Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-18 / 77. szám

1980. március 18., kedd Dunántúli napló 3 Munkaszervezési, energiatakarékossági intézkedések Előbbre lép a sásdi Búzakalász Tsz Baranyát képviselik az országas döntőn Beszélgetés a megyei győztesekkel Közismereti tárgyakból is jeleskednek Képünkön, balról: Papp Nándor, Turcsin Márta, Popé Zoltán Szakmájuk kiváló tanulói N emrégiben fejeződtek be a Szakma Kiváló Tanulója címért folytatott országos verseny megyei döntői. Negyvenhárom szakmában több száz szakmunkásképzős és szakiskolás ta­nuló versengett. Közülük mutatunk be néhány megyei győztest A folyosón vékony, majd­hogynem cingár fiú közeledik. Papp Nándor, aki a közisme­reti vetélkedő mellett megnyer­te a vájártanulók szakmai ver­senyét is. A matematikai rend­ben y°n: érti, szereti is — a komlói 501 -es Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanóra, Kon- dákor István sokat foglalkozott vele — de a bányászathoz — vélem én — egy kis kondíció is kell . .. — Az igaz, hogy a vájárok általában jó markos gyerekek, de ez nem minden. A legfon­tosabb az, hogyan tudjai az erejét ikihasználni az ember — igazít ki Nándor. — Miért lettél vájártanuló? — Sokat olvastam róla, de kór volna letagadni, hogy a pénz is vonzott. Egy évet jár­tam Pécsett a Szédhenyi'be, aztán átjöttem. Apám bányász volt, most portás. Van még egy testvérem is, szóval jól jön az én keresetem. Most már teljesítménybérben dolgozom, három és fél ezer forintot meg­keresek havonta. — Mi volt a versenyfeladat? — Dolgozatokat kellett írni, aztán a fejtésben a gyakorlati munkát nézték: minőség, meny- nyiség, a munkavédelmi szabó, lyok betartása. Én a barátom­mal, Koska Lacival dolgoztam együtt, az érdem legalább any. nyira az övé is. A bányában ugyanis egy ember nem em­ber. Egyedül dolgozni képte­lenség, és persze tilos is. Az utolsó fordulóban dőlt el min­den. A másik csapatban Deák Jóska lett az első, így mi hár­man megyünk az országos dön­tőre ebből az iskolából. Én személy szerint Maul Ervinnek, az osztályfőnökömnek, szak­mai oktatómnak köszönhetek mindent. Amit tudok, tőle ta­nultam. Papp Nándi sajnos csak az egyik országos döntőn vehet részt: a szakmain. A matemati­kaversenyt pontosan ebben az időben tartják meg másutt, így az ügyetlen szervezés miatt a megyét a második helyezett képviseli. Talán a rendezők maguk sem gondoltak arra, hogy akad majd egy fiú, aki amellett, hogy szakmájának ki­váló tanulója, a közismereti tárgyakban is jeleskedik. * Turcsin Mártát keresem az uránvárosi 10-es számú ABC- ben, de három leányt kerít elő az egyik szakoktató, Kardos Imréné. — Nem lehetne megoldani, hogy mind a hármukról írjon? Hiszen olyan kevés volt a kü­lönbség közöttük — mondja. Márta valóban csak fél pont­tal győzött Fodor Sára előtt. Azon múlt, hogy Sári valahol 8,5-öt írt 8,50 helyett. Előfor­dult azonban ennél cifrább eset is. — Az egyik versenyzőtől azért vontak le fél pontot, mert nem mosolygott rá a vevőre — mond­ja a harmadik helyezett Tury Mária. Elmerengek. Ha minden el­adótól levonnának ötven fil­lért, amikor nem mosolyog a vevőre, sokan üres borítékot vinnének haza fizetésnapon. A lányok azonban mindezt ter­mészetesnek tártják. A pécsi Kereskedelmi és Vendéglátó- ipari Szakiskola harmadikos ta­nulói. Ök is az országos dön­tőre készülnek, ami szerencsé­re éppen ebben