Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-29 / 88. szám
IO Dunántúlt napló 1980. március 29., szombat Baranyai eredményele II számítástechnika alkalmazása a mezőgazdaságban A z elektronika utat tört magának a magyar mezőgazdaságba is. A matematikai módszerek alkalmazásának tudományos megalapozása befejezettnek tekinthető, dolgoznak már saját számítógépek és számítógépes szakemberek a mezőgazdasági nagyüzemekben is, a számítástechnika alkalmazásában eredményeket könyvelhetünk el. De ezek még csak kezdeti eredmények. Átmeneti időszakot élünk: a számítástechnikai megoldások tömeges alkalmazása feltételeinek megteremtésénél tartunk. Szükség van a meglévő tapasztalatok, az egyedi megoldások minél szélesebb tórben való elterjesztésére. Erre vállalkozott a héten a Magyar Közgadasági Társaság és a Neumann János Szómító- géptudományi Társaság Baranya megyei Szervezete, amikor szakmai tanácskozást hívott egybe Pécsett, hogy számot vessen a matematikai módszerek hazai alkalmazásának helyzetével és perspektíváival, ezzel együtt áttekintse a számítástechnika alkalmazásának baranyai tapasztalatait. A szakmai tanácskozáson a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a sombereki termelőszövetkezet és a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei számoltak be eredményeikről és terveikről. Közgazdasági élet rovatunkban most a megyei tapasztalatokról adunk áttekintést Miklósvári Zoltán----------------------------------------------------------------------------------------— *---------------------------------------------------------f i megye kukoricatábláin Hadüzenet a gyomok ellen ■ Számitógépes megoldás ■ Gazdaságos növéoyvédőszer-telhasználás Országosan is egyedülálló vállalkozásba kezdett a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás: az elmúlt év nyarán csaknem 56 ezer hektáron kukorica-gyomfelvételezést végzett, majd az adatok számi, tógépes feldolgozása után az eredményeket átadta a nagyüzemi gazdaságok szakembereinek, akik ennek megfelelően elkészítették az üzemi gyomirtási terveket. A tervek összesítése után a teljes megyei szükségletet közölhették az AGROKER- rel, amely gyomirtó szerekből — éppen az időben feladott rendelésnek köszönhetően — minden igényt ki tudott elégíteni. Cikkünk szerzője, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke ismerteti a szántóföldi gyomfelvételezések feldolgozásának módszerét. * Hazánkban az összes forgalmazott növényvédő szer értékéből 63 százalékot tesznek ki a gyomirtó szerek. Az üzemi nö- vényvédőszer-felhasználós tervezésénél különösen jelentős költségtényező a kukorica-gyomirtó- szerek értéke. Ismert tények, ennek ellenére ma még kevés mezőgazdasági üzemben történik szervezetten és korszerű módon a gyomfelvételezés végrehajtása. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felkérésére az MTA Botanikai Kutató Intézete és a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei hároméves munkával kidolgozták a gyomfelvételezések feldolgozásának számítógépes módszerét. A módszer minden szántóföldi kultúra gyomfelvételezésére és az ország egész területére alkalmas. A módszerfejlesztő vizsgá. latok befejeztével a múlt év nyarán Baranyában, üzemi szakemberek bevonásával csaknem 56 ezer hektáron történt meg a kukorica-gyomfelvétele- zés végrehajtása és az adatok feldolgozása, A módszer lényegét a mellékelt folyamatábrán szemléltetjük. A oél: a táblára adaptált legtökéletesebb gyomirtási technológia meghatározása. Ennek érdekében táblaszinten adatokat gyűjtünk és elvégezzük a 6 hektáronkénti gyomfelvételezést A rendszerben egy táblára vonatkozóan 73 adat szerepel. A módszer lehetőséget ad 2600 kéttényezős összefüggés vizsgálatára és számtalan adatrendszerezésre, illetve adatkigyűjtésre. Az adathalmaz feldolgozható a hazánkban működő számítógépek különféle típusain. A számítógépes módszer se. gítségével a gyomfelvételezés befejezését követő 30—50 napon belül feldolgozott adathalmaz áll rendelkezésünkre a tedhnológia tervezéséhez. A múlt év júniusában a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson elhatároztuk, hogy üzemi szakemberek bevonásával a megye ku- koricaterületének túlnyomó részén elvégezzük a gyomfelvételezést, majd az adatokat számítógépen feldolgozva, gyomirtási technológiai ajánlással együtt átadjuk az üzemi irányító szak. embereknek, Célul tűztük ki azt is, hogy az üzemi gyomirtószer- megrendeléseket az ősszel ennek alapján továbbítjuk a megyei AGROKER-nek. A gyomfelvételezés a múlt év júniusában— augusztusában megtörtént. Az adatokat az állomáson — a kódlisták segítségével — kódoltuk, majd a SZÜV pécsi adat- feldolgozó központjában lyukkártyákon rögzítették. A 17 ezer darabból álló lyukkártyaanya- got a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ számítógépén dolgoztattuk fel. A vizsgálat terjedelme: A gyomfelvételezésben részt vett üzemek száma: 54. A táblák száma: 886. A vizsgált táblák összes területe: 55 909 ha. A gyomfelvételezések száma 9 774. Egy gyomfelvételezésre jutó terület: 5,7 ha. A vizsgálatban részt vett minden tábláról tábla szintű összesítést végeztünk, ebben a követ, kezők szerepelték: — az előforduló gyomfajok átlagos borítás! százaléka és gyakorisága, — a gyomfajok bio-ökológiai spektruma, — a tábla átlagos gyomborítása. A fenti adatok alapján készült el hét különböző típusú szaktanács, melyeket a táblaösszesítő eredménylapokkal együtt a múlt év november 3-án átadtunk az üzemi növényvédelmi szakirányítóknak. A tábla szintű gyomirtási technológia tervezése fezt követően az üzemekben megtörtént és.a megyei AGROKER ezek összesítését szerepeltette a megye kukorica- gyomirtószer-igényeként. Végezetül lássuk a kukorica gyomosságának megyei helyzetét 1979-ben, A kukorica átlagos gyomborítása 20,77 százalék, az előforduló fajok száma 130. Az első 10 gyomfaj borítása megközelíti a 17 százalékot, a többi csaknem 4 százaléknyi gyomborítást a további 120 faj teszi ki. Az eddig elkészült 46 program lehetővé teszi a megye kukoricatermesztésének teljes körű vizsgálatát növényvédelmi, agrokémiai és agrotechnikai szempontból. Dr. Reisinger Péter A GYOKPElVÉTEttZÉSEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMAT ÁBRÁJA Az információs rendszer fejlesztése a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban KÖZGAZDASÁGI ÉLET Az egyre növekvő adatmeny- nyiséget a gazdaságok egyre kevésbé tudják hagyományos, kézi módszerrel feldolgozni. Ebből következően időzavar támad és a feldolgozás minősége is tóm fik. A számítógépes rendszer — ha munkaerő-megtakarítást nem is eredményez —, a problémák megoldását biztosítja, s egyben minőségében új információk előállítását is lehetővé teszi. Az Állalmi Gazdaságok Országos Központja és a Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat együttműködési szerződése értelmében elsőként egy anyaginformációs rendszer kidolgozására kerül sor, mely egységes kódrendszerek, bizonylat- rendszerek, kimutatások segítségével országosan azonos rendszert biztosít, egyszerűsítve az áttekintést és az információszolgáltatást. Mindazonáltal o rendszer rugalmassága következtében az egyes gazdaságok egyedi vonásai figyelembevételére Is lehetőség van. A rendszer havi és negyedéves információkát szolgáltat a forgalom (beszerzés, hozamolás, felhasználás, át- és feldolgozás, értékesítés) adatairól. Ezenkívül külön kérésre a mindenkori készlet bármikor lekérdezhető, megkönnyítve a gazdaság operatív döntéshozatali munkáját. A mezőgazdaság sajátosságait figyelembe véve lehetőség van beltartalmi kódok megadására (műtrágya hatóanyag százalék, takarmány emészthető fehérje vagy keményítő érték ezrelék) vagy mezőgazdasági speciális mennyiségi egységekre is. Egyedi számokon keresztül igen részletes költség helyvizsgálat lehetséges. A minimum Az állami gazdaságok többségében az ügyviteli munka színvonala — szervezettségében és gépesítettségében — jelentős mértékben elmarad a mezőgazdasági termelésben elért eredményekhez képest. Az információrendszer fejlesztésének igénye egyre nagyobb súly- lyal nehezedik a külső és belső rendszerkapcsolataiban bővülő mezőgazdasági nagyüzemre. A növekvő igények kielégítésével a kézi adatfeldolgozás már nem képes megbirkózni, sőt, a kökészletszint, illetve a maximális készlettszint megadásával a készletek túlzott mértékű növekedését vagy csökkenését tudjuk megakadályozni. Árváltozáskor o készletérték automatikusan átértékelődik. Baranyában a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát jelentkezett először a SZÜV pécsi adatfeldolgozó központjában feldolgozási igénnyel. A munkálatok előrehaladott állapotban vannak, az induláshoz minden elkészült. A rendszer továbbfejlesztését az ÁGOK és a SZÜV egy szakértőcsoport létrehozásával már megkezdte, megnyitva a továbblépési lehetőségeket a tervezéshez, a költség- és értékesítési elszámoláshoz. Péterfia Tamás, a SZÜV pécsi adatfeldolgozó központjának rendszerszervezője Pécsett működik a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Szak- szolgálati Állomása. Kémiai laboratóriummal és számítógépes műszerparkkal, közte TPA típusú kisszámítógéppel rendelkezik. A számítógépes rendszer kifejlesztése 1976 óta folyik, s tavaly eljutottak odáig, hogy a teljesebb alkalmazás feltételei kialakultak. A nagyüzemi gazdaságok megbízásából évente 14—15 ezer talajminta, 3 ezer növény- és 3—5 ezer takarmányminta analízisét végzik el. Újabban a zépgépes feldolgozással is csak az ügyvitel részterületei foghatók át. A vállalatirányítás rendszerszemléleti megközelítése megköveteli egy minőségileg más alapokon nyugvó információs rendszer létrehozását, amely a „hagyományos" ügyviteli feladatok ellátásán túl biztosítja az irányítás minden területén a kellő információellátást. * A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát a növekvő adattömeg feldolgozására 1968 óta Ascota 170/55 típusú mechanikus középgépeket használt fel, melyekkel napjainkig megoldotta az anyag- és forgalmi könyvelést, a bérjegyzék elkészítését, a vetőmagüzem tételes anyagkönyvelését. Az idei évtől üzemszerűen beindult a már a számítógép ismérveit is részben magában hordozó Robotron 1750-es típusú elektronikus középgépen a forgalmi könyvelés. A fejlesztés további lépéseként a kombinát az idei évtől a főkönyvi könyvelést a Robotronra szervezte, melynek segítségével a lyukszalag kimeneten részletesebb információk nagyszámítógépes feldolgozása is biztosított. Ezzel egyidejűleg indult be — a kecskeméti SZÜV és a Bács-Kiskun megyei állami gazdaságok által kifejlesztett — készletgazdálkodás számítógépes feldolgozása is. * Ami a terveket illeti, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát a fejlesztés harmadik ütemében — kapcsolódva az állami gazdaságok információfejlesztő együttműködéséhez — közös koncepcióterv alapján komplex információrendszer kifejlesztését, illetve adaptálását tűzte ki célul, amely valamennyi funkcionális tevékenység kellő mélységű és összehangolt információellátását biztosítja. Az együttműködés szerint a soron következő feladat az eszközgazdálkodás számítógépes megoldása, majd a munkaerővel való gazdálkodás rendszerének ki- fejlesztése következik. A megvalósítás elterjesztése érdekében közös érdekeltségen alapuló, célszerű együttműködés alakult ki az Állami Gazdaságok Országos Központja és a SZÜV-központ, valamint a gesztor és a kecskeméti SZÜV között. A cél: a már üzemszerűen működő készletgazdálkodási rendszer elterjesztésén túl minél több állami gazdaság részére lehetővé tenni egy rendszerelméleti alapokon nyugvó, modern információs rendszer adaptálását, melynek gépi hátterét hosszú ideig a SZÜV szolgáltatná. Szakszolgálati Állomás csak megyén belül vizsgálhat talajmintát, így a három évvel ezelőtti 32 ezerrel szemben 15 ezer talajmintát analizálnak. Ezzel együtt a laboratórium és a számítógépes kapacitás kihasználtsága is számottevően csökkent. Az állomás most új szolgáltatások bevezetésével — trágyázási és takarmányozási szaktanácsadással — kíván minél több megbízást szerezni a mezőgazdasági nagyüzemektől. Compucorp asztali számológép a somberek! termelőszövetkezetben. A gazdaságban tervbe vették nagyobb teljesítményű számológép beszerzését. SZÜV - ÁGOK anyaginformációs rendszer állami gazdaságoknak Automatizált szaktanácsadás
