Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-24 / 112. szám

Köszöntjük a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny résztvevőit! Akiknek az év minien napja munkanap Ma bezsebelni a holnapi forintokat «ta nGnonnnsEXPO-ii láttuk Az önjáró takarmánykeverő és kiosztó kocsi a nagy szakosított szarvasmarhatelepek fontos berende­zése. Gyártja a nyíregyházi MEZŐGÉP. Új műszaki megoldások alkotói (5.) Két nemzetközi szakkiállítás, sal, a mezőgazdasági és élel­miszeripari gépek, műszerek, va­lamint a nemzetközi építőipari gépek bemutatójával meg kéz. dődött a kőbányai vásárköz­pont idei évadja. Az AGROMASEXPO-n kiállító 23 hazai gépipari vállalat idei bemutatóira jellemző, hogy azo­kon szinte kizárólag új vagy to. vábbfejlesztett gyártmányok sze. repelnek. A legnagyobb kiállító, a 40 ezer dolgozót foglalkozta­tó MEZÖGÉPTRÖSZT — amely­nek irányítása alatt 15 gyár dől. gozik — tavaly tavasszal 28 új. donságot mutatott be. Az idei kiállításon 50 új berendezésük és további 28 korszerűsített ter­mékük látható. A mezőgép vállalatok 80 ki­állított terméke közül különös figyelmet érdemel a békéscsa­bai MEZŐGÉP Vállalat szabad, téri bemutatója, ahol több új szemestermény és takarmánybe­takarító adapter látható. A vá­sárdíjat nyert SNA—08-as. vagyis nyolcsoros napraforgó­betakarító adapter szerkezeti megoldásában különbözik az eddig gyártott adapterektől, mo­tolla nélküli. Csigás bezúzószer­kezettel és vágócsigával műkö­dik, s ezért igen alkalmas a tel. jes érésben lévő napraforgó egymenetes betakarítására. Mun ka szél essége 4 méter 24 centiméter, munkasebessége óránként 5—6 kilométer, telje­sítménye 13—15 hektár egy mű­szakban. Újdonság a békéscsabaiak ugyancsak vásárdíjat nyert, hat­soros szemeskukorica betakarító adapteréhez csatlakozó, szár- rendrakó berendezése is. A ku­koricászárat a csőtöréssel egy menetben rendrerakja, a rendet azután egy rendfelszedővel el­látott silókombájn szedi fel. Az új berendezéssel az eddig több­nyire alászántott kukoricaszár megmenthető és takarmányozá­si célra felhasználható. Békés­csaba gyártja a Hesston siló­kombájnra szerelhető négyso­ros silókukorica betakarító adap­tert, illetve az ugyancsak 4 so­ros csűzuzalék készítőt és a so­ros szója betakarító adaptert is. Új műszaki megoldású a csehszlovák SPS—420 típusú si. lózó alapgéphez gyártott, 4 so. ros silókukorica betakarító adapterük is. A gép behúzó hen­gerét fogazott lapokkal és a hengert jobb és bal oldalán egy-egy erős rugóval látták el, s így az adapter alkalmassá vált a vastagabb szárú, erősebb si­lókukorica betakarítására is. Ez­zel a termelőüzemek régi kíván, ságát elégíti ki a gyártó válla­lat. A HÓDGÉP négy újdonságot mutat be a nagyüzemeknek, új hagymabetakarítót, paradicsom, betakarítót és uborkabetaka- rítót, továbbá egy farmer pót­kocsi prototípusát, amelyet a hagyma- és burgonyabetakarító kombájnokhoz ajánl a hazai és külföldi vevőknek. A PK—20-as paradicsomkombájnjuk vásórdi. jat nyert Itt jegyezzük meg, hogy Magyarország 64 termék- féleség gyártásra szakosodott le. A KGST-országokkal kialakult együttműködés keretében min­denekelőtt a szántóföldi zöld­ségtermesztés (uborka, zöldbab, paradicsom, hagyma, zöldborsó), a szőlő, és gyümölcstermesztés, a betakarítás, illetve feldolgo­zás, a növényvédelem, a csává- zás, valamint a talajművelés, növényápolás, vetés gépeit gyártják belső ellátásra és ex­portra a magyar mezőgép vál­lalatok. Érdemes megtekinteni a nyír­egyházi MEZŐGÉP szabadtéri kiállítását is, ahol főként a sza. kosított szarvasmarha-telepek gépújdonságait mutatják be- Új gyártmányuk az ÖTK—9 jelzésű önjáró takarmánykeverő és ki­osztó kocsi, amely teherautó al. vázra szerelhető. A berendezés­sel közutakon is közlekedni le­het — természetesen a KRESZ előírásait betartva. Főként olyan gazdaságokba ajánlják, ahol több telep is van, vagy ahol a silótér az állattartó teleptől na. gyobb távolságra van. A fel­építmény térfogata nagy, 9 köb­méter, a kiosztás magassága 950 milliméter. A gép keveri és egyenletesen kiadagolja a siló. darát, a teherautó vezetőjén kí­vül kezelő személyt nem igé­nyel. Újdonság a nyíregyháziak SM—15 silómaró-rakoijó pótko. csija és LLK—02 trógyaf el hordó berendezése is. A kistermelők gépellátására a veszprémi MEZŐGÉP szakoso­dott le. Az ,,A"-pavilonban és a 150 négyzetméteres szabad terü­leten 13 korszerűsített kisgép és 11 újdonság látható. A HTF— 01-es háztáji fejőgépet a veszp­rémiek továbbfejlesztették, a kis­termelőktől beérkezett javasla­tokra a gépet ettől az évtől kezdve nem Volga, hanem Im- pulsa fejőkészülékkel szállítják le a kereskedelemnek. A gép ára 10 000 forint, 3—4 tehén tar­tása esetén már gazdaságosan kihasználható. Főleg hegyoldalak művelésé, re ajánlják a VITLÁTOR 1100 E néven bemutatott csörlős talaj­művelő gépet, kertek, szőlők szántására, kultivátorozósára. A gépet 100 méter hosszú drót­kötél vonszolja fel a hegyolda­lon, 220 voltos árammal, 1,1 ki. lowattos meghajtó motorral mű. ködik. szántási mélysége 18cen. timéter, kultivátorozásnál 2—3 centiméter. A gépet két ember kezeli. Újdonság a ROTA B—400 ro­tációs fűnyíró, kertek, parkok, sporttelepek füvesített részének nyírására fejlesztették ki. A gép vágópengéje a talajtól 4-féle magasságban állítható be, a le­vágott füvet terelőlemezzel sor. ba rakja, vagy szétteríti. A kony. hakertek munkaeszköze a KCS— 200-as kombinált csuklóskapa, amely két csillaghengerrel 20— 40 milliméter mélységben meg­lazítja. porhanyóssá teszi a ta­lajt. Ä HIP—10 E hordozható permetező újdonság, amely háztáji gazdaságokban, kerté­szetekben és nagyüzemi hajta­tóházakban egyaránt használ­ható. A veszprémiek új hidrau­likus szőlőprései, szőlőzúzó és bogyózó gépei a háztáji szőlő- termelők munkáját könnyítik. A kiállított gépek április 26- ig tekinthetők meg Kőbányán. — Rné — Pető Ferenc Pető Ferenc főmérnökhelyet­tes és Schwarcz Tibor főműve­zető a közelmúltban vették át a „Kiváló Újító” kitüntetés arany fokozatát, miszerint ed­dig hasznosított újításaik külön- külön több mint egymillió forint gazdasági eredményt hoztak o Mecseki Szénbányák újhegyi szénelőkészítőjének. A főmérnökhelyettes irodájá­ból a mosóra látni, ahol szinte minden munkahelyet végigjárt a kezdet kezdetén. Továbblép­hetett volna, de Újhegyet, amely mindig is törzsgárda ne­velőhely volt, nem tudta el­hagyni. Mikor 1952-ben meg­kapta az állami ösztöndíjat, át­menetileg ugyan megvált az üzemtől, de a műegyetem el­végzése után visszatért a pala­hányó árnyékában meghúzódó mosóba. — A mérnöki pályakezdésem egyáltolán nem volt nehéz. Jól emlékszem az első feladatra. Amivel megbíztak, a tmk meg­szervezése volt. Azóta is akkor érzem jól magam igazán, ha tele vagyok munkával. Olyankor tudom megfelelően rangsorolni a feladatokat, ha felgyorsul a ritmus. Jó néhány rekonstrukciót átéltem Schwarcz Tiborral, szá­mos javaslatunkat a gyakorlat­ban is bevezették, amelyek az­óta is élnek. Eddig több mint 1 200 000 forint gazdasági ered­ményt hoztak az általam kidol­gozott — vagy közösen benyúj­tott — műszaki megoldások. A legutóbbi újításunk mintegy hatszázezer forint eredménnyel növelte az üzemi nyereséget. — Észrevettük, hogy a feldol­gozás során, a centrifugakosár lyukadása esetén a kakszszén minőségű szén belekerül az egyéb termékekbe is — kapcso­lódik a beszélgetésbe Schwarcz Tibor. — Ez adta az ötletet tu­lajdonképpen egy szita beépí­téséhez. Azóta eqy esztendő olatt legalább ezer tonna koksz­szenet nyertünk vissza, ami je­Schwarcz Tibor lentős eredményt hozott az üzemnek. Kimegyünk a mosóba, ahol Schwarcz Tibor a szitához kí­sér. A kezét a lehulló szénszem­csék alá tartja és megjegyzi: — Most már nem kerül oz iszapszénbe ez a kokszolható anyag. Szintenként járjuk végig az üzemet, több helyen már kisze­relték a használaton kívüli ré­gi berendezéseket. — Mindezt azért tesszük, hogy ne érjen bennünket meglepetés­ként, ho döntés születik az új flotálómű megépítésében — mondja menet közben Pető Fe­renc. —' A mostani technoló­giánk az egy és tizenkét milli­méter szemcsenagyságú szén dúsítására képes, a flotólás bevezetésével viszont minden szemcsét megfogunk majd. — Most már mindent a leen­dő Rotációs technológia szem­szögéből nézünk — folytatja Schwarcz Tibor. - Nemrég fe­jeztük be a franciákkal és a Bányászati Kutató Intézet szak­embereivel a kísérleteket. Az eredmények mindenképpen biz­tatóak és azt hozták, amire szá­mítottunk, Schwarcz Tibor közel negy­ven éve dolgozik az újhegyi szénelőkészítőben. Még a DGT- hez került, ott sajátította el a lakatos szakma ismereteit Ma pedig mint főművezető az üzem egyik legtapasztaltabb dolgozója. Hatra kellene érkez­nie, de szinte nap mint nap mór hajnali ötkor az üzemben van. Ilyenkor még találkozhat az éj­szakásokkal, megbeszélheti az esetleges problémákat. Sokszor viszont még a késő délutáni órákban is a technológián ta­lálják. Búcsúzóul még megjegy­zi: az új műszaki megoldások mindig úgy születtek, hogy egy adott problémát meg kellett oldani és tulajdonképpen eb­ben rejlik a munka szépsége. Salamon Gyula Éjjel-nappal, vasárnap és ünnepnap is műszakban lenni, amikor is hat munkanapot két szabadnap követ, melyek nem szükségszerűen a hét végére esnek, hanem mondjuk keddre és szerdára, felpörgetett tevé­kenység, mindemellett több szabadnap és vastagabb borí­ték — íme címszavakban a folyamatos munkarend. Erre mondott igent két, eddig is ki­emelkedő teljesítményt nyújtó feltáró brigád: a Bibók- és a Benedek-brigád. Vajon miért volt szükség e félelmetesen tempós munkarend bevezetésé­re, amikor a bányákban amúgy is háromszakos a ter­melés? István-aknán a hatodik szin­ten feltáró munka folyik: a XII. kongresszusról elnevezett vá­gat kihajtósán dolgoznak. Ami a hatodik szinten történik, az egész Pécs-Bónyaüzem-- szem­pontjából kiemelkedő jelen­tőségű. A feltáró vágatnak mi­nél előbb célba kell érnie, hogy előkészíthessék a fejtést, majd az itt található szénva- gyont a felszínre küldhessék. A tét tehát nagy: a holnapi tonnákat szeretnék előbbre­hozni. A feltáráshoz a technikai fel­tételek adottak. Az üzem a vá­gatban felsorakoztatta legkor­szerűbb, a nehéz fizikai mun­kát úgyszólván teljesen kikü­szöbölő gépeit és messzeme­nően biztosított minden egyéb feltételt. Már maga az a kö­rülmény, hogy nagy értékű gépeket állítottak csatasorba, parancsolóan írja elő a gaz­daságos üzemeltetést, a kapa­citások lehető legteljesebb ki­használását. Erre is jó a fo­lyamatos munkarend. Ezzel együtt pedig arra, hogy minél hamarább elkészüljenek a fel­táró vágattal, előkészíthessék a fejtést. Arról van szó végül is, hogy