Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-15 / 74. szám
© Dunántúlt napló 1980. március 15., szombat Gödöllő, a hazai agrárkutatások központja Szoros kapcsolatban a mezőgazdasági Bemutatjuk a MÉM Műszaki Intézetét Nem kell sok idő ahhoz, hogy Gödöllő a magyar agrárkutatások centruma legyen. A Budapesttől alig harminc kilométerre levő helységben az Agrártudományi Egyetemen kívül több, mezőgazdasági jellegű intézmény működik, köztük a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alatt ténykedő műszaki intézet is, amelynek fő feladata a mezőgazdasági géprendszerek fejlesztése, a mezőgazdasági gépesítés alapkérdéseinek kutatása. A több mint száztíz évvel ezelőtt alapított intézmény kapcsolatai is jelzik: a gödöllői műszaki intézet tevékenysége elismert határainkon túl is, ami legalább hatvan kutató intézettel tart szoros kapcsolatot. A több mint háromszáz kutatót foglalkozó intézmény működésének célját a mezőgazdasági géprendszerek kialakítása, a termelési ágazatok gépesítési technológiájának fejlesztése, új gépek vizsgálata és véleményezése, a komplex gépesítés távlati fejlesztésével összefüggő vizsgálatok elvégzése, a mezőgazdasági gépek és berendezések munka-, és egészségvédelmi eljárásainak kidolgozása, munkavédelmi minősítő vizsgálatok elkészítése, valamint az' új eljárások gyakorlati bevezetésének elősegítése alkotja. Az elmúlt esztendőben hét kiemelt témával foglalkoztak az intézet munkatársai, így: kifejlesztettek egy talajnedvességmérő műszert, kialakították a szőlőszüret és feldolgozás gépesített technológiáját, megoldották a bokorbab magtermesztésének gépesítését, vizsgálatot végeztek a K 701-es erőgép géprendszerének kialakításával kapcsolatban, elemezték a nagy teljesítményű gabonavetőgépek teljesítményét, elvégezték a K 700-as traktor paramétereinek vizsgálatát, továbbá kutatási téma volt a szálastakarmányok etetésének gépesítése. Géprendszerfejlesztés Az intézet kutatási munkái közül az egyik legfontosabb, a VI. ötéves tervidőszak 'mező- gazdasági erő-, és munkagéprendszerének kialakítása. Az elmúlt évben végzett kísérletek igazolták, hogy a K 701-es traktorhoz jól illeszthetők a Rába—IH és RAU talajmű- , velőgépek: az így kialakított géprendszer évente 2200— 2400 munkaórát dolgozhat, ami már megfelelő gépkihasználást jelent. Vizsgálataik során megállapították, hogy a mélyművelő kultivátorok a hazai viszonyok között alkalmasak a kalászos gabonák betakarítása után a talajok alapművelésére. Ezt követően az őszi vetésig csupán sekélyművelést végző gépeket vagy kötöttebb talajokon ásóboronát lehet alkalmazni: így feleslegessé válik az eke használata. A kísérlet során megállapították, hogy a hagyományos — szántáson alapuló — őszi magágyelőkészítés technológiájához képest, kötött talajon 10—15 százalékos nedvességtartalom mellett mintegy 24 százalékos gépi munka és 25— 28 százalékos üzemanyagmegtakarítás érhető el. A technológia elterjesztése érdekében ajánlatot tetteik a kecskeméti Mezőgép Vállalatnak a mély- művelésű kultivátorok gyor- sebb fejlesztésére, illetve a licencvásárlásra. Az intézet munkatársai hét nagy teljesítményű gabonavetőgépet vizsgáltak meg a VI. ötéves tervidőszakra kifejlesztendő géptípus kialakítása céljából. Ezek közül a John Deere- 9350 vetőgép négyes kapcsolásban és az IH 620-as vetőgép hármas kapcsolásban rendelkezett a legkedvezőbb mutatókkal. A munka minősége szempontjából a legkedvezőbb haladási sebesség az óránkénti tíz—tizenkét kilométer, ami óránként hat—nyolc hektár terület vetését biztosítja. A gépek a vetéssel egyidejűleg sortömörítést is végeznek, illetve műtrágya, vagy talajfertőtlenítő granulátum adagolására is képesek. A nagyteljesítményű vetőgépek előnyeit természetesen — a gazdaságosság kihangsúlyozásával — a nagy táblákon használhatják ki oly módon, hogy a magfeltöltést is gépi úton oldják meg. Gépesített szőlőszüret A szőlő szedése még ma is az egyik legnehezebb mezőgazdasági munkák közé tartozik. A MÉM Műszaki Intézete kidolgozta a különböző teljesítményű gépi és kézi szüreteléshez kapcsolódó — gyűjtés, szállítás és feldolgozás — géprendszert. A sorközi szőlőgyűjtésnél vizsgált megoldások közül a legkedvezőbb tapasztalatokat az EOB—13-as típusjelű pótkocsival érték el, amellyel óránként 3,5 tonna szőlő gyűjthető össze. Kézi szüretelésnél a távolsági szállítás legkorszerűbb eszköze az IFA W—50 LA/Z tehergépkocsira szerelhető UNIKON konténer. A konténeres szállítás jól illeszthető bármely kézi szüre- telési módhoz: gazdaságossági szempontból legkedvezőbb a gépi puttonyos, illetve oldalra billentő pótkocsis sorközi szőlőgyűjtéshez való kapcsolása. A feldolgozás és szállítás összehangolása, a fogadógaratok méretének növelése, a sajtolás teljesítményének növelése érdekében a folyamatos üzemű feldolgozó gépsorok alkalmazása ajánlatos. A tesztvizsgálatok azt tisztázzák, hogy az új gép, berendezés alkalmas-e az adott műveletek végzésére, teljesítmény- és költségmutatói megfelelnek-e a követelményeknek. A széria- gyártás minősége, különösen a műszaki üzembiztonság meghatározása viszont az agromű- szaki ellenőrző vizsgálatok során lehetséges. Az intézet a minőség gyorsabb javítása érdekében a különböző vizsgálatok elvégzését követően azonnal tájékoztatta a gyártó vagy forgalmazó vállalatokat az észlelt hibákról. Az elmúlt évben közel negyven gép ellenőrző vizsgálatát végezték el. Megállapították, hogy a vizsgált négy traktortípusnál például csökkent a meghibásodások száma. Az agroműszaki ellenőrzés keretében a termelés hatékonyságának növelése érdekében a MÉM megbízásából hetven mezőgazdasági üzemben végeztek az elmúlt esztendőben gép-, és eszközhatékonyság, gépkihasználási, alkatrész- ellátási, valamint energiafelhasználási vizsgálatokat. A fontosabb megállapítások közül a következőket érdemes megemlíteni: nincs elegendő emelővillás targonca, MTZ traktorokra szerelhető homlokrakodó. A gyorsított amortizációval gazdálkodó üzemek a gépeket a nagyobb ráfordítást igénylő javítás előtt kiselejtezik. Gondot okoz a különböző szárítóberendezésekhez kapcsolódó tüzelő- berendezések szervizellátása, a javítószolgálat hiánya. S. Gy. A mezőgazdaság új stratégiai szerepe - az energiatermelés Zöld energia Legnagyobb szénforrásunk ma és a jövőben a levegő F el kell készülnünk egy olyan időszakra, amely egészen más gondolkodást, megítélést, értékrendet és ezekhez igazodó cselekvési programot kiván meg tőlünk, mint amihez a mi generációnk hozzászokott... A külföldi irodalomban már használják ezt a kifejezést, hogy „zöld energia”. Ez alatt a növényi anyagokból nyert energiát értik. Remélhetőleg hamarosan nálunk is bevonul a köztudatba ... Dr. Láng István február 20-i akadémiai székfoglalójában az ezredforduló világába nyitott ablakot. A magyar mezőgazdaság és a természeti erőforrások. Lehetőségek és korlátok című előadáséban az Akadémia titkára korunk energia- és nyersanyaggondjaira keres távlati megoldásokat. És jogos optimizmussal. Brazíliában már az idén négymillió köbméter alkoholt állítanak elő benzin helyettesítésére. Ezzel a mennyiséggel Magyarország egész gépkocsi-állományát üzemeltetni lehetne. És még jutna másra is. lió tonna az importált szénben, olajbon és földgázban. A növényzet évente 35 millió tonna szenet köt le a levegőből. Ennek kétharmada a szántóföldi növényekben halmozódik fel. A legnagyobb szénforrásunk tehát ma 'is és a jövőben is a levegő. Ma a növényzet az egyetlen olyan tényező az országban, amely új energiát köt meg és raktároz el. A napsugárzás, a talaj, a víz és egyéb természeti tényező kölcsönhatásának eredményeként a zöld növények növelik az ország enermák ellenére a növényi produktumnak, mint energiaforrásnak a kiaknázása megindult, és az utóbbi két-'három évben a világ több országa figyelemre méltó eredményeket mutat fel. Újból foglalkoznak azzal, bogy a hulladék szervesanyagokban levő anyag- és energiakészletet biogáz előállítási technológiával hasznosítsák. Erre Magyarországon is vannak biztató kezdeményezések. A brazíliai alkoholiparról mór szóltunk. Potenciálisan a magyar mezőgazdaság is képes arra, hogy a szükséges nyersanyagokat biztosítsa'. A jelenlegi termésátlagok és a meglévő erjedésipari technológiák esetén egy hektár kukorica szemterméséből lehet annyi alkoholt előállítani, ami egy személygépkocsi évi átlagos üzemeltetéséhez szükséges. Vagyis a termőterületnek mintegy 10 százaléka kellene a millió to. 30. 20. 10. 777, ELEMI SZÉN [C] ÉVES KÖRFORGALMA 1 z 7? Földgáz [ Olaj Földgáz Olaj Szén I- Szén Hazai termelés import Erdő Gyümölcsös, szóló, rét Szántóföldi növények Növényi produkció Új energiastruktúra Az 1974-es árrobbanás és az azt követő energia- és nyersanyagválság új realitásokat teremtett, új természeti erőforrások felé irányította a kutatók és a gazdasági szakemberek figyelmét, megindította az erőforrások átértékelődését és az energiastruktúra átalakítását. Bár nagyon valószínű — mondja Láng István —, hogy a következő 40—50 év a már ismert és a gyakorlatban használt energiaforrások jegyében telik el, ez az időszak az elsődleges energiahordozók — elsősorban a kőolaj és a földgáz — fokozatos kimerülésének a korszaka is lesz. A szénkészletek még 100-150 évre elegendőnek látszanak. A következő évtizedekben a megújítható természeti erőforrások szerepe nő. Ezek a napfény, a víz és a szél, továbbá a biológiai erőforrások — mikroorganizmusok, növények, állatoik és népesség. És természetesen mindenekelőtt az atomenergia. Rákényszerülünk, hogy minden erőforrásunkat takarékosan és racionálisan hasznosítsuk, és feltárjunk minden adottságot, erőforrást és tartalékot. Geotermikus energia- készletünk fokozottabb hasznosítása hamarosan nagyobb nyomatékkai kerül előtérbe. Valószínű, hogy az eddigieknél fokozottabb figyelmet kell szentelni a napenergia közvetlen hasznosítására világszerte folyó kutatások eredményeinek adaptálására. A különböző erőforrások között különleges szerepe lesz a növényi produkció növelésének. 35 millió tonna tiszta szén A jövő igen jelentős energiaforrásával érdemes közelebbről is megismerkedni. Elsődleges növényi produkció alatt az erdő, a rét és a legelő, a szántóföldi növények, a szőlő és gyümölcs fő- és melléktermékeit értjük. Ennek is a carbon, a tiszta szén a kulcseleme, ugyanúgy, mint az elsődleges energia- hordozóké: a széné, a kőolajé és a földgázé. A száraz növényi anyag 45 százalék carbont tartalmaz, a légszáraz pedig 39-et. Vessük össze a fekete- kőszén átlagos tiszta széntar- talmóval! — Ez 45—52 százalék. A barnaszéné pedig 23— 35. És még egy összevetést. Kereken 12 millió tonna elemi szén van a hazai kitermelésű energiahordozókban. Tízmilgiakészletét. A növénytermelésben a bevitt energiát 2,5-szer több energia váltja fel a megtermelt főtermékfoen és a jelenleg felhasznált melléktermékekben. Minden olyan ország esetében — mondja Láng István —, ahol mostoha volt a természet az elfogyó elsődleges energia- hordozókkal, de viszonylag bőkezű a megújítható természeti erőforrásokkal, ott minden bizonnyal jelentősen tovább növekszik a jövőben a növényzet szerepe az ország gazdasági életében. Kiaknázása megindult Nem valószínű, hogy a mezőgazdasági növények fő termékeit a belátható jövőben energiagondjaink megoldására tudnánk használni, ezért a figyelmet elsősorban a melléktermékekre érdemes fordítani. Itt található a lekötött szén 40 százaléka. És ez a 35 millió tonna összes lekötést figyelembe véve 14 millió tonna szén! Megközelítően azonos az elsődleges energiahordozók jelenlegi hazai termelésétől származó tiszta carbon mennyiségével. Tudjuk, ezeknek a mellék- termékeknek a nagy része nehezen gyűjthető be, jelenleg nem vagyunk még technikailag felszerelve ezek hasznosítására. Jelentős részüket pedig -, hogy a talajok természetes termőképességét folyamatosan fenntartsuk — vissza kell juttatni a talajba. (A tarló- és gyökérmaradványokon kívül — ez az éves produkció több mint 15 százaléka — jelenleg mintegy 3—3,5 millió tonna elemi szenet tartalmazó szerves trágyát juttatunk vissza a tala jbo.) A megoldásra váró technológiai és tudományos problémeglévő 800 000 személygépkocsi hajtóanyagának biztosításához. Ez a kép nem biztat még nagyon közeli perspektívával. De nem is riaszt el a további gondolkodástól. A növénytermelés melléktermékeinek erjedésipari hasznosítása ugyanis már ma is nagy távlatokat nyithat meg. Sokféle hulladékból lehetne hasznosítható vegyületet, többek között alkoholt előállítani. A fő problémát jelenleg a cellulóz jelenti. A melléktermékek 35—40 százaléka cellulóz. Ezt az egyes gomba- és baktériumfajok által termelt cellulóz-enzim glukózzá hidrolizálja, amiből aztán egyszerű módszerekkel állítható elő alkohol. S egyáltalán nem elképzelhetetlen, olapvetően új technikai küszöb átlépését jelentené, hogy valamilyen módon, mondjuk génmanipulációval olyan mikroorganizmusokat tenyésztenek ki, amelyek a cellulóztartalmú növényeket a jelenleginél gyorsabban bontják le. Szemléletváltozás világszerte Jelentős szemléletváltozás van világszerte. Cikkek tucatjai jelennek meg arról, hogy a biomassza mint energiaforrás is komolyan szóba jöhet a jövőben. A téma szerepelt a FAO 20. közgyűlésén — „Mezőgazdaság a 2000. év irányában”, az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniójának kongresszusán — „A szervesanyagTUDOMÁNY TECHNIKA készletek és a jövő". Egy svéd tanulmány azt méri fel, miként lehetne a napfényenergiát Svédországban direkt módon és a növényzeten keresztül távlatilag úgy hasznosítani, hogy a fűtőolajimport megszüntethető legyen. Nálunk is már néhány éve többen foglalkoznak a mező- gazdaság energiamérlegével, a növényzetnek mint energia- termelő rendszernek o szerelőével és a növényi melléktermékek energiakészletének a hasznosításával. Több kísérlet folyik a növényi hulladékok tüzeléstechnikai hasznosítására. És hogy ez mit ígér? — Az Energiagazdálkodási Intézet számításai szerint a hazai mezőgazdasági hulladék két-há- rommíllió tonna olaj energiájával egyenértékű hőt tud biztosítani. Energia- forrásunk a növény A világon jelenleg olyan irányzatok alakulnak, amelyek újra értékelik a növényi produkció távlati szerepét a gazdasági életben. Különösen azokban az országokban van ilyen érdeklődés, amelyek nem tudják ellátni saját magukat elsődleges energiahordozóval. Magyarországon a növénytermelés jelenlegi összprodukció- ja jelentősen növelhető. Láng István akadémikus épp most folyó felmérése az agroökoló- giai potenciálról máris feljogosít orra a feltevésre, hogy természeti erőforrásaink a fontosabb gazdasági növényeknél lehetővé teszik a produkció megkétszerezését az ezredforduló tájékára. És az így nyert meny- nyiség minden évben előállítható. A népesedési prognózis szerint hazánk lakossága 2000-ben 10 869 000 fő lesz, vagyis a lakosság gyakorlatilag nem nő. Természeti környezetünk tehát lehetővé teszi, hogy bőségben megtermeljük élelmünket, hogy nagy mennyiségben exportáljunk és lehetővé teszi azt is, hogy ebből az erőforrásból oldjuk meg részben energiagondjainkat. A mezőgazdaságnak tehát egy új stratégiai szerepe jelentkezik — az energiatermelés. — Valamennyi meglévő természeti erőforrásunkat meg kell becsülni — mondja dr. Láng István akadémikus — és jól kell hasznosítani. Egyik sem teszi feleslegessé a másikat Mindegyikre szükség van, és mindegyik nélkülözhetetlen. A szén, a kőolaj, a földgáz és a növény Magyarországon a jövőben együtt fog megjelenni és érvényesülni. Báling József
