Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)
1980-04-13 / 101. szám
1980. április 13., vasárnap Dunántúli napló 13 NAGYVILÁGBAN A válságot nem oldja meg a szuperhatalmi politika Az iráni elnök nyilatkozata a túszügyben A béke, a leszerelés, az enyhülés és a biztonság megszilárdításáért Kongresszusokat Hiú össze a Nemzetközi Demokratikus ül ószövetség A külügyminiszter: a túszok bármikor megnézhetők — Ne hajtsák végre az amerikai parancsokat a közös piaci országok és Japán „Mindent megtettem a túszügy megoldása érdekében, ami csak erőmből tellett. Nem az én hibám, ha Carter elnök ezt nem érti meg és azt hiszi, hogy a válságot képes lesz megoldani a szuperhatalmi politika hagyományos eszközeivel. Nem tudok és nem is akarok többé részt venni ebben az ügyben" — mondotta a L'Espresso című olasz lapban pénteken megjelent nyilatkozatában Baniszadr iráni elnök. A politikus nem volt hajlandó válaszolni orra a kérdésre, véleménye szerint hogyan lehetne megoldani országa és az Egyesült Államok viszályát. Mikor arról faggatták, hogyan értékeli a túszügyben •szenvedett személyes vereségét, az iráni elnök lényegében tagadta, hogy vereséget szenvedett volna. „Javaslatot tettem, de mindenható nem vagyok". A kérdés hátterében az «áll, hogy Baniszadr át akarta' helyezni az amerikai túszokat az „iszlám diákok" őrizete alól az Iszlám Forradalmi Tanács fennhatósága alá, de ezt Khomeini megvétózta. Baniszadr nem tartotta valószínűnek, hogy a válság háborúba torkollna. „Az amerikai fenyegetés csak úiabb blöff”. „Ha a Nyugat csakugyan fél a háborútól, beszélje rá hatalmas szövetségesét nemzeti büszkeségünk tiszteletben tartására" — mondotta. Az elnök úgy nyilatkozott, hogy az amerikai túszok élete biztonságban van, még ha az „iszlám diákok" képviselői úgy nyilatkoztak is, hogy amerikai támadás esetén megölnék őket. Baniszadr megerősítette, hogy kezdettől fogva ellenezte az amerikai követség megszállását. Arra a kérdésre, nem tekinti-e zsarolásnak a túszok fogva tartását, így válaszolt: „Az ötven amerikai nem az iráni nép túsza, viszont 35 millió iráni a Nyugat — a nyugati gazdaság és export — foglya. Ki akarunk jutni ebből a helyzetből — ez minden" — mondta befejezésül az iráni elnök. Ghotbzadeh iráni külügyminiszter pénteken Teheránban fogadta a közös piaci országok, Japán, Ausztrália és Üj- Zéland nagykövetét és közvetítésükkel felszólítottta az általuk képviselt államokat, hogy „ne hajtsák végre az amerikai parancsokat”. Felajánlotta nekik, hogy bármikor „megnézhetik" a volt amerikai nagykövetségen fogva tartott túszokat. r Újabb kudarc Etiópiái jelentés adta Hírül, hogy az ország hadserege szétzúzta a betört Szomáliái egységeket, foglyokat ejtettek s nagy mennyiségű nyugati, kínai, egyiptomi fegyvert is zsákmányoltak. Emlékezetes, hogy jó két esztendővel ezelőtt, az ogadeni válság idején, a szomáli vezetés már próbálkozott kalandor akciókkal, de csúfos vereséget szenvedett. Azóta viszonylagos nyugalom uralta Afrika szarvát, de a legújabb hírek tanúsítják a helyzet törékenységét. Vajon hány vereség szükséges még a szomáli vezetés kijózanodásához? A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Irodája pénteken véget ért a négynapos berlini ülésszakán 1981 őszére Prágába összehívta a nagy tekintélyű nemzetközi szervezet Vili. kongresszusát, vqlamint a nők világkongresszusát. A 129 nemzeti nőszervezetet tömörítő szövetség legfelsőbb végrehajtó szerve egyhangú határozatot fogadott el, amelyben felszólítja a világ asszonyait, lányait, a nőszerve, zeteket, a haladó, demokratikus erőket, hogy fokozzák szervezett SAN JOSE: Három baloldali Salvador; fegyveres szervezet közös erői pénteken elfoglaltak három települést a fővárostól északra lévő Chalatenon- go tartományban és felszabadított területnek nyilvánították a térséget. A nemzeti gárda nagy erőket mozgósított a terület visszafoglalására és ezzel egyidejűleg különösebb indoklás nélkül megszállta a San Salvador-i egyetemi negyedet. KGST-tanácskozás Egerben Szombaton Egerben, a Technika Házában megkezdődött a KGST földtani állandó bizottsó. gának 39. ülése. A tanácskozáson bolgár, csehszlovák, jugoszláv, kubai, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli, román és szovjet delegáció vesz részt. Megfigyelőként jelen van a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság képviselete is. A tagországok delegációinak élén a földtani miniszterek, illetve a központi földtani hivatalok vezetői állnak. A földtani állandó bizottság — a KGST 32. ülésén elfogadott hosszútávú célprogram részeként — az energia, fűtőanyag és a nyersanyag téma♦ BOGOTA: Pénteken tizen- harmadszor tárgyaltak egymással Bogotábon a dominikai nagykövetséget megszállva tartó gerillák és a kolumbiai kormány képviselői a nagykövetség épületében fogva tartott túszok szabadon bocsátásának feltételeiről. A két órán át tortó megbeszélésről részletek nem váltak ismeretessé, ám Diego Uribe Vargas kolumbiai külügyminiszter közölte, hogy a körével foglalkozik. A mostani ülésen megvizsgálják többek között a nagy mélységben elhelyezkedő olajmezők feltárásának műszaki lehetőségeit és megjelölik az egyes országok ezzel kapcsolatos feladatait. Véglegesítik továbbá a Mongóliában 1976 óta folyamatban lévő földtani kutatások folytatásának 1985-ig terjedő programját, s megvitatják annak lehetőségét, hogy a Mongóliában szerzett tapasztalatok alapján 1981-től a Vietnami Szocialista Köztársaság területén is KGST- együttműködésben kezdjenek földtani kutatásokat. A KGST földtani állandó bizottságának 39. ülése április 15-én zárul. .felek álláspontja fontos kérdésekben közeledett egymáshoz. Jól tájékozott bogotai források tudni vélik, hogy a túszszedők által követelt váltságdíj ügyében már létre is jött az egyezség; eszerint az összeg egy részét kolumbiai magánszemélyek adnák össze, A gerillák elálltak korábban hangoztatott 50 millió dolláros követelésüktől, s beérnék alacsonyabb váltságdíjjal is. akcióikat a béke, a leszerelés, az enyhülés és a biztonság megszilárdítása érdekében. Az NDNSZ irodája szolidaritási nyilatkozatban állt ki a harcoló népek, a jogaikért küzdő, a kivívott jogok megvédel- mezéséért harcoló nők mellett. Az ülésszakon az iroda tagjain kívül vendégként jelen voltak az afganisztáni és salvado- ri nőszervezetek képviselői. Az iroda munkájában részt vett Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke is. Tito egészségi állapota nagyon súlyos Ljubljana. Tito köztársasági elnök általános egészségi állapota nagyon súlyos. Tüdő- gyulladása a megfelelő antibiotikumok adagolása ellenére sem szűnik meg és magas láza tovább tart. Veseműködése nem áll helyre, minden nap rákapcsolják a művesét és alkalmazzák az intenzív gyógykezelés egyéb eszközeit — közölte a ljubljanai klinikai központ orvosi konzíliumának szombati jelentése. + BERLIN: Koszorúzáson és nagygyűlésen emlékeztek meg szombaton Buchenwaldban az egykori hírhedt náci halálgyár felszabadulásának 35. évfordulójáról. A koncentrációs táborban a Hitler-fasiszták 56 ezer embert pusztítottak el. A találkozón több mint 30 ezren vettek részt, köztük nagy számban a tábor egykori német és más nemzetiségű foglyai, azok hozzátartozói és leszármazottai, köztük magyarok is. ♦ NEW YORK: A Stumpy Point (Észak-Karolina) amerikoi haditengerészeti támaszponton megtartott hadgyakorlatok során egy bombázó „elveszített” egy nagy hatóerejű bombát. A robbanás következtében tűz ütött ki, amely 16 ezer hektárnyi erdőt semmisített meg. A különleges tűzoltó-alakulatoknak is csak több mint hat óra leforgása alatt sikerült lokali- zálniok a tüzet. Heti külpolitikai összefoglaló AZ IRÁN-ELLENES AMERIKAI LÉPÉSEK HÁTTERÉRŐL Iránban amerikai diplomatákat tartanak túszként s az amerikai kormány most ellenlépéseket tett. Ha azonban ez ilyen egyszerű képlet lenne, nyilván világszerte egyetértés kísérné Washington intézkedéseit. Túszok ejtése s különösképpen diplomaták fogvatartása nem fogadható el. Az ilyen módszerek rendkívül veszélyesek a nemzetközi kapcsolatokat illetően. Mégsem véletlen, hogy a moszkvai iráni nagykövet — a héten tartott sajtóértekezletén — tulajdonképpen ürügyként emlegette a túsz-ügyet, illetve annak amerikai kezelését. Az oknyomozás nyilvánvalóan mesz- szire mehet, egyrészt a bukott sah példátlan felkarolásával oz Egyesült Államok szinte kiprovokálta az irániak szenvedélyes felzúdulását, másrészt az egész probléma-csomag összefüggött és összefügg az amerikai és iráni belpolitikai csatározásokkal, valamint Washington feszültségkeltő akcióival. Ennek fényében érthető meg, hogy az első amerikai válasz a fenyeqe- tőzés volt, azután megkezdődött az „udvarlás" korszaka. Elsősorban azért szerették volna a túsz-ügy gyors rendezését, hogy Iránt csatlakoztathassák egy szovjet-ellenes arcvonalhoz s az országban jobboldali fordulat mehessen végbe. Az elmúlt napokban — az amerikai lapokat idézve — taktika-váltás tör. tént: újra a „bunkósbot” került előtérbe. Az Egyesült Államok megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal (ezek gyakorlatilag amúgyis szüneteltek) s teljes gazdasági embargót határozott el. Miután az amerikai—iráni kereskedelmi kapcsolatok sem voltak valamilyen magas szinten, ez önmagában aligha mondható hatásos fegyvernek. (gy került előtérbe a NATO- partnerek és más szövetségesek, elsősorban Japán magatartásának kérdése. Ezek ugyanis nemcsak fenntartották, hanem az amerikaiak kiesése után bizonyos értelemben még növelték is kapcsolataikat az iráni gazdasággal. Főként Japán, de a Közös Piac több országa is olajat importál, míg bevételeikben számolnak az iráni exportpiaccal. A washingtoni erőfitogtatás és fenyegetés akkor lehet valójában eredményes, ha csatlakoznak a társak. A helyzetet bonyolítja, hogy egyes amerikai héják egy erőszakos akció lehetőségét sem vetik el (blokád-intézkedések, a Hormuzi-szoros ellenőrzésének módozatai kerültek emlegetésre), ez viszont veszélybe sodorhatná a világ legfontosabb olajútvonalót, ahol évente sok millió tonna „fekete arany” halad a fejlett tőkés országok felé. A kínos dilemmából, nem először és nem utoljára, a szövetségesek időhúzással próbálnak kikeveredni. Lisszabonban ösz- szeültek a kilencek külügyminiszterei s elhatározták, hogy nagyköveteik útján felvilágosításokat kérnek Teherántól o túsz-ügyben, csak ezután fontolják meg az érdemi cselekvést. Láthatólag sem elutasítani, sem igazán elfogadni nem akarják és talán nem is tudják az amerikai kívánságokat. Ezzel azonban még semmi sem oldódott meg, a nehéz játszma folytatódik. SZADAT TÁRGYALÁSAI WASHINGTONBAN Hat hét választ el már csupán május 26-tól, amelyet egyfajta kulcsdátumnak neveznek a Közel-Keleten. Az amerikai— egyiptomi—izraeli hármas alku ugyanis ezt az időpontot jelölte meg az úgynevezett palesztin autonómia tárgyalások határnapjaként. Igazából a három fél egyike sem lelkesedik a palesztinok jogaiért, a megbeszélések eleve nem az államalapítás lehetőségéről vagy önrendelkezésről, csupán egy homályos, semmitmondó önkormányzatról szólnak. Nem szívügye ez Kairónak, mégis fel akar mutatni valami fügefalevelet az arab országoknak, a különbéke takarására. Washington is taktikázik, azt szeretné bizonygatni, hogy az arabok barátja, miközben a közel-keleti válság és a palesztinok ügye összekapcsolódott az olajjal és az energiával. Izrael viszont a „mindent vagy semmit", illetve a „semmit” álláspontjára helyezkedik, fél a legcsekélyebb mozgástól, még egy szalmaszállal sem hajlandó az egyiptomi vezetést támogatni ez irányú manővereiben. Szadat washingtoni útjával viszont legalább néhány látszateredményt szeretett volna elérni, például olyan szerény kompromisszumot, hogy a tárgyalásokat május 26. után is folytatnák, de a megbeszélések ideje alatt Izrael felhagyna a megszállt területeken új települések létesítésével. Válasz még nem érkezett, Begint a következő napokban várják Washingtonba, esetleg újabb hál - más találkozó, egy második Camp David is elképzelhető. Ebben o helyzetben különleges jelentőséggel bír a Szilárdság Frontjának a líbiai fővárosban összehívott konferenciája, amelyen a haladó arab államok hivatottak megadni a választó hármas elképzelésekre. Köztük a PFSZ-ét, hiszen minden „autonómia-alkudozás” a főszereplők, a palesztinok nélkül folyik. . . Réti Ervin 35 éve szabadult fel Eszék Nagy fejlődés történt Képünkön az Eszéki Öntöde és Gépgyár fürdökádüzeme Josip Petric felvétele Április 14-én ünnepli fel- szabadulásának 35. évfordulóját Eszék, Szlavónia és a jugoszláviai Baranya székhelye, amely több mint tíz éve tart testvérvárosi kapcsolatokat Péccsel. A második világháború előtt 40 ezer lakosa volt a városnak, ez a szám mára elérte a 111 ezret. Nagy gyorsasággal nőtt Eszék gazdasági kapacitása is. A meglévő ipar nagyüzemekké nőtt és új termelési ágakat is megalapoztak. Eég megemlíteni a Dráva gyufagyárat, amely a hazai szükségletek 75 százalékát fedezi, és külföldre is szállít, elsősorban az afrikai országokba. Régi kis szappangyárból nőtt ki Jugoszlávia legnagyobb mosóporszállítója, jelentős kozmetikai üzeme, a Saponija vegyigyár. Egyszerű pékségből született a Sloboda kekszgyár, melynek termékeit a magyar fogyasztók is ismerik. Közvetlenül a felszabadulás után alapították a Slavonija konfekciógyárat, ahol ma 3000 ember dolgozik hazai, európai és amerikai piacokra. Itt kell felsorolni a selyemszövőt, a lenipart és még hetven ipari üzemet, melyek fontos szerepet játszanak az ország gazdasági életében: ilyen például az Eszéki öntöde és Gépgyár keretében Európa egyik legnagyobb fürdőkádüzeme és a modern mező- gazdasági gépeket előállító üzem. Jelentős központ Eszék a kereskedelmet illetően is. Több száz üzletében, köztük a Nama és a Supermarket áruházban 50 ezer-féle árut kínál a vásárlóknak. A szállodaipar területén 1978-ban épült fel a modern, 300 ágyas, 14 emeletes Hotel Osijek a korábbi szállodák, a Central, a Royal, a Psunj és a Turist mellé. A lakásépítés is követte a 35 év dinamikus gazdasági fejlődését: ma 29 168 lakással rendelkezik a város, ez másfél millió négyzetméter összterületet jelent. 1975-ben Eszék egyetemi város lett, ekkor alakult meg felsőoktatási intézeteiben a hat kar: a mezőgazdasági, élelmiszeripari, közgazdasági, építészeti, jogi és pedagógiai fakultás. Két színház, öt mozi, múzeum, képtár és 120 ezer kötetes városi könyvtár képezi a legfontosabb kulturális objektumokat., A lakosság életszínvonalát jelzi, hogy 17 ezer személygépkocsi-tulajdonos él a városban, 21 ezer a telefonelőfizetők, 40 ezer a televíziótulajdonosok száma. A város felszabadulásának 35. évfordulóját számos kulturális és sportünnepség mellett tudományos szimpo- zion teszi majd emlékezetessé. Az ünnepségek április 22- én zárulnak. Jugoszlávia fel- szabadulásának évfordulóján, április 18-án ünnepi ülést tart Eszék város tanácsa, melyen az Eszék Felszabadulása Emlékérmeket adják át és Vladimir Bakaricot, az ismert jugoszláv államférfit Eszék díszpolgárává választják. Aloizije Smit
