Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-09 / 68. szám

1980. március 9., vasárnap Dunánt últ napló 3 A pártértekezlet vitája A tanácskozás szünetében Deák László, a Mecseki Érc- bányászati Vál­lalót vájára, ifjúsági bri­gádvezető szenvedélyes hangon szólt a bányamunka nehézségeiről, ugyanakkor annak hazánk gazdasági éle­tében elfog­lalt döntő fontosságú szerepé­ről. Baranya gazdaságában kü­lönösen jelentős ez. Nem mind­egy tehát, hogy él az itt dol­gozó sok ezer szén. és uránbá­nyász. „Sokat beszélünk mosta­nában a bányászok rangjáról, erkölcsi és anyagi megbecsülé­séről - mondotta Deák László. — Ezt nem lehet csők fizetés­sel, szavakkal különösen nem megteremteni. A bányákban olyan gépesítési szintet kell te­remteni, amely mellett a bá­nyászok nemcsak 20 évet, ha­nem 30—35 esztendőt is képe­sek a bányában ledolgozni." S ez sem minden: hazánk min­den állampolgáránok kötelessé­ge, hogy munkahelyén, otthon, szabad idejében takarékoskod. jón, gondoljon arra, hogy a bányában milyen nehéz körül­mények között termelik ki a föld alól az energiahordozókat, ilyen szellem lehet alkalmas arra, hogy valóban társadalmi rangot és megbecsülést kapjon ismét a bányamunka. Kaszapovi cs Anna mohácsi pedagógusnő a Baranyában élő nemzetisé­gi lakosok helyzetéről szólva megál­lapította, hogy a szocialista építőmunká­ból jól veszik ki részüket, ápolják nyel­vüket, hagyományaikat, népmű­vészetüket. A pedagógusnő ezt követően részletesen szólt ar­ról, hogy Mohácson, a nemze­tiségi művelődés legfontosabb területén, 4 általános iskolá­ban, 3 óvodában évről évre nő a szerb-horvát és német nyelv- oktatásban részt vevő gyerme­kek száma. Keresik a lehetősé­get, hogy középiskolai szinten egyik iskolában megteremtsék a kétnyelvű oktatást. Különösen érdekes a gondolat: a szak­munkásképző intézetben a szerb-horvát és német nyelvok­tatást is be kellene vezetni. — Szeresd a magadét, de becsüld a másét — mondotta Kaszapovics Anna —, köteles­ségünk a gyermekeket úgy ne­velni, hogy ha felnőnek, ők is továbbadják anyanyelvűk, ha­gyományaik, népművészetük szeretetét. Fejlőin a tanácsok népképviseleti jellege és igazgatási szerepe Horváth Lajos, a Boranya me­gyei Tanács el. nöke hozzászó­lásának kezde­tén utalt a XI. pártkongresz- szus és az 1975-ös megyei pórtértekezlet által kijelölt célokra, ame­lyek a párt ál­talános politi­kája mellett látni engedték a megyei politika sajátos arcula­tát is. A tanácsok a korábbinál na­gyobb szerepet vállaltak és kaptak a megyei politika vég­rehajtásában. (24 esetben sze­repelt például a Megyei Párt- végrehajtóbizottsóg előtt a Me­gyei Tanács jelentése a legfon­tosabb társadalompolitikai cé­lok végrehajtásáról.) Mint a tanácselnök elmondotta: az el­múlt öt esztendőben tovább fejlődött a tanácsok népképvi­seleti jellege és növekedett igazgatási szerepe. Megállapi- totta, hogy fokozatosan háttér­be szorul a tiltó, engedélyező magatartás és kibontakozóban van a lakosság részére végzett fontos szolgáltató szerep. A lo- nácsok munkáját tovább ele­mezve Horváth Lajos megálla­pította, hogy megtört a taná­csok önkormányzatának fejlő­dése, amelyre a kormány figyel­mét is fel kell hívni, szükséges azonban a saját kezdeményező készségre, leleményességre tá­maszkodni is. Ezt követően Horváth Lajos kiemelte a tanács területfejlesz­tési tevékenységét, amelyben 1975 óta jelentős eredményeket értek el, például a megye ipar­és termékszerkezetének kialakí­tásában, foglalkoztatás-politi­kában, a megye mezőgazdasá­gának fejlesztésében, a háztáji és kistermelő gazdaságok mun­kájának segítésében, kereske­delmi hálózat bővítésében. Van­nak területek azonbon, ame­lyekben szerény vagy éppen részeredmények születtek: Ba­ranyában ugyan a tervezettnél több lakás épül fel, de főként az OTP és magánerőből épülő lakások száma nő. így a váro­sokban csak kis mértékben ja­vult a lakáshelyzet. A Megyei Tanács elnöke az V. ötéves terv erőforrásainak el­osztásáról szólva elmondotta, hogy az anyagiak döntő több­ségét a városok, négyötödét Pécs kapta. A város történel­mének legjelentősebb fejleszté­si lehetőségével élhetett, és Pécs város vezetői jól gazdál­kodtak. A jövőben a VI. ötéves tervben azonban Komlót kivéve inkább a falvak támogatását kell előtérbe helyezni. A jövőről szólva Horváth La­jos elmondotta, hogy a követ­kező években főként a lakossá­got legjobban érintő alapellá­tási munkát kell javítani, amely­hez továbbra is kéri a széles körű társadolmi összefogást, amely nélkül eddigi eredmé­nyeinket sem lehetett volna el­érni. Botos Irén, a MOM Komlói Gyáregysé­gének köszörű­se a végrehaj­tás, a végre­hajtásban részt vevők felelős­ségéről szólt, kiemelve: a párt határoza­tainak szelle­mében, s nem a kiskapukat keresve kell az alapszervezetek­ben dolgozó kommunistáknak tevékenykedniük. Szólt a veze­tői felelősségről. Ha a vezető nem képes a rá bízott felada­tokat ellátni, a rá bízott kollek­tíva cselekvőkészségét, tenni­okarását megfelelően kiaknáz­ni, akkor élni kell a visszahívás, a leváltás, az alacsonyabb po­zícióba helyezés eszközével. A MOM köszörűse hozzászólásá­nak befejező részében a mun­ka szerinti elosztás elvének szükségességét hangsúlyozta. Ki-ki munkája — és elvégzett munkája — alapján részesüljön a közös javakból, a munka le­gyen az emberi tettek és csele­kedetek megítélésének az alap­ja.' Dr. Kisjakab Lajos, a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát vezérigazga­tója hozzászó­lásában ki. emelte: az új gazdasági sza­bályzók kife­jezetten nyere­ség centriku­sak, s ez nem mond ellent az embercentrikusságnak. Hiszen a gazdálkodás nyomán elért többlet az üzem-vállalat továb­bi fejlesztésének alapja, ez te­szi lehetővé azt, hogy a dolgo­zók minél nagyobb arányban részesülhessenek az életükhöz, életszínvonaluk emeléséhez szükséges anyagi javakból. A nyereségek felosztásakor pedig minden vezető kötelessége, hogy a dolgozók élet- és mun­kakörülményeit javító beruhá­zásokról, fejlesztésekről gon­doskodjon, megteremtse a sza­bad idő kulturált eltöltéséhez szükséges feltételeket. Jellem­ző: a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát az V. ötéves tervidő­szak eltelt esztendeiben közel 300 dolgozó lakáshelyzetét ol­dotta meg, s összességében 125 millió forintot fordított a szo­ciális és kommunális ellátás javítására. Hozzászólásának további részében Kisjakab Lajos a vertikális és horizontá­lis integráció előnyeire mutatott rá. A mezőgazdasági üzemek további fejlődése szempontjá­ból nélkülözhetetlen a sokirá­nyú együttműködés: így tanul­hatnak egymástól és hasznosít­hatják egymás eredményeit... Somssich Lász- lóné, az Orszá­gos Földtani Kutató és Fúró Vállalat igaz­gatóhelyet, tese hozzászó­lásának beve­zetőjében Komló város elmúlt öt esz- , tendejének fej­í lődéséről szólt, kiemelve: ör­vendetesen javult a városban az ipar szerkezete, csaknem teljes lett a foglolkoztatás. A szénbá­nyák mellett a gépipar és a könnyűipar is kiegyensúlyozot­tan fejlődött, hírnevet szerzett termékeivel a Carbon Könnyű­ipari Vállalat és a Magyar Op­tikai Művek Komlói Gyáregysé­ge is. A gondok között a város ivóvízellátásának állandó prob­lémáiról, a városi szennyvízte­lep kapacitásgondjairól szólt. A város jövőjét illetően biza­kodott: mindig a szén határoz­ta meg Komló arculatát, s most, az energiaínséges vilá­gunkban a szén - a mecseki feketeszén — ismét értékes kin­csünk lett. így további reális lehetőség van arro, hogy a ku­tatás alatt álló mázai és váral­jai feketekőszén-terület föld. tani feltárása nyomán Komló város jövője is biztosított hosz- szú időre, s a bányászmunka is további perspektívát jelent a város fiataljainak. A mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését dr. Kárpáti Júlia terjesztette elő. Havas József, a fegyelmi bizott­ság elnöke el­mondta, hogy a megnöveke­dett követel­ményeknek megyénk párt­tagsága mesz- szemenően megfelel. A párttagfelvé­telek színvona­la jelentősen megnőtt a feddhetetlenségi követelmény előtérbe állításá­val. A megfontolt káderfejlesz­tés következtében tovább nőtt a párt tekintélye, erősödött ve­zető szerepe. A fegyelmi bizottság elnöke szólt a tagkönyvcsere pozitív hatásairól. Kifejtette, hogy a pártfegyelem fontosságát senki sem tagadja, de annak gyakor­lati megvalósításához a magán, életben, a munkafegyelemben, és a pártmunkában is követke­zetesség, személyes példamuta­tás szükséges. Szent irányi Jó­zsef, a Pécs városi pártér­tekezlet megál­lapítását idéz­ve elmondta, hogy az elmúlt öt év alatt je­lentősen fejlő­dött a város ipara, szépült a városkép, to­vább gazdago­dott a művé­szet, a kulturális élet. A párt- szervekben, gazdasági egysé­gekben nőtt a felelősségteljes együttgondolkodás. Részletesen szólt o szocialista életmódról. Mint mondotta, a munkásosztály az egész társa­dalom számára formálta életé­nek érték, és érdekrendszerét, megteremtve annak gazdasági alapjait. A párttagság szemé­lyes példamutatása szükséges a szocialista életmód kiteljesí­téséhez. Ezzel kapcsolatban konkrét feladatként jelölte meg, hogy o pártépitésnél körültekin­tőbben foglalkozzanak a Szer­vezeti szabályzat megismerteté­sével, illetve annak érvényre juttatásával. Olyan életszemlélet kialakítá­sát szorgalmazta, amely a csa­lád boldogulását helyezi előtér­be. Hangsúlyozta a vezetés minden szintjén a kölcsönös bi­zalmon felelősségen alapuló munkastílus kialakításának fon­tosságát. Bihari Ottó, a tudományos kutatómunka eredményei­ről, gondjairól, társadalmi hasznosításá­nak fontossá­gáról szólt. Lassú a tudo­mányos ered­mények gyo. korlati meg­valósítása. Ez. zel kapcsolatban a kutatási és a tudományos eredményeket fel­használók felelősségét emelte ki. Mint mondta, nem lehet olyan kutató bázis, amelyik ne határozott céllal, az eredmény mielőbbi megvalósításának igé­nyével kutasson. Ugyanakkor ne legyenek olyan gyakorlati munkahelyek sem, amelyek nem igénylik tudatosan hosszabb távra meghatározva egy-egy kutatási terület eredményeit. Nyomatékosan aláhúzta a ter­vezés átgondoltságának fontos­ságát, amelynek ismeretében a kutatók is a társadalom számá­ra minél hasznosabb munkát végezhetnek. Tudományos értékeink meg­becsüléséről, a társadalom szá­mára mielőbbi hasznosításáról szólva kifejtette, hogy a szocia­lista társadalom a jólét társa­dalma kell hogy legyen, nem pedig a pazarlásé. Pásztor György szocialista bri­gádvezető, o Mecseki Szén. bányák vájára az elmúlt hó­napokban elért munkasikerrel jelképezte, hogy a Mécsé, ki Szénbányák­nál mennyire komolyan veszik hazánk vala­mennyi ásványkincsének, de kü­lönösen a kokszolható fekete­szénnek kitermelését. A XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére indított munkaversenyben tegnapig 16 700 tonna szenet termel­tek, a tervezett mennyiségen felül. Ezt követően ismertette a vállalat mostani helyzetét: nőtt a feltárt és a termelésre előké­szített szénvagyon, az elmúlt öt esztendő alatt nagyot lép­tek előre a nehéz fizikai mun­ka csökkentésében, lényeges javulást sikerült elérni a dolgo­zók munkakörülményeiben is. A jövőt illetően Pásztor György beszélt a Mázaszászvár térségében lévő, kutatás alatt álló területről, ahol o mosta­ni ismeretek szerint mintegy 500 millió. 70 százalékban kok­szolható feketeszén van a föld alatt, amelyet kitermelésre elő­készít a Mecseki Szénbányák. Véleménye szerint ez csak kormányprogram keretében le. hetséges. A lakosság segíti a rendőrség munkáját Orbán István, a Baranya me­gyei Rendőr-fő­kapitányság ve­zetője beszá. molt a rendőri szerveknek az elmúlt 5 esz­tendő alatt végzett munká­járól, Baranya közbiztonsági helyzetéről. A megyében ki. egyensúlyozottan jó a közrend és a közbiztonság, ezt elisme­rik a baráti országokból idelá­togató vendégek éppúgy, mint a tőkés országokból érkező tu­risták — mondotta Orbán Ist­ván. Évente átlagosan 4500—5000 bűntettet követnek el. — 1976- tól azonban csökkent a bűnese­tek száma. Főként a vagyon elleni, közlekedési bűntettek, erőszakos garázda cselekedetek zavarják a közrendet, a poli­tikai és államellenes bűntettek aránya minimális. Mint a rendőr-főkapitány hangsúlyozta, a vagyon elleni bűncselekmények több mint 30 százalékát a társadalmi tulaj­don sérelmére követték el, nem várható azonban, hogy ennek védelmét kizárólag a rendőri szervek végezzék. A társadalmi tulajdon védelme minden ál­lampolgár kötelessége, de kü­lönösen azoké, akikre a javakat bízták. Jelentős társadalompolitikai és jogpolitikai érdek fűződik a közlekedési bűntettek meg­előzéséhez, csökkentéséhez. 1975-től 330 halálos közieke-, dési baleset, 1854 súlyos és 3250 könnyebb sérülés történt, minden ötödik esetben közre­játszott az ital. Csökkent viszont az erőszakos garázda jellegű bűncselekmények száma, sajnos sok gondot okoznak a lakosság biztonságérzetét sértő, közterü­leten elkövetett brutalitások. Az utóbbi hónapokban gyakori és alapos közbiztonsági akciók eredményeként 1000 csavargó, bűnöző jellegű életmódot foly­tató egyén került a rendőri szer­vek látókörébe, akiket rendsze­resen ellenőrizni fognak. Ezt követően Orbán István kiemelte, hgoy o rendőri szer­vek Baranyában, miként ha­zánkban mindenütt, szigorúan betartják a szocialista törvényes­séget, bűncselekmény alapos gyanújának hiányában senki ellen sem indítanak eljárást. Külön kiemelte azt a széles körű társadalmi összefogást, amely- lyel társadalmi aktívák, a la­kosság, segítik o rendőri szer­vek munkáját a bűncselekmé. nyék megelőzésében és a fel­derítésében Is. Dr. Varqa-Sab- ján László, a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának első­titkára hozzá­szólásának első részében ki­emelte: ma fo­kozottan érző­dik az a meg­különböztetett figyelem, ame­lyet pártunk ta­núsító magyar ifjúság, a magyar ifjúságot soraiba tömörítő poli­tikai szervezet a KISZ irányá­ba. Ez érződött Kádár János le­velében is, melyet az ifjúsági mozgalom 60. évfordulóján kül­dött a KISZ-nek. Felelősségün­ket — a KISZ felelősségét — fo­kozza ez a tény; szervezetünk­nek kiemelt kötelessége cselek­vési teret és lehetőséget biztosí­tani a fiatalok számára pártunk politikájának megvalósításában. Rendkívül sokrétű feladatot je­lent ez, s a mérce: becsülettel helytállni a munkában, a tanu­lásban, a haza védelmében. Baranyában közel 3500 szoci­alista brigádban közel 20 000 fiatal dolgozik becsülettel: 600 kifejezetten ifjúsági brigádunk van. Az elmúlt években elért eredmények között kiemelkedik a MÉV 5-ös üzemének KISZ védnöksége, a Kossuth bányai 4-es aknát ifjúságiak hajtották ki, soha annyi társadalmi mun­kát, mezőgazdaságot segítő munkát nem végeztek megyénk­ben, mint az elmúlt években. Két KISZ-díjas brigád van Magyar- országon, s mindkettő — a DDGáz Che Guevara és a MÉV Váci Mihály brigádja — bara­nyai. A KISZ megyei első titkára a továbbiakban hangsúlyozta: a fiataljaink döntő többsége egyetért a szocializmust építő országunk politikájával, cselek, vően részt vállal abban. Lát­nunk kell azonban azt is, hogy a mai fiatalság sem mentes az ellentmondásoktól; rájuk is hat­nak az érdekviszonyok, ők is ta­lálkoznak közömbösséggel, nem­törődömséggel, a szocialista magatartással ellentétes maga­tartásformákkal. A KISZ-nek fel­adata: tömörítse sorait, minél több fiatalt nyerjen meg közös céljainknak. Különösen a mun­kásfiatalok, a mezőgazdasági fiatalok, a bejáró fiatalok köré­ben kell a jövőben fejleszteni a tagfelvételi munkát. Kovács Béla, a szabadszent­királyi Béke Termelőszö­vetkezet párt- vezetőségé, nek titkára a területükön folytatott ifjú­ságpolitikai munkát, a ter­melőszövet­kezet fiatalsá- aának helyze­tét ismertette. Mint elmondta, az elmúlt öt év alatt a terme­lőszövetkezetben dolgozó fia­talok megítélése a politikai és gazdasági szervek részéről is egységesebb lett, munkájuk, felkészültséqük, társadalmi te­vékenységük alapján növeke­dett megbecsülésük. Segítésükre egyre nagyobb gondot fordítanak. Az anyagi erők koncentrálásával, a tsz, a tanács és az MHSZ segítségé­vel jelentősen javultak a sza­bad idő tartalmas eltöltésének feltételei. A családot alapító fiatalok lakásgondjainak eny. hítésére o termelőszövetkezet 50 000 forint vissza nem térí­tendő készpénztámogatást nyújt. Nagy gondot fordítanak a fiatalok pályairányítására, szakmai képzésüket, továbbkép­zésüket ösztöndíjakkal, illetve az aqrárértelmiség bevonásával segítik. A további feladatok között a hozzászóló kiemelte a KISZ szervezettségének növelését, ki­fejezte azt az igényt, hogy az ifjúság politikai, ideológiai ne­velése a pártmunko szerves ré­sze leqyen. Állandó, tartalmos kapcsolat kialakítása szükséges a párt. és a KISZ-szervezetek között. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom