Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-12 / 71. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló I XXXVII. évfolyam, 71. szám I V k 1980. március 12., szerda | Ara: 1,20 Ft '’"'■üt*';* Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja TÚSZOK Magyar-szovjet egy ütt m űködés Lázár György fogadta Nyikolaj Bajbakovot, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettesét. Aláírták a két ország gyártás­szakosítás és kooperációs fejlesztésének hosszú távú programját z utóbbi időben ismét megszaporodtak a fegy­veres túszszedő terrorak­ciók. Mindig megrázó az ilyen hír, bár nem új a jelenség. Évék óta érkeznek beszámolók gerilla- cselekményekről, egyidőben sű­rűn követték egymást a repülő­gép-eltérítések, majd az em­berrablások, a gyilkos merény­letek, Mostanában követsége­ket foglalnak el. Tisztázzuk mindjárt elöljáró­ban: a terrorizmus önmagában nem politikai irányzat, hanem módszer. Gondoljunk csak az új­sághírekre. Alkalmazták szélső­balos csoportok például Uruguayban és az NSZK-ban, de hasonló módon léptek fel az olasz újfasiszták, a palesztin árgmlatak, az észalk-írek és a spanyolországi baszk nemzeti­ség szélsőséges csoportjai. Ak­cióiknak két közös vonásuk van: valamennyien politikai célokért küzdenek és eszközeik azono­sak, legalábbis hasonlóak. Politikai jelenséggel állunk tehát szemben, bár tetteik he­lyenként és időnként erősen ha­sonlítanak a bűnözőkéhez — bankrablás, zsarolás, gyilkos­ság. Ahhoz, hogy megítélhes­sünk egy-egy akciót, tudni kell, kik követték el és miért. Nem közömbös, mii volt az indíték, hiszen nemes és nemtelen cé­lokért egyaránt lehet rossz esz­közökkel harcolni. Néhány esz­tendővel ezelőtt a magyar tévé bemutatott egy Uruguayban ját­szódó filmet: baloldali városi gerillák elrabolnak egy Wa­shingtonból jött tanácsadót, mi­után követeléseiket nem teljesí­tik, megölik. Elítéljük' a mód­szert? Igen. Rokonszenvezünk e fiatalokkal, akik életük kockáz­tatásával a kíméletlen katonai diktatúra ellen küzdenek népük felszabadulásáért? Rokonszen­vezünk velük. De nem ez a hely­zet, nem ébred még rokon szenv sem az olasz vagy a nyugat­német szélsőbalosok esetében, hiszen ott lehetőség van a le­gális politikai küzdelemre és a kommunista pártok ezzel élnek is. Ismét csak rokonszenwel kí­sérjük a palesztin, a baszk és az észak-ír nép törekvéseit az önkormányzat, illetve a nemze­ti önállóság megteremtésére, de a terror ez esetben sem he­lyeselhető. A legmélyebben el­ítéljük az olasz, a spanyol, vagy a nyugatnémet újfasisztákat, akik valamilyen szélsőjobb ura. lom előkészítésére szeretnék megteremteni merényleteikkel a félelem légkörét. E szemlélet fényében vizsgál­juk meg az utóbbi idők két nagy, illetve igen nagy feltűnést keltő akcióját, a bogotai és a teheráni túszszedést. Kolumbia fővárosában szélsőbalos geril­lák elfoglalták o Dominikai Köztársaság nagykövetségét, több mint háromszáz bebörtön­zött társuk szabadon bocsátását követelték és pénzt további mű­ködésük finanszírozására. Ko­lumbiában évtizedek óta har­colnak — régebben a hegyek­ben, utóbb a városokban — fegyveres csoportok. Céljuk, egy népi rendszer megteremtése. Eredményük — semmi. Csak ön­magukat tudják fönntartani tisz. teletreméltó kitartással és áldo­zatkészséggel. Teheránban más a helyzet. Itt bizonyos siker sem maradt el: Amerika meg­szégyenült, az ENSZ közvetítő működésbe lépett, megkezdték a volt uralkodó bűneinek kivizs­gálását. Csakhogy ez esetben nem egyszerűen kis fegyveres csoport akciójáról van szó az állam ellen — a túszszedők mö­gé állt az ország, az új Irán, ezért tudták megfélemlíteni még a hatalmas Egyesült Államokat is. Bármi legyen is azonban az indíték, a munkásmozgalom hí­vei, a marxista—leninista pártok és az államok, amelyeket ezek­nek az eszméknek az alapján kormányoznak — elvetik a mód­szert. Elsősorban azért foglal­nak így állást, mert távol áll tő­lük ártatlan emberek föláldozá­sa. Nézzük közelebbről a szél­sőbalos irányzatok ideológiáját. Azt mondják, hogy merényle­tekkel föl kell rázni a népet, megmutatni, hogy az elnyomó polgári állam gyenge, legyőz­hető, s az általános fölkelés majd elsöpri a polgári rendet. agMn múlt évtizedek bizonyít- MMSs jók, hogy még a bizony- tálán szociális helyzetű Dél-Amerikában sem válik be ez a recept, nemhogy,Nyugat-Euró- pában. Ellenkező'leg. a terror visszatetszést szül, arra készteti az államot, sőt ürügyet szolgál­tat a hatalomnak, hogy erősít­se az elnyomó apparátust, a rendőrséget — még pedig arra a közvéleményre hivatkozva, amely megriadt és haragra ger­jedt a merényletek láttán. A tér-: roristák éppen ellenkező hatást érnek el, mint amire számíta­nak. Nem könnyítik, hanem ne­hezítik a valódi baloldal poli­tikai harcát. Tatár Imre Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke és Nyi­kolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, az Állami Tervbizott­ság elnöke kedden, a Parla­mentben aláírta a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió közötti gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésének hosz- szútávú programját. A programot Kádár János és Leonyid Brezsnyev 1977. évi krí­mi találkozóján történt megál­lapodás alapján dolgozták ki, s fő társadalmi-gazdasági cél­ja, hogy hozzájáruljon a kétor- szág népgazdaságának fejlesz­téséhez, a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés kiszélesíté­séhez és elmélyítéséhez. Egyben jó alapul szolgál az 1990-ig esedékes ötéves tervek kiala­kításához. Az 1990-ig terjedő időszakra az érintett miniszterek a gyár­tásszakosítás és kooperáció fej­lesztésének több ágazati al- programját is aláírták. Soltész István kohó- és gépipari mi­niszter és Viktor Krotov ener­getika igép-gyá rtá si miniszter az energetikai gépgyártás, ugyan­csak Soltész István és Mihail Jegorov hajóipari miniszter a hajóipari, Simon Pál nehézipa­ri miniszter és Leonyid Kosztan- dov vegyipari miniszter o vegy­ipari gyártászakosítás és ko­operáció hosszútávú ágazati al- programját írta alá, Simon Pál és Leonyid Kosz- tandov két jegyzőkönyvet is alá­írt Az egyik az 1981—85-ös időszakra meghosszabbítja a két ország illetékes minisztériu­mainak a vegyipari termékgyár­tás szakosításáról és kooperá­ciójáról 1975Jben megkötött egyezményét, a másik jegyző­könyv az olefinek és feldolgo­zási termékeik gyártási és köl­csönös szállítási kooperációjá­ról 1970-ben létrejött kormány­közi egyezményét bővíti ki és hosszabbítja meg. Soltész István és Mihail Jego­rov a hajóipari gyártásszakosí­tási és kooperációs egyezmény 1990-ig szóló meghosszabbítá­sáról írt alá egyezményt. Az aláírásnál jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, Havasi Ferenc, az MSZMP (Folytatás az 5. oldalon) Átlátszó falú forgódobokban cserzik a kísérleti bőröket Erb János felvétele Kísérleti üzem a Pécsi Bőrgyárban Az utóbbi években a gyors termékváltás időszakát éli a Pécsi Bőrgyár, köszönhetően az élénk gyártmányfejlesztő munkának. iMinden évben új­donságokkal rukkol naik elő, egyre puhább, kulturáltabb ki­készítésű, exkluzív bőröket gyártanak, amire persze a vi­lágpiaci igények gyors válto­zása is rákényszeríti a tavaly már több mint 6 millió dollár tőkés exportot teljesítő gyá­rat. A hazai bőripar patinás vállalatánál eddig is példa­szerű gyártmányfejlesztő mun­ka folyt, ám meglehetősen szétszórtan, külön-külön az egyes gyárrészlegékben. Ép­pen ezért már évekkel ezelőtt felmerült a gyártmányfejlesztés körpontosítása, külön kísérleti üzem létrehozása. Az elképze­lésiből most valóság lett: a Pé­csi Bőrgyáriban megkezdte működését a kísérleti üzem. A régi sertésbőr gyárrészleg egyik felszabaduló, négyszin­tes épületét szemelték ki és itt rendezkedett be — régi és új gépekkel — az üzem, amely tulajdonképpen kis gyár a nagy gyárban. Ugyanis való­ságos üzemi feltételeket te­remtettek, az itt kikísérletezett új technológiák a termelésben azonnal alkalmazhatók. Az üzemben bármilyen sertés- vagy marhabőr kikészítési technoló­gia kipróbálható, mindenféle kísérlet lefolytatható, amiről a gyár legjobb szakmunkásai közül kiválasztott 9 fős gárda gondoskodik. Veres Lajos vegyészmérnök, a kísérleti üzem vezetője az előnyökről: — Megszűnt a szétszórtság, műszaki szakembereink kon­centráltan folytathatják kísér­leteiket anélkül, hogy a ter­melést zavarnák. A kidolgozott receptúrákat lefűzzük, valósá­gos kis adatbankot hozunk létre. Ugyancsak itt folytatjuk le a külföldi technikusok kísér­leteit, köztudottan sok külföldi vegyigyár ajánlja újabb és újabb vegyianyagait kipróbá­lásra gyárunknak. Végezetül pedig itt történik majd az újonnan belépő technikusok, o szakmunkások betanítása. Most éppen a Sandoz svájci vegyigyár kísérletei folynak, továbbá új cipőnappabőrök kikészítésével próbálkoznak. Vagyis készülnek a jövő termé­kei, melyeknek révén a Pécsi Bőrgyár a tavalyinál még több tőkés bevételhez juttathatja az országot. M. Z. 11^———————— HDHi Ülést tartott az OBT elnöksége A hagyományos béke és ba­rátsági hónap programját, va­lamint a Béke-világtanács Bu­dapesten megrendezendő má­jusi elnökségi ülésének előké­születeit megvitatva kedden a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának székházában ülést tartott az Országos Bé­ketanács elnöksége. A tanácskozáson bejelentet­ték, hogy a BVT elnöksége és „a népek világparlamentje a békéért" világkonferencia nemzetközi előkészítő bizott­sága május 8—12. között Bu­dapesten tartja ülését.. Egye­bek között napirendre kerül az európai biztonság és együttműködés kérdése, s az, hogy a közvélemény mit tehet az ez év őszére tervezett mad­ridi találkozó sikeres előkészí­téséért. Május 12-én találkoz­nak majd az európai nemzeti békemozgalmak képviselői, a Béke-világtanács bizottságai is tanácskozásokat tartanak. A fasizmus felett aratott győzelem 35. évfordulójára em­lékezve szervezi meg az idén is az Országos Béketanács, a Hazafias Népfront, a szakszer­vezetek, KISZ és a többi tár­sadalmi és tömegszervezet — az egyházak közreműködésével — s a társadalom minden rétegét mozgósító hagyomá­nyos tavaszi akcióját, a béke és barátsági hónapot. Primőrök a görcsönyi kertészetbői Szépen fejlődnek az uborka- és karfiolpalánták a görcsönyi ter­melőszövetkezet fóliás kertésze­tében. Jelenleg az 1300 négy­zetméter alapterületű, fűtött fó­liasátor-blokk alatt ültetik a pa­radicsompalántát, az első ter­més május közepére várható. Képünkön: munkában az asszo­nyok. — Szokolai felv. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom