Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-25 / 84. szám

1980. március 25., kedd Dunántúlt napló 11 :§|lú|f||i köpeny Helyett overall-----------T-------------------------------------------------------------­A bőrös minta­terem sikere A Pécsi Bőrgyár a múlt hét elején nyitotta meg állandó mintatermét, ahol több na­pon át fogadta a hazai cipő­gyárak,. a cipő-nagykereske- delem és a nagy áruházak csaknem 130 képviselőjét, be­mutatva a gyár hagyomá­nyos, a legújabb és a kifej­lesztés alatt álló termékeit. A kapcsolatok Szorosabbra fűzését célzó találkozókat, amint az már az első napon, az állami cipőipar képviselői­vel -való párbeszéd során rögtön megfogalmazódott, a meghívott partnerek igen kedvezően fogadták, hiszen az állandó mintaterem létre­hozása azt jelenti, hogy a cipőgyáraknak mindenkor lehetőségük nyílik, azonnali vagy pótrendelések esetén is, hogy a Pécsi Bőrgyárba hozzák külföldi vevőiket és közösen válasszák ki a cipő­bőröket. A gyár a partneri találkozók során nagyon sok hasznos észrevételt és javas­latot kapott, amit természe­tesen gyártmányfejlesztő munkájában figyelembe vesz. Mindezzel hatékonyabb lesz az alapanyaggyártó- és a feldolgozóipar együttműkö­dése, eredményesebb a ha­zai cipőgyárak külpiaci fel­lépése. Beszélgetés az Egyesült Izzó vezérigazgató-helyettesével Bányamentő mütőkoeslt szerkesztettek günk az újítók segítése. Külö­Kereken egy éve új igazgató és főmérnök került az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. pécsi vákuumtechnikai gépgyá­rának élére. Azóta a dolgok kétségkívül jobban mennek. Er­ről nemcsak egy korábbi be­szélgetésünk győzött meg a gyár személyzeti vezetőjével, aki régi ember a Sopianában, de rendkívül elismerően nyilatko­zott előttünk a gyár munkájá­ról Horváth Pál, az Egyesült Izzó vezérigazgató-helyettese is. Most tehát részint mérleg- készítésre vállalkozunk, részint a jövőt firtatjuk, vajon milyen kilátásokkal nézhet a hatodik tervidőszak elébe a Sopiana Vákuumtechnikai Gépgyár? Kezdeményezőén, vállalkozva — Ügy ítéljük meg, az új vezetés lényegesen mozgéko­nyabb — kezdte tömör értéke­lését Horváth Pál vezérigaz­gató-helyettes. — Múlt évi fel­adataikat túlteljesítették, amire a korábbi években nem volt példa. Több a kezdeményező készség, a vállalkozói szellem. Nem a központra várnak, hogy majd helyettük lerendezi a dol­gokat, megtalálják maguknak a feladatokat. Ennek eredménye­ként az idén már kilencven szá­zalékban kitöltötték megrende­lésekkel kapacitásaikat. Az első negyedévi feladatokat időará­nyosán teljesítették, ütemes a termelés, amit sok más gépgyár megirigyelhetne. Talán érdemes felidézni az egy évvel ezelőtti állapotokat. A Sopiana valamikor nap mint nap hirdetett munkásfelvételt, úgy hatottak ezek, mint SOS jelzések. Tavaly áprilisban szin­te varázsütésre eltűntek lapunk­ból ezek a keretes hirdetések. Az új vezetés első dolga volt, hogy a münkaerőgazdálkodós- ban rendet teremtett. A gyári összlétszám ekkor 917. Minde­nekelőtt felmérték, vajon c létszámból hány a fehérköpe­nyes, hányán állnak a „satu­padok" mellett. A számok min­denkit megdöbbentettek: a 917-ből csak 468-an dolgoztak a forgácsolóban és a szereidé­ben, de még ebből a 468-ból is csuk 364 fő volt a tisztán produktív. A vezetés azonnal felvételi zárlatot rendelt el az adminiszt­rációra, majd megkezdte a lét­szám átcsoportosítását a terme­lésbe. Leépítések voltak többek között a nagy létszámú gyárt­mányszerkesztésben, a tmk- ban és a raktárakban. Az át­csoportosítások eredményeként 50—60 fővel nőtt a közvetlenül a termelésben foglalkoztatott létszám. A termelésirányításban szervezeti változásokat hajtot­tak végre. A korábbi értekez- letezgetések helyett rövidre zár­ták az információáramlást, ope- ratívábbá tették a vezetést. Ko­rábban tengtek-lengtek a mér­nökök a gyárban, a jók közül sokan kedvüket szegetten el is mentek. A tervezői gárda most szép feladatokon dolgozik, más a szellem, a mérnökök egyben piackutatási feladatokat is vál­lalnak, többen közülük járnak- kelnek az országban, megren­deléseket szerezve a gyárnak. Nos hát, így dobták el a vál­tót a Sopianában, s járják ezt az utat a továbbiakban is. Több búron játszani Közben lényegében befeje­ződött a beruházás, már csak kisebb kiegészítő egységek van­nak hátra. A beruházás három üteme helyett végül is kettő valósult meg, az igazsághoz tartozik azonban, hogy a város még ehhez sem tud most kellő számú munkaerőt biztosítani, a létszám ma sem éri el az 1000 főt. Az Izzó így is több mint 400 millió forintot ruházott be Pécsre. Megfelelő kapacitások jöttek létre, melyek egyelőre kihasználatlanok. Álmokat ker­getnénk tehát, ha további be­ruházásokban reménykednénk. S itt elérkeztünk a hogyan to­vábbhoz Mit vár a hatodik öt­éves tervidőszakban az Izzó a pécsi gyárától? — - A Sopiana még messze nem érte el azt a hatékonysá­got, ami egy ilyen új gyártól jogosan elvárható — mondta Horváth Pál vezérigazgató­helyettes, aki mellesleg az Izzó fejlesztésének gazdája. — A hatodik ötéves tervidőszakban a pécsiektől azt várjuk, hogy különösebb ráfordítások és to­vábbi beruházások nélkül, jobb munkaszervezéssel, új módsze­rek alkalmazásával, technoló­giai és gyártmányfejlesztéssel évente 5—6 százalékos terme­Két héten át közel száz szak­ember napi tizennégy órás megfeszített munkája eredmé­nyeként tegnap reggel ismét megkezdődött a munka a pé­csi baromfifeldolgozóban. A szokásos évi nagykarbantartás befejeztével az első termelő .napon huszonnégyezer csirkét, ötezer tyúkot és ezernyolcszáz pulykát vágtak le. A nagyjavítás során az üzem összes gépi berendezését felül­vizsgálták, kicserélték a kopott alkatrészeket, átalakították a vizes előhűtőt: ennek eredmé­nyeként a csomagolásra kerülő baromfi hőmérséklete alacso­nyabb lesz. A korábban már megkezdett új daraboló építése is folyt a karbantartás ideje lékenységnövekedést érjenek el, ami természetesen termelési többleteket is jelent. A gyár immár megfelelő technikai szín­vonalat ért el, numerikus vezér­lésű gépeket is kaptak és még további gépeket kapnak. To­vábbra is rugalmas termékfej­lesztési politikát kell folytatni, hiszen a piac nem engedi meg, hogy a gépgyár csupán néhány termék gyártására rendezked­jék be, sok húron kell játszani. Ha már a jövőnél tartottunk, mellesleg megkérdeztük a ve­zérigazgató-helyettest, milyen kilátásokkal nézhet a jövőbe másik pécsi gyárunk, az Elekt­ronikai Gyár? Az elektroncsö­vek kereslete mindenképpen csökkenni fog, ezért az Elektro­nokai Gyárra a későbbiekben mint műanyagipari- és alkat­részgyártókra számítanak, ezt a profilt fejlesztik. Ennek megfe­lelően a dolgozókat is fokoza­tosan átcsoportosítják. Mindez azonban több éves folyamat. Az idei bérfejlesztés A feladatok tehát nagyjából körvonalazódtak. Sikeres meg­valósításuknak azonban van még egy lényeges feltétele, va­jon mit. tud fizetni dolgozói­nak az Izzó? Nézzünk bele te­hát a borítékba is! Az idei bér- fejlesztéseket illetően még tel­jes a bizonytalanság. Az Izzó végeredményben csak akkor tudna lényeges béremelést vég­rehajtani, ha csökkentené a lét­számot, de ennek korlátái van­nak. Egy százalékról beszélnek. Nem szabad azonban elfelej­teni, ma már messze van az az idő, amikor a Sopianában sok­kal rosszabbul fizettek, mint a környező, hasonló profilú vál­lalatoknál. Amikor megváltozott a cégtábla, a gyárban 29 ezer forint volt az éves bérszínvonal. Ma 40 ezer forint. alatt, a második pálya üzembe lépése májusban várható. A karbantartók felülvizsgál­ták a hűtőalagutakat is; bejá­ratuk előtt a padozatba csőkí­gyót építettek. A rendszerben keringtetett hűtőfolyadék a to­vábbiakban meggátolja az ed­digi felfagyásokat. Emellett a hűtőbattériákat is felújították. A lakatosokkal, villanyszerelők­kel egyidőben a festők is dol­goztak: újrafestették a falakat, mázolták a nyílászárókat. A nagykarbantartás befejez­tével a feldolgozó műszaki ál­lapota megfelelő, így nyugod­tan néznek az áprilisban kez­dődő pecsenyekacsa-szezon elé. S. Gy. Újítások, ezernyi finomítással 0 Mecseki Szénbányák újítómiihelyében évente 40—50 szellemi terméket formáznak meg Baranya megye egyetlen köz­ponti kísérleti és újítóműhelye a Mecseki Szénbányáknál, a pé­csi György-aknán található, ahol reggel hattól nyolc órán át 16-on dolgoznak a háromszáz négyzetméteres műhelyben. A bánya műszaki életének rövid keresztmetszetét láthatjuk itt, hiszen egyszerre 4-10 újítás ki­vitelezésén fáradoznak. Már 1953-tól ez a szokás, vagyis amit nem győznek újításban a bányaműhelyek elsősorban a gép- és szellemi kapacitáshiány miatt, azt ezen a helyen való­sítják meg. Ide tulajdonképpen a nagy műszaki gondosságot, körültekintést igénylő újítások kerülnek, évente legalább 40— 50 úiító szellemi terméke reali­zálódik. A javaslatokat az ioarjogvé- delmi osztályon zsűrizik, döntik el, hoqy kísérletre alkalma­sak-e. E szűrő utón zöld út nyí­lik György-aknára. Mind több vájár, segédvájár, gépész újít, az egyéniek mellett emelkedik az utóbbi években a brigádkö­zösségben újítók száma is. Egy- egy újítás keservesen, ezernyi finomítás, módosítás után való­sul meg. Sokan ugyanis terv­dokumentációt, műszaki leírást sem hoznak, nem futja idejük­ből erre, legfeljebb kisebb raj­zokat készítenek. Ekkor lép be műszaki segítőként, tanácsadó­ként a György-aknai kollektíva és az újítóval minden részletet megbeszélve döntenek a meg­valósítás további sorsáról. Nem fékezik a kedvet, a szellemi lendületet, ehelyütt önzetlenül segítséget nyújtanak. Leggyakrabban Zobák-, Va­sas- és Kossuth-bányán újíta­nak és innen érkeznek legin­kább