Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)
1980-04-19 / 107. szám
1980. április 19., szombat Dunántúli napló 3 Faenza, llflallorca, Buda után Pécsett is Magyar filmek külföldön Értékes reneszánsz kerámialelet a belvárosban » r A műhelyt eddig Eszak- Magyarországon keresték a régészek Ismét olyan leletek kerültek elő Pécs belvárosában, melyek forrásértékkel bírnak a város középkori történetéhez és a reneszánsz idején vállalt kulturális szerepéhez. A Munkácsy utca 5. számú ház felújítása, a padlócsere során két méter átmérőjű üreg bukkant elő a földszinten, s az üregből — a kútból — rendkívül értékes 15-16. századi kerámiaanyagot - sikerült (kimentenie Kárpáti Gábor régésznek. Az üreget jelenleg a Bányászati Aknamélyítő Vállalat tárja fel statikai okokból, ezután pedig eltömedékelik. Ónmázas fehérkerámia, más néven majolika vagy fajansz félkészáru került elő a kútból: ez arra enged következtetni, hogy itt a középkor végén majolikaműhely létezett. Ebből a műhelyből származó csaknem teljesen épen maradt kis kancsó került elő az ,,lrgalmasok" udvarán, ilyen töredéket találtak onnan 50 méterre, a Per- czel utcában is. A műhely földrajzilag tehát már körülhatárolható — egyszer talán sikerül feltárni. Hanem hogyan került Pécsre ez a magas szintű kerámiakultúra, melyet a korabeli Európában csak az olasz Faenza városában — innen a fajansz elnevezés - és a spanyol Mallorca szigetén ismernek. (Ez utóbbiról nevezték el majolikának.) A középkori Európa nem ismerte a fehárkerámia előállításának módját, ugyanakkor a középkori és a reneszánsz ember számára ez jelentette a legnemesebb asztalneműt. Mátyás király is felismerte ennek az iparnak a rangját, s udvarába olasz fazekasokat telepített. Velük készíttette a palotába az edényeket, a padló és a tetőburkolo- tot. Amikor Mátyás elfoglalja Bécset, a műhely odaköltözik, és ott is folytatja a munkát. Ezek a mesterek készítik például a Stephanskirche tetőcserepeit. Mátyás halála után Magyarország vidékein is megjelenik provinciálisabb formában ez a kerámia, az olaszok mellett tanuló magyar mesterek keze nyomán. A most előkerült pécsi anyag viszont nem provinciális. Pontosan megfelel a Faenzából ismert formáknak, színeknek, molivumvilágnak. Az ónmázba vésett rajzok egyenrangúak az olaszokéival. Lehet, hogy az olasz mesterek nem költöztek mind Bécsbe, lehet, hogy ide is eljöttek, vagy pedig magyar tanítványaik felemelkedtek az ő szintjükre. A pécsi cserépanyag ugyanis reprezentálja a teljes reneszánsz motívumvilágot; ember-, növény- és állatábrázolással, geometriai mintákkal találkozhatunk az előkerült edényeken. Csak érdekességként említjük, hogy a manapság oly divatos habán-kerámia is ebből a fe- hérkerámia-művességből nőtt ki. A Faenzában, Mallorcában, Budán és Pécsett készített fehérkerámia lényege, hogy a még nedves fehér mázba vési a készítő o különböző mintákét. Kiégetés után kapja az edény a színes ólommázat, ezt is ráégetik. A többszöri égetés érthetően nagy szakértelmet, hozzáértést követelt, jó aránynak számított, ha száz edényből hat elkészült. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ez a termék igen drága volt, és ennélfogva csak főúri és királyi asztalokra került, mint tálaló vagy díszedény. A pécsi kerámialeletről, annak jelentőségéről így beszél a feltáró régész, Kárpáti Gábor: — Az előkerült lelet azt bizonyítja, hogy Pécsett volt ilyen kerámiaműhely a 15. század végén, a 16. század elején. Félkész termékek kerültek ugyanis elő, seleit darabok és kemencetartozékok. Sajátos választ ad a leletanyag arra is, vajon Mátyás korának reneszánsza a királyi udvar szűk körére támaszkodott-e csupán. Pécsett a budai műhely továbbélésének nyomai kerültek elő — eddig ezt a műhelyt Észak-Ma- gyarországon kereste a régészet. Félkész árut viszont — ami műhelv jelenlétére utal — egyedül Pécsett találtunk. Ebben a korban városunk élénk kereskedelmet folytat a külfölddel, a leletmentések során morva, német és olasz eredetű tárgyakat tadálunk. Számtalan pécsi diák tanul az olasz egyetemeken. Noha a 16. századi Pécsett még gótikus stílusban építkeznek, megfordulnak itt a reneszánsz kultúra reprezentánsai, itt él Janus Pannonius. Szatmóry püspök titkára, Oláh Miklós pe- diq DezsgőReneszánsz városnak íria le Pécset. Ezt a képet teszi gazdagabbá a több száz kerámialelet. Gállos Orsolya A Munkácsy utca 5. számú ház, ahol a leleteket megtalálták Francia, NSZK-beli és olasz fesztiválokon szerepelnek ma. gyár filmek a következő napok, ban. A nagy hagyományú ober- hauseni nemzetközi rövidfilmfesztiválon Mész András „Távolban egy bíbor vitorla”, Fe- héri Tamás „Protokoll szerint” és Szirtes András „Hajnal” című alkotása képviseli a magyar filmgyártást. Itt legutóbb 1978- ban Gyormathy Lívia „Kilencedik emelet" és Jankovics Marcell „Küzdők” című művét nagydíjjal tüntették ki. A franciaországi Auxerre-ben az ugyancsak a jövő héten megtartásra kerülő nemzetközi sportfilmversenyen bemutatják Borsody Ervin „XXV. öttusa vb. Budapest”, Domokos Attika „Hajlékony szárnyakon”, Kis József „Jóga" és Kolonits Ilona „Ovis olimpia” című filmjét. FILMJEGYZET Utolsó előtti ítélet „Én nem értem meg magát, tehát magai sem érthet meg engem” — mondja a filmbeli férj dühösen halott felesége barátnőjének. Körülbelül ez a viszony a néző és Grunwalsky Ferenc Utolsó előtti ítélet című filmje között is. A magyarázat talán az léhet, hogy „a rendező az élet és az álom, a valóság és a képzelet mezsgyéjén járva mutatja meg egy harmincas éveiben járó férfi házassá, gának problémáit, válságát". — írja a Filmkaíouz. A rendező végig mindennek a mezsgyéjén marad, s ha valahová lelép onnan — akár a valóságba, akár a képzeletbe — csak zavar keletkezik. A férj — Andorai Péter — kétségkívül válságban van. Szólnak hozzá — összefüggéstelenül válaszol. Házak dőlnek össze az ablaka előtt — még csak oda sem .pislant. Harsányan hahotázik felesége — Bánsági Ildikó játssza — videokazettára vett dühkitörésein. (így mulat egy kallódó magyar értelmiségi.) Közben jutalmat, nagyszerű munkalehetőségeket kap, de ő egyre csak azt fújja: „beszélgetni szeretnék veled, mikor hallgatsz meg végre?” A feleség és a néző epedve várja, mikor közli már oly fontos mondanivalóját a férj, de ő makacsul kitart a puszta elhatározás mellett. Egy percig sem csodá. lom, hogy a szürke szemű asz- szonyka végképp kiborul, és otthagyja a családi tűzhelyt. Ha. lálhírét a rendőrség hozza, amely aztán éjt nappallá téve molesztálja a búskomorságbai esett, állítólag tehetséges férj- riportert. Végül a cselekmény szálai annyira összekúszá lódnak — korszerűen fogalmazva: az idősíkok keverednek —, hogy talán már maga a stáb — Be- reményi Géza, Grunwalsky, Hernádi Gyula írók, Szakcsi Lakatos Béla zeneszerző. Ragályi Elemér operatőr — sem tudja, kivel hányadán áll. Andorai és Bánsági küzd a szere, pével, de ez ilyen gyönge forgatókönyv mellett egyenlőtlen küzdelem. Torzsalkodásuk hamis, kibékülésük erőltetett, talán még a jövés-menésük „.is életszerűden ebben a filmben. Egyedül Ragályi Elemér operatőri munkája méltó a filmművészet szó használatára. A házassági problémákkal küzdő fiatalok — kezükkel és fejükkel dolgozók — hétköznapjairól ezernyi filmet forgattak már a világban. Ehhez a témához már csak az nyúljon, aki újat és igazat tud mondani. Az Utolsó előtti ítélethez hasonló, íróasztal mellett kiagyalt ,,ci- néma vérité-k” csak az amúgy is válságban levő mozik helyzetét rontják. H. Éneklő Ifjúság hangversenyek Az Éneklő Ifjúság kórusmozgalom ez évi harmadik általános iskolai hangversenyére került sor pénteken délután Pécsett, a Fábián. Béla úti Nevelési Központiban. A vendéglátók kórusán kívül fellépett a Mátyás király utcai, a kővágó- szőlősi, a Bánki Donát utcai, a mecsekaljai, a belvárosi, a Jurisics Miklós utcai és a barcsi 1. számú általános iskola énekkara. Ma délután 4 órakor a pécsi József Attila Művelődési Házban — az Éneklő Ifjúság IV. hangversenyén a következők szerepelnek: a 39-es dandár úti iskola kis- és nagykórusa, a Felsővám,ház utcai, a 'fehérhegyi, az Anikó utcai, a pécsbányatelepi, a Berek utcai és a gyárvárosi általános iskola énekkara. Kasparek Kasparek Kertész Ákos novellájában „szegény, de önérzetes öregember”, olyasvalaki, akire azt szokták mondani: a társadalom perifériájára szorult, de Kaspareknek megvan az a képessége, hogy bárhová vetette is a sors, megőrizze embe. ri. méltóságát. Számomra Kasparek alakja nagy irodalmi elődeihez hasonlóan a mindenén úrrá lenni képes emberi tartás szimbóluma, annak ellenére, hogy a történet, amelyben megjelenik, szerény, ironikus és szó ntszá nd é k ka I hét-közn a pi. Mindössze annyi, hogy Kasparek, aki a szeméthordásból és tisztes alkalmi munkákból tartja fenn magát, véletlenül rövid- életű kutyasétáltató karriert csinál, amelynek egy apró, groteszk esemény vet véget: véden. cei közül a két kedvenc, a fajtiszta puli meg a „nagyszívű" kedves vizsla egymásra találnak, s szerelmüknek több kis korcs lesz az eredménye. A novella drámai csomópontja itt van: Kasparek engedékenysége, amely az írásban nincs agyonmotíválva, minden bizony- nyál saját élete, múltja már-már homályba vesző élményeiből is táplálkozik. Egy olyan kor szülötte ő, amelyben a háborúk és a fajgyűlölet megmérgezte az emberek életét, noha Kasparek ezekben a kérdésekben sosem kívánt, talán nem is tudott tájékozódni. Egyéni életének az afcülönös szakasza, amely mintegy a titokzatosság bánatos fátylát borítja erre a hétköznapi kis öregemberre — a háború kellős közepén alapított család, s hogy Kasparek egyszeresek azt vette észre, hogy az asszonyt meg a gyereket egy országhatár választja el tőlej s ez az akadály az ő egyszerű lénye előtt megoldhatatlan problémaként jelent meg — rejtélyes, és közvetett módon belejátszik a kutya-ügybe is. Itt, noha a józan ész nyilvánvalóan ellentmond cselekedetének, Kasparek emberi többlete mutatkozik meg a szabályok és merev szokások közt élő környezettel szemben. (Kasparek persze az okot, hogy „nem tudott a kutyák szemébe nézni” nem val- laná be soha mivel szegény, de önérzetes ember létére nem szeretné kiröhögtetni magát...) Kasparek következő lépése az, hogy vállalja a pulit és annak korcs kölykeit, hogy rendszereiden átszervezi életét, vállalja tettének kényelmetlen következményeit is, már jellemének újabb többlete: jelzi, hogy az emberi méltóság elmaradhatatlan összetevője a felelősségvállalás, jelzi, hogy a „könnyelmű” jószívűség és a következetes tisztesség megférhetnek együtt, s a Kasparek-típusú emberekben, legyenek a társadalom bárminő posztján, bármilyen helyzetben, el sem választhatók egymástól. Ezt a nagyszerű öregembert a tévéfilm ketté bontotta, technikai okból ugyan, hogy a novella finom narrátor-szövegeit legyen kivel elmondatni, de mégis, ezen túl is szerencsésen: mintha Kasparekben együtt lenne így egy tudatos, sokat tapasztalt, bölcs öregember, aki meg is tudja fogalmazni a lényeget, meg egy ösztönlény, aki kevés szóval, inkább tettekkel lépked át az életen. A két öregember ugyanakkor egyetlen alakká olvad össze az emlékeinkben, hiszen mindkettőt Kő- míves Sándor játszotta. A tévéfilmet úgy is fölfoghatnánk, mint az ő jutalomjátékát. A tévéfilm rendezője, Fazekas Lajos azt nyilatkozta, hogy Kőmi- ves Sándor „eljátszotta” a filmet, neki jóformán rendeznie sem kellett, inkább csak a hát teret hozzáigazítani ehhez a minden ízében igaz, hiteles, életteli, tiszta játékhoz. A hozzáigazítás két ponton vitatható: az öreg fiának lármás, a játékot előre nem vivő érkezésének jelenetében, ami nincs is benne a novellában és a befejező képsorban, ami a realisztikus- irónikus-1írai alaphanggal szöges ellentétben áll. Különben az új magyar tévéfilmet elraktározhatjuk jó emlékeink közé, azzal a kiegészítéssel, hogy igazából itt a főszereplők: Kőmi- ves Sándor és csodálatos partnerei, a kutyák voltak, s emiatt • a stábból még ide kell iktatnunk egy nevet: Kun István állat., idomárét. H. E. krónika örvendetesen megnőtt oz érdeklődés az utóbbi időben külföldön o mai magyar zene iránt. Neves zeneszerzőink egyre-más- ra kapnak jelentős felkéréseket, közös kottakiadványok jelennek meg híres angol és német zenekiadókkal. Mindez nagy részben a Zeneműkiadó Vállalat aktív propaganda tevékenységének eredménye. Ma már valóban nem meglepő, ha Kurtág György, Durkó Zsolt vagy Balassa Sándor művei csendülnek ,fel külföldi hangversenytermekben, és nem magyar előadókkal. A Doktor Sándor Művelődési Központ rendezésében Pécsett koncertezett . Belga Fúvósötös (Paul Van Wolleghen, Louis Op’t Eynde, Guy Gerard, Hubert Biebaut, Yves.Bomonf) is tevékeny részese ennel<\ a folyamatnak, számos magyar művet tartónak repertoárjukban. A valóban kiváló fúvósművészekből álló együttes hangzása világos és könnyed, a hajlékony oboa- és fagotthang, valamint a karcsú kürthang révén. Hozzájuk társult a fuvolás és klarinétos virtuóz és elegáns játéka. Rendkívül árnyalt a dinamikai skálájuk, amely még a meglehetősen száraz akusztikájú teremben is érvényesült. Faikas Ferenc népszerű Régi magyar táncait sok eredeti ötlettel adták elő, jóllehet számunkra sokszor önkényesnék tűnő tempóváltoztatásokkal, de hát ez a mű már valóban nemzetközivé vált. Az 1901-ben született Marcel Foot Kis ünnepi indulója frappáns fordulataival és tömörségével a mai belga zene „franciás" vonalát képviselte, míq a fiatal Wilfried Westerlink Tájképek c. kvintettje a legújabb alkotások közül való. Nem természetfestő zene, mint a cím után gondolnánk (melyik mai kompozíció szól arról, ami a címe . . .), hanem inkább a mai ember világnézését tükrözi. Azt a rohanást, amelyben pillanatok jutnak csak mindenre, hoqy gyorsan átadják helyüket újabbaknak. Durkó Zsolt Improvizációit nagvon meggyőzően, az angol Paul Patterson mosolyt fakasztó Komédiáját pedig jó humorérzékkel, de egy csöppet sem olcsó eszközökkel adták elő. A ráadások sem hiányoztak a vas- tapsért: Malcolm Arnold Matrózdalai és Jean Fran<;aix Fúvósötösének tétele. Bódás Péter szegedi zongora- művész és tanár volt a legutóbbi Sach-koncert szólistája. Nem véletlenül irtom le „titulusait", mert hangversenye valóban szerencsésen egyesítette mindkét tevékenységének erényeit. Zongorahangja puha, lírai és sohasem erőszakos, igen világosan értelmezte a sokszor bonyolult szövetű műveket. Eny- nyiben volt művész, tanárságai pedig az egész koncerten végigvonuló gondossága és pedantériája, amely bizonyos fokig aátolta is szélesebb dinamikák és merészebb tempók használatát. Az erős koncentráció bizonyos elfáradást is hozott a koncert végére, de ez érthető a trillákat is díszítő e-moll francia szvit, a közönség soraiban kedves egykori zongoraórák emlékeit idéző 78 kis prelúdium és a Wohltemperiertes Klavier II. kötetéből eljátszott Hat prelúdium és fúga előadása után, Bódás Péter sikere egyértelmű volt, amelyre két Kétszólamú invencióval, és stílusosan Bartók „Hommage á Bach” című Mikrokozmosz-darabjával válaszolt. Gyermán István, a hangverseny közreműködőjeként a g-moll szólószonátát játszotta meggyőző vitalitással és technikával. Nem „dolgozta” agyon hegedűjét, és ez az egyszerűbb felfogás hitelessé tette elképzeléseit. Szkladányi Péter
