Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-18 / 77. szám
1980. március 18., kedd Dunántúli napló 3 Munkaszervezési, energiatakarékossági intézkedések Előbbre lép a sásdi Búzakalász Tsz Baranyát képviselik az országas döntőn Beszélgetés a megyei győztesekkel Közismereti tárgyakból is jeleskednek Képünkön, balról: Papp Nándor, Turcsin Márta, Popé Zoltán Szakmájuk kiváló tanulói N emrégiben fejeződtek be a Szakma Kiváló Tanulója címért folytatott országos verseny megyei döntői. Negyvenhárom szakmában több száz szakmunkásképzős és szakiskolás tanuló versengett. Közülük mutatunk be néhány megyei győztest A folyosón vékony, majdhogynem cingár fiú közeledik. Papp Nándor, aki a közismereti vetélkedő mellett megnyerte a vájártanulók szakmai versenyét is. A matematikai rendben y°n: érti, szereti is — a komlói 501 -es Ipari Szakmunkásképző Intézet tanóra, Kon- dákor István sokat foglalkozott vele — de a bányászathoz — vélem én — egy kis kondíció is kell . .. — Az igaz, hogy a vájárok általában jó markos gyerekek, de ez nem minden. A legfontosabb az, hogyan tudjai az erejét ikihasználni az ember — igazít ki Nándor. — Miért lettél vájártanuló? — Sokat olvastam róla, de kór volna letagadni, hogy a pénz is vonzott. Egy évet jártam Pécsett a Szédhenyi'be, aztán átjöttem. Apám bányász volt, most portás. Van még egy testvérem is, szóval jól jön az én keresetem. Most már teljesítménybérben dolgozom, három és fél ezer forintot megkeresek havonta. — Mi volt a versenyfeladat? — Dolgozatokat kellett írni, aztán a fejtésben a gyakorlati munkát nézték: minőség, meny- nyiség, a munkavédelmi szabó, lyok betartása. Én a barátommal, Koska Lacival dolgoztam együtt, az érdem legalább any. nyira az övé is. A bányában ugyanis egy ember nem ember. Egyedül dolgozni képtelenség, és persze tilos is. Az utolsó fordulóban dőlt el minden. A másik csapatban Deák Jóska lett az első, így mi hárman megyünk az országos döntőre ebből az iskolából. Én személy szerint Maul Ervinnek, az osztályfőnökömnek, szakmai oktatómnak köszönhetek mindent. Amit tudok, tőle tanultam. Papp Nándi sajnos csak az egyik országos döntőn vehet részt: a szakmain. A matematikaversenyt pontosan ebben az időben tartják meg másutt, így az ügyetlen szervezés miatt a megyét a második helyezett képviseli. Talán a rendezők maguk sem gondoltak arra, hogy akad majd egy fiú, aki amellett, hogy szakmájának kiváló tanulója, a közismereti tárgyakban is jeleskedik. * Turcsin Mártát keresem az uránvárosi 10-es számú ABC- ben, de három leányt kerít elő az egyik szakoktató, Kardos Imréné. — Nem lehetne megoldani, hogy mind a hármukról írjon? Hiszen olyan kevés volt a különbség közöttük — mondja. Márta valóban csak fél ponttal győzött Fodor Sára előtt. Azon múlt, hogy Sári valahol 8,5-öt írt 8,50 helyett. Előfordult azonban ennél cifrább eset is. — Az egyik versenyzőtől azért vontak le fél pontot, mert nem mosolygott rá a vevőre — mondja a harmadik helyezett Tury Mária. Elmerengek. Ha minden eladótól levonnának ötven fillért, amikor nem mosolyog a vevőre, sokan üres borítékot vinnének haza fizetésnapon. A lányok azonban mindezt természetesnek tártják. A pécsi Kereskedelmi és Vendéglátó- ipari Szakiskola harmadikos tanulói. Ök is az országos döntőre készülnek, ami szerencsére éppen ebben az ABC-ben lesz. Egyik ámulatból a másikba esem, amikor sorolják szakmájuk apró mesterfogásait. — A desszertet nem szabad ám megfordítani, és úgy csomagolni ... A borospalaekot sem „illik" letenni és végiggörgetni a papírlapon. Úgy kell alul behajtogatni, hogy ha a vevő megfogja fönt o papírt, nyugodtan meg is rázhassa. Az üveg nem eshet ki. A vevőnek áruszeletelés közben más cikkeket is ajánlgatni kell, savanyúságot, sajtot, frissen érkezett árut... — Én nem tudnám azt megcsinálni, hogy egész nap unott képpel állok a pult mögött, és mindenre igen-nemmel válaszolok. Az egyik munkatársnőm ilyen, de néha már én érzem kínosan magam helyette — jegyzi meg Mari. Kardosné ritkán szól közbe, de szemmel láthatóan meg van elégedve a tanítványokkal. * Popé Zoltán csöndes, nem túlságosan bőbeszédő fiú. Legalábbis most, amikor o pécsi 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézetben arról faggatom, hogyan sikerült első helyezést szereznie az esztergályosok versenyében. Szerencsére tanára, Regényi Béla időnként kisegíti, ha olyan kulisszatitkokat kérdezek, amelyekről Zoli nem tudhat. Titokról igazán persze szó sincs. Popé Zoltán győzött, mert előzőleg felkészült. Valamivel jobbon, mint a többiek. — Nem voltak különösen nehéz feladatok — mondja —, legfeljebb másképpen csoportosították az anyagot, mint ahogy eddig tanultuk. Olyan munkát kaptunk, ahol az esz- tergálás miríden fontos alapműveletét alkalmazni kellett. Popé Zoltán erőssége a számítás, az elmélet. A gyakorlati feladatot a második helyezett mohácsi fiú jobban oldotta meg, de az elmélet Zoli javára billentette a mérleg nyelvét. — A Sopianába jársz gyakorlatra. Ott is ennyire megkövetelik tőletek a pontos munkát? — Mostanában már igen. De ez természetes is. Ha elrontom a munkadarabot, azt már nem lehet kijavítani. Amikor elkezdtem dolgozni a gyárban, még nagyon sok lógóst láttam. Vannak most is, de egyre kevesebben. * A köziben lezajlott országos döntőn Popé Zoltán ötödik helyezést szerzett. H. J. Idén 8 millió forintos nyereséget terveznek a sásdi Búzakalász Tsz-ben a tavalyi 13 millió helyett, aminek az elérése csak 33 százalékos többlet- termeléssel lehetséges. A takarékosság, a gazdaságosság szellemében január 1-től több intézkedésre került sor. Elbeszélgettünk Schmidt János főkönyvelő-helyettessel, Albert István elnökhelyettessel és Ko- vácsné dr. Szomják Mária jogtanácsossal, akik a legfontosabbnak a kitűnően végzendő munkát tartják. Az időjárás termelést zavaró tényezői szinte szóba sem kerültek. Gazdálkodás a munkaerővel Legégetőbb feladat a munkaerő ésszerű foglalkoztatása. Embereket és gépeket irányítottak át a Baranya-csatorna menti Talajvédelmi és Vízgazdálkodási Társulathoz, mely ezentúl elvégzi a tsz számára a meliorációs munkákat és fenntartást. Az építő- részlegben a létszám most már fele a réginek, mert az elkövetkező években nem fognak jelentősebb beruházásba és a felújításokat a megmaradt tízfős brigád zökkenő- mentesen végrehajtja. A két élelmiszerüzletüket átadták a Sásdi hegyháti ÁFÉSZ-nek, ez sem köt le munkaerőt. Az ágazat- és brigádvezetők döntik el, hogy az egyes feladatok ellátására hány emberre van szükség. Nagy hangsúlyt fektetnek az energiahordozók megfelelő fel- használására. Március végére kidolgozzák a gépvezetők normarendszerét, vagyis megállapítják az elmúlt évek adatai alapján, hogy a 47 traktoros, a 15 tehergépkocsi-vezető és a 10 kombájnos az általa vezetett gép üzemeltetéséhez hektáronként, kilométerenként és naponként mennyi üzemanyagot használhat fel, átlag menynyi alkatrészt vehet igénybe. Elhatározták, hogy nagyobb munkaszezonban nem járnak haza gépeiken a járművezetők, hanem munkásbusz hozza otthonukig őket. A munkagépek 11 falu határában járnak, dolgoznak, szállítanak. Nem mindegy. hogy a legrövidebb útvonalon közlekednek-e, hiszen a legnagyobb távolság például a tsz központtól épp 17 kilométer. Varga és Tékes között hosz- S7.ú kerülőket kiiktató üzemi utat hoznak létre. A hat éve működő takarmány-gyárban évente átlag 350 vagon zöldlisztet állítanak elő saját célra, de sokat vásárol meg a Gabonaforgalmi Vállalat és a TSZKER közvetítésével jelentős tétel jut el többek között Svájcba, az NSZK-ba, Olaszországba. Régi vásárlók a lengyelek, a hollandok és a törökök. Az éves termelési érték több mint 10 millió forint. A befektetés már az első három évben teljesen megtérült. A gyártási technológia az olajra épül, aminek az ára megnőtt és a pelet előállítási költségét megemelte. Amíg nem térnek át az olcsóbb, de egy új technológiai beruházást maga után vonó pakura-tüzelésre, addig tartályokat vásárolnak, hogy azokban tárolják a nyáron olcsóbb fűtőolajat. Megépült egy keverőüzem ötmillió forintért, ahol április 1 -töl baromfi- és szarvasmar- hatópot készítenek. Egy mázsa koncentrátum legalább 50—60 forinttal olcsóbb lesz így házilag előállítva, ugyanis csak 10-12-féle adalékanyagot vásárolnak meg, míg a kukoricát, búzát, árpát és zöldlisztet saját maguk termelik meg. A tápokat nem a könnyen szakadó papír- és jutazsákokban hordják, ki az állattartó-telepekre, hanem a gépkocsik rakterében istállónként szortírozzák a rekeszekben és a helyszínen gyorsan kiömlesztik. A csirkeólak a szarvasmarhatelepek padlásterében találhatók. Ezeknek a felesleges légterét kiiktatják álmennyezet építésével és olaj, gáz helyett fa tüzelésére térnek át. Ezt lehetővé teszi a saját erdészet. Ahol lehet, bevezetik a biogázokat a fűtőtérbe, így például Gerényesben és Téke- sen. A szakemberek a közeljövőben Olaszországba, Svájcba és Ausztriába látogatnak és az ott működő biogáz-telepeket tanulmányozzák. Mezőgazdaságilag hasznosítható területeket mentesítenek Árvízvédelem és folyamszabályozás Megkezdődtek az idei munkálatok a Dráván - Biztonságosabbá válik a hajózás A dróvai árvízvédelem hasonlóan az elmúlt esztendőkhöz idén és a következő években is komoly feladatot ró a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságra. Tavaly a Dráva véd- töltési rendszerének megerősítése során elkészültek a Maj- láth-pusztai nyári gáttal, amit idén az OVH állami fővédvonallá nyilvánít. A gátőrtelep építését ugyancsak elkezdték 1979-ben, a munkálatokkal várhatóan idén végeznek. A Maj- láth-pusztai töltést most szerelik fel: elhelyezik a töltés- tartozékokat, sorompókat, telefonoszlopokat, kialakítják az útátjáró rámpákat. Jövőre fognak1 hozzá a Majláth-pusztai töltéshez kapcsolódó Drávasza- bolcs és Tésenfa közötti töltés fejlesztéséhez. (Tulajdonképpen egy új töltést alakítanak ki, lényegesen közelebb a Drávához, mint ahol a jelenlegi húzódik.) Ennek a munkának is, hasonlóan a Majláth-pusztai- hoz, fő célja, hogy minél nagyobb, mezőgazdaságilag kiválóan hasznosítható területet mentesítenek az árvíztől. A Drávasza bölcs, Tésenfa közötti töltés elkészülte után a Maj- láth-pusztaival együtt több mint 3000 hektár mezőgazda- sági területet biztosítanak. Az építés kivitelezési tervei elkészültek. A következő esztendők nagymérvű munkája lesz a Kelemenliget és Drávasztára közötti több mint 30 kilométeres Dráva-szakasz új gátrendszerének építése. A Dráva folyamszabályozását a jugoszláv partnerrel közösen végzi a Dél-dunántúli VÍZIG. Idén Majláth-puszta és Vejti térségében dolgoznak. A munkálatok célja egységes meder létrehozása. A mellékágak kizárásával olyan medret alakítanak ki, mely .lehetővé teszi a biztonságos hajózást, árvíztől védi a településeket és biztosítja a jég szabad levonulását. A mintegy 10 kilométeres szakaszon ebben az évben két sarkantyút, azaz kőgátat építenek hárommillió forintért. Idén egy több évtizedes folyamszabályozási gond oldódik meg Bélavár térségében. Egy kedvezőtlen kanyart átvágtak, s a tavaszi nagyvizeknél már az új medrében folyik a Dráva ezen a részen. Ezt a munkát jugoszlávok végezték. Jövőre már Drávasztára körzetében folynak majd folyamszabályozási munkák. A folyamszabályozásnál a legfontosabb feladat a hajóút biztosítása. 1975-ben magyar— jugoszláv hajózási egyezmény született, melynek alapján Eszéktől Bélavárig biztosították a két ország hajói részére a szabad hajózást. Tavaly elkészült a Dráva első hajóútkitű- zési terve: a 180 kilométeres szakaszon Eszéktől Zalátáig a jugoszlávoknak, míg Zalátától Bélavárig a VIZIG-nek kell a hajóút kitűzést megcsinálnia. A terv részeként a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tavaly kihelyezte a parti jeleket az egész szakaszon, de mint Borzavári Béla megbízott ár- vízvédelmi és folyamszabályozási osztályvezető elmondta, annak ellenére, hogy a hajózás biztosított magyar részről, ezt a lehetőséget nem használják ki. Idén Barcs térségében tűzik ki a hajóutat, azaz ott határozzák meg a hajóút irányát és szélét. Érdemes nrfeg- említeni, hogy Vejtitől Barcsig légi fényképek alapján új vízrajzi térképeket készítettek, melyek megalapozzák a további szabályozási munkákat. A jó idő beálltával a kőszállítások is elkezdődtek a Dráván. A jugoszláv és magyar hajók február közepétől a tél kezdetéig mintegy 70 000 tonna követ szállítanak a folyamszabályozási munkákhoz. R. N. Ösztönözni a jobb munkára A műtrágyákat eddig sem adagolták túl, hiszen egy hektárra hatóanyagban kikerült 2,6 mázsa. A műtrágyák nagyfokú drágulását azzal ellensúlyozzák, hogy egyre több istálló- trágyát hordanak ki a földekre. Különösen sok halmozódott fel a háztáji gazdaságokban és a gazdák örülnek4 ha akár ingyen is megszabadulnak tőle. A tsz legelőit ezentúl hígtrágyával kezelik, ezért egy újabb szippantó-kocsit vásárolnak és bevezetik a locsolófe-r jes öntözést. Az intézkedések aligha eredményesek, ha a munkásokat nem ösztönzik a még kitűnőbb, jó minőségű munkára, a munkaidő valóban teljes kihasználására. A differenciált bérezés egyik bizonyítéka, hogy sürgős feladatok teljesítésénél alkalmazzák a célprémiumot. De ehhez mindenképpen tisztázni kell a normákat például a tehenészetben. Csuti J.
