Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-29 / 88. szám
1980. március 29., szombat Dunántúlt napló 5 ÚJ típusú ex por tir od ä k Bizományosi kapcsolat helyett közös kockázatvállalás Növekvő mezőgazdasági export Gyorsabb alkalmazkodás a külpiaci igényekhez A hatodik ötéves tervben 50 százalékkal növeljük a mező- gazdasági exportot. Az élelmiszertermékeik világpiacán kialakult éles versenyben azon- bon csak az a termelő tud jó áron nagy mennyiséget exportálni, amelyik nemcsak követi a piac változásait, hanem elébe megy a várható piaoi változásoknak. A gyors és rugalmas alkalmazkodás egyik fontos feltétele a termelő és külkereskedelmi vállalatok érdekazonosságának megteremtése. Közmegelégedésre Az agrártermékek exportját a Külkereskedelmi Minisztériumhoz tartozó Monimpex, Terimpex és Agrimpex, illetve a SZÖVOSZ felügyelete alá tartozó Movad, Hungarofruct, Hungarocoop külkereskedelmi vállalatok bonyolították le hosszú időn át, alapvetően bizományosi formában. A megváltozott világpiaci helyzet, illetve feltételeik azonban szükségessé tették, hogy a hagyományos bizományosi kapcsolatot új típusú társasági szerződések váltsák fel. Olyan szer-. ződések, amelyekben a termelő és külker vállalatok szorosabban összehangolják érdekeiket és közösen vállalják a piaci értékesítés kockázatát. Az ilyen ún. pool-típusú szerződés lényege, hogy a közösen kialakított küszöbár felett elért árbevételen ai termelő és a külkereskedő meghatározott arányban osztozik. Ilyen típusú szerződést kötött a Terimpex, a Hungarofruct és az ÁGKER a Konzervipari Tröszttel, a Monimpex a Dohányiparral, a Szeszipari Tröszttel, és a Magyar Édesiparral. Az utóbbi egy évben létrejött egy sor ún. exportiroda. Ezéket a külkereskedelmi irodákat a termelők és eladok külpiaci tevékenységének ösz- szehangolására, az érdekek egyeztetésére hozták létre. A tíz évvel ezelőtt, 1970-ben alakult ÁGKER Kft — az állami gazdaságok közös kereskedelmi vállalata -, amely évi 15,5 milliárd forint értékű árut forgalmaz a gazdaságokból, ske. reskedelmi tevékenységét köz- megelégedésre és példamutatóan látja el, élenjár az exportirodák szervezésében. Az irodák tagjai egyenrangú * partnerként formálják a termelést és a külkereskedelmet. Ettől az árbevétel és így az eredmény javulását, o hatékonyság növelését, a piac- és a termelési problémák kölcsönösen jobb megismerését várják. Az ÁGKER elsőként a Terimpexszel hozott létre exportirodát a hal értékesítésére, illetve az Ag- rimpexszel a zöld, és takarmánylisztek és a vetőmagvak exportjára. Ugyancsak a közelmúltban alakult meg egy ilyen iroda a Borgazdasági Tröszt, az ÁGKER Kft, a Tszker és a Monimpex részvételével. Ez az exportiroda bonyolítja le az ország több mint 5 millárd forint értékű borexportját. Megkezdte tevékenységét a Hungarofruct, oz ÁGKER Kft, az Érdért Vállalat és számos áfész és tsz által létrehozott Gyümölcs- Zöldségszárítmány Külkereskedelmi Iroda is. Legutóbb — március első napjaiban — a Monimpex és az Országos Méhészéti Szövetkezeti Központ hozott létre egy külkereskedelmi irodát, amelynek feladata évente 9000-9500 tonna méz exportálása. Most áll előkészítés alatt a papa kaértékesítő exportiroda, amelyben a Monimpex, a Konzervipari Vállalatok Trösztje, a szegedi, a kalocsai paprikatermelő vállalatok és a fűszer- paprikát termelő szövetkezetek vesznek majd részt, s szervezik a teljes paprikaexportot. Közvetlen kapcsolat Újabb divathullámról lenne csak szó? Aligha, hisz a gomba módra szaporodó export irodák létesítését igazi érdekek sürgetik. Az újfajta társasági alapon szervezett irodák eddigi tevékenysége nagyon kedvező. Előnyösen felhasználják a külkereskedelmi vállalatok széles körű tapasztalatait, a jól kiépített hálózatot, s közvetlenebb kapcsolatot teremtenek a termelők és a vásárlók között. Az irodák révén a termelők gyorsabban alkalmazkodhatnak a külpiaci igényekhez, a világpiac értékítéletéhez. Az utóbbi időszakban fokozatosan teremtődtek meg a feltételei annak, hogy a termelők közelebb kerüljenek a világpiachoz. Ez ideig már hét mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalat kapott önálló külkereskedelmi jogot. Ilyen például a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát (Agrária Külkereskedelmi Iroda), a Magyar Hűtőipar Vállalat, a NADEX Kft, a Kartográfiai Vállalat, a PhyGyümölcsűjdonságok Mi a kiwi? Megnyílt az ország első szárazvirágokat árusító boltja Budapesten, a Skála Áruházzal szemben — adja hírül képes riportban március 20-ii számában a magyar kertészek és kertbarátok hetilapja. A speciális bolt száraz virágokat, növényi szárít- mányokból készült kompozíciókat forgalmaz. A lap hasznos tudnivalókat közöl a virágzó gyümölcsösök növényvédelméről, érdekes cikket tesz közzé az olcsóbb — egyhuzalos — tám- rendszert igénylő úgynevezett egyesfüggöny-művelésű szőlő- termesztés etyeki tapasztalatairól. Két gyümölcsújdonságot is megismerhetünk a Kertészet és Szőlészet legutóbbi számában. Megtudjuk, hogy mi az akiwi. Hogy világszerte csak újabb divathóbort-e a Kínáiból származó, tojás nagyságú, zöld húsú és szamóca ízű gyümölcs, a kiwi termelése. Az egzotikus, de Svájcban is termelt gyümölcs C-vitamin tartalma nyolcszorosa a narancsénak. Magyar újdonság viszont a Dixi nevű törpe sárgadinnye, amely 60—70 dekás, tehát maximálisan megfelel az európai export követelményeknek. Cukortartalma 10—12 százalék. Magvetéssel és palántázással nagyüzemben és házikertben egyaránt termeszthető. Magminták a Zöldségtermesztési Kutató Intézet budatétényi osztályán (1775 Budapest, Pf. 95.) rendelhetők. laxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat, az Agrotröszt és az Agrober (Agroinveszt). S további export-import jogkérelmeik elbírálása van folyamatban. A tendencia egyértelmű, célja is világos; a jobb, hatékonyabb élelmiszer-külkereskedelem. Munkaverseny a Szénbányáknál A Mecseki Szénbányászati Vállalat szakszervezeti bizottsága március 27-én megtartott tanácskozásán elfogadta a vállalati versenybizottságnak az üzemek közötti munkaverseny múlt évi eredményeiről készített értékelését. A széntermelő üzemek között a Kossuth-bánya- üzem, a nem széntermelők kategóriájában pedig az anyagellátó üzem végzett az első helyen. A helyezésekkel járó okleveleket és jutalmakat az április 4-i üzemi ünnepségeken adják majd át a vállalat vezetői. A pécsi Konzum Skála Áruház egyik eladótere Termeltetés, felvásárlás, értékesítés Eredményesen gazdálkodtak a fogyasztási szövetkezetek A nemrég befejeződött ÁFÉSZ-közgyűlések tapasztalata alapján a MÉSZÖV elnöksége o múlt évi tevékenységet értékelve megállapította, hogy 1979-ben eredményesen gazdálkodtak a Baranya megyei fogyasztási szövetkezetek. S noha e tekintetben elég jelentős a szóródás, végeredményben mind o 14 ÁFÉSZ nyereséggel zárta oz elmúlt évet. Nyereségesen gazdálkodott a Konzum Áruház, az Univerzum és a Szállító Ipari Szövetkezet is. Fejlődtek a lakásszövetkezetek: a tagok száma egy év alatt 4000-rel nőtt, s ma már 83 helyen 70 000 lakásszövetkezeti tag van a megyében. A takarékszövetkezetekben az előző évihez képest csökkent a betét- állomány növekedési üteme és nőtt a hitelfelvétel, főként a mezőgazdasági kölcsönök aránya. A szerényebb növekedés ellenére a betétállomány összege meghaladja az egymilliárd forintot. A megye kiskereskedelmi értékesítéséből az ÁFÉSZ-ek 32 százalékos arányban részesülnek. Az 1979-re tervezett 8,3 százalékkal szemben a fogyasztási szövetkezetek 11,8 százalékkal növelték kiskereskedelmi forgalmukat. A Konzum Áruház a tervezettnél 4,8 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le. Mindezvúgy alakult ki, hogy a bolti élelmiszerek és a vendéglátás forgalma csökkent, a ruházati cikkek, de főként a vegyes iparcikkek forgalma pedig jelentősen nőtt 1978-hoz képest. Nőtt a tej- és tejtermék-forgalmazás. Tejből több mint 12 százalékkal, kakaóból 17 százalékkal, kefirből és joghurtból 10 százalékkal értékesítettek többet a fogyasztási szövetkezetek. A vaj- forgalom ugyanakkor 8,2, a sajtok fogyasztása pedig több mint 17 százalékkal visszaesett. Egész éven át gyenge volt a háztartási és vegyiáruk kínálata és választéka. Ruházati cikkekből nőtt a forgalom, de a kínálat választékhiányosnak bizonyult, kevés volt a gyermek tréningruha, férfi és női felső kötöttáru. Itt az importcsökkenést választékban nem tudta pótolni a hazai ipar. Különösen az év utolsó heteiben felfokozott kereslet volt o tartós fogyasztási cikkek: mosógép, centrifuga, hűtőszekrény, villanybojler, gáztűzhely stb. iránt. E cikkekből rekord forgalmat bonyolítottak le az ÁFÉSZ-ek. Pozitív, hogy a szövetkezeti kereskedelemben a vendéglátás is növelte a forgalmát. Emelkedett a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése és értékesítése is. Az előző évinél több zöldséget, gyümölcsöt, baromfit, húsgalambot, mézet és vadhúst vásároltak fel. Tervszerűen valósultak meg a beruházások is, 1387 négyzet- méterrel bővült a bolti és 303 négyzetméterrel a vendéglátói alapterület. A 14,7 milliós össz- beruházás jelentős részét a pécsi komplex telep építése vitte el. Mindent egybevetve, a baranyai ÁFÉSZ-ek jól gazdálkodtak, a 10,9 százalékos árbevétel-növekedés mellett 10 százalékos nyereségnövekedést produkáltak, ami meghaladja az országos átlagot — Rné — Ésszerűen gazdálkodni a meglevő gépekkel Megoldások az alkatrészhiány enyhítésére Kevesebb kiselejtezett gép jut el az utóbbi időben a MAGÉV és a Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalat telepeire. A vállalatok megfontolásból ezerszer is mérlegelik a kiselejtezés okait. Egykor a traktoron hagyták a jó gumit, a motorházban a gázolajat. Napjainkban valóban csak roncstól szabadulnak meg, mert előtte minden ép alkatrészt kiszednek. Mind gyakoribb, hogy a vállalatok, tsz-ek anyag- beszerzői is feltűnnek az olvasztásra ítélt kocátok között, hogy hasznosítható részeket mentsenek meg. Emögött meglapul az új berendezésekre fordítható pénz hiánya, de az a törekvés is, hogy a meglevő gépeket maximálisan üzemeltessék. Jelenleg állami támogatást alig nyújtanak újak vásárlásához. Megszűnőben az a korszak, hogy milliós értékű munkaeszközök kihasználatlanul heverjenek. Vajon egyes ipari és mező- gazdasági üzemek, a szolgáltatást segítő vállalatok mit tesznek gépeik megóvásáért, alaposabb „megdoigoztatásáért”? Sokasodnak a pozitív erőfeszítések és örvendetes tény, hogy nem rekednek meg a gondok felsorolásánál »mindazok ellenére, hogy az alkatrész-utánpótlás aggasztó. A MÁV Pécsi Igazgatóságán Kosár János műszaki főfelügyelő hangsúlyozta, hogy a kiselejtezettekből visszanyerik az alkatrészeket és beépítik a meglevőkbe, ezáltal egy-két évvel növelik az élettartamot anélkül, hogy a hatékonyság veszélyeztetve lenne. A kezelőket úgy képzik, hogy javítsanak, szereljenek is és ezzel még érdekeltebbé váljanak a munkaeszköz kímélésében. Megszüntetik a néhol még létező szokást, miszerint szívesebben dolgoznak kézzel, mint géppel, mert félnek a modern eszköz alkalmazásával járó szervezési, üzemeltetési nehézségektől. Előtérben az a szándék, hogy a barcsi javítóbázis munkásai a helyszínen is szereljenek és így felszámolják a bevontatással járó körülményességet. A felújítandó pálya megvilágításával elérik, hogy eay rostáién vaqv egy aláverőn 2—3 kezelő felváltva vezessen éjszaka1 is. A VÍZIG dél-dunántúli Igazgatóságán minteqy ötvenféletípussal gazdálkodnak úgy, hogy mindegyik üzemanyagnormáját csökkentették és a selejtezés helyett a minőségi javításra tértek át. Mindegyik típus kezelője most már téli továbbképzésen vesz részt, és prémiumot vonnak el attól, aki hanyagságból géphibát okoz. Az építőipari gépeket két műszakban ' alkalmazzák és a jelenlegi 1,5 helyett az 1,8 műszak megvalósító-, sa a cél. A Pécsi Sopiana Gépgyárban Újvári Géza üzemfenntartási főművezető legfontosabbnak tartja a tmk-szerelők azonnali „bevetését" meghibásodás esetében és ekkor a műszaki, anyagi ellátottságuk teljes biztosítását. Nagyon figyelnek a már sejthető zavarok megelőzésére. A forgácsolóműhelyben a teljesítménydíjazással elérték, hogy a dolgozó érdekeltebb a géphiba felfedezésében, sőt az újítókedve is fokozódik és nagyobb teljesítményű szerszámokat próbál felszerelni. A szerelők még rendszeresebb munkába állítására kényszerítenek a következő tények is, hogy a mostani 51-ről 30-ra csökkentik a létszámot, anyagot, alkatrészt csak trösztön belüli gyártól vehetnek meg. Tulajdonképpen az elfekvő raktári készleteket mozgósítják. Soós Sándor, a Pécsi Porcelángyár gépészeti üzemegységvezetője résziben elégedett, mivel selejtezésre szánt 25—30 éves keverőt, törőt, gyúrót, vákuumprést tudnak átalakítani teljes értékűvé. Régóta erre kényszerülnek, ugyanis tőkés piacról problémás a megvásárlásuk. Majdnem 700 eszközre vigyáz a 185 fős tmk-műhelybeli kollektíva, mely most új felállásban tevékenykedik. így az előkészítő csoport külső cégekkel, egyebek között az újpetrei tszszel, a Pécsi Vasasipari Szövetkezettel, a Szénbányák központi gép- és villamosüzemével, nem egy kisiparossal tartja a kapcsolatot az alkatrészellátás folyamatosságáért. Az ügyeletes szerelők közül nyolcat délelőtti rendszeres javító munkára irányítottak át. A tmk-szerelők órabérét emelték az egyenlősdi helyett a végzett minőségi munka alapján. Van, aki semmit, míg más há'omrforintos emelést is kapott. Szeretnék elérni, hogy a dolgozó prémiumába beleszámítana az is, hogy gépét miként ápolja. A Pécsi Állami Gazdaságban arra törekednek, hogy a termelésirányító brigádvezetők műszakilag fejlődjenek és az eszközök alaposabb ismeretében körültekintőbben határozzák meg a feladatokat. A súlyosabb géphibák elhárításába, értékelésébe bevonják a szerelők mellett a qépkezelőt, sőt a brigád- vezetőt is. Aki tudatosan hibázik, annak a napi karbantartási béréből vonnak le. A bajmegelőzés új formáit gyakorolják, ugyanis kopott tengelyt, repedt alkatrészt mentenek meg speciális fém- és műanyagpor felszórásával, fémragasztással és a szezonmunka befejeztével azonnal befújják rozsda ellen védő szerrel a még fénylő gépfelületeket. Korszerűsítették a gépudvari eszköz- és üzemanyagtárolást üszög- és Szilágy-pusztán, Lovászhetényben, míg Danicz- pusztán új szerviz üzemel. Egyik ipari vagy mezőgazda- sági üzem sem marasztalható el, hiszen bizonyos szinten mindegyik erőfeszítéseket tesz, hogy termelőeszközeit még inkább kihasználja, de egyben kímélje is. Tudniillik egyre drágábbak a gépek, felfutóban a javítási költségek és újhoz csak úgy juthatnak, ha maguk gazdálkodjék ki annak az árát. Csuti J. Kiosztották a „Szakma kiváló tanulója” verseny díjait A „Szakma kiváló tanulója” verseny eredményhirdetésére került sor pénteken Kőbányán, a Pataky István Művelődési Központban. Idén a KISZ Központi Bizottsága, a SZOT, a Munkaügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium közös rendezésében lebonyolított országos döntőkön 31 szakmában 831 szakmunkástanuló mérte össze tudását, ügyességét. A győztesek és helyezettek külföldi és hazai jutalomüdülésben, illetve pénzjutalomban részesültek. De' a nyertesek közé sorolható az a 170 ifjú résztvevő is, akik a versenyen elért teljesítményükkel kiérdemelték, hogy — tanulótársaikat megelőzve — szakmunkás oklevelet szerezzenek. A díjakat Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes adta át a győzteseknek.
