Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-05 / 35. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli fígpio Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja fl pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére Tömeges csatlakozások a munkaverseny-felhíváshoz K ongresszusi és felszabadulási műszakok megtartását ajánlja a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor vasöntő szocialista brigádja az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából. Az országos méretűnek ígérkező versenymozgalomhoz, melynek legfontosabb célja a gyermekintézmények fejlesztése — Ba­ranya megyéből több mint tiz szövetkezet, gyár, vállalat csat. lakozott már az első napon, vagyis február 4-én. XXXVII. évfolyam, 35. szám 1980. február 5., kedd Ára: 1,20 Ft Díszelőadáson a Vasárnapi szülők Bernics Ferenc megnyitja a filmszemlét Megkezdődött a XII. magyar játékfilmszemle Tizenkétszer 35 perc Váljék társadalmi üggyé a jó minőség, a takarékosság, a tartalékok feltárása és hasz­nosítása — fogalmazta meg kongresszusi munkaverseny- felhivásában a SZOT és a KISZ KB a tavalyi év augusz­tusában. E tömör megfogalma­zásban benne van az, ami a munkaversenyek valódi célját jelenti: hogy a formális válla­lások, felajánlások helyett konk­rét, az üzem terveihez szoro­san kapcsolódó célokat jelöl­jenek ki. A brigádok, üzemek, kollek­tívák felajánlásai az ágazati és vállalati feladatok különbö­zőségének megfelelően termé­szetesen eltérőek. Egy vonásuk azonban közös: a legtöbb he­lyen egyre inkább azok a vál­lalások kerültek előtérbe, ame­lyek valamilyen formában a gazdálkodás minőségét javít­ják. A munkaverseny sikere sok tényezőtől függ. A legfonto­sabb talán mégis az, hogy miként sikerül összekapcsolni a dolgozók kezdeményezéseit a vállalat — s tágabban — a népgazdaság céljaival, lehe­tőségeivel. Az eddigi tapasz­talatok kedvezőek, bár a ter­melési tanácskozásokon sokhe­lyütt arról szóltak, hogy a bri­gádok hiába tesznek meg min­dent a vállalások teljesítésé­ért, ha a vezetés nem bizto­sítja ennek megfelelő feltéte­leit. A jó versenycélok kijelö­lése elsősorban a vállalat ve­zetőitől függ, s a munkaver­seny csak akkor lehet sikeres, ha a vezetők magukénak érzik a dolgozók versenyszellemének felkeltését, a verseny állandó és folyamatos szervezését. A kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny-felhívások között külön is figyelemremél­tó a Vörös Csillag gépgyár Sziklai Sándor szocialista bri­gádjának február elsejei fel­hívása. A vasöntő brigád nyolc tagja úgy döntött, hogy kong­resszusi és felszabadulási mű­szakot tart. Felhívásuk az or­szág valamennyi szocialista brigádjához szól. „A kongresz- szusi és felszabadulási műszak munkaideje legyen tizenkétszer 35 perc” — olvashatjuk a fel­hívásban — „ezzel utalunk arra, hogy a párt XII. kong­resszusa hazánk felszabadulá­sának 35. esztendejében tart­ja tanácskozását. A 420 perc alatt végzett munkával is se­gítsük elő az 1980-as népgaz­dasági feladatok sikeres telje­sítését, juttassuk kifejezésre a szocialista brigádmozgalom al­kotó erejét, pártunk politiká­jának támogatását.” Hogy hányán csatlakoznak a vasöntők felhívásához, most még csak jósolni lehet: bizo­nyára a szocialista brigádok többsége tölti március 22-ét vagy 29-ét munkával, és ajánl­ja fel a szabad szombaton keresett munkabérét az or­szág gyermekintézményeinek terven felüli fejlesztésére. Csak az év végén mérhetjük le, hogy mi valósult meg az el­képzelésekből. De a megvaló­sulás folyamat, melynek ele­meit napról napra kell egy­máshoz illesztenünk. A Sziklai Sándor szocialista brigád mos­tani felhívása is ilyen munka- verseny-mozgalom konkrét és hasznos eleme. (KS) A MÉV szolgáltató üzemének Zalka Máté szocialista brigádja szólította fel a bánya többi brigádját, hogy március 22-én tartsanak kommunista műszakot és a bér teljes összegével .a pécsi gyermekintézményeket, valamint a vállalati szociális feladatok megvalósítását segít, sék. A Pécsi Kesztyűgyár köz­ponti gyárának ifi brigádja el­sőként jelentette be csatlako­zását, várhatóan az összes bri­gád mindkét napon, vagyis március 22-én és 29-én végez társadalmi munkát, a befolyó összeget saját óvodájuk és a Végzős gyerekek és szüleik töprengtek hetekig, hónapokig az elmúlt félévben, hogyan to­vább? Különösen gond ez az általános iskolát végzőknél, hiszen ebben a korban még szerteágazó a fantázia, sokfe­lé irányul az érdeklődés, való­ban nehéz dönteni, mégpedig úgy, hogy életre szóló legyen. A helytelen döntés pedig csaló­dottságot, rossz közérzetet, ki- elégítetlenséget okozhat. A helyes választást hivatott elősegíteni többek között a Pá­lyaválasztási Intézet, o Bara­nya megyei Tanács foglalkoz­tatáspolitikai bizottságának pá­lyaválasztási albizottsága, isko­lák pályaválasztással foglalko­zó pedagógusai, üzemek, vál­lalatok. Nem utolsósorban ezt hivatott segíteni a december­ben megtartott pályaválasztási ankét, melyet nagyméretű vé­leménykutató és felmérő mun­ka előzött meg, és amelyen sok hasznos javaslat hangzott el. Nos, ezeknek a javaslatok­nak a konkretizálására és to­vábbterjesztésének megbeszélé­sére ült össze tegnap a pálya­választási albizottság. A javaslatok között elhang­zott, hogy felül kellene vizsgál­ni a beiskolázási határidőket Jelenleg ugyanis egyes iskola­típusok felvételi rendje eleve kizárja a sikeres felvételt a má­sodiknak megjelölt helyre. A gyakorlatban az általános isko­lákban kötelezik, hogy a to­vábbtanulási lappal együtt az egészségügyi törzslapot is küld­jék meg a szakmai képzést nyújtó iskóláknak. Ugyanakkor az Egészségügyi Minisztérium rendelete szerint az orvosi vizs­gálatot a szakképző iskoláknak kell lebonyolítani. így sokszor előfordul, hogy a mór felvett vállalati sportlétesítmények fej­lesztésére szánják. A BCM-ben a Kandó Kálmán szocialista brigád szavára megmozdultak a brigádok és mind az 52 brigád részt vesz a kommunista mű­szakon: a munka bérével a be- remendi, a siklósi óvodákat, bölcsődéket, iskolákat támo­gatják. A Dunántúli Regioná­lis Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatnál 122 brigád 1450 tagja dolgozik majd a szabad­szombaton, 17 400 társadalmi munkaórában. A Pécsi Do­hánygyárban a Tabak szociális, ta brigád volt az első kezdemé­tanulónál utólag derül ki az alkalmatlanság. Problémaként vetődött fel, hogy a pályaválasztási intéze­tekben nincs vagy csak kevés a pszichológus képzettségű szakember. Az itt dolgozók — legtöbször pedagógusok — ilyen irányú képzését meg kellene ol­dani. A jövőben o pályaválasz­tás irányításánál az eddigi, csak képességek felmérése helyett az egyéni és népgazdasági érdek összehangolását kell előtérbe helyezni. S. Zs. nyező, március 22-én és 29-én a 26 brigád 520 tagját hívja tár­sadalmi munkára, hogy a bérü­ket a saját és a megyeszékhely óvodáinak, bölcsődéinek meg­segítésére adják át. A Bara­nya megyei Zöldért Vállalat több mint hatvan szocialista brigádtagja mindkét napon társadalmi munkába megy, a munkabért a Közraktár úti óvo­dának küldik el. A Pécsi Vili- gép Szövetkezet 24 brigádjá­nak 300 tagja március 22-én marad benn kommunista mű­szakon, a napi munkabért a Kertvárosban megépülő közös szövetkezeti óvoda és bölcsőde kivitelezésére gyűjtik össze. A sásdi Búzakalász Tsz-ben kerületenként mindkét napon társadalmi munkát végeznek a 20 szocialista brigád 400 tag­jának a részvételével a hely­béli óvoda patronálására, A szentlőrinci Úttörő Tsz-ben a Zetkin Klára állattenyésztő brigád szervezte meg a mun­kaakciót 29-re, ekkor a 10 szocialista brigád 130 tagja tel­jes műszakba indul. Bérükkel a helyi óvoda bővítését támogat, ják. A Szigetvári Állami Gazda­ságban március 22-én teljes műszákra kerül sor, a pénz­összeget nyolc óvodának, isko­lának és egy iskolai napközi­nek utalják át, többek között Dencsházán, Nagydobszán, Szi. getváron és Szentegáton. A Dél-dunántúli Gázgyártó- és Szolgáltató Vállalat Baranya megyei üzemegységében a Pe­tőfi Sándor jubileumi oklevéllel kitüntetett Szakma Kiváló Bri­gádja mozgósított a verseny­mozgalomban való részvételre. Az ünnepi műszakokat március 22-én és 29-én szervezik meg, a bevételt a vállalat által segí­tett gyermekintézmények támo­gatására fordítják. Zsúfolásig megtelt tegnop es­te a Petőfi filmszínház, a jegyek elővételben elkeltek a Pécsett megrendezett XII. magyar já- tókfilmszemle nyitó díszelőadá­sára. Az erkélyen foglaltak he. lyet a szemle vendégei, részt­vevői, a megye és a város párt­ós állami vezetői, a rendező szervek képviselői. Megjelent Pozsgay Imre kulturális minisz­ter is. Nyolc órakor, a Himnusz el­hangzása után lépett a vetítő- vászon elé Bernics Ferenc, a filmszemle igazgatója, a Bara­nya megyei Tanács művelődés- ügyi osztályvezetője. Nyitó be­szédének bevezetőjében arról szólt, hogy a filmszemle több annál, hogy alkotók, közönség és a kritikusok találkoznak egy­mással. Többé, fontosabbá te­szi az a tény, hogy a filmművé­szet minden tekintetben közös­ségi művészet. — Talán ezért is korunk egyik jellemzője a filmművészet! — mondta Bernics Ferenc. — Új­fajta jelbeszéd, amely integ­ráns része a társművészetek­ben — és végső soron oz egész emberi kultúrában — kifejeződő szellemiségnek. A képek sza­kadatlan sora, örökösen vál­tozó folyamata, a folyamatos látvány logikája adja a film jellegzetességét, egyben jelen­tőségét, amely éppen abban áll, hogy láthatóvá teszi ezt a logi­kát. A filmmel új kulcs jutott az ember kezébe az önismeret­re csakúgy, mint az önalakítás­ra. Sőt, o filmmel új vizsgálati és ható eszközt kaptunk az emberi történelem alakulásá­ra és alakítására is. A filmszemle igazgatójo em­lékeztetett arra, hogy oly kor­ban élünk, amelyben nagy szükség van a vigyázásra és értésre. Tudnunk kell, hogy mit kell tenni az emberért, a hazá­ért és az emberiségért. Utalva o mai stúdióvita címére — Milyen magyar filmekre van szükség o 80-as években? — így fejezte be beszédét: — Kívánom, hogy az új évti­zed filmjei — az értelem és a szabadság rendje nevében — jobban számoljanak a film­alkotók és a befogadók talál­kozásának feltételeivel. Szólja­nak az emberi értelemhez, mert csak az értelemmel bíró alkotás támaszthat szellemi visszhan­got, késztethet érzelmi és értel­mi azonosulásra és cselekvés­re. Legyenek még jobban a nemzeti önismeret eszközei, vil­lantsák fel, hogy mivé lehetnénk és mivé kell lennünk. Legyenek a filmek az élet művészi kritikái és látomások is az ember le­hetőségeiről. Ne csak tagadják a rosszat, hanem tagadják a tagadást is, mert a puszta ne- gáció nem lehet o mi világké­pünk központi értéke. A megnyitó beszédet követő­en mutatták be o Vasárnapi szülők című új filmet, mely után Beleczky Annamária tv­bemondó bemutatta a közön­ségnek a film alkotóit. Nagy taps köszöntötte Rózsa Sanda* rendezőt, Kardos István írót, a film több szereplőjét, köztük a főszereplő Nyakó Júliát, vala­mint Pásztor Erzsit. Cs. J. A XII. magyar játékfilmszemle nyitásaként tegnap délután Pozsgay Imre kulturális miniszter előadást tartott a Helyőrségi Művelődési Ott honban, Kulturális életünk időszerű kérdései és a film címmel. Az elnökségben helyet foglalt dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára; Horváth Lajos, a megyei párt-vb tagja, a Baranya me­gyei Tanács elnöke; Fábri Zoltán, a Magyar Film. és Tv-művészek Szövetségének elnöke; Szabó B. István, a Kulturális Minisztérium filmfőigazgatója; Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára; Czente Gyula, a Városi Tanács elnöke, valamint Bernics Ferenc, a szemle igazgatója. (Pozsgay Imre előadásáról a 2. oldalon számolunk be.) Összhangban a népgazdaság igényeivel illést tartott a pályaválasztási albizottság B. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom