Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-22 / 110. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek i Dunántúli ItoDlo! XXXVII. évfolyam, 110. szám 1980. április 22., kedd Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Száztíz éve született Lenin irta: prof. Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB osztályvezető-helyettese Napjainkban a lenini eszmei örökség tartalmáról és értel­méről folyó viták ugyanolyan élesek, mint amilyenek életé­ben voltak. S ez a lenini esz­mék életképességének, való­ban el nem halványuló idősze­rűségének fontos bizonyítéka. Egy körülmény azonban kü­lön is hangsúlyozandó: V. I. Le. nin ilyen vagy olyan következ­tetései konkrét tartalmától füg­getlenül, maga a leninizmus megjelenésének ténye száza, dunk legnagyobb eszmetörténe­ti eseményévé vált, amely sok­ban meghatározza a történelmi fejlődés további menetét. Gondoljunk csak arra, hogyan fogadta a világ a XX. századot. Akkoriban mindenfelé viták folytak: vajon mit hoz az em­bereknek az új évszázad. Min­denki valamiféle nagy változás közeledtét érezte. De arra a kér. désre, hogy miről is van szó, senki sem adott világos választ. Ügy tűnt, hogy az emberisé­get akkoriban nyugtalanító kér­dések megoldását Marx és En­gels örökösei, a szociáldemok­raták találhatják meg. Ámde éppen abban az időszakban, a XIX. század végén a legnagyobb szociáldemokrata pártok veze­tői a marxizmus legfontosabb tételei tagadásának útjára lép. tek. Eduard Bernstein, aki ma­gára vállalta a marxizmus „első megcáfolójának” szerepét, a XIX. század kilencvenes éveinek végén a szocialista forradalom szükségességét tagadva a kapi­talizmus megjavításának lehe. tőségét hirdette. A XIX. század végén a re­formizmus sorra meghódította a nyugat-európai szociáldemokra. ta pártokat: politikájukban fo­kozatosan, de egyre nyilvánva­lóbban összekapcsolódott a na­cionalizmussal és a sovinizmus­sal. Ennek az árulásnak legfel, sőbb kifejezésévé vált az a tény, hogy végső soron a nyugati szo­ciáldemokrata pártok vezetői „saját” imperialista kormányai, kát támogatták az első világ­háború éveiben. Ez a II. Inter- nacionálé teljes csődjét, dics­telen végét jelentette. A XIX. század végén éppen az opportunisták vezetői vetet­ték meg a munkásmozgalom szakadásának, a munkósmozga. lomból a reformista irányzat el­különülésének alapját hadat üzenve a forradalmi marxizmus, nak és a munkásosztály hozzá hű erőinek. Ám- az opportunizmus terve, amelyet minden lehető módon igyekezett előmozdítani a bur­zsoázia. meghiúsult. S ebben döntő szerepet játszott V. I. Le­nin, a leninizmus. Természetesen a nyugati szó. ciáldemokrata pártokban is megvolt a jobboldal ellenzéke. Ez az ellenzék sok esetben elég aktív volt. Ereje azonban még jelentéktelen, s ami a legfőbb, súlyos következetlenséget tanú. sított az elmélet és politika elvi kérdéseiben ... A századfordulón, két törté­nelmi kor határán különleges erővel nyilvánult meg a mun­kásmozgalom fejlődésében po­litikai vezető szerepe, aki a tör- ténelmi mozgás célszerűségét felismerve, képes teljes mérték, ben e célszerűség — a társa­dalmi haladás célszerűsége — szolgálatába szegődni. Közülük, s nemcsak a munkásmozgalom politikai személyiségei között, hanem tágabb körben is Vlagyi­mir lljics Lenin lett a legkiemel, kedőbb. V. I. Lenin és harcostársai ha. tározottan védelmére keltek a forradalmi marxizmusnak — szemben a revízionizmussal, a reformizmussal és az opportu­nizmussal —, mind Oroszország, ban, mind pedig a nemzetközi küzdőtéren. S ez egyáltalán nem csak szóbeli tiltakozás volt, ha. nem elmélyült elméleti munka, amelynek lényege a társadal­mi fejlődés legújabb jelenségei, nek tüzetes tanulmányozása, az emberiség előtt akkoriban fel­vetődött gyökeres kérdésekre adandó válaszok felkutatása. V. I. Lenin, a leninisták meg­találták ezeket a válaszokat. Ki. mutatták: a társadalom életé­ben a legfőbb új vonás azzal volt kapcsolatos, hogy a kapita­lizmussal haladó, felemelkedő rendszerből hanyatló, saját al­konya felé tartó társadalommá vált. Napirendre került a szo­cialista forradalom. Létfontossá, gúak voltak továbbá a nemzeti felszabadító forradalmak is, amelyek a szégyenletes gyarma­tosításnak voltak hivatottak vé­get vetni. Valóban tudományos, minden oldalról megindokolt következtetések voltak ezek, amelyek teret adtak a munkás- osztály forradalmi tevékenységé, nek. Különös jelentőségű volt az a körülmény is, hogy Marx és En­gels eszméi kifejtésében a le­nini argumentáció kibontakoz­tatását fáradhatatlan szervező- munka kisérte Oroszországban egy olyan forradalmi, valóban marxista párt létrehozásáért, amely képes a beköszöntő for­radalmi korszak követelményei­nek magaslatán állni. Az a tény, hogy V. I. Lenin megteremtette az új típusú for­radalmi munkáspártot, döntő gyakorlati bizonyítékul szolgált arra, hogy a világ munkásmoz­galmában a forradalmi marxis­ta irányzatot sikerült megmen­teni, majd pedig tovább erősí­teni, meghatványozni. A leniniz­mus, s vele együtt az új típusú forradalmi marxista párt meg­jelenése Oroszországban, majd pedig a kommunista pártok men jelenése más országokban (ami már az Októbert követő időszakban történt) lényegében az igazi forradalmi munkásmoz. galom újjászületésének aktusa volt. S éppen ez a V. I. Lenin esz­méitől lelkesített mozgalom állt az emberiséq életének gyöke­res szociális átalakításáért in. dított harc élére. (APN — KS) Az utóbbi évek legjobb eredményét érte el az elmúlt esztendőben a Mecseki Szén­bányák Vállalat. Ebben döntő érdemeket szereztek a szocia­lista brigádok, akik áldozatkész munkával segítették a vállala­tot a tervfeladatok teljesítésé­ben, túlteljesítésében. Előrelé­pést jelentett, hogy a szocia­lista brigádok a tervek konk­rét ismeretében tudták munká­jukat szervezni, amely a terme­lékenység, a minőség emelé­séhez vezetett. Ezeket a mon­datokat az az írásos beszá­moló tartalmazta, mely a Me­cseki Szénbányák szocialista brigádvezető küldötteinek teg­napi tanácskozására készült, s a tavalyi szocialista brigád­mozgalomról adott áttekintést. Pécsett, a Puskin Művelődési Házban 98 brigádvezetőt kö­szöntött Keszler Ferenc, a vál­lalat szakszervezeti bizottságá­nak titkára, majd Cálfi István, a Mecseki Szénbányák vezér­igazgató-helyettese fűzött szó­beli kiegészítést az írásbeli be­számolóhoz. Elmondta, hogy a vállalat eredményeit döntően meghatározó szocialista brigá­dok az elmúlt év lendületét áthozták erre az esztendőre, így az idei év első negyedének széntermelés! tervét a vállalat 38 550 tonnával túlteljesítette. Kiemelkedően szép eredmény­nyel dicsekedhet Kossuth-bá- nyaüzem, de túlteljesítette a tervet Zobák-bánya, a külfej­tési üzem és Vasas-bányo is. A mennyiség mellett a minőség is sokat javult. A gondok kö­zött említette Gálfi István a 209 fős létszámhiányt s hogy a gépesített vágathajtásban jelentős a lemaradás. Ezt követően többen hozzá­szóltak az írásbeli beszámoló­hoz és a szóbeli kiegészítés­hez. Bodnár István, Kossuth­bánya aknalakatosa hangsú­lyozta a szocialista brigádmoz­galom jelentőségét és felelős­ségét, majd elmondta, hogy jó lenne elérni minden brigád­nál, hogy a jobban dolgozók­nak ne kelljen rádolgozni a gyengébbek helyett, hogy a brigád elérje a maga elé ál­lított célt. Kiemelte a brigá­dok és főleg a brigádvezetők szerepét a fiatal szakmunkások nevelésében, megtartásában. Agócs Attila brigádvezető vá­jár elmondta, hogy Zobák- bányán sokat tesznek a veze­tők a szocialista brigádmozga­lomért, mely eredményekben is megmutatkozik. Vas László, a vállalat KISZ-bizottságának tit­kára párhuzamot vont a KISZ- szervezetek és a szocialista brigádmozgalom tevékenysége kcízötí. Megállapította, hogy együttműködésük fontos, nél­külözhetetlen eleme a minden­napi munkának. Kis István, a karbantartó üzem dolgozója elmondta, hogy náluk sikerült elérni, hogy a szocialista bri­gádtagok ma már többek le­gyenek tegnapi önmaguknál a munkában és a tanulásban egyaránt. Dr. Schwarcz József, a vállalat pártbizottságának a titkára kiemelte, hogy a ta­nácskozást a tenniakarás és az optimizmus jellemzi. A szocia­lista brigádoknak példát kell mutatni a munkában és a köz­életi tevékenységben is, majd elmondta, hogy a brigádmoz­galom felnőtté, éretté és meg­határozóvá vált a Mecseki Szénbányáknál. A hozzászólások után a Vál­lalat Kiváló Brigádja címek odaítéléséről döntött a tanács­kozás, majd vezérigazgatói di­cséreteket és jutalmakat vettek át a szocialista brigádvezetők és üzemi versenyfelelősök. R. N. Erősödő együttműködés Dr. Perczel János, a TOT főosztályvezetője megnyitó előadását tartja Szövetkezeti társulások harmadik országos tanácskozása Harkányban Szükség van az állami vállalatok és szövetkezetek termelőkapcsolatára A szövetkezeti részvétellel mű­ködő gazdasági társulások szak. embereinek harmadik országos tanácskozását ezúttal is a TIT Baranya megyei Szervezete ren­dezi, a hagyományoknak megfe. lelően a TOT támogatásával. Az egyhetes rendezvényt ünnepé­lyes keretek között április 21-én nyitotta meg Harkányban, a Drávo Szállóban Právicz Lajos, a TIT nyugalmazott megyei tit­kára. Az első vitaindító előadást dr. Perczel János, a TOT főosz­tályvezetője tartotta, aki hang­súlyozta, hogy a társulások, együttműködések szerepe csak tovább nő. örvendetes, hogy az ipari és a fogyasztási szövetke. zetek főként a szolgáltatás ja­vítására országos méretű szer­vezeteket is létrehoznak. Új A főépülethez csatlakoztatva új szociális épületet létesít a MEZŐGÉP cserkút! központja. A három- szintes, korszerű elemekből épülő házban étterem, fürdő, öltözők lesznek, ezen kívül tárgyaló. A 26-os Dunaújvárosi Építőipari Vállalat az év végére adja át a létesítményt. Fotó: Erb János szárnypróbálgatásoknak lehe­tünk tanúi, amikor néhány ag- róregyesülés jött létre kísérleti jelleggel, az egyik éppen a Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát kezdeményezésére. Ehhez ha­sonlóan az úttörő lépéseket te. szik a külkereskedelmi és a tu­dományos, kutatási társulások, de ígéretes jövővel kecsegtet­nek az úgynevezett gazdasági kiskörzetek. Utóbbiakba hazánk, ban már hatszáz tsz tömörült Erősödnek az együttműködési formák az ágazatokban. Szük­ség van az állami vállalatok és a szövetkezetek megfelelő ga­ranciákkal biztosított termelő­kapcsolatára: e téren még je­lentős a lemaradás. Több gon­dot kell tisztázni az elkövetke­zőkben, hogy valóban megérje társulni — így például döntő maradjon az alapítók érdeke, valóban növekedjék a nyereség, monopolhelyzetbe egyik társult tag se juthasson, o szövetkezők tényleg tegyenek eleget a vál­lalásaiknak, és hosszú távon, kölcsönös érdekazonosságban dolgozzanak együtt. Minden nap vitaindító elő­adással kezdődik, amit konzul­tációk követnek. Kedden elő­adást tartanak dr. Fóthy Gábor, a TOT ellenőrzési főosztályának vezetője, dr. Puskás Lászlóné, a a MEDOSZ főosztályvezetője. Szerdán vendégek lesznek dr. Páles Gyula, a Magyar Nem­zeti Bank elnökhelyettese. Pong- rácz Aladár, a TOT főosztály- vezetője. Csütörtökre hívták meg dr. Misi Sándort, a MÉM fő­osztályvezetőjét, dr. Kostyál De­zsőt, a PM főosztályvezetőjét. Pénteken dr. Zsohár Andrással, a TOT titkárság vezetőjével, va­lamint dr. Nyíri Bélával, a TOT főtitkárhelyettesével találkoz­hatnak a több mint hatvan tár­sulás és együttműködés képvi­selői. Cs. J. Példát mutatni a munkában Szocialista brigáduezetök tanácskozása a Mecseki Szénbányáknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom