnak évente 365 millió utas elszállításáról kellett gon­doskodnia. Ez a szám az utób­bi években erőteljesen csök­kent. 1979-ben már csak 293 millióan utaztak vasúton, azaz naponta 800 ezren. Az idén 270 millió utasra számítanak. A MÁV idei személyszállítási terveiről, a szolgáltatások fej­lesztéséről, az utasforgalom javítására tervezett intézkedé­sekről kértünk tájékoztatást Szűcs Zoltántól, a MÁV vezér- igazgatójától. — Az utasok számának csök­kenése több tényező együttes hatásából ered — kezdte nyilat­kozatát a MÁV vezérigazgatója. — Az ipartelepítéssel a 'bejárók közül sokan lakóhelyükön is meg-felelő munkához jutottak, nem kell naponta 50—80 kilo­méteres távolságra utazniuk munkahelyükre. A gépkocsik számának emelkedésével, külö­nösen a nyári hónapokban a balatoni és üdülő-, kiránduló- helyi forgalomban sokon in­kább a gépkocsit választják, még a megdrágult benzinkölt. ség ellenére is. A vasúti uta­zásra viszont az jellemző, hogy nőtt az átlagos utazási távol­ság, mert utasaink főleg az expressz- és gyorsvonatokkal a messzebb fekvő országrészeket keresik fel. A belföldi és nem­zetközi turizmus szintén a vas­úti utazásnak kedvez. Szeged, Pécs, Debrecen, Miskolc és Szombathely viszonylatában pe­dig csaknem 10 százalékkal nőtt vonatainkon az utasforga­lom. — A naponta munkába uta­zók a vasút mindennapos ven­dégei. Ők az elmúlt években sokat panaszkodtak a vonatok zsúfoltságára, a vonatkésések, re. — A főváros és 18 megye- székhely körzetében befejező­dött az utassrómlálás. Vonatok és vonalak szerint mértük fel az utasok számát, ez a kiindu- lóa lapja a zsúfoltság csökkené­sét célzó intézkedéseinknek. A helyzet az, hogy a csúcsidő- szakokban közlekedő munkás- vonatoknak csak egy része zsúfolt, más vonatok pedig nincsenek jól kihasználva. Most a zsúfolt vonatok szerelvényeit elsősorban a főváros vonzás- körzetében — ahol szükséges, ott a vidéki városok vonzáskörze­tében is — egy-egy kocsival meghosszabbítjuk. Ez várható­an enyhíti majd a zsúfoltságot. Ami a menetrend betartását il­leti, a múlt évhez képest ja­vult a helyzet. A kéréseket el­sősorban pályafelújítási mun­kák okozták, azon'ban a mun­kák befejeződésével fokozatos javulás várható. — A MÁV és a Volán egy sor távolsági járata azonos út­irányé. £ kettősség megszűnte, tése jelentős népgazdasági előnnyel járna. Terveznek-e vál­toztatást a következő menet­rendek összeállításánál? — Az ésszerűség azt kívánja, hogy a távolsági forgailomban párhuzamosan közlekedő busz­járatok menetrendjét és a vo­natok útirányát összehangol­juk. Miért induljon Szegedre reggel 6 órakor gyorsjáratú au­tóbusz, amikor 7.15-kor indul o Szeged expressz. A busz 9.25- kor, a vonat 9.41-kor ér Sze­gedre. A párhuzamosságok megszüntetésére törékszünk, s tárgyalásokat folytatunk a tár. ca más ágazataival. Ez termé­szetesen együtt jár a menet­rendi struktúra bizonyos meg­változtatásával. — A vonattal utazás a két- három tagú családnak is kifi­zetődőbb, mint a gépkocsi. Várható, hogy fokozatosan is­mét emelkedik majd a távolsá­gi utasok száma. Hogyan ké­szül erre a MÁV? — Az utazóközönségnek az az igénye, hogy gyorsabban ér­je el a célját, természetesen továbbra is a iegfontosabb szempont marad. A sok helyen megálló távolsági személyvo. natokat fokozatosan gyorsvona­tokká alakítjuk át. A gyorsvo­natok csak a nagyobb áílamá- sokon állnak meg, onnan he­lyi buszjáratok szállítják mojd az utasokat a kisebb települé­sekre. Ennek előnye, ‘hogy egy távoli kis faluba 2-3 órával hamarabb lehet eljutni a fő­városból, mint egy olyan sze­mélyvonattal, amely minden ál­lomáson és megállóhelyen megáll. A vonat és autóbusz­közlekedés ilyen struktúrája a komplex közlekedési lánc ki­alakítását jelenti, amely na­gyobb gyorsaságával több szol­gáltatást nyújt és üzemelteté­se is gazdaságos. Ennek meg­valósítását erre az évtizedre tervezzük. — Az állomások pénztárai előtt még gyakran hosszú a sor. A vonatok tisztasága né­mileg javult ugyan, de koránt, sem kielégítően. Mit tesz avas. út az utasok jobb kiszolgálá­sáért? — Kevés a pénztáros; a meg­oldás járható útja a gépesítés. Nagyobb pályaudvarokon kísér­letképpen 23 olasz gyártmányú menetjegy-automatát szerelünk fel. Ez szükségessé teszi a tari­fáik némi egyszerűsítését. Június 1-től a fillérek le-, illetve fel- kerekítésével kerekösszegű tari­fát vezetünk be. Lényegesen csökken a jegyfajták száma, könnyebb és gyorsabb lesz a pénztárosok munkája. Kísérletképpen a mellékvo. nali motorvonatokon kalauz- nélküli kocsikat jelölünk ki, a bérlettel utazóknak. Aki ezek­be a kocsikba jegy nélkül száll fel, 100 forint bírságot fizet. A pénztárak munkája és a jegy­vizsgálat szorosan összefügg. Azért kérjük, hogy aki teheti, o jegyét elővételben váltsa meg, hogy a sorbanállást el­kerülje. A szerelvényeket Bp.-Nyugati Bp.-Déli pu.. Szombathely, Pécs és Miskolc állomásokon kocsi­mosó-berendezésekkel tisztítjuk. Debreceniben a közeljövőben helyezzük üzembe a kocsimo­só-berendezést. Bp.-Keleti pu.. on is 'hasonló 'berendezés léte­sítését tervezzük. Az érkező szerelvények belső kocsitereit néhány gócponti állomáson, úgynevezett szervizvágányokon takarítják. Az idén több állo­máson hasonló bázisok kiala­kítását tervezzük, ahol a ta­karításhoz biztosítjuk a víz- és elektromos csatlakozásokat, a csatornahálózatot és o szilárd útburkolatot. Célunk az, hogy rövid időközönként vegyszeres nagytakarítást és fertőtlenítést végezzenek minden kocsiban. Kísérletek folynak ipari takarí­tógépek alkalmazására is. Jelentős összegeket költünk a vonatok takarítására, ezért jog­gal kérhetjük a közönséget ar­ra, hogy ügyeljen jobban a tisztaságra.- A személyszállítás javítá­sára milyen műszaki fejlesztést tervez a MÁV ebben az évben? — Az idén 143 új 2. osztályú négytengelyes vasúti kocsit ka­punk Lengyelországból, ez 'pó­tolja a selejtezések miatt el­vesztett ülőhelyeket és típus átcsoportosításokra is ad lehe­tőséget. Az elmúlt évben 80 darab lengyel gyártmányú 1. osztályú és 70 db 2. osztályú kocsi is érkezett, ezeket már üzembe helyeztük. A mellékvonalaikról lassan eltűnik majd az utolsó gőz­mozdony is, 140 csehszlovák gyártmányú motorvonat veszi át a forgalmat, ezekből 50 szerelvény már üzemiben van. A 189 ülőhelyes csehszilovák motorvonatok hajtóművének az az érdekessége, hogy nem fo-. gyászt több nyersolajat, mint egy autóbuszmotor ezért üze­meltetése igen gazdaságos^ Emellett szép, kényelmes, pa­noráma ablakokkal felszerelt 'kocsikból állnak. A fővonalak rekonstrukciója tovább folytatódik, ennek ered­ményéként a vonatok néhány szakaszon már nagyobb se­bességgel közlekednek. Az új­jáépítés átmeneti zavarokat okoz a forgalom dinamikájá­ban, késésekkel, kényelmetlen­séget okozó átszállásokkal jár együtt. Ilyen munkák folynak a hegyeshalomi, a hatvan—'mis­kolci, a ceglédi vonalon. Eb­ben oz évben befejeződik az újszászi vonal kétvágányúsítá- sa is, ettől a forgalom jelentős meggyorsulása várható. Egységes alapelvek szerint fejlesztjük az utastójékaztatás rendszerét. Az idén a Keleti pályaudvaron. levő központi in­formáció műszaki berendezéseit korszerűsítjük, ezzel várhatóan javulni fog a telefonhívási le­hetőség. A metró kispesti vo­nalának megnyitásával a la- josmizse—kecskeméti vonal munkásvonatainak, új végállo­mása Kőbánya-Kispest álló. más lesz, ahol a pénztárt jegy­nyomtató géppel szereljük fel — fejezte be nyilatkozatát a MÁV vezérigazgatója. Bermann István A jegyzőkönyvhöz csatolva... Megteremteni a szervezett pártéletfeltételeit Sorozatunkban megyénk azon kongresszusi küldöt­teivel beszélgettünk, akik a vitában szólásra jelent­keztek, de mivel nem nyílt lehetőségük véleményük kifejtésére, arra kérték őket, hogy írásban nyújtsák be, hogy mit szerettek volna elmondani, és azt a kongresszus jegyzőkönyvéhez csatolják. Befejezésül Szentirányi József elvtárssal, az MSZMP Pécs vá­rosi 'Bizottsága első titkárával beszéltünk arról, hogy mit mondott volna el felszólalásában? — Az elmúlt öt évben a városi pártbizottság irányító, szervező és ellenőrző munká­jában központi helyre az alapszervezeti munka került. Nem azért, mert ezt tartot­tuk a leggyengébb láncszem­nek, hanem azért, mert job­ban felismertük, hogy az alapszervezeti pártélet a vég­rehajtás legfontosabb terüle­te. Munkájuk értékelésének első kritériumává tettük an­nak vizsgálatát, hogy az adott pártszervezet működési területe, alapfunkciója ho­gyan, milyen eredményesség­I gel teljesül. Ugyanis, hiába látszik szervezettnek a párt­élet, ha az üzem, intézmény rosszul dolgozik, nem telje­sítik terveiket, feladataikat. A városi pártbizottság, ' végre­hajtó bizottság minden olyan döntését írásban megkapták, amely rájuk vonatkozott. Meggyőződésem, hogy a ha­tározatok egységes értelme­zése és eredményes végre­hajtása szempontjából ez fontos feltétel. — Milyen eredményeket hozott ez a megkülönbözte­tett figyelem? — Szervezettebbé vált te­rületünkön- a pártélet, javult a. pártépítő, tagfelvételi mun­ka, eredményesebben képe­sek szervezni működési terü­letük alapfunkcióinak meg­valósulását. Különösen sokat jelent számunkra a lakókör­zeti pártvezetőségek működé­se, hiszen párttagságunk kö­zel 20 százaléka nyugdíjas és arányuk tovább nő. E párt- szervezetekhez különböző anyagi helyzetű, nagy ta­pasztalatokkal rendelkező, jó felkészültségű elvtórsaink tar­toznak, köztük volt megyei, járási jogú pb-titkárok, vál­lalatvezetők, a fegyveres tes­tületek magas rangú tisztjei. Ök a lakóterületi politikai munka igazi mozgatóerői. — Hogyan vélekednek a pártbizottság mellett működő munkabizottságok tevékeny­ségéről? — A pártirányítás szerve­zeti rendszerében, a testületi tagok konkrétabb aktivizálá­sában helyes volt a különbö­ző munkabizottságok létre­hozása. A mi gyakorlatunk­ban jól bevált a várospoliti­kai munkabizottság működ­tetése. Most egy intézkedés­sel megszüntették. Szerintem a pórtélét demokratizmusa, az irányítás egységessége nem attól függ, hogy az or­szágban működő pártbizott­ságok mellett szinte teljesen azonosnak kell lennie a mun­kabizottságoknak is. Az ifjú­ságpolitikai munka eredmé­nyessége sem azon múlik, hogy most létrehoztuk a mun­kabizottságot. — Úgy tudom, hogy Pécs város néhány sajátos jellem­ző vonásáról is szólni kívánt. — Felszabadulásunk há­rom és fél évtizedes történe­tében az utóbbi öt év mun­kája és lehetőségei hozták a legnagyobb változást, fejlő­dést a város életében. Eb­ben az öt évben épült a leg­több lakás, gyermekintéz­mény, szolgáltató-, kereske­delmi egység. Sok területen megvalósult a központi párt­szervek azon állásfoglalása, hogy Budapest mellett az öt nagyváros fejlődését, fejlesz­tését kiemelten kell kezelni. A 35 éves fejlődés, benne a legutóbbi öt esztendő jó ala­pokat teremtett arra, hogy most a nehezebbé váló gaz­dasági körülmények között — bár csökkenő központi költ­ségvetési keretekből — vá­rosunk tovább épüljön, szé­püljön nemcsak a benne la­kók, hanem az egész ország örömére, boldogulására. A hangsúlyt nem a csökkent le­hetőségekre, a nehezebb kö­rülményekre helyezem, ha­nem a fejlődés további le­hetőségére, a saját feltéte­lek jobb kiaknázására te­szem. — Foglalkozni kívánt a ká­dermunka néhány kérdésével is. — A pártszervek minden szintjén elsődleges feladata kádermunka javítása, a ter­melési tényezőkből az embe­ri tényezőkkel történő meg­különböztetett törődés. A ve­zetőkkel szemben nemcsak általában, hanem konkrétan megfogalmazott követelmé­nyeket határoztunk meg. Ezek közül is kiemelem a kezde­ményezést, a vállalkozást, az emberekben meglevő alkotó- készség felszínre hozásának képességét. A vezetők minő­sítésének fontos szempontja, hogy a szigorúbb gazdasági szabályozókat ki képes alko­tóbban alkalmazni. Nem tá­mogatjuk az ügyeskedőket, a körülményekbe belenyug- vókat, azokra hivatkozókat. Azokat támogatjuk és része­sítjük elismerésben, akik mun. katársaikkal együtt, törvényes keretek közt saját adottsá­gaikkal élve érnek el jó ered­ményeket. Az emberi ténye­zőkkel való tudatosabb, szer­vezettebb törődés mellett a városi pártbizottság gyakor­latában jól bevált koordiná­ciós módszert továbbra is al­kalmazzuk. A ma még nem egységes vállalati érdekelt­ségben működő tervező, kivi­telező és beruházó szerveze­tek közti összhangot így né­mileg javíthattuk. — A pártmunka stílusával, módszereivel kapcsolatban mire kívánta felhívni a figyel­met? — Akármelyik tényezőjét is nézem a várospolitikának, mindegyik elemében nagyobb szerepe lesz a jövőben a he­lyi adottságok ésszerűbb fel- használásának, jobb műkö­désének. Ebből a szempont­ból tettem volna szóvá az adott közigazgatási szerveze­ten belül működő, azonos jogállású pártbizottságok té­máját. Pécsett a városi párt­bizottsággal azonos, járási jogú pártbizottságként 2 bá­nyavállalati, egy tanácsi, s egy belügyi pártbizottsággal kell a jövőben koordináltab- ban együttműködni, hisz a várospolitika egésze szem­pontjából igen fontosak. Amíg a Mecseki Ércbánya pártbi­zottsága a városi pártbizott­sághoz tartozott, a városi tes­tület munkásbázisa lényege­sen szélesebb volt. Felada­tunk egyértelműbben fejező­dött ki a város életének for­málásában. Meg kell monda­nom — most is tisztessége­sen segítik a várost. De nem mindegy, hogy valakinek (em­bereknek, szervezeteknek) feladata van vagy mások feladatát segítik végrehajta­ni. Talán időszerű lenne ezt a témát tanulmányozni. A felsőbbszintű pártirányitás rendszerében — szerény vé­leményem szerint — nem eléggé átgondolt a megyei városok pártbizottságának helye, helyzete. Az ember hajlamos arra, hogy úgy gon­dolja, ha kiemelt szerepük van ezeknek a városoknak, akkor jobban oda is figyel­nek életükre, munkájukra. Azt hiszem, ma információhiány­ról beszélni nem reális. De ha arra gondolok, hogy hány csatornán jutunk el a leg­szükségesebb információkhoz — ha eljutunk —, akkor azt mondom, lehetne változtatni, javítani ezen. Nem feltétle­nül az „első kézből" szárma­zó informálódásra gondolok, bár esetenként bizony erre szükség lenne. Még jobban át kellene gondolni, hogy mi­lyen határozatokat szükséges közvetlenül eljuttatni a me­gyei városok pártbizottságai­hoz; a Központi Bizottság tit­kárai, politikai bizottsági ta­gok látogatási programját ho­gyan lehetne kibővíteni, s ab­ban a megyei városoknak is helyet adni. M. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom