Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-10 / 69. szám

Apróságok a csirkeoprolekröl Far, hát, szárny, belsőség és a többi A Baromfi-feldolgozó ígérete: júniustól javul az ellátás A vásárlók előszeretettel ke­resik a boltokban az olcsóbb baromfiaprólékot, fart, hátat, szárnyat, belsőséget, ám nem­egyszer sikertelenül. A Pécsett működő négy baromfiszakbolt — a negyediket éppen a bét kö­zepén nyitották meg a vásár- csarnokban — kínálata viszony­lag jónak mondható. Ha nem is naponta, de hetente rend­szeresen kapnak a fent emlí­tett termékekből, de ez nem tekinthető átlagnak. A többi fű­szer- és csemegeboltban, va­lamint az ABC áruházakban már vásárlói sikernek számít, ha aprólékhoz jut a vevő. Kőrútunk során mi is hasonló benyomásokat szereztünk. Fel­kerestük a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállala­tot, továbbá a pécsi Baromfi- feldolgozót. A vélemények — és ez már szinte megszokott gyakorlat — mint ahogy a be­szélgetésből is leszűrhető volt, egyes kérdésekben különbözők. Szendrői Tivadar, az Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat osz­tályvezetője szerint az elmúlt évben jelentősen nőtt a barom­fiforgalom: tavaly tizenhét va­gonnal több került a boltok­ba, mint 1978-ban. A tizenkét százalékos forgalomemelkedés azt is jelenti, hogy aprólékból és belsőségből is több jutott az üzletekbe, de abban bizonyo­sak, hogy nem elegendő. Arra viszont, hogy tulajdonképpen mekkora is lehet az igény az olcsóbb termékek iránt, nem tudnak válaszolni, mert az üz­letek korlátozott mennyiségben kapnak aprólékot és belsősé­get. Torz képet mutatna az is, ha a boltonként! rendelés ösz- szességét vennénk figyelembe, hiszen az üzletvezetők eleve többet rendelnek, mint ami a feldolgozó hűtőiből kikerülhet. A rendeléseknek legalább felét az olcsóbb baromfitermékek te­szik ki, és ennek oz igénynek a felét elégíti ki a pécsi Ba­romfi-feldolgozó. Példaként ele­gendő, ha a február 28-i kész­letet tekintjük, ekkor húsz má­zsa aprólékot ajánlott a feldol­gozó a boltoknak, amit három ABC áruház öt nap alatt játsz­va elad. Ugyanezen a napon tizenhat mázsa csirkefej, nyolc mázsa csirkebőr, kilenc mázsa csirkeláb volt a hűtőházi kész­let, ami bizony a százhetven­ezres pécsi lélekszámhoz viszo­nyítva kevésnek tűnik. Deme János, a Baromfifel­dolgozó Közös Vállalat főosz­tályvezetője azzal fogadott, hogy júniustól tovább javul a baromfiaprólék- és belsőség­ellátás, mert az év első felében üzembe helyezik a második da­rabolópályát, így az olcsóbb termékek arányát növelni tud­ják. Azt is hozzátette, hogy a belsőségellátást továbbra is a grillcsirke-vágás szabja majd meg. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kurrens cikkek elosztá­sa számukra is nehézséget je­lent, hiszen azokat elsősorban a szakboltokba irányítják és így eleve kevesebb jut a többi üzletbe, sőt sokszor igényeiket nem is tudják kielégíteni. ígé­retet kaptunk arra, hogy a bolti igényeket figyelembe véve cso­magolt, hűtött csirkelábat is szállítanak majd, és az igen keresett libabőrből is több jut majd az üzletekbe, ha május­ban megkezdik a liba darabo­lását. Mától két hétre leáll a pécsi Baromfifeldolgozó a szokásos évi nagykarbantartás elvégzése céljából. Az ígéret szerint nem kell attól tartani, hogy az ellá­tásban zavar keletkezne, mert a frissen vágott baromfit, illet­ve aprólékot külmegyei vállala­tok biztosítják majd Baranyá­nak és Pécsnek. S. Gy. Diétás felvágottak Zalaegerszegről ízesek és a megyehatáron túl is közkedveltek és keresettek a Zalahús termékei, különösen a fővárosban, miután a zalaeger­szegiek besegítenek Budapest ellátásába. A gyár most nem mindennapi újdonságokkal, dié­tás felvágottakkal kívánja meg­lepni a fogyasztókat, mármint ozokat, akik kedvelik a zsírsze­gény, fehérjével dúsított felvá­gottakat. A zalaegerszegiek a Húsipari Kutató Intézet által kidolgozott receptúra alapján néhány hónapon belül megkez­dik a sümegi sonka, a parizer, a virsli és a kenőmájas diétás változatainak gyártását. Érde­kesség, hogy konyhasó helyett más, kímélőbb sókkal ízesítik ezeket a termékéket. Mindeze­ken felül az idén új hurkaféle­ségekkel is kirukkolnak: hajdi- nás töltelékű véres és húsos hurkával. ÉRDEMES ELADNI A RÉGI TÍPUSÚ, HASZNÁLT FÉNYKÉPEZŐGÉPET HELYETTE KORSZERŰBBET VÁSÁROLNI Használt cikkek vételével és eladásával foglalkozó boltunk a megyében: 18. SZ. PÉCS, KOSSUTH L. U. 3. A pécsi, Bajcsy-Zsilinszky utcai baromfiszakbolt: szombaton dél­előtt itt is hiába kerestünk csirkeaprólékot Fotó: Proksza László Csökkenő forgalom, növekvő szabálysértés Csempészáruk kézen-közön Alsónadrágban az ötszázasok, lekvárosüvegben a valuta A határátkelőhelyeken a tu­risták által be-, illetve kiára­moltatott áruk hű képet adnak arról, milyen cikkek is azok, amelyek a hazai üzletekben nem kaphatók, vagy ha meg is vásárolhatók, valamilyen okból ennek ellenére mégis külföldről szerzik be azokat. A vám- és pénzügyőrség rendszeresen fi­gyelemmel kíséri a különböző cikkek be-, illetve kivitelét és arról folyamatosan tájékoztatja a Belkereskedelmi Minisztériu­mot. Már csak azért is, hogy a hazai választék kialakításánál Ki ki« csap be1 Pontatlan hídmérlegek és íizemanvagkutak Lehet-e úgy takarékos­kodni anyaggal, üzem­anyaggal ipari vagy mező- gazdasági üzemben, ha a mérőeszközök pontatlanok, hibásak? Az Országos Mé­résügyi Hivatal Pécsi Hiva­tala 1979-ben végzett el­lenőrzéseinek tapasztala­tai szerint az egyszerű lo­gikai összefüggésre koránt- sincs tekintettel jó néhány gazdasági vezető; vagyis a kérdésre „lehet"-tel vá­laszolnak. Legalábbis ezt mutatja a gyakorlat. A mérésügyi szabályok szigo­rú hibahatárokat szabnak az egyes mérőeszközökre, ugyan­akkor pontosságra nincs igény. S mindez történik olyan idő­szakban, amikor elképzelhetet­len termelési tanácskozás, ér­tekezlet, ahol valamennyi fel­szólaló legalább egyszer ne hívná fel a figyelmet a taka­rékosságra. Baranya megyében 15, 20, 30 tonnás mérlegek közül 105- ből 24-et minősítettek 1979-ben hibásnak, s ebből öt a mai na­pig is hibásan üzemel. Csak egy példa: egyik mérleg pél­dául 10 tonnánál már mínusz 65 kilogramm eltéréssel mér, pedig csak 10 kilogramm le­hetne az eltérés. Ezen általá­ban gabonát mérnek, aratás idején olykor naponta százszor is: tehát egy nap alatt 6,5 ton­na gabonát „tüntet" el a mér­leg. Persze papíron minden rendben, a gabonamennyiség is megvan valahol, csak kérdés, hogy hova került, ki nyert és ki veszített vele? Érdekes a gazdálkodók szem­lélete is. Egy baranyai tsz-nek három nagy mérlege közül ket­tővel nemigen törődnek a gaz­dasági vezetők: azok házi mérle­gek, jobban mondva „belföldi” mérlegek. Ám a harmadiknál veszi át tsz-től az olasz vevő a birkákat. Ennek a mérlegnek az esetében mindent megtettek a tsz-nél, hogy hitelesíteni lehes­sen, mert az olasz átvevő min­dig azzal kezdi, hogy hitelesít­ve van-e? A belföldi gazdasági partnereknek úgy látszik, telje­sen mindegy. Mostanában sokat beszélünk az energiatakarékosságról, az üzemanyaggal való takarékos­ságról. A baranyai termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok és egyéb állami intézmények tulajdonában levő benzinkutak ellenőrzésének tavalyi tapasz­talatai szerint sok helyen tény­leg csak beszélnek róla. Általá­nos tapasztalat a mérési pon­tatlanság, rossz műszaki álla­pot, hanyag kezelés. Jellemző, Nem tudják megállapítanit hogy ki nyer és ki veszít hogy az ellenőrzés kielégítő eredményt csak a szabadszent­királyi Béke Tsz-nél és áfész- tüzéptelep szentlőrinci üzem­anyagmérő készülékeinél ta­pasztalt, valamint az ÁFOR-ku- taknál, amelyeknél a mérési fe­gyelmet betartják. Jó néhány kiemelkedően tör­vénysértő esetet is regisztrál a felmérés jegyzőkönyve. Törvény- sértőt, hiszen jogszabály írja elő benzinkutak mérési pontos­ságát, amely 0,5 százalékos el­térésnél nem lehet rosszabb; ennél nagyobb pontatlansággal mérő kutat nem lehet hitelesí­teni, ugyanakkor hitelesítetlen mérőeszköz üzemeltetése tör­vénysértő, mint ahogy a 8/1976. (IV. 27.) MT számú rendelet meghatározta. Az ellenőrzés olyan kutakra is bukkant, ahol a mérési hiba a megengedettnek a két és fél­szerese volt, vagyis T00 liternél 2,5 litert mért el. Hogy a kü­lönbségből hol és kinek szár­mazott kára és haszna, kiderít­hetetlen. A számlák szerint per­sze minden rendben van. Néhány meglepő példa: a pécsváradi ÁFÉSZ geresdlaki háztartási tüzelőolaj-kimérő ké­szüléke 19/7 óta rossz, s több­szöri felszólítás utón sem javí­tották meg: a szigetvári Zrínyi Tsz turbéki és patapoklosi egysé­gében 1974 óta nem hitelesít­hető, hibás üzemanyag-kimérőt üzemeltetnek. A Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztai egy­ségében három kút közül kettő üzemel hibásan; 1976-tól hibásan üzemel a szalántai Hunyadi Tsz, valamint a Duna- völgye Tsz sárháti benzinkútja. Kérdés, hogy ezekben a gazda­sági egységekben mi lehet az energiatakarékosság mércéje? Van számukra egyetlen, vi­szonylag elfogadható mentség: gyakorlatilag megoldatlan az üzemanyagkutak karbantartása, javítása. Ezt a feladatot a KLI­MA Ipari Szövetkezet dombó­vári kirendeltsége látja el a ku­tak kilencven százalékánál. Nem kívánjuk a KLIMA tevé­kenységét minősíteni — bár a felmérés során kapott kép le­sújtó —, csupán néhány szám­adatot említünk a helyzet érzékeltetésére: a KLIMA Bara­nyában, Somogybán, Tolnában mintegy 500 benzinkutat tart karban hat szerelővel, egy szer­vizkocsival, az ÁFOR ugyan­ezen a területen 353 saját ku­tat 12 szervizkocsival és 32 sze­relővel, s így is alig győzik! 140 olyan üzmeganyagkút van a három megyében, amelyre még csak karbantartási szerződést sem kötöttek! D. I. A TITAN KERESKEDELMI VALLALAT IPARCIKKÜZLETÉNEK AJÁNLATA: 3, 6, 12 kg-os porral oltó TOZOLTÓKÉSZULÉK KAPHATÓ: PÉCS, LENIN TÉR 6. Nyitva: 8—15 óráig, szombaton 8—12 óráig KERESKEDELMI VAUMAT Vállaljuk: március 15— 16-án és 22 — 23-án közületi és lakossági fuvarozási igények kielégítését Szövetkezeti Szállítási Vállalat Pécsi Üzemegység, Pécs, Megyeri út 53. sz. Fuvarmegrendelés: telefon: 10-166 ezt figyelembe vehessék. Ám a turista nyakas: nemegyszer az érvényben lévő vám. és deviza­rendelkezéséket figyelmen kívül hagyva jogszabálysértést vagy bűncselekményt követ el annak ellenére, hogy a környező or­szágokat is tekintve nálunk a legelőnyösebb, o legkedvezőbb az érvényben lévő vámszabály. A Vám- és Pénzügyőrség or­szágos parancsnokától kapott információ szerint az elmúlt év­ben ugyan tíz százalékkal csök­kent az utasforgalom, ugyanak­kor nem mérséklődött tavaly a jogszabálysértők száma. És azt is hozzá kell tennünk, hogy eb­ben a magyar turisták vezetnek, akiknek egy része utazásának célját nem az idegen ország, város megismerésében látja, hanem bizonyos csempészáruk beszerzésében. A csempészcik­kek palettája eléggé színesnek mondható, az időről időre vál­tozik. Egy-másfél évtizeddel ez. előtt az orkánkabát, a nylonha­risnya volt a sláger. Ma a Tö­rökországból eredő irhabunda, kvarcóra, egyéb műszaki cikkek és a farmer szerepel elsősorban a csempészáruk között. Hogy ki mit hoz magával, azt a divat, a márka, az ár határozza meg elsősorban. Elgondolkodtató vi­szont, hogy az állampolgárok egy része a kis anyagi haszon reményében is meqkockáztatia a szabálytalanságot. Az elmúlt évben a baranyai határátkelőhelyeken az 1978-as évhez viszonyítva több mint har­minc százalékkal csökkent az utasforqalom, ugyanakkor húsz százalékkal emelkedett a de­viza jogsértő cselekmények száma. A spekulatív törekvése­ket ugyan lohasttotta, hogy tavaly Jugoszláviában is na­gyobb mérvű áremelésekre ke­rült sor, ennek ellenére figyel­met érdemel, hoqy az utasok egy része feketén iqyekezett beszerezni idegen valutát, il­letve illegálisan kívánta magá­val vinni a magyar fizetési esz. közt. Eqy hazánkba például az alsónadrágba ragasztotta az ötszázasokat, más lekvárosüveg­be rejtette el az idegen valu­tát. De melyek is azok az áruk, amelyeket előszeretettel hoznak- visznek a turisták? Még mindig nagy a kereslete a hazai sajt­féléknek a délről érkezők kö­rében. Viszik a füstöltárut és a gyerekcipőt; a kukta gyorsfőző edény mellett a teflon bevonatú edények vezetnek a műszaki áruk népszerűségi listáján. Gya­kori vámszabálysértés beatle- mezek nagyobb tételű behoza. tata. Legutóbb negyven hang­lemezt vettek el egy délről ér­kező turistától. A napokban pe. dig ötvenegy farmernadrág ke­rült elő a vámvizsgálat során egy autóbuszból a gépkocsive­zető nagy bánatára. Újabban a csempészlistára kerültek a kü­lönböző muszlinkendők, amit ugyancsak nagyobb tételben szándékoztok behozni az or­szágba. A határainkon átáramló csempészáruk összetételéből az is levonható, hogy a meglévő árkülönbségeket igyekeznek ki­használni a „csencselők". Kö­zülük több cikk kishatármenti csereforgalmánaik életrehívásá- val, vagy gyártásának beindí­tásával csökkenthető lenne o mindenki által ismert zugpio- cok forgalma. Salamon Gyula Hétfői □

Next

/
Oldalképek
Tartalom