Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-09 / 68. szám
12 Dunántúlt napio 1980. március 9., vasárnap Deák László A hajnal és a reggel határán egyenes sorokat képező munkásokat lehet látni a város különböző pontjain, a buszmegállókban. Uránbányászok ők, akik körülbelül a Mecsek expresszel egyidőben indulnak mindennapi útjukra. Deák László vájár a Bacsó Béla útnál száll fel, háromnegyed ötkor kel, negyed hétre ér az üzem. be. A reggel eligazítással, tájékozódással kezdődik, háromnegyed hétkor lép a kasba. Lent az időjárástól függetlenül elég meleg van, hiszen 1000— 1200 méterével az ország egyik legmélyebb bányája ez. Leszállás után elosztják a munkát és 14 óra 20-ig dolgoznak folyamatosan. Fúrás, robbantás, kőzetszállítás zajában telik el a munkanap. Feltöréshajtást végeznek. Ennek a hagyományos változata nagyon veszélyes volt. ök már áttértek egy újabb, modernebb eljárásra. — Mikor, hogyan és miért került a bányába' — kérdezem Deák Lászlótól, aki megjelenését tekintve lehetne mérnök, orvos, képzőművész. — 1947-ben születtem, most leszek 33 éves. A Szabolcs megyei Nagyvarsónyban tölötttem gyermekkorom első felét, apám ott volt asztalos. Később Miskolcra kerültünk, ipari tanuló, majd vájár lettem. 1964-től dolgozom vájárként. Eredetileg autószerelőnek jelentkeztem, föl is vettek, de aztán meggondoltam magam. Az első évben Szuhakállón segédvájárkodtam az ottani szénbányában. Három évi vájári munka után 1967-ben minket is megmozdítottak az akkori — szénbányászattal kapcsolatos — intézkedések. Döntöttem. Hétfőn még ott mostam le magamról a szénport, szerdán reggel már Pécsett, a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál álltam munkába az akkori l-es üzemben. Szakvezető vájári beosztásba kerültem. Körülbelül fél év kellett ahhoz, hogy igazán belejöjjek ebbe a munkába. — Milyen különbségeket érzékelt a két országrész, a két bánya között? — A legfőbb ' különbség a munkában a szénbányánál sokkal nagyobb fokú gépesítettség és a magasabb szintű szervezettség volt. És az emberek egymáshoz való viszonya, a közösség erőteljes hatása ugyancsak rövid időn belül megragadott. Az én életemben óriási szerepe van a kollektívának. Pécsen akkor jártam először. Nagyon tetszett. Eleinte a munkásszállóban laktam, egy év múlvo kaptam lakást. — Család? — Három gyerekem van. Deák László élete dióhéjban alig volna több ennél. Csakhogy: sokrétű élet ez, sok vonulata van. Lássuk a másikat, a mozgalmit. Azt, ami mindettől szétváloszthatatlan, omi — akár az eddigiek - maga az élet. — 1961-ben lettem KISZ-tag, aztán három évig KlSZ-titkár- ként dolgoztam a miskolci ipa- ritanuló iskolában. A MÉV-nél 1973-ban választottak meg alapszervezeti titkárnak. 1974- ben fölvettek a pártba. 1975- ben küldöttként vettem részt a városi pártértekezleten. Ugyanebben az évben üzemi pártbizottsági tag lettem. 1976-ban a városi, 1978-ban pedig a megyei KISZ-bizottság tagjává választottak. Küldöttként részt vettem a KISZ IX. kongresszusán, Időközben elvégeztem a marxista-leninista középiskolát és a hathetes KISZ-iskolót. Ezalatt az idő alatt jelentős szakmai sikerek is érték. A MÉV-nél nagy hagyományai vannak a szakmai vetélkedőknek: Deák László többször volt vállalati első helyezett a vájár szakmában. Egy ízben egy országos versenyben második helyen végzett csapat tagja, egy Ízben pedig egyéni első és az első helyen végzett csapat tagja volt. 1975-től mint ifjúsági szocialista brigádvezető dolgozik. A 71-es feltöréshajtó brigád 16 tagú. ők vezették be a1 ma alkalmazott legkorszerűbb, szovjet feltöréshajtás technológiáját. Ebben a munkafázisok szinte teljesen gépesítettek. Ezért a munkáért a kollektíva munkájának elismeréseként Deák László megkapta a szovjet közép- és gépipari miniszter kitüntetését, a „Bányász Dicsőség" érem III. fokozatát. Háromszoros kiváló dolgozó, kiváló bányász. A KISZ aranykoszorús KISZ-jelvénnyel tüntette ki. Megkapta a Szolgálati Érdemérem bronz fokozatát is. Brigádja 1979-ben elnyerte a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet. — Mivel foglalkozik szabadidejében? — Ilyenkor végzem el a KISZ- munkámat. De nagyon szeretek színházba, moziba járni, olvasni. Ez utóbbi a legkedvesebb időtöltésem. A magyar írók, mindenekelőtt Németh László könyvei képezik könyvtáram legbecsesebb darabjait. A másik szenvedélyem az utazás. Az összes szocialista országot bejártam már. Most egy jugoszláviai utazásra készülünk. Ebben az egész brigád részt vesz — családostól. A szabad időmben igyekszem kielégíteni a napi bel- és külpolitikai események iránti érdeklődésemet is. A kongresszusi irányelvek megjelenése óta egyre nagyobb érdeklődéssel várom magát a kongresszust. Beszélgetünk még a múltról, a jelenről és ami a legfőbb, a jövőről. — Nekünk a jövőben is dolgoznunk kell. Ez nem vitatéma. Ä jelenlegi gazdasági helyzet negatív jelenségeinél engem még jobban érdekel a „hogyan tovább?" kérdése, az a folyamat, amely magának a munkásnak a hatékonyabb foglalkoztatásán túl a munkaszervezés egész rendszerének a fejlődését kell, hogy magával hozza, mégpedig hosszú távon. Ügy gondolom, ezen a téren óriási kihasználatlan lehetőségek vannak még a szocialista brigád mozgalomban. Deák László vájárt a MÉV kommunistáinak február 16-án megtartott pártértekezletén küldöttnek választották meg az MSZMP XII. kongresszusára. Bebesi Károly Balogh László Még most is fel van háborodva : — Csak tudnám, sejtik-e ezek a diáklányok, hogy miből lesz a villanyáram, a meleg a szobákban, a forró víz a csapokban ... Két évvel ezelőtt egy rádióriportban két pécsi diáklányt kérdeztek meg: tudják, milyen ünnep van a városban? Nem. Hát a bányásznapi I Ja, tényleg ... És tudják, milyenek a bányászok? Hát... Balogh László, a Mecseki Szénbányák Vállalat Kossuth, bányaüzemének csapatvezető vájára hallotta ezt a választ. Piros lett az arca a haragtól, amikor elmeséli. A „klasszikus bányászok” közé tartozik. Fiatalon kezdte, messziről vetődött ide, s omikor először lement a mélybe, azt sem tudta pontosan, mit is kell ott csinálni. A szép szál, hatalmas erejű fiatalember azonban nem sok időt hagyott magának Komlón a beilleszkedésre, bár akkor még nem tudta: egy életre jegyezte el magát a bányászattal, amikor kierőszakolta felvételét. Elő. szőr ugyanis nem akarták felvenni. — Több mint negyed százada volt. Azok közül az egyik, aki nem akart ide felvenni dolgozni, most a tanárom a marxista—leninista esti egyetemen. — A széncsata idején már is. mert volt az ön neve. — Tudtam, hogy itt majd többet kell dolgoznom, mint eredeti szakmámban, az építőiparban. Akkor már részt vettem Budapesten, a Vár és az üllői út újjáépítésében, azután Tatabányán dolgoztam. Akkoriban — az ötvenes évek első felében — szépen lehetett keresni o bányában. Ezért határoztam úgy, hogy átmenetileg lejövök Komlóra — transzparensek szó. zai hívták a fiatalokat az épülő városba —, anyagilag összeszedem magam. Debrecenben születtem, a Dunántúlról csak azt tudtam, amit az iskolában tanítottak. Gondoltam: két évet lehúzok a bányában, Ez 1954- ben volt. Még meg sem melegedtem, már elvégeztem egy nyolchónapos vájáriskolát, s 1955 áprilisában már vájárként dolgoztam a Kossuth-on. — Együtt említik a nevét a régi nagyokkal, pedig akkor még ugyancsak fiatalember volt. — Erős voltam, hajtottam. Fej-fej mellett haladtunk a Lovaival, a Szilágyival, a Nagy Dezsővel. 1955. bányásznapján a 146 százalékos teljesítményemmel az elsők között voltam. Ez egy műszak alatt 16—17 tonna szenet jelentett- A fizikai teljesítőképesség határáig dolgoztunk ... — Az elővájásban dolgozott, azután aknász lett. Hogyan került műszaki állományba? — Két és fél évet tanultam a bányaipari technikumban, de egészségi állapotom miatt nem folytathattam az iskolát. 1964—65-ben voltam aknász, ezt követően kerültem vissza a fizikaiak közé. Azóta vagyok önálló csapatvezető. — Most 43 éves, tulajdonképpen még fiatal. — Jószerével átéltem Komló történetét, attól kezdve, hogy igazi bányaváros lett. Az utóbbi 20 évben részt vettem minden műszaki berendezés kipróbálásában. Csapatommal hosszú ideje vagyok együtt, mindig elöl dolgoztunk. Mi építettük be az első Tüssen-támokat, mi kezdtük építeni a TH-biztosítást is. Másfél éve kísérletezünk egy lengyel berendezéssel, úgy tűnik, sikerül meghonosítani a sajátos geológiai viszonyokkal rendelkező mecseki bányákban. — Mi a legszebb a munkájában? — Amikor egy szelvényben 100 méterre el lehet világítani a lámpával, oly egyenes, oly rendezett. És tulajdonképpen az is szép, hogy a Mecsekben minden lapát szénért meg kell küzdeni, s ez eddig sikeres harc. nak bizonyult. A különleges körülmények egész embert kívánnak: csak józan fejjel, megfontoltan, a szakfogásokat jól ismerve lehet itt dolgozni. Ez mind nagy teljesítményekre készteti az embert. Vannak persze csúnya oldalai is a bányának: a tűz, a víz, a gáz. Ezeket azonban le lehet győzni, a technológiák pontos betartásával a veszélyt meg lehet előzni. — Az MSZMP XII. kongresz- szusán a Mecseki Szénbányák egyik küldötte lesz. Ha szót kapna, mit mondana el? — 1956 januárjában lettem párttag. Az üzemi pártbizottság togja vagyok, az üzemi szb- elnöke. Küldöttként vehetek részt a kongresszuson, a bizalom meglepett, köszönet érte. Mit mondanék el? Az eredményeinket és a gondjainkat. A bányászok mindent megtesznek a szénért, viszonzásul gond- jaik-bajaik orvoslását várják. Elmondanám azt is, hogy hasznos lenne, ha a vájáriskolákban kétszakmás oktatás folyna. Először egy „polgári", majd a vájárszakma megszerzése jelentené az iskolo befejezését, így az ott végzettek bármilyen különleges körülmény bekövetkezte esetén munkát, megélhetést találnának. így csinálta a fiam is, aki most 20 éves. Autóvillamossági műszerész lesz ebben az évben, ami nem jelenti azt, hogy a jövőben elkerüli majd a bányát. Mint ahogy én is először már szakmában dolgoztam, azután maradtam itt, most már biztos, hogy egész életemre. Mészáros Attila n pártkongresszus tiszteletére Vállalták, teljesítették A jubileumi verseny folytatódik A XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából Baranya megyében is jelentős versenymozgalom bontakozott ki. Eddig mit valósítottak meg az Ígéretek közül? Nem törekedtünk a teljességre, az eredmények közül csupán néhányat villantunk fel. A jubileumi verseny folytatódik. A Mecseki Szénbányák Vasasbányaüzemében Ormos István és Huttner József vezette fejtési brigád terven felül 4000 tonna szenet adott. Kossuth- bányán Bagíadi László kollektívája 145,4, Lovai Mátyás brigádja pedig 162,9 százalékra teljesítette vágathajtási tervét. A brigádok az utóbbi évek legjobb eredményeit produkálják. A Mecseki Ércbánya lll.as üzemében 230 000 forint költséget takarítottak meg. Az Ércdúsító „Előre” karbantartó brigádja az üzem automatizálásában a ráháruló feladatokat határidő előtt realizálta. A IV. sz. bányaüzem „1-es brigádja" Schmidt József vájár irányításával tömb, fejtésben januárban és februárban 13150 tonna ércet termelt, így műszakonként egy emberre 20 tonna érc jutott. A Bányászati Aknamélyitő Vállalat mecseki körzetének a Hinterszer János vezette Kulich Gyula bri. gádja Komlón, a Kossuth 4-es akna szerelésekor a tervezett 134 helyett 154 tartógerendát helyezett el. Hartmann Henrik Kun Béla brigádja Komlón, a Kossuth-akna Vili. szinti összekötővágatában 100 méter helyett 134 métert haladt előre. Az Öntödei Vállalat mohácsi vasöntödéjében a 55 millió forintos rekonstrukció egy percre sem zavarhatja a termelést, ígérték, hogy 3800 tonna vasönt, vényt állítanak elő, amit most már 43 tonnával meghaladtak. Az Egyesült Izzó Pécsi Sopiana Gépgyár a tőkés exportot 6 százalékkal túlteljesítette, készleteit 12 millió forinttal csökkentette, újítással, ésszerűsítéssel 100 000 forint hasznot értek el. A Megyeszer Vállalat próbaterméke, egy transzformátor-féle, ség sikerrel szerepelt NSZK-ban és erre az évre szerződést kötöttek a gyártására. Ugyancsak kitűnő minőségben: határidő előtt készültek el az Iránba exportálandó erősáramú mezősszekrények. A Pécsi Bőrgyár sertésbőr gyárrészlegében havonta 100 000 négyzetméter velúrozott terméket gyártónak. Keményáruból 800 tonnát vállaltak és jelenleg 803 tonnánál tartanak. Import nyersbőrből 4 százalékkal kevesebbet igényeltek az Ígért 3 százalék helyett. A Pécsi Kesztyűgyárban a bőrruhó- zati exportot 35 százalékkal növelték. A bérmunkaexportot 71 000 párral fokozták és így tízmillió forint értékű importanyagot nem kellett behozni. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat gőzből 504, berzinből 5, fűtőolajból 35 tonnát takarított meg. A szállítást átszervezték és kiiktatták az üres járatokat. Újítások születtek a cipőüzemi keményáru hatékonyabb feldolgozására. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyára 9 százalékkal több kárpitos garnitúrát és heverőt juttatott el belföldre; a tervezett 5 százalék volt. Az onyag- és energiatakarékosság 673 000 forint értékű, így például hasznosították a hulladékot és kevesebb külföldi csiszolópapírt vásároltak. A Pécsi Bútorgyárban 50 százalékkal kevesebb g selejt, ami köszönhető annak is, hogy gépesítették a szabást és az éllezárást. A Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat Pannónia brigádja elérté! hogy 20 százalékkal kevesebb készárut tárol a hűtőházban, míg a Petőfi brigádban az első osztályú fajlagos áruk aránya 3 százalékkal javult. A BCM briqádjai túlteljesítésben ojánlottak 15 000 tonna künkért és lett 42 000 tonna^ A felajánlott 30 000 tonnás cement-túlteljesítést megduplázták. Mindennek az értéke majdnem 100 millió forint. A Baranya megyei Állami Épitőipari Vállalat 1979 végén 1267 lakást adott át, a tervezettnél 27-teJ többet Az 1979. december 30-i határidő előtt felépült a pécsi siklósi városrész élelmiszer- és tejboltja, a kertvárosi ABC-áruház. A minőségi kifogások összege 23 százalékkal kevesebb. Fuvar- költségből 8 millió forintot spóroltak meg az átszervezések révén. A Dél-dunántúli Gázgyártó- és Szolgáltató Vállalat december 31-ig az Ígért 8700-zal szemben 16 277 új gázfogyasztót kapcsolt be a hálózatra. Baranyában idén újabb 300 fogyasztót kötöttek be. Rekord született Mohácson, ahol egy nap alatt 80 lakás bekapcsolását végezték el A Pécsi Posta- igazgatóságon o gépkocsival szolgálatot teljesítő dolgozók 4964 liter üzemanyag megtakarításával járultak hozzá a vállalások teljesítéséhez. A nagyobb pénzforgalmat lebonyolító vállalatok, intézmények közül — a pénzforgalom egyszerűsítése érdekében — o zsákos befizetők számát 9,4 százalékkal növelték . A Dél- dunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál a hálózati veszteség 1 százalékos csökkenése 40000 MWó villamosenerqia-megtaka- rítást tett lehetővé. Használt vezetékek, tartószerkezetek beépítésével 7,1 millió forint anyag költség-csökkenést biztosítottak. Az elfogadott és bevezetett újítások száma az előző évinek a másfélszerese és az ennek elkönyvelhető gazdasági eredmény 2.5 millió forint. A vállalati újítási tevékenység eddigi legnagyobb sikere ez. A Volán 12-es Vállalat költségmegtakarítása 4 193 000 forint, ami kétszerese a vállaltnak. Különösen jelentős a 2,3 millió forint értékű üzemanyag- megtakarítás. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban a rekultiváció révén 60 hektárral nagyobbodott a szántóterület. Javították a munkatermelékenységet és az egy munkaórára iutó termelési érték 7.9 százalékkal nőtt. A Bikali Állami Gazdaság a tervezettnek a másfélszeresét, vagyis 15 millió előnevelt halivadékot szállított a partner-gazdaságoknak. A növendék, és házinyulak elhullása mérséklődött, mivel kidolgozták az országban elsőként a levegőfertőtlenítést. A Szigetvári Állami Gazdaságban a költségcsökkentés 1 millió 760 ezer forint, ami származik az üzemanyag, az alkatrész, az abrak megfelelő felhasználásából. A Dél-dunántúli VIZIG-nél nagy figyelmet fordítottak a kőtermeiésre és a vállalt 128 000 tonna helyett 139 656 tonnát fejtettek ki 25 nappal a határidő lejárta előtt. A dollár elszámolású export túlteljesítésével 14 000 dollár devizatöbbletet számoltak el. A Mecseki Erdő- és Faleldolgozó Gazdaság vajszlói, hosszúhetényi üzeméből az igértnél 200 köbméterrel több fűrészáru került ki, míg a szállítási brigádok 600 köbméter rönköt, 3000 köbméter papidét hordtak el terven felül. A Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet saját anyagból készült exporttermékeinek az arányát 20 százalékkal növelte. A Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet 5000 párral több gyermekcipőt küldött a kereskedelemnek. A Pécsi Épitőipari Szövetkezet a Bánki Donét utcai sortatarozásnál 4 helyett 5 épületet adott át határidő előtt. Cs. J. Kongresszusi küldöttek,..
