Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-04 / 34. szám

Művészeti magazin BÁNFFY TANÁR ÜR. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola operaénekes nö­vendékeit e tanévben Bón- ffy György színművész — a Pécsi Nemzeti Színházban hosszú éveken át sok remek alakítás megformólója — oktatja o színészmestersé­get. • RAJZ BRAWINC '80 - ez lesz a neve annok a nagy nemzetközi rajzkiállításnak, mely március 9-én nyílik Pécsett, a szocialista orszá­gok sok rajzművészének részvételével. NYULAK MARGITJA, KÉPERNYŐN. Soiró György drámáját, a Nyúlok Mar- qitiát felvette a Magyar Te­levízió. A PNSZ kamaraszín­házában készült felvételt február 5-én este 20.00 órakor sugározzák a máso­dik csatornán. FÉL KORSÓ HIÁNY - ez az előzetes címe annak a költői antológiának melyet a Baranya megyei KISZ Bi­zottság, a Baranya megyei és a Pécs városi Tanács ad ki Berták László szerkeszté­sében. Négv liatal pécsi költő: Csordás Gábor, Me- liorisz Béla, Parti Nagy La­jos és Pálinkás György ver sei jelennek majd meg ben­ne. • HANGSZALAGCSERE. A horvát rádiószervezet felve­szi az Eszéki Horvát Nép­színház Csárdáskirálynő előadását, s azt hangszá­lamon elküldi a Pécsi Rádió délszláv rovatának, hogy hazánk horvát nemzetisége anvanvelvén hallja az elő­adás legszebb zenés rész­leteit. Ugyanígy a február 6-i pécsi előadást a Pécsi Rádió rögzíti, s annak anya­gából 40 perces válogatást Horvátországba küldenek, hogy az ottani magyar nem­zetiségnek sugározzák rí rá­dióállomások, A Horvátor­szágba készülő felvétel sze- reolői ■ Péter Gizi (Cecilia), Pusztaszeri Emilia (Szilvia), Kozma Pál (Edwin) valamint N. Szabó Sándor. Krosznói Klári és Faludy László. Az eszéki szereplők többsége az ottani operaeqyüttes taqjo: Mirjana Simity (Ce­cilia). Gitto Sermann-Kop- jár (Szilvia), Vojiszlav Ku- csulovity (Edvin), Viktor Kerzse (Bóni), I iliánn TnHá- kovitv (Stázi), Oton Mishity (Miska). A pécsi előadást Károlv Róbert, az eszékit Antun Petrusity vezényli. AELITA CÍMMEL rendez tévélilmet Rajnai András, a film egyik lőszereplöje Bo- zóky István. Uj tarifa szerinti árak Fizetővendég­szolgálat A pécsi szobák 80 százaléka első osztályú Készül az első pécsi rom kert Itt rejtőznek a föld alatt az értékes leletek Merni pasa fürdője Burkolaton jelzik a gótikus templom alapfalát A három, évszázados romo­kat védő pécsi fatető közül a legfiatalabb tűnik el a legha­marabb. A héten már megkez­dik a Sallai utcában a Merni pasa fürdője néhány éve fel­tárt maradványai fölé emelt te­tő egy részének bontását, s ezzel mindenki számára látha­tóvá válik mindaz, amin hetek óta dolgoznak az Országos Mű. emléki Felügyelőség pécsi ki- rendeltségének munkásai. Létrán mászunk le a tető aló, a Hotel Minaret — az egykori ferences kolostor — előtt. Lent vaskályha adja a meleget, a munka villanyfény mellett fo­lyik a templom felőli olda­lon. Bent, a tetővel védett rom. mező most csendben pihen, — úgy, ahogy a régészek feltár­ták, Most még jól át lehet te­kinteni a hajdani török fürdő bonyolult fűtési rendszerét. Az itt látható zegzúgos járatokban (a fürdőtől jól elzártan) go- molygott a forró füst. A fürdő­nek ugyanis padlófűtése volt, az igazhitűek kellemes hőmér­sékletű helyiségekben fürödtek, tereferéltek. Magát a fűtő- rendszert — minthogy az haj­danán is láthatatlan volt a vendégek számára — vissza fogják temetni, s a romákat az egykori padlószint magassága, ban fogják helyreállítani. Itt alakul ki az első pécsi rom­kert, amely minden bizonnyal a mai pécsiek kedvelt pihenő­helye lesz, s bevezetője a sé­táló utcává formálódó Sallai utcának. Ezen a részen valamikor két helyiség volt: közvetlenül a mai Váradi Antal utcánál egy pi­henőszoba, körben ülőalkalma­tosságokkal, középütt pedig egy csorgókúttal, mellette egy ki­sebb fürdőterem volt vízmeden­cével. Mindkét helyiséget az eredeti alaprajz szerint állítják helyre, az elsőben működő kút lesz, a másikban a medencét viszont csak jelezni fogják. A falak mentén természetesen a kor stílusának megfelelő pa­dok lesznek. És mi lesz itt, ahol most az OMF kőművesei dolgoznak? Az utca vonalára merőlegesen két keskeny helyiség épül, a kettő közötti nyílás szarná r- hátíves boltozata már elkészült, most pedig a falakat emelik a jelenlegi térszint fölé, mintegy méteres magasságig. Ezt majd lefedik, a födém pedig díszbur­kolatot kap. Lent török fürdő­múzeumot rendeznek be, fönt pedig virágdíszes terasz lesz. Meg fogják nyitni a Hotel Mi­naret épületét az utolsó ablak helyén: a teraszról innen lehet majd megközelíteni azt a föld alatti folyosót, amely a múze­umba vezeti a látogatókat. A romkert azzal válik teljessé, hogy a Ferences-templom élőt. ti térség díszburkolatán feltű­nő módon jelezni fogják az itt volt középkori gótikus templom alapfalait. Mint ismeretes, Me. mi pasa fürdőjével egyidőben tárták fel ónnak idején a temp­lom maradványait is. Pontosan kirajzolódtak öz alapfalak, a gótikus stílusra jellemző tám- pillérek és az is látható volt, hogy a régi templomnak a szén. télye az épület keleti oldalán volt, mint ahogy van a szé­kesegyháznál is. A Bachmann Zoltán építész (PMMF) tervei alapján meg­kezdett helyreállítási munka előreláthatóan ez év őszére fe. jeződik be. Hársfai István Idegenvezetői vizsga Zalaegerszegen öt évvel ezelőtt szer­vezett utoljára a Zala me­gyei Idegenforgalmi Hiva­tal idegenvezetők számá­ra tanfolyamot. Az évék során a képesítéssel ren­delkező idegenvezetők kö­zül különböző okok miatt sokan lemorzsolódtak, így időszerűvé vált újabb tan­folyam megindítása, amely­re az elmúlt év novembe­rében sor is került. A tan­folyamra 40 különböző foglalkozású leendő ide­genvezető jelentkezett Len­tiből, Zalaegerszegről, Nagykanizsáról és Keszt­helyről. A hetente két-három alkalommal a Zalaeger­szegi turistaszálló társal­gójában megtartott foglal­kozásokon szó volt politi­káról, idegenforgalmi alap­ismeretekről, házrajzról és néprajzról egyaránt. A gyakorlati foglalkozások között pedig tárlatvezetés és városbemutató szere­pelt. Az idegenvezető je­löltek ma írásbarv adnak számot tudásukról, majd két hét múlva a szóbeli vizsga következik. Ameny- nyiben a hallgatók mind­két akadályt sikeresen ve­szik, idegenvezetői igazol­ványt kapnak, mely feljo­gosítja őket arra, hogy a Zala megye területére ér­kező turistacsoportokat ka­lauzolják. A szállodai szobák árnyéká­ban szerényen húzódik meg a fizetővendég-szolgálat. Az ára­ik is szolidak voltak, a vendé­gek az 1974-ben megállapított tarifák alapján fizettek. 1980. január 1-től új díjakat állapí­tottak meg, s a hálózatba tar­tozó pécsi szobák egy része is — ami az osztálybasorolásukat illeti — új helyet kapott. Egy 1. osztályú fizetővendég-szobá­val szemben nem akármilyenek az elvárások. — Végigjártuk a pécsi há­lózatba tartozó lakásokat, szo­bákat, hogy újra felmérjük a vendégfogadás körülményeit — mondja dr. Nagy Ferencné, az Idegenforgalmi Hivatal csoport- vezetője. — A megyeszékhe­lyen átlagosan 550 férőhelyünk van a hálózatban, télen keve­sebben, nyáron lényegesen többen fogadnak vendégeket. Az osztólybasorolás új szem­pontjai alapján mintegy 10 szá­zalékban változott a szobák mi. nősítése. — Mi minősül I. osztályú szo­bának? — Egy vendégre legalább 6 négyzetméter alapterületnek kell jutnia, állandóan kell len­nie hideg és meleg víznek, az I. osztályú szoba konyhahaszná­lattal jár, szempont a megfe­lelő tisztaság, a berendezés és például az is, hogy a lifttel nem rendelkező épületekben az e kategóriába tartozó szoba nem lehet a II. emeletnél fel­jebb. A pécsi fizetővendég- szolgálatbo tartozó szobák 75 százaléka megfelel ezeknek a feltételeknek. A lényeg: az I. osztályú szo­bák ára január 1-től 150—200 forint között van, naponként és személyenként. A „tói—ig" árra a különböző szolgáltatá­sok (rádió, és tv-hasznóJat, mosógép, telefon) megléte, vagy hiánya miatt volt szükség. Egyébként az Idegenforgalmi Hivatal nem megy el o felső határig. A múlt évben az IH bevétele a fizetővendég-szolgá|latbál 6 millió 750 000 forint volt, 17 536 vendég fizette be a Pécsett töl­tött, összesen 114 175 úgyne­vezett vendégéjszakáért. Nem kerestek rosszul a házigazdák sem: sokszor érte el a bevéte­lük a 35-40 000, néha az 50 000 forintot is. — Megnőtt az ajánlkozók száma — mondja az IBUSZ Ba. ranya megyei Igazgatóságának vezetője, dr. Takács József. — Nyilván a megemelt dijak tet­ték vonzóbbá a lakástulajdono­sok előtt a pénzkereseti for­rást: vendégeket fogadjanak az IBUSZ-on keresztül. Az IBUSZ-nak Pécsett o múlt évben 3,4 millió forint volt a bevétele a fizetővendég-szolgá­latból — hallottuk Litter Mag­dolna forgalmi ügyintézőtől. — Harkányban, — ahol 1300 ven­déget tudunk o hálózatban el­helyezni — ennek kétszerese. A pécsi szobáknak 80 százaléka az I. osztályú kategóriába tar­tozik, amelyeket mi 1980. janu­ár 1-től — két ágyas esetében — 150—190 forintért adunk ki éjszakánként. Ha négy napnál rövidebb időre bérlik, akkor er­re további 30 százalékot számi, tunk fel. Pécsett egyébként az IBUSZ fizetővendég-hálózatában 300 ágy van. Jóval kevesebb, mini az IH-nak, de — mint dr. Ta­kács József mondja — az IBUSZ csak kisegítő üzletág­ként foglalkozik ezzel a szol­gáltatással. A múlt évi, össze­sen 170 millió forintos bevéte­lükhöz képest, a 3,4 millió jól tükrözi ezt. Mészáros Vendégszoba egy pécsi panelházban Szabvány van — papír nincs Fénykép az igazolványba Egységesítették az igazolvány­képek méretét és papírminősé­gét. Január elsejétől az eddigi több mint tízféle méret helyett 40x40 milliméteres, félkarton, matt, vagy félmatt fotópapírra készült képek kellenek a sze. mélyi igazolványba, az útlevélbe, MÁV arcképes igazolványba, vezetői engedélybe, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A szabvány hatálybalépését kö­vetően arra voltunk kíváncsiak, hogy miként sikerült az átállás a Baranya megyei Fényképész Szövetkezetnek. Ismeri'k-e, hogy milyen követelményeket támaszt a szabvány, megrendelték-e a szükséges papíranyagot? A követelményeket tartalma­zó szabvány egy példányát csak január közepén — ismeretség révén — sikerült beszerezniük. Decemberben és január elején is jártak a budapesti szab­ványboltban, ahol azt a választ kapták, hogy már elfogyott. A szabvány hiánya nem okozott különösebb gondot számukra, mivel ők is részt vettek az elő­készítésében, tudták, milyen kö­vetelményeket tartalmaz. így még decemberben körlevelet küldtek az üzleteikbe, hogy minden igazolványképet 40x40. es méretben készítsenek, és amíg nem kapnak matt, illetve félmatt fotópapírt, addig fényes felületűvel dolgozhatnak, ám fordítva, vagyis rétegoldallal a vászon felé kell szárítani. Közben január elején megren­delték a nagykereskedelemtől, az OFOTÉRT-től 4x8,5-ös mé­retben a félkarton matt, illet­ve félmatt fotópapírt. Rendelé. süket nem fogadták el, mond­ván, hogy félkarton nem létezik, vékony vagy karton minőséget ismernek. A pécsiek módosítot­ták rendelésüket vékony papír­ra. De ekkor már nagyon kí­váncsiak voltak, hogy mit mond a gyártó cég, a FORTE. Meg­nyugtatta őket, hogy ez a bi­zonyos papír szerepel a gyárt­mány-skálájukban, de ez idáig belföldi igény nem mutatkozott iránta. A múlt héten, amikor mi beszéltünk a FORTE értékesítési osztályvezetőjével, Király Lász­lóval, már befutott egy rende­lés hozzájuk az OFOTÉRT-től, 60x1000 lapra. (Ehhez csak annyit, hogy egyedül a pécsiek éves igénye 90x1000 lap.) Gon­dot csak az okoz, hogy 4x8,5- ös méretben rendelték tőlük a papírt. Mivel ők ez idáig csak exportálták ezt a fotópapírt, a nemzetközi szabványban sze­replő méretekben gyártották. Ez a 4x8,5-ös méret viszont nem szerepel a nemzetközi szab­ványban. De ez hosszabb távon mégsem gond. A lényeg, hogy a gyár garantálja a pa­pírt, legfeljebb menetközben módosítják a 4x8,5-ös méretet, vagy a felhasználók nemzetközi szabványméretben kapják kéz­hez, és majd felvágják . . . Azt is megkérdeztük Király László­tól, hogy miként került a szab­ványra a félkarton papír, mint követelmény, amikor az OFO- TÉRT szerint csak karton vagy vékony papír létezik? A vá­lasz: a félkarton azonos a vé­konnyal. Beszéltünk az OFOTÉRT ille­tékesével, Doborovics Istvánné- val is, megkérdezve, hogy véle­ményük szerint mi az oka annak, hogy ez idáig, az ország fényké­pész üzletei ilyen kis megrende­lésekkel keresték őket. Az OFO­TÉRT előadójának véleménye szerint, vagy a még meglévő papírkészletükkel dolgoznak, vagy nem ismerik a szabvány­ban előírt követelményeket. (Mi inkább az utóbbira tippe­lünk, mivel az OFOTÉRT is a pécsiek által felvitt szabványról írta le a követelményeket, il­letve felhívtuk a kaposvári fényképész szövetkezetét, akik­nek mi mondtuk meg a szab­vány számát.) Ezek után kerestük meg a Magyar Szabványügyi Hivatal főelőadóját, Zsifkov Tibort négy kérdéssel: mi indokolta az iga­zolványképek egységesítéséről rendelkező szabvány kiadását, volt-e koordináció az illetékesek között, hogy lehet az, hogy ja­nuár elején már nem lehetett kapni ezt a szabványt, és végül, honnét kell tudni az érintettek­nek arról, hogy ez a szabvány hatályba lépett. Zsifkov Tibor elmondta, hogy a szabványosí­tást a fényképész szövetkezetek kérésére indították, amelyek egyre inkább az automatizálás­ra, vagyis a gazdaságosabb munkára törekednek, és ennek egyik fontos feltétele, a méret- és anyagegységesítés. Többször tartottak koordinációs megbe­szélést. ahol az érintettek el. mondták javaslataikat. A mór sokat emlegetett szabványról tájékoztatás szerint ez idáig 5—10 példány fogyott el a boltjukban. Hozzátette, hogy a nyomdájuk bármikor képes be­lőle újabb mennyiséget előállí­tani. A szabvány létrejöttét köz­zétették a Szabványügyi köz­lönyben, illetve a tv, rádió, saj­tó is felhívta rá a figyelmet. Mi most mégegyszer meg­tesszük, A szabvány, aminek előírásait a zökkenőmentes átállás érdekében, január else­jétől egyaránt figyelembe kel­lett volna vennie, a fényképész szövetkezeteknek, az OFOTÉRT- nek és a FORTE-gyárnak: MSZ 16 970—79! Török Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom