Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-01 / 60. szám

© Dunántúli napló 1980. március 1., szombat Foglalkoztatáspolitika Baranya megyei Tanács VB Tervosztálya Az először munkábalépók létszáma és iskolai vég­zettség szerinti összetétele (1971-1986) 10 000­1000 Érettségizettek szak­mával ‘ ■ Érettségizettek LtaJ (szakma nélkül nélkül) Szakmunkások Általános iskolát vég­zettek (szakma nélkül) r mm r , . Beszédes grafikon a megyei tanácsülés elé terjesztendő anyag­ból Hegyei eredmények és feladatok Márciusban megyei tanácsülésen tárgyalják Ismét magas megyei fóru­mon kerül terítékre a „honnan vegyük, ami nincs" — hogy ko­rábbi, a munkaerő-gazdálko­dással foglalkozó cikksoroza­tunk címét idézzük. Még eb­ben a hónapban vaskos, a fog­lalkoztatáspolitikai célok meg­valósításának eredményeit és feladatait összegező anyag ke­rül a megyei tanácsülés elé. Mellesleg szó lesz ebben a ta­nács által bevezetett létszám- szint-szabályozásról, melyről a Közgazdasági élet oldalunk hasábjain most cikket is köz­lünk. Még a márciusi tanács­ülést megelőzően, a héten a végrehajtó bizottság is meg­tárgyalta a tanácsülésre kerülő beszámolót és a határozati ja­vaslattervezetet. Ebben az elő­terjesztésben figyelemre méltó megállapításokat, köztük szám­talan kérdőjelet találhatunk. Pontosabban egy sor olyan föl­vetést, amiben ma még egy­mástól eltérő vélemények ke­ringenek a megyében. Lássuk, miben is van vita! Vitáznak a szakemberek egyebek mellett abban, ho­gyan, milyen alapon ítéljék meg az ingázás mértékét, il­letve hogyan szabják meg a VI. ötéves tervidőszakban: nö­vekedjék-e, változatlanul ma­radjon, avagy csökkenjen? A munkaerő és a munkahe­lyek számát, arányát tekintve megállapítható, hogy munka­helytöbblet van. Ebből eredően csökkenteni, illetve meg kell szüntetni bizonyos számú mun­kakört. Igen ám, csakhogy hiányzik a felvetők válasza, ja­vaslata: hol, mely ágazatban és a megye melyik térségében kell a munkahelyek számát csökkenteni? A pályaválasztási tanácsadói munka területén ma is állandó vitaalkalomra, további útkere­sésre ad okot, hogy e tevé­kenységben milyen szerepe van a szülőknek, a fiatalnak, az is­kolának, a pedagógusoknak, a munkahelyeknek, az irányító szerveknek és a tömegkommu­nikációs szerveknek. A gazdasági érdekekből ki- indulóan a bedolgozói rend­szer is felveti azt a kérdést: a rendszer fejlesztésével vagy csökkentésével kell számolni? A különféle megoldásra váró társadalompolitikai feladatok­ban eltérő vélemények vannak, hogy azok miként egyeztethe­tők össze a foglalkoztatáspoli­tika célkitűzéseivel. így válto­zatlanul sokféle vélemény léte­zik a gyermekgondozási segé­lyen lévők foglalkoztatásáról, a növekvő számú szellemi és testi sérült gyermekek munkaerővé válásának igényéről, valamint lehetőségéről. Végül kérdés: a munkahelyek elaprózottsága, szétszórtsága mennyiben függ és egyeztethe­tő össze a gazdasági munka hatékonyságával? Nos, többek között ezekre a kérdésekre kell világos és egy­öntetű választ adni, hogy —fi­gyelemmel a VI. ötéves terv­időszakra — meghatározhatók legyenek a foglalkoztatáspoliti­kai elvekből és célokból követ­kező megyei feladatok. Erről dönt majd a márciusi megyei tanácsülés. Miklósvári Zoltán Kiegyensúlyozott munkaerő gazdálkodás A létszámszint­szabályozás két éve ■ A tanács sorolta a vállalatokat ■ Csökken a munkaerőforrás 1^1 unkaerő-gazdálkodásunk ■ * ma a gazdaságpoli­tikai kérdések középpont­jában áll. Az általános és folyamatosan