Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-24 / 112. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt naplói r XXXVII. évfolyam, 112. szám 1980. április 24., csütörtök L / Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Jelölő gyűlés a pécsi József Uttila Művelődési Házban „Okosan dolgozva munkálkodjunk a további fejlődésért” Aczél Györgyöt jelölték képviselőjüknek A megfiatalodott József Atti­la Művelődési Ház jelentős po­litikai esemény színhelye volt tegnap délután. Baranya me­gye és Pécs 1. számú ország- gyűlési választókerületének kép­viselői jelölő gyűlését tartották itt. Bányászok, a város keleti iparterületének munkásai, me- szesiek, pécsbányatelepiek, szabolcsiak, vasasiak, hirdiek jöttek el — szám szerint 680-an —, hogy kerületükben képviselőt jelöljenek. A Himnusz és szavalat után dr. Ádám Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bi­zottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket és az elnökség tagjait: Aczél Györgyöt, a párt Politikai Bizottságának tagját, a kormány elnökhelyettesét, Lu­kács Jánost, a Baranya megyei Pártbizottság első titkárát, Hor­váth Lajost, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagját, a Ba­ranya megyei Tanács elnökét. Szentirányi Józsefet, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, a Pécs városi Pártbizottság első titkárát, dr. Németh Lajost, Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyettesét, Garamvölgyi Jánost, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatóját, dr. Schwarcz Józsefet, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának titkárát, dr. Varga-Sabján Lászlót, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkárát, dr. Pilaszanovich Imrét, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának elnökét, Atkári Jánosné nyugdíjast, Ba­lázs Lászlót, az 1. sz. választó- kerületi bizottsáq elnökét, Hor­váth Istvánt, az 1. sz. lakóterüle­ti pártvezetőség titkárát, Kiss József lakóterületi pártalapszer- vezeti titkárt, és dr. Kovács Jó­zsefet, az MSZMP KB munkatár­sát. Az elnök a jelölő gyűlés rendjének ismertetése után át­adta a szót Szentirányi József­nek, aki beszédének elején a kongresszus számvetése alap­ján elemezte az elmúlt öt esz­tendő eredményeit, a jövő fel­adatait, majd orráig beszélt, hogy a városi pártértekezlet a város dinamikus fejlődéséről adva számot, megállapította, hogy a várospolitikai célkitűzé­sek kedvezően alakultak, a leg­fontosabb célkitűzéseket telje­sítjük — a lakásépítés program­ját túl is teljesítjük. A város fejlődését tükröző odatokat is­mertetve rámutatott arra, hogy az 1. sz, választókerületben la­kók életkörülményei is javul­tak, mint ahogy az elmúlt évek­ben megváltozott a város arcu­lata, s szebb és jobb lett a pé­csiek élete. Kitért a város gaz­dasági életének fejlődésére is és emlékeztette a jelölő gyűlés résztvevőit arra, hogy a város és a megye számára fontos ipa­ri beruházások egy része éppen ebben a választókerületben va­lósult meg. Képviselőink munkásságáról szólva megállapította, hogy te­vékeny részt vállaltak eredmé­nyeink elérésében, s ezért a vá­ros köszönetét tolmácsolta ne­kik. Beszéde végén javasolta a Hazafias Népfront megbízásá­ból, hogy az 1. sz. választóke­rületben ismét Aczél Györgyöt jelöljék képviselőnek. (A javas­latot nagy topssal fogadták.) Elmondta, hogy a jelölt 18 éves korában lett az illegális Kom­munista Párt tagja, a felszaba­dulás óta pártmunkásként fe­lelős beosztásokban tevékeny- kedve tántoríthatatlan harcosa volt mindig a marxista-leninis­ta eszmének. „Aczél György elvtárs — mondotta — alkotó egyénisége pártunk negyedszá­zada kidolgozott politikájának." A javaslathoz elsőként Ga- ramvölgyi János vezérigazgató szólt hozzá: „Aczél elvtársat a pécsi bányászok azóta ismerik, amióta megyénkben volt a párt- bizottság első titkára, azóta a kapcsolatok csak erősödtek." A javaslatot támogatva kérte a jelöltet, hogy támogassa a szénbányászatot, ami népgazda­sági érddk is, de a szűkebb kö­zösség — a választókerület — érdeke is. Kisnagy Gyula pécs- bányaüzemi lakatos a javasla­tot támogatva arról beszélt, hogy a munkásság bizalommal van a párt politikája iránt, s megvan benne a tettrekészség a fejlett szocializmus építése iránt. A bányászsóg nevében mondta: „Szükség van ránk, a munkánkra és számithat is ránk, a Mecsek bányászaira az or­szág". Kérte, hogy a bányász­lakásprogram mellett fokozot­tabb gondot fordítsanak a régi telepekre, ahol sok nyugdíjas él. Istvánder József, a pécssza- bolcsi iskola igazgatója a ve­zetése alatt álló intézmény munkájáról beszélt, s Aczél elv­társ jelölését pedagógusként támogatta, mert „köztudott ró­la, hogy szivügye a közoktatás". Ezután az iskola úttörői nevé­ben Boksa Roberta 6. osztályos tonuló kérte Aczél Györgyöt: fogadja el a jelölést. Gergics László, a Kéményseprő Vállalat csoportvezető munkása a hir­diek társadalmi munkájának eredményeiről szólva o területi párt- és népfrontszervek nevé­ben hirdi látogatásra hívta meg Aczél elvtársat. Végezetül Hor­váth István, az 1. sz. lakóterü­leti pártvezetőség tagja támo­gatta a javaslatot, amit ezt követően szavazásra bocsátott az elnök. A gyűlés résztvevői egyhangúlag ismét képviselő­jüknek jelölték Aczél Györgyöt. Aczél elvtárs rövid beszédben mondott köszönetét a bizalo­mért, s elmondta, úgy érzi, ide tartozik, s jól esik, hogy idetar­tozóként fogadják el képviselő- jelöltnek. Nemzetközi kérdések­kel foglalkozott, majd belső helyzetünkről szólva kijelentet­te, hogy az elmúlt negyedszá­zadhoz fogható biztos fejlődés nem volt még történelmünkben, erre alapozva hívjuk az egész dolgozó népet, hogy közös aka­rattal és erőfeszítéssel - a rossz beidegződéseket és szokásokat elhárítva, okosan dolgozva — munkálkodjunk a további fejlő­désért. Foglalkozott a bányá­szattal is, omelyet — mint mon­dotta — vonzó és szép foglal­kozássá kell emelni. A bányá­szat — az egészségügyhöz és az oktatáshoz hasonlóan — gyors és dinamikus fejlődésre számit­hat. H. I. Amint egy kicsit engedi az időjárás, máris a szabadföldre he­lyezik a tápkockás palántákat Tengeriben, Keresnyeiék háztáji kertészetében. Fotó: Erb János Primőrök a háztájiból Többletjövedelemhez juthatnak a családok Biztató kilátások a szigetvári járásban A vásárlók nevében sajnos még ma sem jelenthetjük ki egy­értelműen, hogy rohamosan bő­vül Baranyában a háztáji zöld­ségtermesztés, ' hiszen a piaci, bolti ellátás, az árak szembe­tűnően még nem tükrözik ezt, sajnos a megye zöldségfélékből ma sem képes magát teljes mér­tékben ellátni. Tény azonban, hogy egyre többen hasznosítják kertjeiket, nagyon sok faluban a háztáji zöldségtermesztés ro. hamosan fejlődik. Különösen igaz ez a szigetvári járásban, ahol például az áfésszel 1400— 1500 család áll szerződéses kap­csolatban. A becslések szerint azonban ennél sokkal többen foglalkoznak háztáji zöldségter­mesztéssel: mintegy 5 ezer csa­lád hétszáz hektárnyi területen termel zöldséget. Az elmúlt esztendőben a Szi­getvári ÁFÉSZ működési terü­letén 8800 négyzetméter fóliá­val borított melegágy volt, (négy esztendeje talán 2000 négyzet- méter), az idén pedig már 12 600 négyzetméterre kötöttek szerződést, főként salátát, pa­radicsomot, paprikát szállítanak a fogyasztási szövetkezet bolt­jaiba. Olyan községekben is nő a háztáji zöldségtermesztési kedv, mint Mozsgón, ahol régebben inkább az állattenyésztés volt a jellemző, a zöldséget főként nagyüzemi keretek között, a Szi­getvári Konzervgyár ellátására termesztettek. Ma már vannak ebben a községben, akik 1000 négyzetméteres fóliasátor alatt termesztik a primőr árut, mint az áfész elmúlt esztendei ada­taiból kiderül, 226 tonna burgo­nyát, 24 tonna vöröshagymát, 32 tonna fejeskáposztát, 68 tonna paradicsomot, 201 tonna ve­gyeszöldséget vásároltak fel, ezen kívül 1181 tonna uborkát, amely nem került a piacokra, hanem a konzervgyár alapanya­gául szolgált. A szigetvári járásban a ház­körüli földterületet zöldségter­mesztésre hasznosítók 95 szá­zaléka termelőszövetkezeti tag. számukra a közös gazdaságok főként a talajelőkészítő mun­kákban adnak segítséget, míg a tápok, a fólia és a vázszerkeze, tek beszerzésében a szakcsopor­tok nyújtanak támogatást. A háztáji zöldségtermesztéssel kapcsolatban (a fellendülőben levő termesztési kedv természe­tesen kizárólag ezzel magyaráz­ható) érdekes következtetésre jutott diplomamunkájában Som­lói Éva, a Baranya megyei Ta­nács Szigetvári járási Hivatalá. nak munkatársa, aki körülte­kintő elemző munkával bizonyí­totta, hogy a házikertekben még a fűtetlen fólia alatt is kellő szakmai hozzáértéssel gazdasá­gosan, jövedelmezően lehet zöldséget termeszteni. Termé­szetesen ehhez az kell, hogy ar­ra az Időpontra kell előállítani, amikor azt a piacon a legszíve­sebben vásárolják, a minősége kifogástalan. Érdemes a diplo­mamunka néhány gondolatánál még elidőzni: óriási ugyanis a jelentősége, hogy aki kerttet rendelkezik, ideje is megenge­di és a szükséges berendezé­sekhez némi tőkével is rendel­kezik saját és családja szük­ségletét, közvetlen környezeté­nek ellátását biztosítsa, esetleg piacra is termeljen. Gazdagíta­ni lehet így a piaci választékot, talán az árakat is csökkenteni, friss zöldséghez lehetséges jut­tatni a vásárlókat Sokat beszélünk arról, hogy nagyüzemben lehetsége-e gaz­daságosan zöldséget termeszte­ni? Nos hát tekintsünk el most ennek elemzésétől. Tény, hogy a háztáji gazdaságokban ér­demes a termelési kedvet min­den eszközzel tovább éleszteni. L. J. Képünkön a jelölő gyűlés résztvevői

Next

/
Oldalképek
Tartalom