Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-13 / 101. szám

1980. április 13., vasárnap Dunántúli napló 13 NAGYVILÁGBAN A válságot nem oldja meg a szuperhatalmi politika Az iráni elnök nyilatkozata a túszügyben A béke, a leszerelés, az enyhülés és a biztonság megszilárdításáért Kongresszusokat Hiú össze a Nemzetközi Demokratikus ül ószövetség A külügyminiszter: a túszok bármikor megnézhetők — Ne hajtsák végre az amerikai parancsokat a közös piaci országok és Japán „Mindent megtettem a túsz­ügy megoldása érdekében, ami csak erőmből tellett. Nem az én hibám, ha Carter elnök ezt nem érti meg és azt hiszi, hogy a válságot képes lesz megol­dani a szuperhatalmi politika hagyományos eszközeivel. Nem tudok és nem is akarok többé részt venni ebben az ügyben" — mondotta a L'Espresso című olasz lapban pénteken megje­lent nyilatkozatában Baniszadr iráni elnök. A politikus nem volt hajlandó válaszolni orra a kérdésre, vé­leménye szerint hogyan lehetne megoldani országa és az Egye­sült Államok viszályát. Mikor arról faggatták, ho­gyan értékeli a túszügyben •szenvedett személyes vereségét, az iráni elnök lényegében ta­gadta, hogy vereséget szenve­dett volna. „Javaslatot tettem, de mindenható nem vagyok". A kérdés hátterében az «áll, hogy Baniszadr át akarta' he­lyezni az amerikai túszokat az „iszlám diákok" őrizete alól az Iszlám Forradalmi Tanács fenn­hatósága alá, de ezt Khomeini megvétózta. Baniszadr nem tartotta való­színűnek, hogy a válság hábo­rúba torkollna. „Az amerikai fenyegetés csak úiabb blöff”. „Ha a Nyugat csakugyan fél a háborútól, beszélje rá hatal­mas szövetségesét nemzeti büszkeségünk tiszteletben tar­tására" — mondotta. Az elnök úgy nyilatkozott, hogy az amerikai túszok élete biztonságban van, még ha az „iszlám diákok" képviselői úgy nyilatkoztak is, hogy amerikai támadás esetén megölnék őket. Baniszadr megerősítette, hogy kezdettől fogva ellenezte az amerikai követség megszál­lását. Arra a kérdésre, nem te­kinti-e zsarolásnak a túszok fogva tartását, így válaszolt: „Az ötven amerikai nem az irá­ni nép túsza, viszont 35 millió iráni a Nyugat — a nyugati gazdaság és export — foglya. Ki akarunk jutni ebből a helyzet­ből — ez minden" — mondta befejezésül az iráni elnök. Ghotbzadeh iráni külügymi­niszter pénteken Teheránban fogadta a közös piaci orszá­gok, Japán, Ausztrália és Üj- Zéland nagykövetét és közvetí­tésükkel felszólítottta az általuk képviselt államokat, hogy „ne hajtsák végre az amerikai pa­rancsokat”. Felajánlotta nekik, hogy bármikor „megnézhetik" a volt amerikai nagykövetsé­gen fogva tartott túszokat. r Újabb kudarc Etiópiái jelentés adta Hírül, hogy az ország hadserege szét­zúzta a betört Szomáliái egysé­geket, foglyokat ejtettek s nagy mennyiségű nyugati, kínai, egyip­tomi fegyvert is zsákmányoltak. Emlékezetes, hogy jó két eszten­dővel ezelőtt, az ogadeni válság idején, a szomáli vezetés már próbálkozott kalandor akciókkal, de csúfos vereséget szenvedett. Azóta viszonylagos nyugalom uralta Afrika szarvát, de a leg­újabb hírek tanúsítják a helyzet törékenységét. Vajon hány vereség szükséges még a szomáli vezetés kijóza­nodásához? A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Irodája pénteken véget ért a négynapos berlini ülésszakán 1981 őszére Prágá­ba összehívta a nagy tekintélyű nemzetközi szervezet Vili. kong­resszusát, vqlamint a nők világ­kongresszusát. A 129 nemzeti nőszervezetet tömörítő szövetség legfelsőbb végrehajtó szerve egyhangú határozatot fogadott el, amelyben felszólítja a világ asszonyait, lányait, a nőszerve, zeteket, a haladó, demokratikus erőket, hogy fokozzák szervezett SAN JOSE: Három balol­dali Salvador; fegyveres szerve­zet közös erői pénteken elfog­laltak három települést a fővá­rostól északra lévő Chalatenon- go tartományban és felszaba­dított területnek nyilvánították a térséget. A nemzeti gárda nagy erőket mozgósított a terü­let visszafoglalására és ezzel egyidejűleg különösebb indok­lás nélkül megszállta a San Salvador-i egyetemi negyedet. KGST-tanácskozás Egerben Szombaton Egerben, a Tech­nika Házában megkezdődött a KGST földtani állandó bizottsó. gának 39. ülése. A tanácskozá­son bolgár, csehszlovák, ju­goszláv, kubai, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli, román és szovjet delegáció vesz részt. Megfigyelőként jelen van a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság képviselete is. A tag­országok delegációinak élén a földtani miniszterek, illetve a központi földtani hivatalok ve­zetői állnak. A földtani állandó bizottság — a KGST 32. ülésén elfoga­dott hosszútávú célprogram részeként — az energia, fűtő­anyag és a nyersanyag téma­♦ BOGOTA: Pénteken tizen- harmadszor tárgyaltak egymás­sal Bogotábon a dominikai nagykövetséget megszállva tar­tó gerillák és a kolumbiai kor­mány képviselői a nagykövet­ség épületében fogva tartott túszok szabadon bocsátásának feltételeiről. A két órán át tor­tó megbeszélésről részletek nem váltak ismeretessé, ám Diego Uribe Vargas kolumbiai külügyminiszter közölte, hogy a körével foglalkozik. A mostani ülésen megvizsgálják többek között a nagy mélységben el­helyezkedő olajmezők feltárásá­nak műszaki lehetőségeit és megjelölik az egyes országok ezzel kapcsolatos feladatait. Véglegesítik továbbá a Mongó­liában 1976 óta folyamatban lé­vő földtani kutatások folytatásá­nak 1985-ig terjedő program­ját, s megvitatják annak lehe­tőségét, hogy a Mongóliában szerzett tapasztalatok alapján 1981-től a Vietnami Szocialista Köztársaság területén is KGST- együttműködésben kezdjenek földtani kutatásokat. A KGST földtani állandó bi­zottságának 39. ülése április 15-én zárul. .felek álláspontja fontos kérdé­sekben közeledett egymáshoz. Jól tájékozott bogotai források tudni vélik, hogy a túszszedők által követelt váltságdíj ügyé­ben már létre is jött az egyez­ség; eszerint az összeg egy ré­szét kolumbiai magánszemélyek adnák össze, A gerillák eláll­tak korábban hangoztatott 50 millió dolláros követelésüktől, s beérnék alacsonyabb váltság­díjjal is. akcióikat a béke, a leszerelés, az enyhülés és a biztonság megszilárdítása érdekében. Az NDNSZ irodája szolidaritási nyilatkozatban állt ki a har­coló népek, a jogaikért küz­dő, a kivívott jogok megvédel- mezéséért harcoló nők mellett. Az ülésszakon az iroda tag­jain kívül vendégként jelen vol­tak az afganisztáni és salvado- ri nőszervezetek képviselői. Az iroda munkájában részt vett Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke is. Tito egészségi állapota nagyon súlyos Ljubljana. Tito köztársasági elnök általános egészségi ál­lapota nagyon súlyos. Tüdő- gyulladása a megfelelő anti­biotikumok adagolása ellenére sem szűnik meg és magas lá­za tovább tart. Veseműködése nem áll helyre, minden nap rá­kapcsolják a művesét és alkal­mazzák az intenzív gyógykeze­lés egyéb eszközeit — közölte a ljubljanai klinikai központ orvosi konzíliumának szombati jelentése. + BERLIN: Koszorúzáson és nagygyűlésen emlékeztek meg szombaton Buchenwaldban az egykori hírhedt náci halálgyár felszabadulásának 35. évfordu­lójáról. A koncentrációs tábor­ban a Hitler-fasiszták 56 ezer embert pusztítottak el. A talál­kozón több mint 30 ezren vet­tek részt, köztük nagy számban a tábor egykori német és más nemzetiségű foglyai, azok hoz­zátartozói és leszármazottai, köztük magyarok is. ♦ NEW YORK: A Stumpy Point (Észak-Karolina) amerikoi haditengerészeti támaszponton megtartott hadgyakorlatok so­rán egy bombázó „elveszített” egy nagy hatóerejű bombát. A robbanás következtében tűz ütött ki, amely 16 ezer hektár­nyi erdőt semmisített meg. A különleges tűzoltó-alakulatok­nak is csak több mint hat óra leforgása alatt sikerült lokali- zálniok a tüzet. Heti külpolitikai összefoglaló AZ IRÁN-ELLENES AMERIKAI LÉPÉSEK HÁTTERÉRŐL Iránban amerikai diplomatá­kat tartanak túszként s az amerikai kormány most ellenlé­péseket tett. Ha azonban ez ilyen egyszerű képlet lenne, nyilván világszerte egyetértés kísérné Washington intézkedé­seit. Túszok ejtése s különös­képpen diplomaták fogvatartása nem fogadható el. Az ilyen módszerek rendkívül veszélyesek a nemzetközi kapcsolatokat il­letően. Mégsem véletlen, hogy a moszkvai iráni nagykövet — a héten tartott sajtóértekezletén — tulajdonképpen ürügyként emlegette a túsz-ügyet, illetve annak amerikai kezelését. Az oknyomozás nyilvánvalóan mesz- szire mehet, egyrészt a bukott sah példátlan felkarolásával oz Egyesült Államok szinte kipro­vokálta az irániak szenvedélyes felzúdulását, másrészt az egész probléma-csomag összefüggött és összefügg az amerikai és iráni belpolitikai csatározások­kal, valamint Washington fe­szültségkeltő akcióival. Ennek fényében érthető meg, hogy az első amerikai válasz a fenyeqe- tőzés volt, azután megkezdődött az „udvarlás" korszaka. Első­sorban azért szerették volna a túsz-ügy gyors rendezését, hogy Iránt csatlakoztathassák egy szovjet-ellenes arcvonalhoz s az országban jobboldali fordulat mehessen végbe. Az elmúlt na­pokban — az amerikai lapo­kat idézve — taktika-váltás tör. tént: újra a „bunkósbot” ke­rült előtérbe. Az Egyesült Álla­mok megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal (ezek gya­korlatilag amúgyis szüneteltek) s teljes gazdasági embargót határozott el. Miután az ame­rikai—iráni kereskedelmi kap­csolatok sem voltak valamilyen magas szinten, ez önmagában aligha mondható hatásos fegy­vernek. (gy került előtérbe a NATO- partnerek és más szövetsége­sek, elsősorban Japán maga­tartásának kérdése. Ezek ugyan­is nemcsak fenntartották, ha­nem az amerikaiak kiesése után bizonyos értelemben még növelték is kapcsolataikat az iráni gazdasággal. Főként Ja­pán, de a Közös Piac több or­szága is olajat importál, míg bevételeikben számolnak az irá­ni exportpiaccal. A washingto­ni erőfitogtatás és fenyegetés akkor lehet valójában eredmé­nyes, ha csatlakoznak a társak. A helyzetet bonyolítja, hogy egyes amerikai héják egy erő­szakos akció lehetőségét sem vetik el (blokád-intézkedések, a Hormuzi-szoros ellenőrzésének módozatai kerültek emlege­tésre), ez viszont veszélybe so­dorhatná a világ legfontosabb olajútvonalót, ahol évente sok millió tonna „fekete arany” ha­lad a fejlett tőkés országok fe­lé. A kínos dilemmából, nem elő­ször és nem utoljára, a szövet­ségesek időhúzással próbálnak kikeveredni. Lisszabonban ösz- szeültek a kilencek külügymi­niszterei s elhatározták, hogy nagyköveteik útján felvilágosí­tásokat kérnek Teherántól o túsz-ügyben, csak ezután fon­tolják meg az érdemi cselek­vést. Láthatólag sem elutasíta­ni, sem igazán elfogadni nem akarják és talán nem is tudják az amerikai kívánságokat. Ez­zel azonban még semmi sem ol­dódott meg, a nehéz játszma folytatódik. SZADAT TÁRGYALÁSAI WASHINGTONBAN Hat hét választ el már csu­pán május 26-tól, amelyet egy­fajta kulcsdátumnak neveznek a Közel-Keleten. Az amerikai— egyiptomi—izraeli hármas alku ugyanis ezt az időpontot jelöl­te meg az úgynevezett palesz­tin autonómia tárgyalások ha­tárnapjaként. Igazából a három fél egyike sem lelkesedik a palesztinok jogaiért, a megbeszélések ele­ve nem az államalapítás lehe­tőségéről vagy önrendelkezés­ről, csupán egy homályos, sem­mitmondó önkormányzatról szól­nak. Nem szívügye ez Kairónak, mégis fel akar mutatni valami fügefalevelet az arab orszá­goknak, a különbéke takarásá­ra. Washington is taktikázik, azt szeretné bizonygatni, hogy az arabok barátja, miközben a kö­zel-keleti válság és a paleszti­nok ügye összekapcsolódott az olajjal és az energiával. Izrael viszont a „mindent vagy sem­mit", illetve a „semmit” állás­pontjára helyezkedik, fél a leg­csekélyebb mozgástól, még egy szalmaszállal sem hajlandó az egyiptomi vezetést támogatni ez irányú manővereiben. Szadat washingtoni útjával viszont legalább néhány lát­szateredményt szeretett volna el­érni, például olyan szerény kompromisszumot, hogy a tár­gyalásokat május 26. után is folytatnák, de a megbeszélések ideje alatt Izrael felhagyna a megszállt területeken új telepü­lések létesítésével. Válasz még nem érkezett, Begint a követ­kező napokban várják Wa­shingtonba, esetleg újabb hál - más találkozó, egy második Camp David is elképzelhető. Ebben o helyzetben különle­ges jelentőséggel bír a Szilárd­ság Frontjának a líbiai főváros­ban összehívott konferenciája, amelyen a haladó arab államok hivatottak megadni a választó hármas elképzelésekre. Köztük a PFSZ-ét, hiszen minden „au­tonómia-alkudozás” a főszerep­lők, a palesztinok nélkül fo­lyik. . . Réti Ervin 35 éve szabadult fel Eszék Nagy fejlődés történt Képünkön az Eszéki Öntöde és Gépgyár fürdökádüzeme Josip Petric felvétele Április 14-én ünnepli fel- szabadulásának 35. évfordu­lóját Eszék, Szlavónia és a ju­goszláviai Baranya székhelye, amely több mint tíz éve tart testvérvárosi kapcsolatokat Péccsel. A második világháború előtt 40 ezer lakosa volt a vá­rosnak, ez a szám mára elér­te a 111 ezret. Nagy gyorsa­sággal nőtt Eszék gazdasági kapacitása is. A meglévő ipar nagyüzemekké nőtt és új ter­melési ágakat is megalapoz­tak. Eég megemlíteni a Drá­va gyufagyárat, amely a ha­zai szükségletek 75 százalé­kát fedezi, és külföldre is szállít, elsősorban az afrikai országokba. Régi kis szap­pangyárból nőtt ki Jugoszlá­via legnagyobb mosópor­szállítója, jelentős kozmeti­kai üzeme, a Saponija vegyi­gyár. Egyszerű pékségből szü­letett a Sloboda kekszgyár, melynek termékeit a magyar fogyasztók is ismerik. Közvet­lenül a felszabadulás után alapították a Slavonija kon­fekciógyárat, ahol ma 3000 ember dolgozik hazai, euró­pai és amerikai piacokra. Itt kell felsorolni a selyemszövőt, a lenipart és még hetven ipari üzemet, melyek fontos szerepet játszanak az ország gazdasági életében: ilyen például az Eszéki öntöde és Gépgyár keretében Európa egyik legnagyobb fürdőkád­üzeme és a modern mező- gazdasági gépeket előállító üzem. Jelentős központ Eszék a kereskedelmet illetően is. Több száz üzletében, köztük a Nama és a Supermarket áruházban 50 ezer-féle árut kínál a vásárlóknak. A szállo­daipar területén 1978-ban épült fel a modern, 300 ágyas, 14 emeletes Hotel Osijek a korábbi szállodák, a Central, a Royal, a Psunj és a Turist mellé. A lakásépítés is követ­te a 35 év dinamikus gaz­dasági fejlődését: ma 29 168 lakással rendelkezik a város, ez másfél millió négyzetméter összterületet jelent. 1975-ben Eszék egyetemi város lett, ekkor alakult meg felsőoktatási intézeteiben a hat kar: a mezőgazdasági, élelmiszeripari, közgazdasági, építészeti, jogi és pedagógiai fakultás. Két színház, öt mozi, múzeum, képtár és 120 ezer kötetes városi könyvtár képe­zi a legfontosabb kulturális objektumokat., A lakosság életszínvonalát jelzi, hogy 17 ezer személy­gépkocsi-tulajdonos él a vá­rosban, 21 ezer a telefonelő­fizetők, 40 ezer a televízió­tulajdonosok száma. A város felszabadulásának 35. évfordulóját számos kul­turális és sportünnepség mellett tudományos szimpo- zion teszi majd emlékezetes­sé. Az ünnepségek április 22- én zárulnak. Jugoszlávia fel- szabadulásának évfordulóján, április 18-án ünnepi ülést tart Eszék város tanácsa, melyen az Eszék Felszabadulása Em­lékérmeket adják át és Vla­dimir Bakaricot, az ismert ju­goszláv államférfit Eszék dísz­polgárává választják. Aloizije Smit

Next

/
Oldalképek
Tartalom