a folyamatos munka­rendet vállaló két brigád nyolc hónap leforgása alatt összesen 800—1000 métert ha­lad előre a vágatban. Nem na­gyobb erőkifejtéssel, hanem jó szervezési húzással. Azzal, hogy a feltárás megszakítások nél­kül folyik, nő a műszakok ter­melékenysége, s miután ná­luk az év minden napja mun­kanap, jelentősen megemel­kednek a havi teljesítmények, így jóval hamarább célba ér­nek. Mit kapnak érte cserébe? A negyvenórás munkahét mel­lett havonta nyolc nap szabad. Vagyis a szabadnapok száma havonta eggyel több. De lé­nyegesen több a pénz is. A folyamatos munkarendben dol­gozók borítékját további har­mincszázalékos pótlékkal bé­lelik ki. Mindez nem kevés. Mégis, hazudnánk, ha úgy próbálnánk beállítani, az egészre kitörő lelkesedéssel mondtak igent. A folyamatos munkarend a hagyományostól • merőben eltérő szabadnap­beosztással párosul, hiszen a szombatokra és vasárnapokra is jutnak műszakok. Minden hat ledolgozott nap után jár két szabadnap, hét nap után három, ám az nem biztos, sőt az esetek nagy többségé­ben egyáltalán nem, hogy a szabadnapok a hét végére es­nek. A páros szabadnap eshet éppen hétfőre-keddre, keddre- szerdára, szerdára-csütörtökre, ahogyan a folyamatos munka­rend műszakbeosztása kiadja, s csak egyszer egy hónapban szombatra és vasárnapra. Mondanunk sem kell, mind­ez felforgatja a megszokott életrendet. A negyven István­oknál bányásznak le kell mon­dania vasárnapi nyugalmáról, az egészben ez a zavaró. A fe­leség és a gyerekek a hét vé­gén szabadok, s nem hétköz­ben, amikor a férj. Az össz­hang hiánya a szabadnapok­ban nyilvánvalóan erősen pró­bára teszi a családok tűrőké­pességét, kikezdi idegeit. A fo­lyamatos munkarend vállalá­sáért ezért egyként kalapot kell emelni a bányászfeleségek előtt is. E munkarend bizony lemondással, áldozatokkal is jár. Mellesleg a Bibók-brigád- nak minderről már vannak ta­pasztalatai, tavaly egy fél éven át már dolgoztak folyamatos munkarendben. Ennek ellenére a Benedek-brigáddal mégis vállalták, tekintettel a vágat­nak az üzem jövendő termelé­sében játszott kiemelkedő sze­repére, nem utolsósorban a több szabadnapra és a vasta­gabb borítékra. Végül is nem időtlen időkig, csak év végéig tart a feszített tempó. Mindazonáltal nincse­nek egyedül, István-aknán az egyik fejtésben, tehát a terme­lésben is dolgoztak már egy ideig folyamatos munkarend­ben, az elkövetkezendőkben pedig minden olyan fejtésben felvetik bevezetését, ahol ha­sonlóan nagy értékű gépeket állítottak munkába. Természe­tesen minden esetben önkén­tes jelentkezés alapján, szó sincs arról, hogy ráerőszakol­nák a folyamatos munkarendet a bányászokra. íme, példás munkaszervezés a holnapi tonnák előrehozá­sáért István-aknán. Alkalman­ként bevezetésre ajánljuk min­den olyan munkahelyen, ahol segítségével szűk keresztmet­szetek oldhatók fel, meg lehet gyorsítani a jól jövedelmező termékek gyártását és piacra hozását, ezzel együtt ma be­zsebelni a holnapi forintokat. Miklósvári Zoltán Az Épitésgazdasági és Szervezési Intézet debreceni főosztályán az építőipar részére termelésszervezési, beruházásszervezési, ügyvi­telszervezési programokat készítenek. A debreceni főosztályon ké­szült többek között a Szikra Lapnyomda új nyomóüzeme és a Nö­vényolajipari és Mosószergyár Vállalat Martfűi Növényolaj Gyárá­nak építési koordinációs ütemterve. Képünk a gépteremben ké­szült, ahol ESZ—1020-as típusú számítógépek dolgoznak. Javaslataik milliós eredményt hoztak Hagy- és kisgép- újdonságok Kőbányán

Next

/
Oldalképek
Tartalom