Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-12 / 71. szám

e Dunántúli Ilaplo 1980. március 12., szerda Cserjék szaporítása feltöltéses bujtassál KISKERT Egyes díszcserjék kitűnően szaporíthatok bújtassál. Bár e művelet gondoskodással is jár, a gazdasági előnye mellett csupán passzióból is érdemes próbálkozni vele. A bujtásmódok közül a leg­egyszerűbb szaporítási mód a feltöltéses bújtás. Amennyiben évente rendszeresen szaporí­tunk cserjét, ez esetben anya­növényt kell tartani. E célra tar­tott cserjét 3 éves korig tavasz- szal tőből visszometsszük, erős gyökérnyak fejlődik, melyből sok hajtás tör elő. Ha csupán a meglevő díszcserjeállomány­ból néhány bujtást készítünk, KORA TAVASSZAL a cserjét erőteljesen vissza kell vágni (a felület felére, egyharmadára), melynek hatására számtalan tősarj, hajtás fejlődik. Amint a fejlődő hajtások a 25—30 cm nagyságot elérték, de még nem fásodtak meg, feltöltjük 10— 15 cm porhanyó talajjal úgy, hogy csúcsuk 10 cm-re álljon ki a feltöltésből. Amint növekszik a hajtás, a feltöltést ismételjük meg többször, amíg a feltöltött kupac a 40 cm magasságot, illetve szélességet el nem érte. A gyökeresedést serkenthet­jük gyűrűzéssel. E módszer lé­nyege az, hogy a hajtásokat gyökeresedési helyük felett 1—2 cm-re vékony, rozsdamentes dróttal vesszük körül. A későbbi növekedés miatt a drótgyűrűnél tápanyag-feltorlódás következik be, melytől a gyökeresedés erő­teljesebb lesz. Előmozdíthatjuk a gyökeresedést azzal is, ha a hajtásokat ferdén, kissé a víz­szintes felé hajlítva töltjük fel. A túl erős hajtás kevésbé gyö­keresedik, ezért ha bőven van, az erősebbeket távolítsuk el, ezáltal a vékonyabb hajtások gyökeresedése jobb lesz. Nyáron szükség szerint öntöz­zük, óvotosan gyomtalanítsunk, hogy a fejlődő friss gyökerekig ne lazítsuk meg a talajt. Ősszel a feltöltést lebontjuk, vigyázva, hogy az új növényké­ket és azok gyökereit meg ne sértsük. Ezután az anyanövény­ről egy rántással leszakítjuk, vagy pedig metszőollóval vág­juk le tőből az új gyökeres nö­vényeket. Feltöltéses bujtásról szapo­ríthatok: Berberis = sóskabor­bolya, Buddleia = nyári orgo­na, Corylus = mogyoró és dísz­változatai, Cotoneaster = ma­dárbirsfélék, Evonymus = kecs- kerágók, Hedera = borostyán, Hibiscus = sziriai mályva, Hyd­rangea = hortenzia, Magnolia soulangiana = nagyvirágú li­liomfa (két év alatt gyökerese­dik), Siprea = gyöngyvessző- félék, Symphoricarphus = hó­bogyó, Viburnum opulus var. sterila = labdarózsa, stb. Gyümölcsfélékből: alma, kör­te törpealanyai, köszméte, mo­gyoró, ribiszke, füge, stb. Kalla Gábor Vadőrök és mezőőrök Mindkét foglalkozásbéliek a mező- és erdőgazdálkodás te­rületén teljesítenek őrszolgála­tot. Feladatuk megváltozott, társadalmi rendünkben ugyan­csak más tartalommal telítődött a régmúlt idők vadőri, mezőőri és erdőőri szolgálatához viszo­nyítva. Esküvel vállaltak köte­lezettséget a dolgozó nép és a társadalmi tulajdon iránt érzett felelősség tudatában, az ér­vényben lévő jogszabályok és rendelkezéseknek megfelelően, a rájuk bízott vagyon őrzésére. A közös társadalmi tulajdon védelme mellett ma is legfőbb feladatuk a hasznos vadállo­mány védelme, melynek orszá­gos viszonylatban több száz­millió forint a felbecsült te- nyészértéke. Ennek védelmét és gondozását az ide vonatkozó rendeletek egyformán előírják a vadászatra jogosult részére is és a gazdálkodó szerveknek is. Ezt a feladatot hivatásszerűen a vadőrök és mezőőrök végzik el. Munkaidejük alatt a kijelölt te­rületen rendszeres ellenőrzést végeznek. Szolgálat közben egyenruhát és fegyvert viselnek. A mező- és erdőgazdálkodás, ezen belül a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekmények megelőzésére a szükséges in­tézkedéseket megteszik. Mind­azokkal a személyekkel szem­ben a vonatkozó rendelkezések­nek megfelelően eljárnak, akik a mező- és erdőgazdálkodás, valamint a vadgazdálkodás te­rületén a társadalmi tulajdon érdekeit sértő, vagy veszélyez­tető magatartást tanúsítanak. Munkájukról szolgálati naplót vezetnek és a munkaterületü­kön észlelt eseményeket ebben rögzítik. Feladatuk körébe tartozik a környezet és természet védel­me. A szőrmés és szárnyas kár­tevők fegyverrel történő apasz- tása, a vadászatra jogosult en­gedélye alapján, a gazdálkodó szerv érdekeinek megfelelően. Az engedélyezett mérgezések idején az előírt szabályok be­tartását biztosítják. A területen fellépő fertőző betegségekről jelentést tesznek munkaadójuk felé és az állat­egészségügyi szervekhez. Műkö­dési területükön a gondjaikra bízott felszerelési tárgyakat, terményeket megőrzik, ezzel kapcsolatban a társadalmi tu­lajdont károsító, vagy veszé­lyeztető cselekményt megaka­dályozzák. Kötelesek, illetve jogosultak a gazdálkodás érdekeit sértő személyt igazoltatni és az őr­zött területről való távozásra felhívni. Azt a járművet, amely feltehetően jogellenes úton szerzett vadat, vagy terményt szállít, feltartóztatni és a jár­mű vezetőjét, valamint kísérő­jét igazoltatni a vad, illetve ter­mény megszerzésének jogossá­gát megvizsgálni. Az előző pontok alapján igazoltatott személyek közül azt, aki megnyugtató módon nem igazolja személyazonosságát, és a nála, illetve járművén lé­vő termény megszerzésének jo­gosságát, a legközelebbi rend­őri szervhez, vagy a községi tanács szakigazgatási szervéhez bekísérni. A vadőrt és mezőőrt az 1961. évi V. törvény 155. §-a alkal­mazása szempontjából ugyan­az a büntetőjogi védelem illeti meg, mint a hivatalos szemé­lyeket. Feladatuk elvégzéséhez mun­kaadóik a megfelelő feltétele­ket biztosítják, mert munkájuk igen hasznos és céltudatos a mező- és erdőgazdálkodás, va­lamint a vadgazdálkodás érde­kében. Munkájukat az erdőn és mezőn végzik, télen-nyáron az időjárás viszontagságainak ki­téve, valamint a munkafelada­toktól függően éjjel-nappal is, ha az őrzési szolgálat úgy kí­vánja. A múltban a vadőrök, erdőőrök, mezőőrök sokkal ne­hezebb és veszélyesebb körül­mények között végezték mun­kájukat és a hétköznapok so­kaságában nagyon ritkák vol­tak a pirosbetűs, egésznapos ünnepek. Ma rendeletek szabályozzák évi munkaidejüket, biztosítva heti pihenőnapjukat és a mun­kaszüneti napokat. Ha túlmun­ka jut részükre, úgy azt sza­badidővel kell megváltani. Évi szabadságuk is biztosított, me­lyet a gazdálkodás érdekeinek megfelelően kell részükre ki­adni. Munkájuk hasznos az egész társadalom részére és biztosí­ték gazdálkodási feladataink elvégzésére. BÉLYEG Március 19-én kerül forga­lomba a „Színes faszobrok" el. nevezésű, a garamszentbenede. ki úrkoporsót és egyes részleteit bemutató öt bélyegből álló, 15 forint össznévértékű bélyegso­rozat. . Az értékjelzés az 1, 3 és 4 Ft-os bélyegeknél jobbra lent, a 2 Ft-osnál jobbra fent, az 5 Ft-osnál balra lent található. Az 1 Ft-os bélyeg lila háttérben „A GARAMSZENTBENEDEKI ŰRKOPORSÓ, XV. sz.” felirat­tal az úrkoporsót, a 2 Ft-os barna háttérben „MÁRIÁK AZ ŰRKOPORSÓRÓL", a 3 Ft-os bíbor háttérben „JAKAB APOS­TOL AZ ÚRKOPORSÓRÓL”, a 4 Ft-os kékeszöld háttérben „ANDRÁS APOSTOL AZ ÚR­KOPORSÓRÓL”, az 5 Ft-os bé­lyeg pedig kék háttérben „TÁ­DÉ APOSTOL AZ ÚRKOPOR­SÓRÓL” felirattal az esztergo­mi Keresztény Múzeumban lé­vő garamszentbenedeki úrko­porsó egyes részleteit ábrázol­ja. A sorozat 372,300 fogazott és 5900 fogazatlarr példányban készült Zombori Éva grafikus- művész tervei alapján. Ugyancsak március 19-én ke­rül forgalomba a tihanyi apát­ság alapítólevelének 925. évfor­dulójáról megemlékező 1 Ft-os bélyeg, mely bíbor háttérben, fekete, kék, sárga és bíbor szí­nekkel az alapítólevelet és az apátsági templomot stilizálton ábrázolja. A baloldali függőle­ges és felső vízszintes széllel párhuzamosan „925 ÉVES A TI­HANYI APÁTSÁG ALAPÍTÓLE­VELE", ez alatt az alapítólevél latin nyelvű kezdősora „IN NO­yyi APÁTí AC AlAfMTCkl VUC «IflWKMÉ» ÜfiDSG^ÄRPOSTÄ Újdonságok MINE SCE ET INDIVIDUE TRI­NITATIS ANDREAS” fehér szín­nel olvasható. A bélyeg 5 206 300 fogazott és 5900 fo- gazatlan példányban készült Légrády Sándor grafikusművész terve alapján. Bélyegkiállítás A MABÉOSZ Dél-dunántúli Területi Bizottsága és a Pécs városi Bélyeggyűjtő Kör a Ha­zafias Népfront Pécs városi Bi­zottsága és az MN Helyőrségi Művelődési Otthona közremű­ködésével az MSZMP XII. kong­resszusa és hazánk felszabadu­lásának 35. évfordulója tiszte­letére március 21-től április 7- ig bélyeg löiá 11 ítá st rendez a Helyőrségi Művelődési Otthon (FÉK) galériájában. A kiállítást március 21-én 16 órakor Ger­gely László, a Hazafias Nép­front Pécs városi Bizottságának titkára nyitja meg. A megnyi­tás napján 15—18 óráig és már­cius 24-én 10—18 práig alkalmi postahivatal lesz, melynek bé­lyegzője a pártkongresszust kö­szönti és alkalmi borítékot fog árusítani. Április 4-én 10-18 óráig szintén lesz alkalmi pos­tahivatal, felszabadulási emlék- bélyegzővel. Lapunk februári rovatában emlékeztünk meg az ifjúsági bélyeggyűjtők vetélkedőjéről. Az úttörő korosztályban az el­sőséget a pécsi Építők úti Álta­lános iskola szakköre nyerte. A második a bólyi Általános Isko­la szakköre, a harmadik pedig a mohácsi Park utcai Általános Iskola szakköre lett. * A Royal Philatelic Society (Király Bélyeggyűjtő Társaság), London kiadta német és angol nyelven G. S. Ryan munkáját, amely az 1850-67. között műkö­dő magyar postahivatalok bé­lyegzéseinek részletes ismerte­tését tartalmazza. A kb. 600 oldalas mű számos ábrával a be-sorrend ben ismerteti a pos­tahivatalokat, és ritkaságuk sze­rint pontozza a bélyegzéseket. A egyesületi közgyűlések tapasztalatai A megye 26 horgászegyesü­letének közel tízezer tagja megtartotta 1979. évi zár­számadásának, vagyonmér­legének értékelését. A közgyű­léseken résztvevők megállapí­tották, hogy az egyesületek szervezettsége — egy-két ki­vételtől eltekintve — tovább erősödött, jelentős anyagi esz­közöket és több ezer társadal­mi munkaórát fordítottak hor­gászkezelésű vizeik halasítá- sára és kulturálttá tételére. A közgyűléseken való rész­vétel aránya az elmúlt évihez viszonyítva javult, csak két egyesületnél nem volt határo­zatképes a közgyűlés első ösz- szehívásra, ezért meg kellett ismételni. Ennél a két egye­sületnél ebben az esztendő­ben az egyesülettel és a tag­sággal szemben szigorító el­járásokat vezetünk be, a se­gélyeket, kedvezményeket megvonjuk tőlük. Az elhangzott vezetőségi, ellenőrző és fegyelmi bizott­sági beszámolók színvonala­sak, az egyesületi tagok által felvetett problémák pedig kö­zösségi jellegűek voltak. Ör­vendetes, hogy a horgászmoz­galom eljutott arra a minőségi szintre, amikor a többség kér­te a húshorgászat visszaszorí­tását, a különböző fogási kor­látozást nem a vezetőknek kellett kezdeményezni. A halárrendezés miatt szük­ségessé vált területi jegy ár­emeléseket horgászaink fe­gyelmezetten tudomásul vet­ték, mert minden árváltozást alaposan átgondolt számítá­sok előztek meg, melyről a tagság kellő időben tájékoz­tatást kapott. A közgyűlése­ken több helyen részt vettek a helyi párt- és tanácsi veze­tők, társadalmi szervezetek képviselői. A határőrség min­den érintett egyesület közgyű­lésén megjelent és tájékozta­tást adott a határvizi horgá­szat szabályairól, feltételeiről, melyet horgászaink megértet­tek és további támogatásukról biztosították határőrizeti szer­veinket. A zárszámadási eredmények azt bizonyítják, hogy az 1980- as év halfogási lehetőségei megalapozottak, a baranyai horgászkezelésű vizekbe az ősz folyamán 2,2 millió Ft értékű hal került kihelyezésre. Az 1980. évi költségvetési tervek további fejlődést ígér­nek, melyek megvalósításához a megye horgászainak aktív közreműködésére számítunk. Hírek A MOHOSZ és a Halászati Termelőszövetkezetek Szövet­sége együttműködési megálla­podást kötött, melyben vállal­ták a kölcsönös információ- cserét, közös halőrzést — hal­védelmet és gazdálkodási együttműködést. Az együttmű­ködés ötévi időtartamra szól, melynek módosítási, kiegészí­tési vagy megszüntetési jogát mindkét fél fenntartotta. Március 31-ig kell megren­dezni — az ifjúsági tagok Kl- MIT-TUD-vetélkedőjét, — az egyesületek társadal­mi ellenőreinek, valamint víz- és környezetvédelmi aktíváinak eligazítását. A Pécsi-tóba kihelyeztek: 8230 kg I. osztályú pontyot (7765 db), 6986 kg II. osztályú pontyot (9194 db), 235 kg III. osztályú pontyot (580 db), 230 kg amurt (330 db). Ossz.: 15 681 kg (17869db). Előnevelt csuka 3500 db, süllőfészek 3 db, vicsege 5 db. Március 3-tól 31-ig csuka­fogási, április 30-ig süllő-, kő­süllő-, balinfogási és június 30-ig kecsegefogási tilalom lé­pett életbe. A „Horgász—Vadász és Ter­mészet" című fotókiállításra eddig több száz kép érkezett. A fotókiállítás 1980. április 12-től látható Pécsett, az Ifjú­sági Házban. Farkas János A Színes faszobrok elnevezésű, öt bélyegből álló új bélyegsorozat VADÁSZAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom