Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-16 / 104. szám

1980. április 16., szerda Dunánt úli napló 3 Társadalmi munka mérleg — 1979 Negyven­négymjjjjő lorint Pécsért Az összefogás eredményei a város- fejlesztésben 1979-ben minden egyes pécsi lakosra 261 forint társadalmi munka érték jutott, a nagyváro­sok közül csak Szeged tett túl ezen csekély mértékben. A 261 forint jelentőségét akkor mér­hetjük fel igazán, ha tudjuk, hogy az előző esztendőben „csak” 210 forint volt az egy főre jutó átlag. A 261 forint eredete Az elmúlt évi társadalmi mun­kák összesítésekor 1 680 787 órát számoltak el, ennek érté­ke 43 938 473 forintot tett ki, s ez 23 százalékkal több volt, mint az 1978. évi teljesítés. Mi­ből állt össze a 44 millió forint? Száznál több vállalat 16,7 mil­lió forint értékű nem számlázott muníkát végzett a város érdeké­ben. A társadalmi segéd- és szakmunkák, valamint gépi fu­varok értéke 12,3 millió forintot tett ki. A szellemi munkák ér­tékét 11,1 millió forint összeg­gel számolták el. Az önkéntes pénzbeni hozzájárulások 3,8 millió forintra rúgtak. És mire ment a 44 millió forint? Az ösz- szesítésben első helyen az ok­tatási, kulturális és sportléte­sítmények fejlesztése, fenntartá­sa szerepel 31,4 millió forint­tal, a kommunális ellátás fej­lesztésére és fenntartására 4,3, az egészségügyi és szociális lé­tesítmények fejlesztésére és fenntartására pedig 2,4 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A környezetvédelmet jaruiasnaK szolgáló társadalmi munkák ér­téke 3,5 millió forint volt, a ter­melést segítő akciók 2,4 millió forintot hoztak. További 5,2 mil­lió forint volt az ún. tiszta tár­sadalmi munkán kívüli társadal­mi segítés, illetve vállalati be­fizetések összege. Iskolákban, óvodákban... A 49 millió forint sokat eny­hített a város gondjain, legtöb­bet azonban — az összeg nagy­sága is ezt sugallja — a műve­lődési, egészségügyi intézmé­nyek számára jelentett a tár­sadalmi munka. Itt 10 száza­lékos többlet-fejlesztést, a mű­ködési feltételek javítását tette lehetővé a társadalom segítő­kész munkája — elsősorban a patronáló mozgalom révén. Szo­cialista brigádok és iskolák, óvodák sok éves kapcsolatáról van szó, ami nagyon gyakran olyan, váratlanul jelentkező munkák elvégzésében realizáló­dik, amire egyébként - ismerve a kapacitásgondokat — hetekig- hónapokig sem, találnának vál­lalkozót az intézmények. A pat­ronáló mozgalom jegyében két fontos akció született. A Hőerő­mű kezdeményezte az iskolák tanteremvilágításának korszerű­sítését, s példájuk nyomán a Baromfifeldolgozó Vállalat Blá- thy Ottó brigádja a Felsővám- ház utcai, a DÉDÁSZ ipari ta­nulói az Egyetem utcai, a re­ménypusztai Új Élet Tsz villa- mosüzemii brigádja pedig a Lvov-Kertváros egyik óvodája, amelynek létesítésében jelentős szerepe volt a társadalmi hozzá­Változatok egy automatára A történet változatos: Mégy a pécsi vasútállo­más automatájához kakaót inni, s mellbevág egy cédu­la: „Nem működik!" Például egyik szombaton, jó forgal­mas időben. Nyelsz egyet és elmégy valahová, ahol már csak sört lehet kapni, avagy konyakot! Más: mégy ugyanoda, cé­dula nincs, hűdejó! Bedobod a kettest és jön a szép me­leg barna lé, pohár nélkül, magányosan, ingerlőén cso­rog a semmibe. Mesélik az állomás pénztárosnői: ők már saját kis bögrével men­nek ki, ha nincs műanyag pohár, hát ne vesszen kárba a kettes. Mégmásabb: nincs cédula, nincs hely! Mármint a lyuk­ban. Istennek se megy be a kétforintos. Újabb másfélék: bedobod a kettest, elnyeli, de se ka­kaó, se üres pohár, se kö­szönöm! Avagy: minden rendben, jön a kakaó, ámde kéne egy kétforintos. Mégy a jegypénztárba:- Uram! Nekünk annyi van csak, hogy a jegyváltás­kor visszaadjunk, meg az au­tomata csomagmegőrzőhöz váltsunk! — ez a kényszerű válasz. Kiderül: az ugyancsak utasellátó vállalati üzletben, az étel-ital automatától há­rom méterre nyílott szép bisztróban sincs kétforintos váltópénz. Az is kiderül, hogy a szomszédos postahivatal­ban, néha rolniban, szóval összehengerítve adják fel az Utasellátó kétforintosait, ahelyett, hogy ellátnák vál­tópénzzel a saját szomszé­dos üzletüket, meg a jegy­pénztárat. Csak az nem de­rül ki így az automata előtt, hogy milyen szabályok ren­dezik a lenyelt kétforintosok sorsát. Amikor a kettes be­megy, de a kakaó vagy töb­bi nem jön! Mert az ugyebár világos, hogy árut nem kap­tunk a pénzünkért, az meg­maradt, tehát a pénz ... Földessy Dénes kertvárosi 1. sz. iskolában épí­tette ót a tantermi világítást. A Vízmű Steinmetz Miklós szocia­lista brigádja kezdeményezte a gyermekorvosi rendelők várószo­báinak „félelemmentes" gyer- mekváróvá alakítását. A kezde­ményezéshez 60 brigád csatla­kozott, s tavaly megtörtént a 18. gyermekváró átalakítása is. Lvov-Kertvárosban tavaly készült el az Enyezd utcai 150 szemé­lyes óvoda az „Építsünk óvo­dát!” akció jegyében, amelyre az elmúlt esztendőben 12 750 000 forintot számoltak el társadalmi munkában és pénz- befizetésben. Szerte a városban A tavalyi társadalmi munká­kat motiválta, hogy 1979 nem­zetközi gyermekév volt. Ennek jegyében nemcsak munkahelyi, de lakóhelyi kollektívák is több segítséget nyújtottak a gyermek- intézményeknek. A Zsolnay gyár Rákóczii brigádja speciális gyó­gyító berendezést, a Mecseki Szénbányák és a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat több brigádja pedig műszaki berendezéseket készített a POTE gyermekklini­kájának. A Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola hallgatói 500 ezer forint értékben készítettek építési terveket. A Húsipari Vál­lalat ifjúsági brigádjai terven felüli húsfeldolgozásért, a Me­cseki Erdőgazdaság dolgozói pedig 60 ezer tölgycsemete kiültetéséért kapott bérüket fi­zették be a gyermekévi számlá­ra. A város fejlesztési alapjából ún. pályázati támogatást ítél oda társadalmi munkaakciókra a tanács városfejlesztési és kommunális-ellátási bizottsága. Ez 1978—79-ben összevontan 1,7 millió forintot tett ki, s belőle 2,6 millió forint érték jött létre a társadalom közreműködésé­vel. Megépült 571 méter út, 420 méter járda, 380 méter szenny­vízcsatorna, 4 játszótér. Kezdeményezte a tanács, hogy az iskolák tanulói — taná­raik irányításával - vállalják el a környezetükben levő parkok, virágágyak gondozását, védel­mét. 18 általános iskola jelent­kezett a felhívásra, de mind­össze 6 iskola vette komolyan a vállalását. Nagy kár! Hiszen a mai diákok lesznek a város holnapi gazdái, a városért való tett re kész ség re pedig — a hol­nap érdekében — ma kell rá­nevelni. Elismerés Megírtuk, hogy a legutóbbi városi tanácsülés határozott orról, hogy az 1979-ben végzett társadalmi munkáért 625 szo­cialista brigád és más munka­helyi kollektíva kapjon arany, ezüst és bronz diplomát, s 446 egyéni társadalmi munkás kapjon arany-, ezüst- és bronz­plakettet az Egy napot Pécsért mozgalom keretében. Az elis­meréseket a közelmúltban megtartott bensőséges hangu­latú ünnepségeken adták át. A diplomákat és a plaketteket a sok ezer társadalmi munkás közül megkapják mindazok, akik bizonyos óraszámot telje­sítettek; ezt ai tanács néhány évvel ezelőtt meghatározta. Az elismerésnek ez a módja a tisz­telet és a megbecsülés kifeje­zője azok iránt, akik egy-egy évben a legtöbbet tették váro­sukért. De hadd éljünk egy ja­vaslattal: vajon nem lehetne-e a kevesebb órát teljesítettek társadalmi munkáját egy ta­nácselnöki köszönőlevéllel nyugtázni? H. I. Afrika-díj a METRIMPEX-nek Az Afrikai-díj odaítélésé­vel nemzetközi elismerés­ben részesült a METRIM- PEX. Egy spanyol 'kiadóvál­lalat alapította o trófeát a nemzetközi együttműködés­ben, a kereskedelem fej­lesztésében elért eredmé­nyek elismerésére. A MET- RIMPEX különösen az ok­tatási berendezések és komplett rendszerek egyre bővülő és jó minőségű exportjával érdemelte ki a díjat. Ebből az alkalomból a vállalat vezetői kedden sajtótájékoztatót tartottak, amelyen elmondták: több mint egy évtizede szállíta­nak külföldre oktatóberen­dezéseket, ez idő alatt 63 millió dollár értékű rende­lést már teljesítettek, to­vábbi 30 millióért jelenleg is szállítanak és számos újalbb szerződést készítettek elő hasonló értékben. Legna­gyobb piacuk Afrika és Dél-Amerika. Bazaltlapokkal burkolják Pécs első sétálóutcája lesz a Sallai utca Nem építenek járdát N keleti szakaszon 1981 második felében kezdik a munkát lármiiveknek korlátozott célforgalom Oly sokszor volt már szó a Sallai utcáról, beszéljünk hót róla még egyszer (de az is le­het, hogy nem utoljára). A járókelők napok óta külö­nös jelenség tanúi: faltól falig feltörik a burkolatot, az aljza­tot, hogy szemlátomást teljesen új utat építsenek. Szükséges munka ez, hiszen az elmúlt évek során agyon-vissza vag­dalt, toldozott-foltozott járda és úttest alkalmatlan arra, hogy itt jöjjön létre Pécs első sétálóutcája, mint e tervet ko­rábban már ismertettük. Teljes közműfelújítás A Sallai utca évek óta a tel­jes közműrekonstrukció színte­re, A vízzel, szennyvízzel kezd­ték, a gázzal folytatták, majd most három szakaszban a csa­padékcsatorna építésével — il­letve a közvilágítási kábelek le­fektetésével — fejeződik be a nagyszabású munka. A Várady Antal utcától a 22-es számig terjedő első szakaszon a közel­múltban fejezték be a csapa­dékcsatorna építését, melynek során megteremtették vala­mennyi lakóház számára a be­kötési lehetőséget, így most majd a Sallai utcában sem csordogál-ömlik eső idején a víz. Ezen a szakaszon folyik most a régi burkolat maradvá­nyainak eltávolítása, s készül az új aljzat, amelyen már lát­ható, hogy járda nélküli egy­séges burkolatot kap a Sallai utca. Április 25-ig elkészül a betonmunka a DÉLVIÉP kivite­lezésében, utána kezd a DÉ­DÁSZ a közvilágítási kábelek lefektetéséhez. Május 25-én zárják le a Sallai utcát a Jókai tér és a 22-es számú ház kö­zött, akkor kezdődik a csapa­dékcsatorna építése. Ez a sza­kasz szeptember 30-ig készül el teljesen, s utána majd egy­éves szünet következik. A Szé­chenyi térig terjedő szakaszon — ahol még a vízvezetéket is fel kell újítani — feltehetően 1981 második felében kezdhe­tik a munkát, amikor az Ele- fántos ház felújítása már olyan szakaszba jut, hogy elbonthat­ják az utcát elzáró támasztó dúcokat. Milyen lesz a Sallai utca? Mint említettük: sétálóutca lesz, amelynek az a sajátos­sága, hogy a gyalogosokat szolgálja teljes egészében. A járművek számára csak bizo­nyos korlátozott — parkolás nélküli — célforgalmat engedé­lyeznek, s ennek megfelelően alakítják ki az utca burkolatát és bútorzatát. Mindenekelőtt a mostani szintnél kissé mélyebbre veszik az utca burkolatát, minthogy több háznál a padlószint a járda, illetve az úttest szintje alatt volt, a műszaki előírások pedig ezt nem engedik meg. Minthogy ez a magasság lesi az irányadó, világos, hogy a magasabb küszöbszintű épüle­tekhez viszont fellépőket kell csinálni. A burkolat közép felé lejt majd, az út középvonalá­ban helyezik el a lefolyókat olyan ívben, hogy azok kelle­mes látványként hangsúlyoz­zák majd az utca kanyarula­tait. Kandeláberek, virágtartók Burkolatnak a bakonybéti uzsai kőbányából származó ba- zaltlapokat használnak fel, ez­zel az utca 150—200 év előtti előéletét idézik fel. A bazalt­burkolat feltehetően csak a jövő év elején kerül majd a helyére, minthogy a munkára vállalkozó Szentlőrinci Költség- vetési özem ezt már nem tudtó idei programjába felvenni. Az ötméteres kandeláberek — mindegyiken két-két üvegbura lesz — az utca északi oldalára kerülnek, s ezek végre „kiszo­rítják” a Sallai utcából a há­zak falán csúfoskodó ostornyét- csökevényeket. Az utcát virág­tartó edények díszítik majd és természetesen padokat is he­lyeznek majd el. A teljes be­rendezést illetően még csak el­képzelések vannak. H. L Fokozatosan elkészül a Sallai utca nyugati szakasza

Next

/
Oldalképek
Tartalom