éleződött munkaerőhiány kedvezőtle­nül befolyásolta a kereseti arányokat, a munkafegyel­met és közvetetten káro­san hatott vissza a munka­erő hatékony foglalkoztatá­sára. A tanácsi munkaerő­gazdálkodási feladatok kö­zött ezért az elmúlt évek­ben első helyre került a munkaerő racionális terüle­ti újrafelosztása és a tár­sadalmi igényeknek meg­felelő foglalkoztatási struk­túra kialakítása. Cikkünk szerzője, a Baranya megyei Tanács munkaügyi osztály­vezető-helyettese az úgyne­vezett létszámszint-szabá- lyozás eddigi tapasztalatait összegzi. A megyei gazdaságpolitikai célkitűzések alapján a tanács két évvel ezelőtt meghatározta és sorolta azokat a területe­ket, munkáltatókat, ahol a fog. lalkoztatott munkajogi létszám csökkentendő, szinten tartandó, illetve bővíthető. A sorolásnál figyelembe vették a megye sze­lektív iparfejlesztési célkitűzé­seit, az ismert rentabilitást, va­lamint a szolgáltatások gyor­sabb fejlesztési igényét. A ki­alakított rendszert hároméves időszakra dolgozták ki, éven­ként más-más feladatokkal. A rendszer megfelelt Mit is várt a tanács alapve­tően e mechanizmustól? Azt ter­mészetesen nem, hogy több le­gyen a munkaerő, azt viszont igen, hogy a meglévővel job­ban gazdálkodjanak a munkál, taták. Nem kívántuk a vállalati önállóságot csorbítani, a rend. szert dinamikusan működtettük, a területi érdekekkel egyező fej­lesztéseket a működés során egyidejűleg bíráltuk el és lét­számmal támogattuk. A több­szöri és többszintű egyeztetéssel kidolgozott és bevezetett rend­szertől elvártuk, hogy hasson a munkáltatók létszámgazdálko. dósára, tervezésére, reálisabbá tegye azokat. Az egyes munka­adók létszámigényeinek korlá­tozása mellett érvényesüljön a munkavállalók társadalmi igé­nyeknek megfelelő, szabad munkavállalási joga. Az 1977 őszén kidolgozott és az 1978-ban életbe léptetett tését a többi, hatékonyan ter­melő területek terhére tudja csak a társadalom megoldani. A jövőben ezeket a területeket vissza kell fogni, fejlesztésüket korlátozni. Kedvező tapasztalatok A tanácsi szakigazgatási munkában az eredeti célkitűzé. seknek megfelelően 197SI-ben előtérbe került az ellenőrzési te­vékenység. Célellenőrzések for. májában a munkáltatók telep­helyein értékeltük a végrehajtó bizottsági határozat betartását, a munkaerő-gazdálkodás hely­zetét. összességében kedvező helyzetkép alakult ki a létszám, szint-szabályozás működő me­chanizmusáról, megyénk mun­káltatói a kialakított és funk­cionáló rendszer alapelveit ma. gukévá tették. A létszámszint- túllépések döntő többsége a munkajogi létszám nem megfe­lelő értelmezéséből adódott A gyakorlati élet szelektivitása kö­vetkeztében azok a tendenciák jutottak érvényre a munkáltatók munkaerő-gazdálkodásában, amelyekkel számoltunk a lét­számszintek munkáltatói kiala­kításánál. Egyes vállalatok, sző. vetkezetek létszámfejlesztési cél. kitűzéseiket több esetben a jó­váhagyott létszámszintig sem tudják realizálni. A vizsgált munkáltatók csaknem fele nem tudta létszámszintjét feltölteni, az engedélyezettnél alacso­nyabb létszámmal dolgoztak. Jelentős mértékben mérséklő­dött megyénkben a fluktuáció, stabilizálódott a vállalatok, sző. vetkezetek munkaerő-gazdálko­dása. Koordináltabbá váltak a fejlesztések. Mikor létesíthető új munkahely? A munkaerő-szükséglet kielé­gítésében szinte kizárólagosan az ifjúsági munkaerőforrással számolhatunk, A foglalkoztatot­tak száma abszolút nagyság­rendben jelentéktelenül változik. A foglalkoztatási struktúra kis­sé felgyorsítva követi az V. öt­éves tervidők során megindult átrendezést. Elsősorban a női munkaerő-igényes ágazatok sú­lya nő, ezzel párhuzamosan azonban abszolút számban és arányában is csökken a női munkaerőforrás. Ezen ellent­mondások megoldása tovább növeli a területi munkaerő-gaz­dálkodás szerepét, a tervszerű foglalkoztatáspolitikai tevé­kenység jelentőségét. Ennek ér­dekében a munkaügyi osztály az elkövetkező időszakban to­vább fokozza ellenőrzéseit. A vonatkozó végrehajtó bizottsági létszámszint-szabályozás széllé, mével, határozatával ellentétes jelenségek feltárásakor felelős- ségrevonást kezdeményezünk és egyidejűleg tájékoztatjuk az il­letékes felügyeleti hatóságokat. A létszámszint-szabályozás döntési jogköre a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága ha­táskörébe tartozik. A vb-hatá- rozat hatálya addig tart, amíg másik határozatával a végre­hajtó bizottság azt nem módo­sítja, vagy hatályon kívül nem helyezi. A helyi tanácsi szervek a létszámszint-módosítási kérel­meket véleményezve továbbít­ják a megyei tanács munka­ügyi osztályára, amely a szük­séges egyeztetés és elbírálás utón azt a végrehajtó bizottság elé terjeszti, döntéséről pedig az érdekelt munkáltatókat tájé. koztatja. Az egyes vállalatoknál, szö­vetkezeteknél a gazdálkodás ra­cionalizálása. a termékszerkezet változtatása, a felügyeleti szer­vek intézkedései következtében felszabaduló munkaerők szer­vezett elhelyezésének biztosító, sa érdekében a 7'1976. (IV. 10.) MŰM sz. rendelet 12. §-a alap­ján, ha a felszabaduló létszám a 10 főt meghaladja, a terü­letileg illetékes munkaerőgaz­dálkodási szerveknél a munkái, tatának bejelentési kötelezettsé­ge van. Munkahelyet létesíteni me­gyénkben a jövőben csak mun­kahelyek egyidejű megszünteté­se mellett lehetséges. A felszai baduló munkaerő nagyságrend­je és szakmai összetétele, illet­ve ennek ismerete meghatároz, za a fejlesztési lehetőségein­ket. A munkáltatók létszám-fel- szabadítási bejelentései alap­ján a végrehajtó bizottság az érvényben lévő létszámszinte'ket módosítja. KÖZ­GAZ­DA­SÁGI ÉLET A felszabaduló szakmunkás­tanuló-létszám munkajogi állo­mányba vételét a megállapított létszámszint betartása mellett úgy valósíthatják meg a mun­káltatók, hogy a fluktuációból eredő létszámcsökkenést nem töltik fel a szakmunkástanuló- létszám nagyságrendjéig. Ezt o helyes munkaerő-gazdálkodási gyakorlatot már több munkál­tató folytatja. Az ágazati minisztériumokkal a létszámszint-szabályozás rend­szerének bevezetése során rend­szeres konzultációt folytattunk, amely során egyeztettük állás­pontjainkat, közös sorolási, ér­tékelési rendszert alakítottunk ki. így nem fordult elő me­gyénkben, hogy bármely mun­káltató sorolását a végrehajtó bizottsági döntést követően az ágazati minisztérium kifogásol­ja­Belső átcsopor­tosítások A munkaerő-gazdákodás sta­bilizálódott megyénkben. Ez döntő mértékben a már két éve funkcionáló létszámszint-szabá­lyozás rendszerének tudható be. További feladatunk közé tarto­zik a megindult pozitív folya­mat szilárdítása, a munkaerő kereslet-kínálati egyensúlyának megfelelő foglalkoztatási struk­túra mellett. Egyre gyakrabban találkozunk már a belső átcsoportosítás je­lenségével is. Ennek a kedvező folyamatnak és jelenségnek a további léte nagymértékben függ a területen alkalmazott irányítási módszerektől, illetve azok hatékonyságától. Az alkal­mazott területi irányítási mód­szerék keretén belül a jövőben is elsősorban a létszámszint- szabályozás és a munkaerő­közvetítés kapcsolt rendszerét kívánjuk erősíteni. Dr. Kamarás Károly rendszer első éves működése után megállapítottuk, a rend­szer megfelelt. A megye mun­káltatói között a „kategória", illetve az abból adódó katego­rizálás azonos minősítés alá került a gazdálkodási, ágaza­ti, vállalati besorolásokkal, így — tényleges tartalmától és cél­jától elvonatkoztatva — bizo­nyos egzisztenciális témaként kezelték. A rendszert tovább­fejlesztve alakítottuk ki ezért 1979-re a létszámszint-szabá­lyozás mechanizmusát. Itt már nem keretek, hanem a változási tendenciákat magukban fogla­ló konkrét nagyságrendek ke­rültek meghatározásra. Kialakultak a létszámcsökken­tő rendező elvek, melyek foko­zatos érvényrejutását az 1979- es tervezet kidolgozásakor már alkalmaztuk. A nem kellő ha­tékonyságú termelőtevékenysé­gek fenntartását, illetve fejlesz. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II, törvényt az országgyű­lés 1967-ban alkotta mag, moly a társadalom munkájában való rész­vétel rendjét, a munkaviszonnyal kap­csolatos jogokat és kötelezettségeket szabályozza. A szabályozás időtálló­nak bizonyult. Közben azonban a be­következett változások, a lejlödés diktálta követelmények, valamint a törvénykönyv végrehajtása során szer­zett tapasztalatok időszerűvé tették a munkajogi szabályok egy részének módosítását. A módosítás arra is irá­nyult, hogy a többszintű központi sza­bályozás egyszerűsítése mellett a jog­anyagot áttekinthetőbbé tegye a jog- alkalmazás számára. A következők­ben a Munka Törvénykönyve módosí­tásának néhány lényeges vonásáról lesz szó. A munkaerő-gazdálkodás szempont­jából lényeges és újszerű: „Ha a felszabaduló munkaerő létszáma tíz főt meghalad, annak végleges vagy ideiglenesen történő szervezett elhe­lyezése elsősorban a munkáltatók, szükség szerint a felügyeleti, illető- leg az .irányító szervek által, a terű' letileg illetékes szervvel együttmű­Mi az új a Munka 1 1 Tűrvén?- í könyvben? ködve történhet." Ez egyben azt ii jelenti, hogy az így áthelyezett dol­gozókra az áthelyezés szabályai az irányadók, tehát újabb .munkahelyü­kön úgy szerepelnek, mintha addig ott dolgoztak volna, ami a kedvez­mények szempontjából nem lényeg­telen. Ugyancsak új, hogy a munkáltató továbbképzésre kötelezheti a dolgo­zót a munkaköre ellátását segítő is­meretek megszerzése céljából. A munkáltató tanulmányi szerződést köthet a dolgozóval (betanításra is). Változás az i$, hogy levelező vagy esti oktatási formában felsőfokú kép­zettség megszerzése esetén a vállalat köteles a dolgozót végzettségé­nek megfelelő munkakörben foglal­koztatni. A dolgozó a főállást biztosító mun­káltatójánál a munkakörébe nem tar­tozó feladatok ellátására mellékfog­lalkozást létesíthet. Az „elbocsátás" büntetés felfüg- geszthetőségének lehetőségét a mó­dosítás megszüntette. A kárfelelősségnél az összegha­tárt 15—50 százalékra módosították. A munkaidő általánosan 44 óra. A pihenőidőt 8 óra helyett 11 órára módosították. A munkavállalás alsó korhatára 14 évről 15 évre módosult. A tovább nem tanulók természetesen ezután is vállalhatnak munkát 14 éves koruk betöltése után. A vállalat ideiglenesen más mun­kára, illetve más munkahelyre is ki­rendelheti a dolgozót. Ez azonban naptári évenként nem haladhatja meg a 3 hónapot. Amennyiben a dolgozó igazolat­lanul távol van munkahelyétől, úgy 6 nap után kilépettnek kell tekinteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom