Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)
1980-04-15 / 103. szám
e Dunántúli napló 1980. április 15., kedd Ismerjük mega jogszabályokat! Visszterhes ingatlan- szerzések illetéke Az elmúlt években ! bbször módosították az illetékjogszabályt és e változások érintik az állampolgárok tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló ingatlanok forgalmát is. Olyan új, a korábbinál kedvezőbb szabályokat vezettek be, melyek mintegy ösztönzik a lakástulajdonok egymás közti cseréjét. Tekintettel arra, hogy e kérdés sok állampolgárt érint, röviden áttekintjük az ingatlanok — különösen a lakások — ellenérték fejében történő megszerzésére vonatkozó illetékszabályokat. AZ UTAKON Az energiatakarékosság Kicsi, de kényelmes A 11 1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet szabályozása szerint ingatlannak visszteher mellett, valamint öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső más módon vagy ügylettel történő átszállása, illetve megszerzése visszterhes ingatlanvagyon-átru. házási illeték (továbbiakban: vagyonátruházási illeték) alá esik, tekintet nélkül arra, hogy az átszállást vagy átruházást az ingatlanyilvántartásba bejegyezték-e. A vagyonátruházási illeték leggyakoribb tárgya az adásvé. teli és csere-szerződéssel történő ingatlanszerzés, de idetartozik még az egyéb jogcímen (ár. verési vétel ingatlanszerzés bírói ítélettel, tulajdonközösség megszüntetése, visszavásárlási jog gyakorlása, elbirtoklás, tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződés) való ingatlan- szerzés is. Tehát a fenti esetekben az ingatlan tulajdonjogát megszer. zőknek vagyonátruházási illeté. két kell fizetni. A felsorolt jogügyletekben részt vevőket leginkább az érdekli, hogy milyen összeg utón kell illetéket fizetni, azaz mi a vagyonátruházási illeték alapja. valamint hány százalékos az illeték kulcsa. A vagyonátruházási illeték alapja az ellenérték (általában készpénzvételár) és az ingatlan forgalmi értéke, mégpedig a jogügylet illetékkiszabásra történő bejelentése időpontjában fennálló értéke közül a nagyobb. Ellenértéknek kell tekinteni o vételárat, továbbá ezen felül minden ellenszolgáltatást, melyet a szerző fél az átruházónak az-ingatlan megszerzése fejében teljesit. Ha az átruházott ingatlant adósság terheli, s ezt a szerző fél magára vállalja, az adósságot is a vételárhoz kell számitani. E szabály alól kivétel a vevő által magára vállalt takarékpénztári (takarékszövetkezeti) és vállalati építési kölcsön, illetve vételárhátralék, valamint a külön jogszabály szerint az átvállaló részére nyújtható szociálpolitikai kedvezmény, melyek összegét az illetékalapból le kell vonni, azaz nem kell utána illetéket fizetni. E szabály áll az adásvételi, tartási, életjáradéki és öröklési szerződések esetében is. A gyakorlatban előfordulnak olyan esetek is. amikor a vevő magánszemélytől olyan lakásingatlant szerez meg, melyen az Ingatlankezelő Vállalatot megillető vételárhátralék áll fenn. Ebben ' az esetben az átvállalt ún. PIK-tartozás nem vonható le az illeték alapjából, hiszen az illetékrendelet csak az átvállalt OTP, illetve vállalati építési kölcsönt, illetve az ebből eredő vételárhátralékot engedi levonni. Az átvállalt PIK-tartozás akkor levonható, ha a vételárhátralék korábbi vállalati építési kölcsönből ered. Az általános szabálytól eltér az illetékalapra vonatkozó rendelkezés az ingatlanok tulajdonának cseréje esetében. Ilyenkor az elcserélt ingatlanok közül a nagyobb értékű után kell illetéket fizetni. (pl.: ha 50 000,— Ft értékű szőlöingat- lant cserélnek 200 000,— Ft értékű házra, akkor a ház értéke után kell illetéket fizetni). A szabályozás tovább finomodik lakások tulajdonjogának egymásközti cseréje esetén. Ekkor az illeték alapja az elcserélt lakások terhekkel (átvállalt OTP-tartozás. vállalati kölcsön, szoc. pol. kedvezmény) nem csökkentett forgalmi értékének különbözete. A jogalkotó célja e rendelkezéssel az volt, hogy elősegítse az állampolgárok jogos lakásigényének ilyen módon való ki. elégítését. Szintén e célt szolgálja az illetékrendelet azon szakasza is, miszerint a tanácsi értékesitésű (szövetkezeti) lakások közti csere illetékmentes, csak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzési illetéket kell megfizetni; viszont szövetkezeti lakásnak más lakással (családihoz, OTP-öröklakás. társasházi lakás) való cseréje után kell vagyonátruházási illetéket fizetni. Az eddig vázolt nem illeték- mentes ingatlanszerzéseknél az illetékalap után 77 százalékos kulccsal kell az illetéket megállapítani. Odülőnek vaqy üdülőteleknek minősülő ingatlan megszerzése esetén az illetékkulcs 20 százalék; viszont üdülő (üdülőtelek) és lakás tulajdonának egymás közti cseréje, valamint üdülőteleknek üdülőszövetkezeti tagok által közösen történő megszerzése esetén 17 százalék illetéket kell fizetni. A lakások forgalmazhatóságát seqíti elő a 18/1978. (Vili. 23.) PM sz. rendelet, miszerint lakásnak a 18/1978. (Vili. 23.) PM sz. rendelet alapján történő újraértékesítése esetén a vagyonátruházási illetéket 7 százalékos kulccsal kell kiszabni a terhekkel nem csökkentett (csak a szoc. pol. kedvezmény vonható le) a forgalmi érték után. sőt a megállapított illetéket 12 havi egyenlő részletben, adópótlékmentesen fizethetik meq. Ez azt jelenti, hogy egy 400 000,— Ft értékű lakás után nem 68 000,— Ft; hanem csak 28 000,— Ft vagyonátruházási illetéket kell fizetni a vevőnek. 1980. január 1-től újabb kedvezményt vezetett be az 53/1979. (XM. 15.) PM sz. rendelet, mely arról rendelkezik, hogy lakástulajdonnak vagy ilyen tulajdoni hányadnak tanácsi bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történő átruházása (közismertebben lakóstulaidon és tanácsi bérlakás „cseréje”) esetén a vagyonátruházási illetéket 7 százalékos kulccsal kell megfizetni az átvállalt OTP-tar. tozással, illetve vállalati építési kölcsönnel, vagy szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett forgalmi érték utón. A saját erőből történő lakásépítés sokoldalú állami támogatásának egyik eleme az a jogi rendelkezés, mely szerint mentes a vagyonátruházási illeték alól a lakóházépítéshez szükséges telektulajdon szerzése. ha az építkezést a telek átruházásról készült szerződés illetékkiszabásra való bemutatásától számított 3 éven belül befejezik. Az építkezés befejezését a vevők a 3 év elteltét követő 15 napon belül az illetékhivatalnál kötelesek használatbavételi engedéllyel igazolni. E feltételes mentesség csak 1980. január 1. napját követően illetékkiszabás végett benyújtott szerződésekre vonatkozik, a korábban bemutatott szerződések után meg kell fizetni az illetéket. Közérdeklődésre számíthat a kisajátítási kártalanítási összegből való ingatlanszerzés illeték- szabálya is. Eszerint nem kell vagyonátruházási és bejegyzési illetéket fizetni a kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanokért kapott csereingatlan szerzése után, valamint an. nak a kisajátítást szenvedőnek sem, aki a kártalanítási összegből ráeső rész erejéig (pl.: 100 000,— Ft kártalanítási ösz- szegből 100 000,— Ft értékű) ingatlant vásárolt. Ha a csere- ingatlan a kisajátitottnól értékesebb, vagy ha a vételár a kártalanítási összeget, illetve ennek a vevőre eső arányos részét meghaladja, a többletre ki kell szabni az illetéket. Lényeges az, hogy a kisajátított tulajdonos csak tulajdonjogot, a haszonélvezőként kártalanított csak haszonélvezeti jogot szerezhet illetékmentesen. Dr. Böröcz László Pécs m. városi Illetékhivatal osztályvezetője A műszaki vizsga (II.) Milyen követelményeknek kell megfelelni? Az elmúlt alkalommal — a KPM rendeleté alapján — ismertettük a fékekre vonatkozó előírásokat Most a kormány, a futómű, az alváz és o kocsiszekrény követelményeivel folytatjuk. A kormánygépet o kocsi fölemelt állapotában ellenőrzik. A kormánynak simán, akadály nélkül kell elfordulnia. A kormányzás erőszükséglete nem holadhatjo meg a 10 N-t (1 kp), és ez szélső helyzetekben sem növekedhet. A holtjáték maximálisan 20 fok lehet, amely általában 6—7 cm-es elmozdulásnak felel meg — a kormánykerék átmérőjén mérve. Minden csavarnál, amely eredetileg biztosítva volt, a biztosítósnak meg kell lenniök. Ez vonatkozik a kerékfelfüggesztés elemeire is. A kerékcsapágyaknak bizonyos játékkal kell illeszkedniök. Ennek túlzott mértéke azonban veszélyezteti a kocsi menetbiztonságát, tehát nem engedhető meg. Az alváz és a rugók közötti kapcsolat meg kell feleljen a gyári állapotnak. A laprugóknál nem lehet törött lap, és ernyedt rugó miatt a kocsi nem lóghat féloldalasán. A futóművet egyébként HPA futóműellenőrző műszerrel mérik, amely minden olyan hibát (kerékbeállítás, kopások stb.) jelez, amely a megengedhető mértéket meghaladja. Az alvázzal, illetve az önhordó kocsiszekrény elemeivel szemben követelmény, hogy azok nem lehetnek átrozsdó- sodva, kilyukadva. Vonatkozik ez a korosszéria más részeire is, például o küszöblemezre. Az opróbb korróziós nyomok, festékhiány, javítási nyomok, azonban nem kizáró okok. Gondosan ellenőrzik a szélvédőt, amelyen a vezető látóterében — általában az ablaktörlő hatásterületén — nem lehet sérülés. Az üveg utáncsi- szolása (a sérülések eltüntetése miatt) nem engedhető meg. A csiszolt felületen az üveg ugyanis elvékonyodik, és ez torzítást okoz. Az emiatt bekövetkezett hibás távolságbecslés már okozott balesetet! A hátsó ablakon semmi olyan tárgy, felirat nem helyezhető el, amely a kilátást gátolja, vagy másokat megzavarhat. Ez alól kivétel a H betű, amely a bal alsó sarokba ragasztható. A jelzés nem készülhet fényvisszaverő anyagból! Ugyancsak a bal alsó sarokban kaphat helyet a „Tanítsa meg családját biztonságosan közlekedni” felirat. Az „Aranykerék” jelzés viszont csak a szélvédő bal alsó sarkában helyezhető el. Külső vagy belső redőny fölszerelhető ugyan a hátsó üvegre, de ekkor föl kell szerelni egy jobb oldali külső tükröt is. B. L. Amint arról már beszámoltunk, az európai autógyárak nagyjai — a Fiat, a Renault, a VW és BMC — új kiskocsi programot dolgoztak ki az olajárak emelkedésének ellen- súlyozására. Kereskedelmi forgalomba elsőként a Fiat Panda modellje került. A kocsi mérsékelt külső méretei (3380x1460x1445 mm) ellenére öt személyt szállíthat kényelmes körülmények között. A Pandát két változatban gyártják, 30-as, illetve 45-ös típusjelzéssel. A Panda 30 jellemző adatai: 0,652 l-es, 22 kW teljesítményű, kéthengeres, léghűtéses motor. A maximális forgatónyomaték 41 Nm, 3000-es fordulatnál. Végsebesség: 115 km/ó. Fogyasztása 90 km/ó. tempónál 5,8 1/100 km. Városban: 7,4 Szerencsés Szerencsére nem minden baleset végződik tragédiával, sőt néha még komikus helyzetet is produkál a véletlen szeszélye... A nyárutó melege sok autóst csábított kirándulásra. A Balaton felé vezető autópályán kocsi kocsit követett és az előzési sáv szüntelen foglalt volt. A mérsékelt megfogalmazás szerint molett hölgy egy Trabant kormányánál ült, mellette egy keszeg, kissé kopaszodó férfi. A hölgy időnként bátorító pillantást vetett rá, bűbájos mosoly kíséretében. A férfi mindezek ellenére szorongva pislogott a világba, amely ezekben a percekben, úgy tűnt, csak autókból áll. A férfi pedig úgy irtózott a technikai dolgoktól, mint más a kígyótól . . . Előrébb történhetett valami, mert a kocsisor lassított. A hölgy épp mosolyt küldött utasa felé, így későn vette észre a megtorpanást és ijedtében a fékre taposott. Ez még nem 1/100 km. Gyorsulása 0—100 km/óra 36 mp. A Panda 45 adatai: 0,9 l-es, 33 kW teljesítményű négyhengeres, vízhűtéses sormotor. For- gatónyomatéka 64 Nm 3000-es fordulatnál. Végsebessége: 140 km/ó. Fogyasztása 90 km/ó. sebességnél 5,8 I/100 km-re, városi forgalomban 8,4 1/100 km. Gyorsulása 0—100 km/óra 19 mp. Mindkét Panda fronthajtású és a kocsik egyenkénti tömege 680 kg. A rugózás: elöl Mc Pherson rúgóstag, hátul merevtengely, laprugóval. A fékrendszer természetesen kétkörös, és az önhordó rendszerű kocsiszekrényt műanyagbevonat védi — a karosszéria középvonaláig — a korróziótól. okozott volna különösebb bajt. de a tűsarkú cipőbe bújtatott láb megbicsaklott és kifordulta topánkából. Ez után a Trabant szlalom-versenyzőket megszégyenítve cikázott a lépésben haladó kocsik között. A hölgy csak egyszer vétette el a kor- mánytekerés irányát, mert már elszédült egy kicsit. A Wartburg csomagtartójával történt találkozás szörnyű csattanással járt. A Trabant pedig megpör- dült és kicsúszott a leálló sávba. Motorházának fedele fölágaskodva borult a szélvédőre. A segítségre sietők borzalmas látványra voltak elkészülve, és ez, a nyöszörgések, jajveszékelések hallatán, nem is tűnt alaptalannak. Amikor sikerült kifeszíteniük az ajtókat, egy férfi ugrott ki a kocsiból Gépjármű- állomány és biztonság Az ország legbiztonságosabb megyéje Baranya Érdekes és figyelmet érdemlő tények, összegez a „Közlekedési és hírközlési évkönyv" múlt év végén megjelent száma, amely e témakör 1978-as adataitdol- gozta fel. Elsőként nézzük az ország gépjárműállományának meg-’» oszlását. Az első helyen Pest megye áll, majd sorrendben Bács-Kis- kun és Borsod-Abaúj-Zemplén következik. Baranya a negyedik a járművek sűrűségét illetően. Ugyanakkor, ho a városokat tekintjük, Budapest után Pécsett van a legtöbb személy- gépkocsi a lakosság tulajdonéban. A harmadik helyen Debrecen, a negyediken pedig Miskolc áll. Baranya vezet viszont, ha a 10 ezer lakosra jutó összes közúti gépjárművek számát tekintjük. Az ország személygépkocsi- állományának legnagyobb darabszámú típusa a Lada. A további sorrend: Trabant, Skodái Wartburg. A nyugati típusok között a Volkswagen vezet. Ezt követik a Fiat különböző modelljei, maid a Renault-gyártmányok. A keleti kocsik között a legkisebb darabszámmal a Tátra szerepel, a nyugatiak között a Mercedes. Baranya megye szempontjából különösen kedvező a kép, ha o közlekedés biztonságát vizsgáljuk. Statisztikailag megyénkben minden 85. járműre esett eqy sérüléssel járó baleset. Bács-Kiskun megyében minden 68.-ra, Pest megyében 66.-ra és Borsod-Abaúj-Zemp- lénben minden 58. jármű okozott balesetet. A tízezer járműre jutó sérü- léses balesetek száma országosan 460,6 volt Baranyában ez oz arány csak 117, Mindebből arra lehet következtetni, hogy megyénkben a közlekedési morál az országos átlag felett áll. Ez természetesen nemcsak az autósok magatartását dicséri, hanem a közlekedés irányítóinak, szervezőinek a munkáját is. Talán megjegyzésre érdemes az is, hogy a napilapok között a Dunántúli Napló az egyetlen, amely évek óta hétről hétre rendszeresen négy hasábot szentel az autómobilizmusnak. Szándéka szerint a biztonságos és gazdaságos autózás elősegítésére. Reméljük, a lap törekvése szintén hozzájárul, hogy e kedvező kép fennmaradjon — sőt tovább javuljon. és csakhamar eltűnt az autók között. .. — Lajos .. . Lajoskám — nyögte egy női hang — végem van, meghalok... segítsenek! Kétségtelenül szorult helyzet- zetben volt, a szó szoros értelmében: beékelődött a műszerfal és az ülés közé. Hiába húzták, vonták, nem sikerült kiszabadítani. Valakinek eszébe jutott, hogy ki kell szerelni az ülést. Ez persze időbe telett, így a körülállók többször hallhatták emlegetni Lajoskát, leginkább állati előnevek kíséretében . .. Lajoskát azonban mindez nem zavarta már: egy Skodában ült, amely Pest felé igyekezett. Búsbarna László Az autópályák mentén átlátszó műanyogfalakat helyeznek el az NSZK-ban. Az esztétikus kivitelben készült falak feladata az útvonalak mentén lévő épületek, parkok zajvédelme. Újdonságnak számító ezerapró- cikk-tasak kapható Pécsett a Pécs- váradi úti Shell-szerviznél. A személygépkocsikhoz használatos kábelvégtől a lemezcsavarig mintegy ötvenféle hasznos apró alkatrészt tartalmaz a tasak. Különböző hőértékű gyertyák, akkumulátorok, csomagtartók, valamint Lada és Trabant típusú gépkocsikhoz fényszóróbetétek érkeztek az Autóker pécsi szaküzletébe. Április hónapban csak vasárnaponként, május 1-től pedig péntektől vasárnapig vehetik igénybe a bajba jutott autósok az Autóklub Baranya megyei Szervezetének sárga angyalait. A segélykocsik Pécsett a Citrom utcában, Harkányban az autóparkolóban, Szigetváron a benzinkútnál, Me- cseknádasdon pedig a műemlék templomnál találhatók meg. szerencsétlenség És a hölgy beszorult a műszerfal alá...