György-aknára, ahol min­dent egy helyben azonnal meg­találnak elképzelésük gyors ki­vitelezésére. A géppark 3 esz­tergából, 3 állványos fúróból, 2 maróból és gyalubó!,,3 fűrész­gépből, hegesztődinamóból és trafóból, valamint különböző modern kéziszerszámokból áll. Zömük öreg berendezés, de egy-egy prototípus megvalósí­tására nagyon is alkalmasak. A szellemi ötleteket realizáló brigád nemcsak a prototípust készíti el, de a helyszínen be is szereli, üzembe állítja. Az el­múlt negyedszázad alatt alig adódptt probléma az üzemi próbák közben. Tehát .zavar­mentes az újító- és az őt segí­tő kísérleti üzem brigádjának az együttműködése. A kísérleti, újítóműhelyt Szendrei Jenő és Lábadi János vezeti, mindketten gépipari technikumot végeztek. Legfon­tosabbnak a kísérletező kedvű emberekkel való szellemi és emberi együttműködést tartják. E téren elégedettek, mert az egész kollektíva ennek szelle­mében tevékenykedik. Nem fel­tétlenül szükséges, hogy az itt dolgozó szakemberek a bányá­ból induljanak, — elég, ha a szakmájukhoz rendkívül magas szinten értenek. Sőt, univerzá­lisan képzettek, vagyis több szakmát művelnek kifogástala­nul. Lakatosok, esztergályosok, hegesztők, gépész- és vegyi- gépész-technikusok szorgoskod­nak György-aknán alapos és komoly szakmai múlttal. Em­berismeretből, pedagógiából bármelyik szaktanár megiri­gyelheti őket. Áthidalnak min­den gondot, sőt erőn felül is vá I la Ina k újító s-kivitelezést. Bán Béla 52 éves esztergá­lyos így vélekedik: —. Mi az újításból nem hú­zunk hasznot, hiszen kötelessé­nósen az egyszerű dolgozók tá­mogatása fontos, hogy a leg­jobb műszaki rajzot készítsük el együtt. Legnagyobb öröm, ha a gyakorlatban beválik a proto­típus és a nehéz fizikai munka egy fokkal könnyebb lesz. A 41 éves Vámos Antal szin­tén esztergályos a központi újítóműhelyben: — Évente újabbak próbálkoz­nak, de vannak visszatérő újí­tók is, akikkel szeretek együtt gondolkodni, hogy közös erőfe­szítésünk eredményeként a munkájuk a termelésben köny- nyebb, pontosabb és fáradság- mentesebb legyen. Itt mindig új születik, ami eleve szellemi fris­seséggel jár. Látogatásomkor Barlai Emil, Dolgos Sándor és társai, vala­mint Obert Tamás, Guth Fe­renc, dr. Pillári Endre újításain dolqoztak. A föld alatt is mű­ködő bányamentő-műtőkocsit szerkesztenek, a folyamatos szállítószalagokhoz szükséges alátakarítókat készítenek. A hidraulikus berendezéseket pe­dig jobb hatásfokkal üzemelő olajszűrőkkel látják el, ezenkí­vül tanulmányozták az öreg munkahelyek áthúzó légáram­latainak a tulajdonságait. Mik a legfontosabb -felada­tok az elkövetkezőkben György- aknán? Egy-egy újítás terme­lésbe jutásának az idejét to­vább csökkentik, a pontosobb, még tökéletesebb megmunká­lásra törekednek, az újítókkal való kapcsolatot még inkább fi­nomítják emberi, lélektani vo­nalon. A gépparkot felújítják, beszereznek két esztergapadot, egy gyorsvágó-darabolót és egy kompresszort. é Csuti János Miklósvári Zoltán Nagykarbantartás után Ismét termel a pécsi baromfifeldolgozó * I * lij ülakon a Sopiana Vákuum- technikai Gépgyár Egy kép a budapesti lámpagyárból: ontja az izzólámpákat a Tungsram—PAR—38-as gépsor

Next

/
Oldalképek
Tartalom