Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-08 / 67. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVII. évfolyam, 67. »ám 1980. március 8., szombat Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kommunista felelősséggel Ma tanácskozik a megyei pártértekezlet Ma reggel a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában kezdi meg tanácskozását a megyei pártértekezlet. A pártértekezlet napirendje: 1. A pártbizottság beszámolója a XI. kong­resszus óta végzett munkáról. 2. A kongresszusi irányelvek vitája és állás- foglalás az észrevételekben, javaslatokban. 3. A pártbizottság tagjainak és a kongresszus küldötteinek megválasztása. Jubileumi csapat­gyűlés Siklóson 35 év hazánk határainak őrizetében A Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusának előkészületei fontos eseményé­hez érkeztünk el ma megyénk­ben. A közelmúltban lezajlott kongresszusi irányelveket meg­vitató és a vezetőségeket újjá­választó alapszervezeti taggyű­lések, üzemi, intézményi, terü­leti, városi, járási pártértekez­letek után ma tartja tanácsko­zását Baranya megye több mint 28 ezer kommunistáját képvise­lő küldöttek pártértekezlete. E tanácskozáson felelősség­teljes számvetés készül a közel­múltról, a legutóbbi pártérte­kezlet óta eltelt öt esztendőről, jelenünkről, de a jövőről is: mit kell tennünk, hogyan kell dol­gozni az országos és megyei célok megvalósítása érdekében. A pártértekezletek mint fontos fórumok így válhatnak összekö­tő, évtizedeket átívelő, az itt élő emberek sorsát tartó törté­nelmi hídpillérekké. Most, ami­kor megyénk legmagasabb pártfórumán a küldöttek vissza­tekintenek az 1975-ös pártérte­kezlet óta megtett útra, megál­lapíthatják, hogy az öt évvel ezelőtt megfogalmazott felada­tok többségét — a nehezebbé vált gazdasági feltételek és a munkánkban jelentkező fogya­tékosságok ellenére — sikerült elvégezni. A megyei pártbizott­ság írásos jelentése sokoldalú­an elemzi azokat az erőfeszíté­seket, melyeket megyénk kom­munistái, dolgozói ennek érde­kében kifejtettek. Ugyanakkor feltárja a munka során jelent­kező gondok, problémák okait, kijelöli, mit kell tennünk az előt­tünk álló újabb öt esztendőben. Nem kevesebbről van szó, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki: hogyan akarjuk to­vábbi kedvező irányban fejlesz­teni megyénk iparszerkezetét és termékstruktúráját, mit akarunk tenni mezőgazdaságunk fejlesz­tésében, a szervezettség, a ha­tékonyság növelésében, az ész­szerű takarékos gazdálkodás erősítésében, a minőség javítá­sában. A pártértekezlet hivatott megjelölni ezek figyelembevéte­lével a pártszervezetek, a tö­megszervezetek és -mozgalmak, az állami irányító szervek, a gazdasági egységek legfonto­sabb feladatait, kiérdemelni is­mét megyénk lakosságának bi­zalmát és cselekvő támogatását munkaprogramunk megvalósítá­sához. A megyei pártértekezlet fel­adata, hogy összegezze azokat a véleményeket, melyek a kong­resszusi irányelvek megyei vitái­ban megfogalmazódtak. A já­rási és városi pártértekezletek állásfoglalásai azt tükrözték, hogy az irányelveket megyénk kommunistái, dolgozói egyetér­téssel fogadták, az azokban ki­fejeződő célokat, törekvéseket magukénak érzik. Helyeslik, hogy az irányelvekben a Köz­ponti Bizottság a párt eddigi fő politikai irányvonalának meg­erősítését kéri a kongresszustól. Ugyanakkor sok javaslattal él­tek, melyek minősítése és to­vábbítása nagy jelentőséggel bír. Pártunk soronkövetkezö kong­resszusa felszabdulásunk 35. évfordulója előtt néhány nap­pal kezdi meg tanácskozását, mely arra is lehetőséget bizto­sit, hogy ne csak öt esztendő, hanem több mint három évti­zed fejlődését számbavegye. Hi­szen a nagy társadalmi válto­zások, nemzetünk felemelkedé­sének történelmi korszakára te­kinthetünk vissza. Van miről szólni, van mire büszkének len­nünk. Vannak nagyszerű ered­ményeink, melyeket a jövőben megszilárdíthatunk és meg is kell őriznünk. Ennek tudata jut kifejezésre megyénkben is a XII. kongresszus és felszabadulá­sunk 35. évfordulója tiszteleté­re kibontakozott munkaverseny­ben, a Vörös Csillag Gyár Szik­lai Sándor szocialista brigádjá­nak kezdeményezéséhez való tömeges csatlakozásban, mely­nek eddigi eredményeiről bizo­nyára sok küldött számol majd be a megyei pártértekezleten. Megyénk kommunistái, dol­gozói azzal a meggyőződéssel köszöntik a pártértekezletet, hogy az egész lakosságunk ér­dekeit szolgáló döntéseket hoz, kommunista felelősséggel jelöli ki társadalomfejlesztő munkánk további feladatait. A határőrség pécsi magasabb egység megalakulásának 35. év­fordulója tiszteletére tegnap jubileumi csapatünnepélyt rét;, deztek Siklóson, a határőr- laktanyában. Ünnepi beszédében Geren, csér József hőr. ezredes, a BM-i Határőrség pécsi ma­gasabb egység parancsnoka méltatta a három és fél évti­zeddel ezelőtti eseményeket és vázolta az eltelt időszak alatt bekövetkező változásokat. A me. gyénket felszabadító szovjet csapatok után a honvéd határ­vadászok már 1945. május 26- án megkezdték az őrsökön a tevékenységüket. Gyengén fel­szerelt, maroknyi elszánt csapat, maguk alakították ki a körletei­ket, élelmezés terén is önellá­tásra rendezkedtek be — nagy. jóból így fest a kezdet. Azóta alapvető változás következett be határőreink életében: az őrsö­kön központi fűtés, hideg-me­leg víz, ruházat és fegyverzet te­rén jól ellátottak, a napi élel­mezési normát a saját gazda­ságaikban megtermelt hússal, zsírral, gyümölccsel, zöldséggel egészítik ki. Az eltelt időben jó kapcsolatot alakítottak ki a határ menti lakossággal, az őr­sök szerves részeivé váltak a községeknek. Az elmúlt 35 év kedvező vál­tozásai mellett határőreink férfias helytállásból, kötelessé­gük teljesítéséből naponta je­lesre vizsgáznak. Az új, korsze­rű határátkelőhelyeken kultu­ráltabban végezhetik munkáju­kat. Az eltelt időszak alatt több millió ember, több millió gépkocsi lépte át átkelőhelyein, ken a határt. Jelentős számú határsértő- kísérletét hiúsították meg az éber határőrök. Az ünnepségen a siklósi 2. sz. Általános Iskola úttörő- határőr gárdájának tagjai kö. szöntötték a részt vevő aktív és nyugállományú határőröket, a meghívott vendégeket. Az elnök­ségben helyet foglalt: dr. Kása Ferenc, az MSZMP Baranya me­nyei Bizottágának osztályvezető, je, dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács vb-titkára, dr. Gyöngyösi János r. ezredes, a Baranya megyei Rendőr- főkapitányság helyettes vezető, je, Németh Csaba, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságának megbízott titkára, valamint Sik­lós város és járás párt-, állami, társadalmi, gazdasági vezetői. Gerencsér József hőr. ezredes végül 5 személynek Kiváló Ha­tárőr jelvényt, négynek Határőr plakettet és tíz személynek em­lékplakettet adott át. M. L. Martyn Ferenc rajza Nőnapon N őnap, virágcsokor. Ez is, az is jelkép, önmagán túlmu­tató, együvé tartozó ünnepet jelentő. „A nemzetközi nő­nap alkalmából szeretettel köszöntjük nő dolgozóinkat! A nőnapon szeretettel köszöntünk anyu! És téged is nagy­mama." Aligha lehet hely az országban, ahol ne hangozna el hasonló jókívánság, köszöntő a mai napon. Az ünnep, az ünneplés sokféle formát ölthet, külsőségei lehetnek szeré­nyebbek, látványosabbak, a tartalma azonban túlnő minden egyes megemlékezés keretein, történelmi jelentőségű tényként hatja át életünket, mindennapjainkat. Mert nemcsak annyit jelent ez az ünnep ma már, hogy az állampolgárok egyik fe­le, az emberi nem egyik — biológiai értelemben megkülön­böztetett — csoportja köszönti a másikat, hanem azt is, hogy az ember, a társadalom köszönti önmagát. Az a társada­lom. amelyben a fajok szerinti megosztottság sokféle ostoba megosztottsággal együtt eltűnt, és ahol a nemek szerinti társadalmi megosztottság is végleg eltűnőben van. Ahol ha azt mondjuk, ember, az egyaránt jelent nőt és tértit. Az eddigi történelem során sem történt soha semmi, amiben ne volna kimutatható a nők — férfiakéval egyenrangú — szerepe. Hogy ezt a szerepet miért nem ismerte el érdemben egyetlen megelőző társadalom sem. annak okai ismertek. Az elmúlt évtizedek hatalmas fejlődése a szocializmusban a nők számára is szabaddá tette az utat az emberi kiteljesülés, a társadalmi értékeket teremtő és elsajátító, önmegvalósító munka felé. Egyre gyakrabban és egyre tárgyilagosabb szemmel tü­körbe néző, önmagát vizsgáló társadalmunk azonban min­dennek a szépséghibáit is észreveszi. Tisztában van a nők le­hetőségeivel, de azzal is, hogy ezeknek a lehetőségeknek a ,.beváltása" néha nem a kivánt eredményt hozza magával. Alighanem minden nő viszolyog attól az „egyenjogúságtól", amelynek az élet minden területén átlag feletti teljesítmények­kel kell igazolnia önmagát. Jó volna. ha e téren is mielőbb rendezni tudnánk sorainkat — férfiak és nők —, hogy az előttünk álló feladatokat, a ránk háruló terheket valóban egyenlően osszuk el egymás között. Mert az egyenjogúság a legkevésbé sem merev számtani egyenlőséget, a nemek egybemosódását, ellenkezőleg, a ne­mek nyilt és szabad vállalását, a sokszínű, sokoldalú egyé­niséget, a nemek különbözőségének és sajátosságaingk a tiszteletben tartását is jelenti többek között. Azt a lehető­séget, hogy — ha a férfi boldogságában szerepe van a ne­mének — a nő is természetszerűleg lehessen boldog azáltal, hogy nő, hogy anya, hogy az élet és a jövő letéteményese. A nemzetközi nőnap alkalmából sok szeretettel köszöntjük lapunk minden kedves nőolvasóját. A XII. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítéséről számolnak be képeink. A Pécsi Szikra Nyomda a tervezett 520 tonna tankönyv helyett 630 tonnát állított elő. A Bólyi Mező- gazdasági Kombinát a korábbi 4900 literes fejési átlag helyett 5200 literes átlagot ért el. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat a vállalásait maradéktalanul teljesítette, nemcsak a termelés, ha. nem a szociális ellátottság tekintetében is. Szokolai felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom