Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-03 / 33. szám

DN HÉTVÉGE 10. MŰSORAJÁNLAT 1980. FEBRUÁR 3. Paul Barge mint Monte Christo, egy vad jelenetben. Modern Monte Christo Lygia Líbiából Február 10-én, vasárnap este 20 óra 05 perckor a Modern Monte Christo magyarul beszé. lő olasz—francia kalandfilmet vetíti a televízió, Michel Lebrun és Jean Halain forgatókönyve alópján. Árulás, kincs, bosszú, szeretem — mindez nem hiány­zik Dumas Monte Christo gróf­ja című regényének modernizált filmváltozatából sem. Az igaz­talan vádak alapján hosszú börtönbüntetésre ítélt Edmond Dantes egy társával egyetem­ben megszökik ugyan a bör­tönből, de légi hajótörést szen­ved egy Karib-tengeri szigeten. Hosszú időnek kell eltelnie ad­dig, amíg élete megrontóin bosszút állhat. A filmet André Hunebelle rendezte és a cím­szerepet Paul Barge alakítja. Hétfőn jelentkezik az ÖTTŐL —HATIG, a Pécsi Stúdió esti hangos újságjának februári száma, melynek tartalmáról Kovács Imre szerkesztő-riporter­től érdeklődtünk. — Folytatjuk a brigádokról indított sorozatunkat. Ezúttal az Építőgépgyártó Vállalatnál arról kérdezünk egy kollektí­vát, hogyan érzik magukat új „lakóhelyükön". Ugyanis az ősszel új gyáregységet avattak Pécs déli városrészében. Egy hír nyomában bemutatjuk Lau­ra nénit, a fehérnemű-varró­nőt. Lygia Líbiából: egy len­gyel származású pécsi ápolónő emlékei külhoni munkájáról. Kipillantótükör — ezúttal Sió­fok tanácselnökével beszélge­tünk a téli munkákról, a Ba- íaton-parti város téli életéről. Kedden azzal a kérdéssel foglalkozik pályaválasztási mű­sorában Rezes Zsuzsa, hogy „mennyire érett az érettségi­zett?” Milyen elképzelésekkel hagyják el a végzősök a kö­zépiskolákat és ezek az elkép­zelések megfelelnek-e a társa­dalmi szükségleteknek? Csü­törtökön kezdődik Simon Már­ta új sorozata, mely olyan mű­vészeket, írókat, költőket, szí­nészeket, közéleti embereket mutat be, akiknek pályafutá­sa Baranyában, Somogybán, Tolnában kezdődött. A sorozat első adásában Reich Károly grafikusművésszel beszélget Si­mon Márta. A héten minden nap 18.15- kor hangképekben számolnak be a XII. magyar játékfilm­szemle eseményeiről, összege­zik a vitákat, és mikrofon elé kérik a filmek Pécsett tartóz­kodó alkotóit, művészeit. Asszonyvásár „Asszonyvásár" címmel mu­tatnak be zenés vígjátékot a hétfői szerb-horvát nyelvű mű­sorban a mohácsi sokác klub színjátszói. Szerdán Neducsin Dragutin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetségének első főtitkára mondja el visszaemlékezéseit, majd Frankovics György ri­portja következik: „Felsír a fű­rész, dől a fa . . .” címmel. Csütörtökön az élő népszoká­sok közül a prélóról lesz szó, vagyis a fonóról, mely azon népszokások közé tartozik, amelyek máig fennmaradtak a bácskai bunyevácoknál. Ez a jellegzetes farsangi szokás a vidámság és a hagyományok őrzése jegyében zajlik. Vasár­nap Maticsánácz Márknéval, a népművészetek mesterével beszélgetnek. A riport címe: „örökké nyíló virágok...” A keddi német nyelvű adás­ban Hetényi Árpád a falusi üzemi konyhákkal foglalkozik. A közvélemény szerint ugyanis a vidéki üzemi konyhákon gyengébb minőségű ételeket készítenek, kisebb a választék, mint a városokban. Ennek el­lenkezőjét szeretné bizonyítani e riport 'néhány vidéki üzemi étkezde bemutatásával. Csütör­tökön Gráf Vilmos riportmű­sorában g téli Mohácsi-sziget­tel ismerkedhetnek meg a hall­gatók. A bátaszéki öregek napköziotthonában készült az a riport, melynek címe: „Együtt nevetünk, együtt sírunk .. .” : ^ZIVU| Hanglemez Tüli és bársony Oldtimer jazz Hangverseny A három nagy B A pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ új soroza­tában — a Hónap művészei címűben — február 5-én, este 19 órakor Bánky József zongo­raestje hangzik majd el. A mű­vész így nyilatkozott a koncert előtt. — A három „nagy B", vagy­is Bach, Beethoven és Bartók műveiből játszom a zongoraest első felében. Igaz, a három „nagy B”-ből régen a har­madik Brahms volt, de különö­sen nálunk, Bartók került a he­lyére. így a barokk Bach-muzsi. ka után Beethovennek már a reneszánsz felé hajló E-dúr szo­nátája hangzik majd el, végül Bartók három korai, az 1908.— 10-es években írott alkotása. Ezért egy szinte ismeretlen Bartók Bélát hallhat majd a közönség, különösen az Elégia esetében, amit évtizedek óta nem játszottak. Végül az est második felében folytatom a Chopin-sorozatomat, Jubileumi koncertemen kezdtem, a rádió, ban folytattam, s most a Négy balladát játszom el. Teimel István, a hires óbányai fazekas dolgozik kemencéjé­nél — ezt is láthatják majd a nézők az MTV Pécsi Körzeti Stú­dió február 6-i — este 19.05 órakor kezdődő adásában. A né­met nemzetiségi műsor, az Unser Bildschirm ezúttal a II. csa­tornán jelentkezik, téli riportokkal. így a Tolna megyei halászok a képernyő nyilvánossága előtt készítik elő hálóikat a tavaszi és nyári halászatokra, a bólyi vetömagüzem pedig a vetési idényt biztosítja, magellátással. A népművészeti riportok sorában Teimel Istvánról készült képsorok mellett, egy városi lakás, német nem­zetiségű ember, Sahauermann Henrik portréját is láthatják majd a nézők, aki a DÉDÁSZ számitógéposztályát vezeti. Három egyfelvonásos bohó­zattal várja közönségét a szom­bati, február 9-i bemutatón o Pécsi Nemzeti Színház. Három név: Molnár Ferenc, Feydeau és az afféle osztrák molnár- ferenci világra emlékeztető Lemet—Holenia szerzőpáros fémjelzi a darabot. De fém­jelzi persze egy korábbi sikersorozat is; a Feydeau: Makrancos hölgyek című, ugyancsak három egyfelvoná- sosból álló, ugyancsak Nógrá­di Róbert rendezte produkció. A mostani „Tüli és bársony” színpadra állítása során, csak­úgy, mint a Makrancos hölgyek rendezésekor, Nógrádi Róbert játékos kedvét vette elő. A kö­zönségsikernek ígérkező este darabját, Feydeau művét pedig — ismét a Makrancos hölgyek­hez hasonlóan — a színház fődramaturgja, Czimer József fordította franciából. Bemutató előtt mondta a rendező, Nóg- ’rádi Róbert: — Az előadás során tüllbe és bársonyba foglalt világot, fogalmakat ismerhet meg a né­ző, reméljük, jól szórakozva. De Asszony férj nélkül Győry Emil közben kiderül, hogy a tüli és bársony semmit nem borít. A felszínes világ tehát három bohózatban nevetteti majd a közönséget: Molnár Ferenc: Menyegző. (Szereplők: Paál László, Bókái Mária, Bán Já­nos, Faludy László, Labancz Borbála, Frajt Edit, Vári Éva, Katona Ágnes és Arany Kató), Feydeau: A szobalány fütyül rám, (szereplők: Győry Emil, Paál László, Bán János, Vallai Péter, Bárány Frigyes, Bókái Mária, Vári Éva, Labancz Bor­bála és Frajt Edit), valamint Lemet—Holenia: Hússaláta, (szereplők: Vallai Péter, Bá­rány Frigyes, Győry Emil, Paál László, N. Szabó Sándor, Bó­kái Mária, Vári Éva, Frajt Edit és Bán János). Az előadás jel­mezeit Vágó Nelly, díszleteit Jánosa Lajos tervezte, maszk­mester Léka László és a darab világához illő, könnyed muzsi­ka zeneszerzője: Papp Zoltán. Molnár Dixieland Band A Molnár Dixieland együttes 1965- ben Szegeden alakult, egyetemisták­ból, főiskolásokból és amatőr muzsi­kusokból. Első jelentősebb sikerüket a salgótarjáni amatőr zenei fesztivá­lon aratták, ahol 1966-ban a zsűri nekik ítélte az első helyet jelentő aranydiplomát. Akkor határozták el, hogy a diákéveken túl is együtt ma­radnak és az együttes profilját az oldtimer jazz irányzatnak megfele­lően alakítják tovább. Hangszeres felállásuk a következő: Molnár Gyula — klarinét, Deák Sán­dor — trombita, Mucsi Árpád — har­sona, Farkas Mihály — bendzsó, Garay Márta — ének és zongora, Berkes Balázs — bőgő, Szabó Lász­ló — tuba, ifj. Bodó József — dob. Első felvételük a Magyar Rádióban, Budapesten, 1970-ben készült, 1972- ben, az amatőr zenekarok jelentős fórumán, a csehszlovákiai Prerov-ban már ,.európai extra klasszis" minősí­tést értek el. Azóta folyamatosan kapnak meghívásokat minden olyan nemzetközi jazzfesztiválra, ahol oldtimer jazzt is játszanak. (1972: Prága, 1973: Drezda, 1974: Varsó, 1975: Bratislava, Drezda.) Rendszeres fellépéseik állandó színhelye a szegedi Oldtimer Jazz Klub, a dixieland muzsikusok kedvelt találkozóhelye. Hat éve megrendezés­re kerülő szegedi jazz napok nem­zetközi hangversenyeinek szervezésé­ben és előkészítésében, a zenekar tagjai jelentős szerepet játszanak. A Molnár Dixieland (Szeged, Old­timers) programján, elsősorban a jazz kezdeti időszakának örökzöld művei szerepelnek, a zenekarvezető Molnár Gyufa hangszerelésében, amely főként a közreműködők ambi­ciózus szólistajátékára épít. A szó­lók az oldtimer stílus olykor igen szi­gorú keretei között is derűsek, köny- nyedek. Külön figyelemre méltó a zongorista, Garay Márta tempera­mentumos éneklése. A lemezen hallható számokat az 1976. évi szegedi jazz napok al­kalmával vették fel, a Magyar Rá­dió 8-as stúdiójában. Az 1978. évi Gannes-i film- fesztiválon a női alakítás nagy- díját nyerte el Jill Clayburgh, az Asszony férj nélkül című filmben nyújtott játékával. Egy 16 éve boldognak hitt házas­ságban, még mindig csinos és vonzó asszony, jóképű férjével s bakfis lányával él, nem éppen sanyarú körülmények között. Egy napon aztán a férj közli, hogy fiatalabb nőbe szerelmes és válni óhajt. A felbomlott házasságból szabaddá vált asszony megkísérli, hogy a jö­vőben lehetőleg független ma­radjon: nem akar .többé min­denben a férj igényeihez, óha­jaihoz és szeszélyeihez kötött feleség lenni. S bár ismét meg­találja a szerelmet, pontosab­ban a szeretőt, de egy más rendszerben, önmaga nagyobb megvalósításával szervezi meg kapcsolatukat. A rendező így nyilatkozott: „Huszonöt éve feleségem Jill Clayburgh, a férj nélküli asszony ugyanaz a nő, Betsy, neki ajánlom ezt a filmet, mely nem röpirat a nők felszabadításának ügyében, hanem modern törté­net, mai emberekről, akikhez igyekeztem humorral és meg­értéssel közelíteni." Bemutató: február 8-án, a Kossuth Mozi­ban. A héten mutatják még be Petr Schulhoff rendező, színes magyarul beszélő, csehszlovák filmvígjátékát: a Vállalőm, fő­nök! című művet is. Sorokban ÚJ KÖNYVEK: Ágh István—WürtzÁdám: Hányat nézek a nap­tárban. Bölcs Bagoly — Benedek Elek: Rókáné mézes-mákos kalácsa és más mesék — Bodó J.—* Nagy M.—örley D.: Hor­gászeszközök—horgász­módszerek — Cooper, James Fenimore: Bőrha­risnya — Fekete István: Csí. Már tudok olvasni so­rozat — Gürtzig, Inge: Az erdei ház. Leporello — Hadrlbolcová, Zdena: A titokzatos paraplé. Fekete könyvek sorozat — Hare, Cyril: Az eltűnt klarinétos, Albatrosz sorozat — Ide­gen szavak és kifejezések szótára — Komjáthy Ist­ván: Mondák könyve — Kovács Lajos: A nőorvos­nál — Monchaux, Marie- Claude: A sehányéves kis­lány — Passuth László: Hétszer vágott mező —- Sommerteit, Aimé: Ország­úton, Indiában. Delfin so­rozat — Szántó György: Mozart kutyája — Szé-. csényi-Nagy Gábor: Tá­jékozódás a csillagos égen. IFJÚSÁGI HÁZ: Február 4-től a XII. magyar játékfilmszemléhez kapcsolódva kiállítás nyí­lik a Pannónia Filmstúdió pécsi műtermében a stú­dió eddig elkészített és tervezett filmjeinek rajzai­ból, grafikai anyagából. DOKTOR SÁNDOR MŰVELŐDÉSI KÖZPONT: Február 10-én 15.00— 18.00 óráig gyermekjátszó­ház: gyermekjátékok ké­szítése; játéktanulás; gyer­mektáncház. Február 10- én 18.00 órától táncház: dunántúli, eszéki és szat­mári táncok a Mecsek Táncegyüttes zenekarának közreműködésével. Vezeti: Kiss István. HANGVERSENY: Február 10-én fél 11- kor a Liszt Teremben ma­tiné-bérlet, majd 11-én, este fél 8-kor a színház­ban A-bérlet keretében Nagy Ferenc (képünkön), a Pécsi Nemzeti Színház korábbi zenei igazgatója és a Pécsi Filharmonikus zenekar tíz évvel ezelőtti vezetője dirigálja Mu­szorgszkij : Egy éj a kopár hegyen, Schumann: a-moll zongoraverseny és Brahms: II. szimfónia című művét. Zongorán közreműködik Baranyai László. MOHÁCS: Február 7-ig az újmo­hácsi klubkönyvtárban Ma­gyar festészet a XIX.—XX. században c. posterkiál- lítás tekinthető meg. KIÁLLÍTÁS: A Pécsi Galéria Széchenyi téri kiállítótermében feb­ruár 3-án, vasárnap 11 órakor nyílik Erdős János képzőművész tárlata, mely március 3-ig tékinthető majd meg. V^ilm — Film __Film...

Next

/
Oldalképek
Tartalom