Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-20 / 108. szám

a Dunántúlt Tlaplo 1980. április 20., vasárnap Vetélkedő a HMO-ban Mi történt 1968. január el­sején? Mikor alakult meg Pé­csett a felszabadulást követő­en a Kommunista Párt helyi szervezete? Kodály Zoltán me­lyik művét ajánlotta a komlói gyermekkórusnak? Milyen kér­déseket tenne fel Carter elnök­nek, ha riporter lenne? Eme néhány és további vagy fél­száz kérdésre a pénteken meg. tartott helyőrségi szintű vetél­kedő résztvevőinek kellett vá­laszolni. A XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére hirde­tett vetélkedősorozatot a Hely­őrségi Művelődési Tanács. A pénteki záróversenyt hat for­duló előzte meg, az ott szer­zett pontszámok alapján hét csapat jutott a döntőbe. Az öttagú csapatok pénteken Pé­csett, a Helyőrségi Művelődé­si Otthonban ültek asztalhoz, hogy kétórás versenyen dönt­sék el: melyik csapat a legfel­készültebb? Szoros küzdelmet hozott ai döntő, végül is a Városi Rend­őrkapitányság csapata győ­zött. Második helyezést ért el o Hadikegészítő és Területvé­delmi Parancsnokság l-es csa­pata. Harmadikok a Bajcsy- Zsiljnszky laktanya hivatásos katonái lettek. A legeredmé­nyesebb csapatok könyvutal­ványt, a csapattagok viszont a HMO idei rendezvényeinek lá­togatására jogosító belépője, gyeket vehették át a verseny végén. H. T. Egyetemi nap a Pécsi Tudomány- egyetemen A Pécsi Tudományegyetem Baráti Társasága harmadik al­kalommal rendezte meg szom­baton az egyetemi napot, amelynek elsődleges célja az, hogy lehetőséget adjon a Tu­dományegyetem volt hallgatói­nak a találkozásra. Délelőtt dr. Bihari Ottó akadémikus, egye­temi tanár tartott előadást az aulában „Az államhatalom gyakorlásának kérdései nap­jainkban” címmel. A nagy ér­deklődéssel kísért előadás után évfolyamtalálkpzókra ke­rült sor, majd délután az egyetemi nap résztvevői a Kií­rná Könyvtárat és néhány pé­csi múzeumot kerestek fel, ahol dr. Fényes Miklós és dr. Aknai Tamás kalauzolta őket. Délután a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem egyik előadó­termében a pécsi jogi kar ré­gi amatőregyütteseinek tag­jai adtak műsort, majd a PO- TE aulájában dr. Földvári Jó­zsef, a Pécsi Tudományegyetem rektora adott fogadást. JUHVAGÓHID. A Hortobágyi Állami Gazdaság exportjuh vá- góhidján kétszázezer bárányt és juhot vágnak, dolgoznak fel exportra ebben az évben. Je­lenleg olasz, svájci megrende­léseken kívül arab országokba szállítanak feldolgozott pecse­nyebárányt. A vágóhíd dolgo­zói csatlakozva a kongresszusi versenymozgalomhoz, ebben az évben egymillió forintot takarí­tanak meg jobb munkaszerve­zéssel és gazdaságosabb anyagfelhasználással. A többi már a fogyasztókon múlik... Mit tett a Pécsi Vízmű a zavartalan csúcsidei vízellátásért? A 170 000 lakost ellátó Pécsi Vízmű a nyári csúcsidőszaki felkészülésének főpróbáját pénteken tartotta, mégpe­dig két területen. A pellérdi és tortyogói víztermelő te­lepeiken műszaki-közegészségügyi szemle során bizo­nyították, hogy a tavaly szeptemberben kidolgozott terveiket végrehajtották. Mi szerepelt a terveik között? Az üzemirányító és hibaelhárító ügyeleti rendszer, a műszaki­technikai feltételek folyamatos korszerűsítése, a mélyfúrású ku­tak vízhozamcsökkenésének el­lensúlyozásával a termelés szintentartása, a termelőberen­dezések, gépházak, villamos be­rendezések és a vízellátó háló­zat karbantartási munkáinak el­végzése, az üzembiztonság nö­velése érdekében. A tavaly októberben kidolgo­zott gyorsfejlesztési programban a Pécsi Vízmű azt tűzte ki cé­lul, hogy egyszerű, viszonylag olcsó beruházású létesítmények­kel olyan átmeneti megoldáso­kat alkalmazzon, melyek elő­segítik a zökkenőmentes vízellá­tást és a távlati célokba is il­leszkednek. így a pellérdi és tortyogói víznyerő területek 2 új, nagy átmérőjű kút fúrását rendelték meg az Országos Földtani, és Fúró Vállalattól. Az új kutak várhatóan május végére vizet adnak és ezzel a hajdani termelési szintet eléri a két terület, Tortyogó napi 20 000 és Pellérd napi 25 000 köbmétert. A tettyei vízbázis na. pi 1500 köbméterrel jön számí­tásba, a városnak hiányzó töb­bi vizet a mohácsi vízkiemelő­tői, illetve remélhetőleg június végétől a szederkény-mária- kéméndi víznyerő területről kapja a megyeszékhely. (A pe­remkerületek vezetékes vízzel el nem látott részein a lakos­ság az ásott kutak vizét issza, ezek és a mélyfúrású kutak karbantartását az 1977-ben létrehozott kútkarbantartó bri- dág végzi. A városi elosztóhálózat egyen Ietes nyomósviszonyainak további javítása érdekében el­készült a Veress Endre utcai 300-os vezeték, meghosszabbí­tották a Tiborc utcoi 400-ast, összekötötték a Kertváros—Pel. lérd 400-as vezetéket, a 400-as gerincvezetéket a Tiborc utcai­val még a nyári csúcsidőszak előtt összekötik. Az év végén üzemibe helyezték a patacsi városrész vezetékes vízhálóza­tát és a hozzá csatlakozó 'hid­rofort. Bakonya és Kővágótöt- tös vízellátó repdszerénék ki­építését még áprilisban meg­kezdik. Január végétől a bio­lógiailag tisztított szennyvízből a megnövelt teljesítményű AR- WAG szűrők már napi 5000 köbméter ipari minőségű vizet adnak az ipari nagyfogyasz­tóknak. A műszaki fejlesztések egész sorát hajtotta végre a vállalat, hogy biztonságosan és minél kisebb saját veszteséggel tud­ja adni a megtermelt vizet. Korszerű kutató műszereket szerezték be a rejtett vízfolyá­sok gyors és eredményes be­határolására, a gyorsjavító szerelvények és készülékek mind eredményesebb hasznosí­tására kioktatták a dolgozói­kat. A víztermelő telepek üzem­biztonságát növelő villamos. energia-rendszert idén nem ve­heti át a vállalat a DÉDÁSZ- tól . .. A végrehajtott hálózat­átállítási kísérletekkel gyako­rolták be, hogy zavar esetén azonnal a legcélszerűbb meg­oldással biztosítsák a vízellá­tást. Lvov-Kertváros üzem­biztos ellátása érdekében kor­szerűsítették az Árnyas utcai gyorsító szivattyúállomást. A péntek este 8-tól szombat reggeli 6 óráig végrehajtott éj­szakai körzetesített nagykar­bantartással, mely a Bajcsy- Zsilinsz'ky Endre utca, a Bolgár Néphadsereg útja, a Megyeri út által bezárt régi Kertvárost és a déli ipari negyed fogyasz­tóit érintette, lényegében le­zárult a Pécsi Vízmű csúcsidei felkészülése. Az összpontosított munka során 70 dolgozó 9 körzetben az 51 tolózár csomó­ponton másfélszáz tolózárat tömítétt, javított vagy cserélt ki, ezen kívül két új csomó­pontot alakított ki és cserélt 15 vízmérőt. Az éjszakai kar­bantartás eredménye: ha va­lamelyik tolózárral baj van, amiatt nem kell az egész kör­zet vizét elzárni, csak egy ki­sebb terület lakossága marad viz nélkül rövid ideig, amíg gyorsan kijavítják a hibát. Most már rajtunk, fogyasz­tókon múlik sóik minden. A hi­bás csapszerelvények megja- víttatásával, a vízpazarlás el­kerülésével elérhetjük, hogy a nyári csúcsidőben is minden csapból és mindig folyjék a víz. Murányi László Hej, sose halunk meg! j . m Rádió ellett > ■■■ j Boldog vagyok. Vidáman já- rok-kelek az utcán, friss, tiszta tekintettel nézek embertársaim szemébe, akik tudják, azokkal cinkosan összekacsintok, akik pedig nem tudják, azok — egyelőre — érthetetlen csodál­kozással mennek el mellettem, de majd rájönnek ők is, mi az egészséges hosszú élet titka, és hogy miképpen lehet lead­ni a kényelmetlen, egészségte­len súlyfelesleget, anélkül, hogy az ember koplaljon, mint egy kóbor kuvasz. Mit gondol­nak, hogyan? Almaecettel. Ez a legújabb csodaszer. Erről már dr. Jam's amerikai orvos is írt egy teljes könyvet, amelynek óriási sikere volt. El is hiszem. Még a rádió is em­lítette — pontosabban egy „ri­portalany” — hogy amióta isz- sza az ecetet, azóta úgy érzi, mintha fogyna. Mintha. És én balga! — még hallgattam az orvosi tanácsra, hogy ne egyek ikenyeret, tésztát, kiflit vagyis semmit, amiben liszt von, és ne egyek zsiradékot, és akikor biztos, hogy lefogyok —, elke­rülendő ezzel a cukorbetegség, keringési nyavalyák, szívbán- talmak meg minden — meg is fogadtam a tanácsot, eddig leadtam 16 kilót, és még ugyanennyi rajtam van, ho­lott..., ha békapok étkezés előtt egy-egy féldeci ecetet, oly szépen karcsúsodok, mint a szakramentum és nem kell éheznem. De hát az ember örökké tanul. A csodaszer bajnokai mond­ják: .......ez a kellemes ízű és i llatú ital tartalmazza mind az alma, mind a méz ásványi elemeit, amelyek a szervezet zavartalan működése, erejének megtartása és az élet meg­hosszabbításának érdekében szükségesek..,” Tehát to. vább élünk. Hogy kellemes il­latú lenne az almaecet? Erre nem mernék megesküdni. Sze­rintem egyenesen büdös. Ami­kor az első adagot lehörpin- tettem (két kanáíka ecet, plusz két deci szóda) a csodaszer íze emlékeztetett a kocsmai sön- téspultban napokig tárolt csi­gerre és ez kissé felvidított. Állítják továbbá: ... ha folyamatosan mindennap fo­gyasztjuk az almaecetet, a fö­lösleges súlyunktól egyszerűen és könnyen megszabadulunk. A fokozatos fogyás a szerveze. tét nem veszélyezteti (Micsoda felfedezés!) ...Az almaecet elősegíti a zsírok elégeté­sét...” Hát nem nagyszerű?! Igaz, hogy a következő mon­dat lehűti kissé a kedélyéket: „A fogyókúra alatt azonban kerülnünk kell azokat az éte­leket, amelyek hozzájárulnak a zsírképződéshez ..Vagyis a zsír és a szénhidrát. Ezt mintha már hallottam volna... És mit mondanak még? „Az almaecet rendszeres fogyasz­tása megszüntetheti a fáradé­konyságot ..., javítja az étvá­gyat..." Hogyan? A fogyókú­rázó étvágyát javítja ...? Ét­vágytalan fogyókúrázóval még életemben nem találkoztam. Ha fogyni akar, minek az ét­vágy? Na, de ezek csak apróságok. Az almaecet végül is megold mindent. Nincs szükség diétá­ra, kocogásra, csak szopogas­suk az almaecetet. Hogy-hogy Jarvis doktor nem kapott még Nobel-díjat? Hiszen megol­dotta az elhízott emberek mil­lióinak problémáját, megszűn­nek az elhízás következménye­ként jelentkező — sajnos sú­lyos - betegségek! Én a magam részéről ismét vásárolok néhány flakon al­maecetet — ha hozzájutok. Mert mint minden csodaszer — ugye, van erre példa napjaink­ban ... — ez is kelendő. A vá­sárlók gyűjtőszenvedélye — és naivitása — végtelen ... Rab Ferenc A máról ­a mához szólnak Komlódi Józsefné, Pécs megyei város Tanácsa elnökhelyettesének köszöntője elhangzott a Pécsi Balett 1980. április 17-i gálaestjén. H a a tánc mibenlétét keressük, a művészetek körében, nyomban kitűnik számunkra, hogy a tánc nagyon bo­nyolult és összetett művészeti ág, amelynek összetett­sége más művészeti ágtól való elkülönülést is jelent. Mert hiába térbeli művészet a tánc, mint a szobrászat, vagy az építészet és hiába időbeli mint a zene, vagy egyszerre mind a kettő mint a dráma, mégsem érvényesek rá fenntartás nélkül ezek szabályai. Hogy igazán megérthessük a mozdulatkincs, a táncmód, táncban rejlő ősi tartalmak és formák évezredeken át hagyo­mányozódó, továbbélő, az embert, az emberi viszonyokat ki­fejező gondolattartalmót, sokirányú észlelőképességet kell ön­magunkban kifejleszteni. S hogy bennünk, színházat szerető, művészeteket kedvelő pécsi emberekben kialakulhatott, vagy megerősödhetett ez az érzékenység, tudható annak, hogy o Pécsi Nemzeti Színházban immár 20 esztendeje alkot és dol­gozik egy olyan táncművész alkotói közösség, a Pécsi Balett, amely művészi hitvallásával, s ennek színpadi megvalósítá­sával bennünket a világ dolgainak, az emberek egymás kö­zötti kapcsolatának jobb megismerésére, megértésére nevelt Ha a mai magyar művészet eddigi történetét bárki végig­gondolja, mi pécsiek nem kis büszkeséggel mondhatjuk, hogy ebben a sok újat adó, felmutatni akaró időszakban nem kis fejezet jut a balettművészet modern törekvéseit megvalósitó pécsi együttes eddigi 20 éves tevékenységének. Hiszen 1960- ban aktuális tervekkel, művészi célokkal érkeztek meg a je­lenlegi Pécsi Balett együttes alapító tagjai. Mik voltak ezek a megvalósításra váró művészeti célok, ame­lyek meghatározták alkotói magatartásukat? A máról, a mához akartak szólni. A táncművészet eszközeivel a ma emberének problémáit, emberi viszonyait kívánták ábrázolni, miközben társadalmi valóságunk jobb megismertetését, az arravaló érzékenységünk kifejlesztését szinte észrevétlen alakították. Bár az együttes 20 éves munkájának esztétikai elemzése nem egy rövid, a jubileum ünnepi hangulatában elmondan­dó feladat, mégis el kell mondanunk, hogy ennek a 20 évnek művészeti vonulata, törekvéseinek művészi megvalósítása ma már jelentős kultúrtörténeti tény. Jelentkezésük a város kultu­rális, szellemi életében a kezdeti években talán sokszor értet­lenséget váltott ki, hiszen meg kellett tanulnunk nyelveze­tükét, a csak őket jellemző, ezért számunkra akkor még is­meretlen kifejező eszközeiket. Ez a művészi munkájában kö­vetkezetes alkotóműhely megnyerte magának a várost, s ha Pécsről beszélünk az Ő jelenlétük ma mér természetes és nél­külözhetetlen. Munkájuk felé mindig érdeklődésükkel fordult a város, népszerűek lettek. Egy-egy bemutatójuk szellemi izgal­mat, művészi élményt jelentett a közönségnek s az évek so­rán csak nőtt közönségtáboruk. Bizonyítja ezt a közel félszáz balettpremier és a több száz sikeres előadás. H ogy csak néhányat említsek az elmúlt 20 év színpadi produkcióiból: Az Iszonyat balladája Oly korban él­tem, Bányászballada, Pókháló, Csodálatos mandarin. Pokoljárás, Reguiem, a Carmen. Bartók: Zene, Sztra- vinszky: Tavasz ünnep, Carmina Burana, Gyermekgyászdalok, de folytathatnám a sort a többi kiemelkedő és magas színvo­nalú bemutatókkal, amelyek maradandó, az évek távlatából is önmagukban felidézhető művészi élményt tudtak adni. S ez az út teremtette meg annak lehetőségét is, hogy nemcsak a színházi évadnak, hanem Pécs nyári kulturális eseményeinek is kiemelkedő programjába került a táncművészet. Ügy érzem nemcsak nekünk, pécsieknek jelentett és jelent újat, új művészi értéket a Pécsi Balett. A magyar balettművészet, s ezen keresztül a magyar színházművészet élvonalába került az évek során, s nemcsak velünk, pécsiekkel ismertették és sze­rettették meg a modern táncművészetet, hanem szinte az egész országgal. Hiszen kevés az olyan alkotó műhelyünk, hi­vatásos együttesünk, amelyik ilyen sok előadást tartott volna az ország városaiban, a színházakban és művelődési házak­ban egyaránt. Ezzel nem a sikert hajszolták, hanem a művé­szet tudatos, alázatos és sokszor áldozatokat követelő szolgá­latát teljesítették. Elismert, érett művészekké váltak, örömöt és a jó értelem­ben vett lokálpatrióta büszkeségünket táplálták az együttes tagjainak és vezetőinek adományozott magas művészeti díjak, melyekkel eddig is méltán ismerték el munkájukat. S haa szá­mos külföldi sikerükre gondolunk, elmondhatjuk, teljesítették és teljesítik kulturális küldetésüket: terjesszék, ismertessék meg a magyar táncművészetet, kultúrát a világgal. A Szovjet­uniótól Kubáig számos ország fogadta, hívta őket és tapsolt művészetüknek. A jubiláló Pécsi Balett Együttest köszöntőm a város nevé­ben. Húsz év munkáját elismeréssel köszönöm az együttes minden tagjának, de elsősorban az alapító tagoknak, akiket nagy örömünkre még ma is színpadon láthatunk, s akiket min­dig bátorság, fáradhatatlan tettvágyak, az új iránti fogékony­ság, s a szakmának és ennek a városnak a szeretete vezetett az alkotómunkában. Nekik köszönhető, Eck Imrének, Tóth Sán­dornak, Bretus Máriának, Uhrik Dórának, Végvári Zsuzsának, Hetényi Jánosnak, hogy így beszélhetünk a Pécsi Balettről, s hogy iskolát teremtve gondoskodtak és gondoskodnak az után­pótlásról, s tudásukat, tapasztalatukat, művészi magatartásu­kat töretlenül adják át az ifjú táncművészeknek, ezzel bizto­sítva a folytonosságot. N yugodtan állíthatom, hogy a művészetnek itt több aka­dályt kell leküzdenie, mint más művészetben; a vál­tozatos képen, a színpadon, szinte csak egy pillana­tig élnek, s ez alatt az eltűnő pillanat alatt kell min­dent elmondaniuk nekünk magukról, s a világról. Ezeket a pillanatokat köszönöm meg ismételten akkor, amikor a Pécsi Balett minden tagjának az elkövetkező évekre további mű­vészi sikereket kívánok. Érezzék mindig e város szeretetét és támogatását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom