Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)
1980-04-02 / 92. szám
e Dunántúlt napló 1980. április 2., szerda Jogi tanácsadó A szerkesztőség postájából E Takács I. termelőszövetkezeti tag természetbeni részesedését szállította, amikor közlekedési balesetet szenvedett. Kérdése: Balesete üzemi balesetnek minősül-e és kaphat-e baleseti járadékot? Igen! A 3/1975. (VI. 14.) SZOT Szabályzat 93. §-a értelmében üzemi balesetnek számít az a baleset is, amely a mezőgazdasági szövetkezet tagját a) a tagsági viszonyával ösz- szefüggő tevékenység (közgyűlésen való megjelenés, természetbeni részesedés hazaszállítása stb.) közben éri, b) a háztáji gazdaságban végzett állattartási vagy zöldségtermelési munka közben, illetőleg ezzel összefüggésben éri, ha e munkáért munkanapot kell jóváírni. Baleseti járadékra az 1975. évi II. törvény 81. §-a alapján az jogosult, akinek munkaképessége az üzemi baleset következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.’ A baleseti járadék iránti kérelmét felgyógyulása után a lakhely szerinti -Társadalombiztosítási Igazgatóságnál terjesz- sze elő. J. K. és A. N. munkahelyet kíván változtatni. Kérdésük: A felmondási idő alatt a munkáltató köteles-« felmenteni a dolgozót á munka végzése alól és erre az időre jár-e munkabér? Igen! A Munka Törvénykönyve 27. § (3) bekezdése szerint a munkáltató a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól felmentheti. A felmentés tartamára a dolgozót átlagkereset illett meg. Ha azonban a munkáltató mond fel, új munkahely keresése végett a dolgozó részére a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott szabad időt feltétlenül biztosítani KELL. A 48/1979. (XII. 1.) Mt. sz. rendelet 26. § (1) bekezdésében előírtak szerint a munka- viszonynak a munkáltató által történő felmondása esetére a kötelező felmentési idő tartamát tizenöt—harminc nap között a kollektív szerződés állapítja meg a felmondási idő mértékének figyelembevételével. A munka alól a dolgozót kívánságának megfelelő időpontban, összefüggően vagy részletekben kell felmenteni. A 26. § (2) bekezdése szerint nem illeti meg átlagkereset a dolgozót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Ha azonban a dolgozót a felmondási idő letelte előtt a munka végzése alól végleg felmentették, és a munkabér fizetését kizáró körülmény a dolgozónak a felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. Abban az esetben, ha a dolgozó a munkáltató felmondása esetén már a felmondási idő alatt, de a munkavégzés olóli felmentése előtt új munkahelyen kíván elhelyezkedni, a munkáltató köteles a munkaviszonynak a dolgozó által megjelölt időpontban történő megszüntetéséhez hozzájárulni. A megszüntetést követő időre a dolgozót munkabér nem illeti meg. (:Mt. V. 26. § (3):). I Cs. D. külterületi földet szeretne vásárolni. Kérdése: engedélyezhetik-e a terület megvételét? A 28/1979. (XII. 30.) MÉM sz. rendelet 1. §-a a 36/1977. (XI. 3.) MÉM sz. r. 8. §-át az alábbi rendelkezésekkel egészítette ki: (3) A járási földhivatal külterületi föld tulajdonjogának megszerzését mezőgazdasággal élethivatásszerűen nem foglalkozó magánszemély részére akkor is engedélyezheti, ha a megszerezni kívánt föld területe a 3000 m2-nél kisebb, és a) a föld fekvésénél fogva nagyüzemileg hosszabb távon (15—20 év) sem hasznosítható; vagy b) az eladó szociális és egyéb személyi körülményei (betegség, idős kor, alacsony jövedelem stb.) ezt indokolják. Parlagok Érdeklődéssel olvastam „A tavaszi határszemlék előtt” című közérdekű cikket Hiányolom a tudósításból, hogy nem tesz említést a magántulajdonban lévő, parlagon heverő parcellákról. Mint például a Magyarürö- gi úttól délnyugatra, északnyugatra, északkeletre lévőkről, melyek évek óta műveletlenül állnak és fertőzik a környékben lévő, szépen gondozott növényzetet. Jó lenne rendet tenni ezen a területen is. Ha egyszer már a tulajdonosnak nem kell, akkor olyan egyéneknek kellene kiadni, akik szívesen munkálják. Ha viszont nem kifizetődő művelés szempontjából, akkor használjuk legeltetésre, vagy ültessük be olyan fákkal, amelyek a talajnak megfelelőek. Jeli József Kandeláber a Tettyén, ajtó nélküli vezetékdobozzal. Nem balesetveszélyes? (Fotó; Szokolai) Miért nem lehet ezen változtatni? r «rálütttftt ££ A tbc nem magánügy, ponto. sabban Kinek az érdeke? című ciiklklhez 'hozzá kell szólnom, mert gondolom, egy kissé érthetőbbé tudom tenni a viszolygást, az „otthonmaradást”, a munkahelyi vagy egyéb kifogásokat ötven éves vagyok és nő. 25—30 évesen még én is gátlások nélkül vetkőztem vizsgálatokon. Ma már nem. Mert ott állunk 10—15-en körben vagy csoportban, mintegy félig lemeztelenítve. Kínos érzés, de Iá. tom, a többieknek is az. Egy idős néni szemlesütve vár a kivi. tágított szobában — majdhogy hasáig csüngő melleivel — a szűrővizsgálatra. Van egy ismerősöm, aki ruhában jól néz ki, mutatós, de ahányszor megláMároius 22-én este fél nyolc órakor mentőt kértem a súlyosan beteg édesapámhoz. Ök hó ramneg yed őrá s tü reimet kértek. Jó órai várakozás után sem érkeztek meg. Én tovább várni nem tudtam egy rendkívüli éjszakai műszak miatt. Utam közben jelzésemre Lvov-Kertváros- ban a gépkocsizó rendőrjárőr megállt, kérésemre érintkezésbe lépett a mentőállomással, ahonnan közölték a mentőautó elindulását A járőrökkel való beszélgetésből megtudták, hogy külterületre várjuk a mentőt, s bizonytalan, hogy egyből odatalálnak. Ezek után a járőrkocsi tóm, megjelenik előttem „úgy”, ahogyan ott láttam. Egy másik ismerősöm mondta — Ids faluban lakik —■, hogy minden évben, amikor tudomására jut hogy szűrés lesz, kezdi szedni a nyugtátokat mert oda kell hogy álljon azok közé, akik nála jóval fiatalabbak, gyerekei lehetnének. Kérte az orvost, hogy rendez, zék valahogy másképpen a dől. gokat, esetleg még egy helyiség beiktatásával... az csak mosolygott és azt mondta, ne csináljon ebből ekkora problémát. Az orvosnak ez természetes, de nekünk nem. Mégis, nem lehetne ezen változtatni? Kiss Ferencné Tatabánya ment a helyszínre, s mikor megbizonyosodtak, hogy a mentő még nem járt ott, vállalták, hogy egy megadott pontnál megvárják a mentőt. Édesapá- mék házától látták, hogy a várt jármű valóban nem abban az irányban haladt, amerre kellett volna. Gyorsan utánuk mentek, majd a helyszínre vezették őket. . Ezúton mondok köszönetét az egész család nevében a 21-es járőrszolgálat két alkalmazottjának. akik emberségből kitűnőre vizsgáztak. Varga Géza Éva u. 13. „Eltűnt” műemlék Az Irányi Dániel tér 11—13. számú épületek köztudottan a budai városrész rekonstrukciójával kapcsolatban jóváhagyott részletes rendezési tervben szanálásra voltak előirányozva. A kisajátítási és bontási, építési munkák lebonyoJitósát a Pécs- baranyai Beruházási Vállalat a jóváhagyott ütemterv és városrendezési terv szerint végezteti az érvényben lévő jogszabályok alapján. A fenti épületnél az Országos Műemléki Felügyelőség műemlékfelügyeleti osztálya 1979. május 2-án kelt 5964/1979. szóm alatt hozzájárulását becsatolta. Ezután került sor osztályom részéről a július 23-án kelt határozatban a bontási enqedély kiadására. Tehát megállapítható, hogy mulasztás a műszaki osztály részéről nem történt. Németh Péter osztályvezető --------* -------------------„ Apróságok a csirkeaprólékról” Kitűnőre vizsgáztak A fákat, dísznövényeket virágzás ideje alatt a méhekre veszélyes növényvédőszerrel permetezni tilos! Mivel a virágzás alatti többszöri permetezés csökkenti a gyümölcskötődés mértékét, a védekezést csak csapadékos, hűvös időjárás esetén ajánlatos elvégezni, amikor a virágzás elhúzódik. A beporzó rovarokra ártalmatlan növényvédőszereket is csak közvetlen virágzás előtt és sziromhullás után ajánlatos alkalmazni. Az almafákat pirosbimbós állapotban lisztharmat, alma- varasodás ellen rézoxidklorid és Pol-Sulkol, atkák és sodrómolyok ellen Unifosz 50 EC vagy Bi 58 szerrel permetezzük. Felhívjuk a felhasználók figyelmét, hogy a keverhetősé- get figyelembe véve egyszerre biztonságosan csak kétféle széf juttatható ki. A három vagy annál több szer összekeverése, egyszerre való kijuttatása perzselést okozhat! A körtefákat zöldbimbós állapotban, április első napjaiban varasodás, valamint po- loskaszagú darazsak ellen Or- thocid és Bi 58 vagy Unifosz és Dithane M 45 oldatával permetezzük. Az őszibarackot sziromhullás után hűvös, csapadékos időjárás esetén levélfodrosodás ellen Orthocid 0,2%-os oldatával ajánlatos permetezni. A szilvafákat közvetlen virágzás előtt, fehérbimbós állapotban Zineb 0,3%-os és Bi 58 0,1 %-os oldatával védjük. A szamócát virágzás kezdetén szürke rothadás és levélbetegségek megelőzése miatt Chinoin Fundazol 50 WP vagy Topsin-metil 70 WP szerrel permetezzük. A fák alatt és közvetlen mellettük termesztett zöldségféléknél elkerülhetetlen a védekezéseknél a vegyszer légáramlattal való elsodródása. A permedével szennyezett zöldségféléknél a növényvédőszer csomagolóanyagán feltüntetett élelmezésegészségügyi várakozási idők betartása kötelező. Dr. Frank József A cikk írója megállapítja, hogy nem elég a baromfiapró- lék, és az igényeknek a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat csak a felét elégíti ki. Előzőleg azonban utal arra, hogy a tulajdonképpeni igényt nem lehet feJ mérni. A fenti megállapításokból úgy érzem, mintha a vállalatunkat úgy marasztalná el a cikk, mintha semmit sem tett volna a csirkeaprálék mennyiségének növelése érdekében. Tudom, hogy nem minden olvasó szereti a számokat, de van olyan is, aki szívesen olvassa. Baranya megyében a vizsgált időszakban, tehát januártól március 15-ig sohasem került ki az üzletekbe annyi aprólék, mint 1980-ban. Például március első hetében 1979-ben 3210 kiló, míg 1980-ban 7200 kiló baromfiaprólék került a boltokba. A második darabolópálya beindulásával az aprólékgyártás további emelkedése várható, azonban az aprólékgyártásnak is megvannak a felső határai. Deme János, a B. m.-i Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat főosztályvezetője A munkaügyi szabályok módosításáról (II.) Arra lehetőség volt eddig is, hogy a dolgozó átmenetileg máshol, más munkáltatónál, más munkakörben is foglalkoztatható legyen a munkáltató egyoldalú intézkedése alapján. Most ez annyiban módosul, hogy meghatározásra került az időtartam. Az új szabály szerint az ilyen munkavégzés időtartama egy naptári évben 3 hónap lehet, kivéve, ha rendkívüli körülmények hosszabb időt indokolnak, vagy ilyet a kollektiv szerződés előír. A dolgozót azonban a munkavégzés valószínű tartamáról tájékoztatni keíl. Változatlanul érvényesek azonban a korlátozó rendelkezések, amely szerint a kirendelés aránytalan sérelemmel nem járhat a dolgozóra. Például egy többgyermekes budapesti lakos nem rendelhető ki olyan távoli vidékre, amelynek következtében nem tudna eleget tenni szülői kötelezettségének, vagy korára, egészségi állapotára nézve volna káros. VóltozatlaYi, hogy a kirendelés egyoldalú munkáltatói rendelkezés és nem minősül munkaszerződés módosításnak. A kirendelés további új, részletesebb szabályai rendezik a munkáltatói jogok gyakorlását arra az esetre is, ha a dolgozó átmenetileg más munkáltatónál végez munkát. Eddig gondot jelentett a más vállalat részére való átadásnál, hogy általában csak a munka irányításával kapcsolatos jogok illették meg a foglalkoztató vállalatot, ha a munkáltatók egyéb jogok átadásában nem állapodtak meg. Az új rendelkezés szerint a jogszabály alapján — a munkaviszony megszüntetésének lehetőségét kivéve — minden munkáltatói jog és kötelezettség a foglalkoztató vállalathoz került ót, ha másban nem állapodnak meg. Természetesen a bér is a foglalkoztató munkáltató béralapját terheli, ami korábban az eredeti munkáltatót terhelte. Ugyancsak a foglalkoztató vállalatot terhelik a dolgozóval szembeni egyéb kötelezettségek is, pl. az üzemi balesetért való felelősség. A tervszerű munkaerő-átcsoportosítás zavartalanságát biztosítja az az új szabály, amely az így érintett dolgozók jogait védi. Ugyanis szervezett munkaerő-átcsoportosítás esetén a munkáltató köteles a dolgozót a felajánlott, és a dolgozó által elfogadott új munkahelyre az erről szóló rendelkezések megtartásával áthelyezni. Ha nem tud felajánlani más munkahelyet a munkáltató, akkor arra a munkahelyre köteles áthelyezni a dolgozót, ahová őt kikérik. Ha a dolgozó nem fogadja el a felajánlott munkahelyet, a munkaviszony megszüntetésének általános szabályai kerülnek alkalmazásra, tehát a vállalat felmondással vagy közös megegyezéssel szüntetheti meg a dolgozó munkaviszonyát. (m) Leveleink nyomában Pénzt, bosszúságot, fáradságot takaríthatnak meg! Szerkesztőségünktől sokan kérdezik, miért és hová vitték el az utcában, téren hagyott roncs vagy rendszámtábla nélküli gépkocsijukat és kifogásolják ezt az eljárást. A pécsi hatósági jármű- megőrző telepet 1979. szeptember 1-től üzemeltető Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalattól kértünk felvilágosítást. íme: A Pécs megyei város Tanácsa 1977. 2. sz. tanácsi rendeletével, mely a közterületeken engedély nélkül parkoló gépkocsik rendjét szabályozza, a vállalatot bízta meg az ezzel kapcsolatos feladatok gyakorlásával. Tehát létrehoztak egy olyan szervezetet, mely hatósági intézkedésre eltávolítja a közterületről a tilosban álló, a forgalmat akadályozó és egyéb közforgalmat sértő módon parkoló gépjárműveket. Tiltott helyen történő parkolás esetén az elszállíttatásra a rendőri szervek intézkedésére kerülhet csak sor, ilyen esetben a járdán, a tilosban és minden közforgalmat akadályozó helyen a parkoló gépjárművet a nap bármely szakában elszállítanak a vállalat AVIA autómentőjével a telepre. Az elszállítás a tulajdonos veszélyére és költségére történik. Bejelentéseket a rendőrhatóságnál lehet tenni. A hatósági jelzéssel nem rendelkező üzemképtelen roncs gépkocsikat előszeretettel hagyják feledékeny tulajdonosaik a közterületeken, ezek rontják a városképet, akadályozzák a forgalmat és nehezítik a köztisztaságiak munkáját. A roncstól megszabadulni vágyók talán nem is tudják(?), hogy áz üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező gépjárművek csak közterületfoglalási engedéllyel tárolhatók az utcákon, tereken, tehát a közterületen. A tanács ilyen engedélyt csak mellékútvonalra és legfeljebb 30 napra ad. (Az engedélyt vagy annak keltét és számát érdemes jól látható helyen elhelyezni a kocsiban.) A hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező üzemképtelen gépjárművet a vállalat a tulajdonos költségére elszállítja. Ilyet bejelenteni a tanácsi szerveknél, vogy a telepen lehet (Pécs, Fürst Sándor u. 71. Telefon: 13-112). Ugyancsak a hatósági járműmegőrző telepen lehet bejelenteni a hosszabb ideig használaton kívül helyezett járműveket, lakókocsikat, utánfutókat, ahol nemcsak tárolják, de őrzik is ezeket. Milyen költséget kell viselnie a tilosban parkoló, a roncsot közterületen hagyó és a gépjárművét megőrzésre a telepre bevivő tulajdonosnak? A szállítást mindenképpen. A megbízásra történő tárolás és a lakókocsi, utánfutó őrzésének hovi díja 150 forint. A beszállított karambolos kocsi tárolása egy hónapig díjtalan, utána napi 37 forintba kerül. A kényszerbeszállítás után a gépkocsi napi tárolási tarifája ugyancsak 37 forint. A hatósági engedéllyel nem rendelkező és a 30 nap elteltével ki nem váltott üzemképtelen járműveket a vállalat az elszállítás napjától számított egy év elteltével értékesítheti, vagy megsemmisítheti. A telepen roncs Warszawák, Volkswagenek és totálkáros Trabantok várják, hogy felettük végleg kimondják az utolsó szót. A karambolos, ronccsá vált gépkocsikat a tulajdonos kérésére és költségére az ország bármely részére elszállítja a vállalat. Ezúton is kérjük autótulajdonosainkat, hogy ne parkoljanak tilosban, ne hagyják közterületen a roncs, rendszámtábla nélküli autóikat. (Pénzt, bosszúságot, fáradságot takaríthatnak meg maguknak!), meri ezzel is óvják a városképet, nem zavarják a forgalmat és az utcák tisztítását sem akadályozzák. M. L.