az ABC-ben lesz. Egyik ámulatból a másik­ba esem, amikor sorolják szak­májuk apró mesterfogásait. — A desszertet nem szabad ám megfordítani, és úgy cso­magolni ... A borospalaekot sem „illik" letenni és végiggör­getni a papírlapon. Úgy kell alul behajtogatni, hogy ha a vevő megfogja fönt o papírt, nyugodtan meg is rázhassa. Az üveg nem eshet ki. A ve­vőnek áruszeletelés közben más cikkeket is ajánlgatni kell, savanyúságot, sajtot, frissen érkezett árut... — Én nem tudnám azt meg­csinálni, hogy egész nap unott képpel állok a pult mögött, és mindenre igen-nemmel vála­szolok. Az egyik munkatársnőm ilyen, de néha már én érzem kínosan magam helyette — jegyzi meg Mari. Kardosné ritkán szól közbe, de szemmel láthatóan meg van elégedve a tanítványokkal. * Popé Zoltán csöndes, nem túlságosan bőbeszédő fiú. Leg­alábbis most, amikor o pécsi 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézetben arról faggatom, hogyan sikerült első helyezést szereznie az esztergályosok ver­senyében. Szerencsére tanára, Regényi Béla időnként kisegíti, ha olyan kulisszatitkokat kér­dezek, amelyekről Zoli nem tudhat. Titokról igazán persze szó sincs. Popé Zoltán győzött, mert előzőleg felkészült. Vala­mivel jobbon, mint a többiek. — Nem voltak különösen ne­héz feladatok — mondja —, legfeljebb másképpen csopor­tosították az anyagot, mint ahogy eddig tanultuk. Olyan munkát kaptunk, ahol az esz- tergálás miríden fontos alap­műveletét alkalmazni kellett. Popé Zoltán erőssége a szá­mítás, az elmélet. A gyakorlati feladatot a második helyezett mohácsi fiú jobban oldotta meg, de az elmélet Zoli javára billentette a mérleg nyelvét. — A Sopianába jársz gya­korlatra. Ott is ennyire megkö­vetelik tőletek a pontos mun­kát? — Mostanában már igen. De ez természetes is. Ha elrontom a munkadarabot, azt már nem lehet kijavítani. Amikor elkezd­tem dolgozni a gyárban, még nagyon sok lógóst láttam. Van­nak most is, de egyre keve­sebben. * A köziben lezajlott országos döntőn Popé Zoltán ötödik he­lyezést szerzett. H. J. Idén 8 millió forintos nyere­séget terveznek a sásdi Búza­kalász Tsz-ben a tavalyi 13 millió helyett, aminek az eléré­se csak 33 százalékos többlet- termeléssel lehetséges. A ta­karékosság, a gazdaságosság szellemében január 1-től több intézkedésre került sor. Elbe­szélgettünk Schmidt János fő­könyvelő-helyettessel, Albert István elnökhelyettessel és Ko- vácsné dr. Szomják Mária jog­tanácsossal, akik a legfonto­sabbnak a kitűnően végzendő munkát tartják. Az időjárás ter­melést zavaró tényezői szinte szóba sem kerültek. Gazdálkodás a munkaerővel Legégetőbb feladat a mun­kaerő ésszerű foglalkoztatása. Embereket és gépeket irányí­tottak át a Baranya-csatorna menti Talajvédelmi és Vízgaz­dálkodási Társulathoz, mely ezentúl elvégzi a tsz számá­ra a meliorációs munkákat és fenntartást. Az építő- részlegben a létszám most már fele a réginek, mert az elkövetkező években nem fognak jelentősebb beruházás­ba és a felújításokat a meg­maradt tízfős brigád zökkenő- mentesen végrehajtja. A két élelmiszerüzletüket átadták a Sásdi hegyháti ÁFÉSZ-nek, ez sem köt le munkaerőt. Az ága­zat- és brigádvezetők döntik el, hogy az egyes feladatok el­látására hány emberre van szükség. Nagy hangsúlyt fektetnek az energiahordozók megfelelő fel- használására. Március végére kidolgozzák a gépvezetők nor­marendszerét, vagyis megálla­pítják az elmúlt évek adatai alapján, hogy a 47 traktoros, a 15 tehergépkocsi-vezető és a 10 kombájnos az általa veze­tett gép üzemeltetéséhez hek­táronként, kilométerenként és naponként mennyi üzemanya­got használhat fel, átlag meny­nyi alkatrészt vehet igénybe. Elhatározták, hogy nagyobb munkaszezonban nem járnak haza gépeiken a járművezetők, hanem munkásbusz hozza ott­honukig őket. A munkagépek 11 falu határában járnak, dol­goznak, szállítanak. Nem mind­egy. hogy a legrövidebb útvo­nalon közlekednek-e, hiszen a legnagyobb távolság például a tsz központtól épp 17 kilomé­ter. Varga és Tékes között hosz- S7.ú kerülőket kiiktató üzemi utat hoznak létre. A hat éve működő takar­mány-gyárban évente átlag 350 vagon zöldlisztet állítanak elő saját célra, de sokat vá­sárol meg a Gabonaforgalmi Vállalat és a TSZKER közvetí­tésével jelentős tétel jut el többek között Svájcba, az NSZK-ba, Olaszországba. Régi vásárlók a lengyelek, a hollan­dok és a törökök. Az éves ter­melési érték több mint 10 mil­lió forint. A befektetés már az első három évben teljesen megtérült. A gyártási techno­lógia az olajra épül, aminek az ára megnőtt és a pelet előállítási költségét megemel­te. Amíg nem térnek át az ol­csóbb, de egy új technológiai beruházást maga után vonó pakura-tüzelésre, addig tartá­lyokat vásárolnak, hogy azok­ban tárolják a nyáron olcsóbb fűtőolajat. Megépült egy keverőüzem ötmillió forintért, ahol április 1 -töl baromfi- és szarvasmar- hatópot készítenek. Egy mázsa koncentrátum legalább 50—60 forinttal olcsóbb lesz így há­zilag előállítva, ugyanis csak 10-12-féle adalékanyagot vá­sárolnak meg, míg a kukori­cát, búzát, árpát és zöldlisztet saját maguk termelik meg. A tápokat nem a könnyen szaka­dó papír- és jutazsákokban hordják, ki az állattartó-tele­pekre, hanem a gépkocsik rakterében istállónként szortí­rozzák a rekeszekben és a hely­színen gyorsan kiömlesztik. A csirkeólak a szarvasmarha­telepek padlásterében találha­tók. Ezeknek a felesleges lég­terét kiiktatják álmennyezet építésével és olaj, gáz helyett fa tüzelésére térnek át. Ezt lehetővé teszi a saját erdé­szet. Ahol lehet, bevezetik a biogázokat a fűtőtérbe, így például Gerényesben és Téke- sen. A szakemberek a közeljö­vőben Olaszországba, Svájcba és Ausztriába látogatnak és az ott működő biogáz-telepeket tanulmányozzák. Mezőgazdaságilag hasznosítható területeket mentesítenek Árvízvédelem és folyamszabályozás Megkezdődtek az idei munkálatok a Dráván - Biztonságosabbá válik a hajózás A dróvai árvízvédelem ha­sonlóan az elmúlt esztendők­höz idén és a következő évek­ben is komoly feladatot ró a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóságra. Tavaly a Dráva véd- töltési rendszerének megerősí­tése során elkészültek a Maj- láth-pusztai nyári gáttal, amit idén az OVH állami fővédvo­nallá nyilvánít. A gátőrtelep építését ugyancsak elkezdték 1979-ben, a munkálatokkal vár­hatóan idén végeznek. A Maj- láth-pusztai töltést most sze­relik fel: elhelyezik a töltés- tartozékokat, sorompókat, te­lefonoszlopokat, kialakítják az útátjáró rámpákat. Jövőre fog­nak1 hozzá a Majláth-pusztai töltéshez kapcsolódó Drávasza- bolcs és Tésenfa közötti töltés fejlesztéséhez. (Tulajdonképpen egy új töltést alakítanak ki, lényegesen közelebb a Drává­hoz, mint ahol a jelenlegi hú­zódik.) Ennek a munkának is, hasonlóan a Majláth-pusztai- hoz, fő célja, hogy minél na­gyobb, mezőgazdaságilag ki­válóan hasznosítható területet mentesítenek az árvíztől. A Drávasza bölcs, Tésenfa közötti töltés elkészülte után a Maj- láth-pusztaival együtt több mint 3000 hektár mezőgazda- sági területet biztosítanak. Az építés kivitelezési tervei elké­szültek. A következő esztendők nagymérvű munkája lesz a Kelemenliget és Drávasztára közötti több mint 30 kilométe­res Dráva-szakasz új gátrend­szerének építése. A Dráva folyamszabályozá­sát a jugoszláv partnerrel kö­zösen végzi a Dél-dunántúli VÍZIG. Idén Majláth-puszta és Vejti térségében dolgoznak. A munkálatok célja egységes meder létrehozása. A mellék­ágak kizárásával olyan medret alakítanak ki, mely .lehetővé teszi a biztonságos hajózást, árvíztől védi a településeket és biztosítja a jég szabad le­vonulását. A mintegy 10 kilo­méteres szakaszon ebben az évben két sarkantyút, azaz kő­gátat építenek hárommillió fo­rintért. Idén egy több évtize­des folyamszabályozási gond oldódik meg Bélavár térségé­ben. Egy kedvezőtlen kanyart átvágtak, s a tavaszi nagyvi­zeknél már az új medrében fo­lyik a Dráva ezen a részen. Ezt a munkát jugoszlávok végez­ték. Jövőre már Drávasztára körzetében folynak majd fo­lyamszabályozási munkák. A folyamszabályozásnál a legfontosabb feladat a hajóút biztosítása. 1975-ben magyar— jugoszláv hajózási egyezmény született, melynek alapján Eszéktől Bélavárig biztosították a két ország hajói részére a szabad hajózást. Tavaly elké­szült a Dráva első hajóútkitű- zési terve: a 180 kilométeres szakaszon Eszéktől Zalátáig a jugoszlávoknak, míg Zalátától Bélavárig a VIZIG-nek kell a hajóút kitűzést megcsinálnia. A terv részeként a Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság ta­valy kihelyezte a parti jeleket az egész szakaszon, de mint Borzavári Béla megbízott ár- vízvédelmi és folyamszabályo­zási osztályvezető elmondta, annak ellenére, hogy a hajó­zás biztosított magyar részről, ezt a lehetőséget nem használ­ják ki. Idén Barcs térségében tűzik ki a hajóutat, azaz ott határozzák meg a hajóút irá­nyát és szélét. Érdemes nrfeg- említeni, hogy Vejtitől Barcsig légi fényképek alapján új víz­rajzi térképeket készítettek, melyek megalapozzák a to­vábbi szabályozási munkákat. A jó idő beálltával a kőszál­lítások is elkezdődtek a Drá­ván. A jugoszláv és magyar hajók február közepétől a tél kezdetéig mintegy 70 000 ton­na követ szállítanak a folyam­szabályozási munkákhoz. R. N. Ösztönözni a jobb munkára A műtrágyákat eddig sem adagolták túl, hiszen egy hek­tárra hatóanyagban kikerült 2,6 mázsa. A műtrágyák nagyfokú drágulását azzal ellensúlyoz­zák, hogy egyre több istálló- trágyát hordanak ki a földek­re. Különösen sok halmozódott fel a háztáji gazdaságokban és a gazdák örülnek4 ha akár ingyen is megszabadulnak tő­le. A tsz legelőit ezentúl híg­trágyával kezelik, ezért egy újabb szippantó-kocsit vásárol­nak és bevezetik a locsolófe-r jes öntözést. Az intézkedések aligha ered­ményesek, ha a munkásokat nem ösztönzik a még kitűnőbb, jó minőségű munkára, a mun­kaidő valóban teljes kihasz­nálására. A differenciált bére­zés egyik bizonyítéka, hogy sürgős feladatok teljesítésénél alkalmazzák a célprémiumot. De ehhez mindenképpen tisz­tázni kell a normákat például a tehenészetben. Csuti J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom