Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-28 / 58. szám
Ha csak a »vámokat néztük, a véméndiek tulajdonképpen nem panaszkodhattak másfél— két évtizede sem, hiszen a község rendelkezett minden olyan intézménnyel, ami csak egy közepes lélekszámú falu életéhez kell. Csakhogy a minőség nem mindenhol felelt meg a növekvő igényeknek, s nem is igen felelhetett meg, mert azok az épületek, amelyek otthont adtak az intézményeknek, 50—60 évesek, s eredetileg más célra készültek, lakóházak voltak. Az idők folyamán lassan mindent korszerűsíteni kellett, s nemcsak Véménden, hanem a társközségekben is. A Véménd községi Közös Tanács még 1971-ben elkészítette hosszabb távú beruházási programját, amelyben szerepelt többek között az orvosi lakás és rendelő felújítása is. Ez az épület is elmúlt már hatvanéves, s akkor még olyan szűk volt az orvosi rendelő váróterme, hogy csak nyolc-tíz beteg tartózkodhatott egyszerre benne, a többiek az utcán várakoztak. S ezek száma nem volt kevés, hiszen Vé- méndnek 2300 lakója van, s az orvosi körzethez tartozik Feked Szebb, korszerűbb egészségház Véménden Fogszakorvosi rendelés, anya- és csecsemővédelmi tanácsadás Pécsett, a PMSC Tüzér utcai pályájánál közel hárommillió forintos értékben, kifejezetten atlétikai célokat szolgáló tornacsarnokot épít a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat A dobó- és ugróterem idén, a harmadik negyedév végére készül el. Erb János felvétele is a maga 700 lakosával. Egy- egy nap 40—50 beteg jelenik meg az orvosi rendelésen. Az épületet még 1975-ben 200 000 forint értékben felújították, de csak a legszükségesebbekre jutott belőle. A tanács 1978-ban úgy határozott, hogy évi félmillió forintos fejlesztési alapját teljes egészében a községi egészségházfelújítására fordítja. Megvizsgálták az épület állagát, s kiderült, hogy a félmillió forint legfeljebb csak a felújításra elég, de a bővítésre nem futja belőle. A helyi termelőszövetkezet segített, s félmillió forintnyi részt vállalt a korszerűsítésben, amelyet a saját építőbrigádja végzett el. Munka közben jöttek rá, hogy az épület tetőszerkezete teljesen elkorhadt. Újat kellett helyette építeni, ami ismét csak több mint félmillió forintba került, s ez elvitte a tanács következő évi teljes fejlesztési alapját. Az összköltség végül 1 700 000 forint lett. De, mint ahogy Gruber Ferenc tanácselnök mondja, még így is megérte, hiszen a termelőszövetkezet építőbrigádja lelkiismeretesen és kitűnő minőségben készítette el a felújítást és a bővítést. Ez év február közepén már vadonatújnak látszó egészségház fogadta az orvosi ellátásra szoruló véméndieket és fekedieket. S az épület nemcsak szebb, mint korábban volt, hanem. jóval nagyobb is. Az orvosi és fogszakorvosi rendelők mellett helyet kapott benne az anya- és csecsemővédelmi tanácsadó — ilyen nem volt eddig Véménden —, a tágas váróterem mellett egy külön gyermekváróterem, s ezenkívül egy tartalék rendelő a nőgyógyászati szakorvosi ellátásra. Az egész épületben központi fűtésrendszer szolgáltatja a meleget. A belső felújítás tulajdonképpen még nem fejeződött be, mert a megrendelt 150 000 forint értékű bútor, s főként orvosi műszerek, eszközök egy részét még nem szállították le. Az egyik legfontosabb eszköz, a legmodernebb típusú új fogorvosi szék már megérkezett, és a gyógyítás szolgálatába állt. D. I. • • illést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését február 28-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdéseket áttekintő beszámoló, a kongresszusi felkészüléssel foglalkozó jelentés, valamint a hatodik ötéves terv előkészítéséről szóló tájékoztató megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr személyszállítási eredményeivel és gondjaival, további feladataival foglalkozott - a KPM tanácsi közlekedési főosztályának előterjesztése alapján - szerdán a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. A minisztérium előterjesztése szerint az öt kiemelt város lakossága az elmúlt tíz évben mintegy 20 százalékkal gyarapodott, megközelíti a 900 ezret. A bejárókkal együtt naponta több mint egymillió embert szállítanak az érintett közlekedési vállalatok. A városok fejlődésével együtt gyors ütemben növekedtek az utazási igények, a mostani tervidőszakban is a forgalom 18 százalékos emelkedésével számolnak. Szegeden, a tervidőszak legnagyobb vidéki tanácsi beruházásaként több mint 600 millió forintos költséggel megépült északi Tisza-híd tehermentesíti a belvárost és a túlzsúfolt régi hidat, s közvetlenül összekapcsolja a lakó- és az ipari területeket. A múlt évben — vidéken elsőként — a város egy kísérleti vonalán megindult a trolibuszközlekedés. Debrecenben elsősorban az autóbuszközlekedést javították, folytatták a villamospálya korszerűsítését, a KPM beruházásában pedig megépült az Április 4-e úti felüljáró. Pécsett főleg az autóbuszpark rekonstrukciójával és bővítésével mérséklődött d korábbi zsúfoltság. A tömegközlekedés szempontjából is fontos utakat és két felüljárót építettek a városban. A következő években változatlanul kiemelten fejlesztik az öt város tömegközlekedését, mivel a prognózis szerint 1990- ig megkétszereződik az utazási igény. Miskolcon az autóbuszközlekedés zsúfoltságának további csökkentése és a vil- lamaspálya korszerűsítésében az elmaradás pótlása. Szegeden és Debrecenben a troli- buszközlekedés fejlesztése, illetve bevezetése, a pályafelújítás befejezése, és az autóbusz- ke i.'ekedés korszerűsítése, Pécsett és Győrött főleg a tömeg- közlekedést szolgáló utak építése a cél. II Megyei Pártbizottság ülése Tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. Dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára tájékoztatta a testület tagjait a megyei párt- > értekezlet előkészületeiről. A Pártbizottság elfogadta a Központi Bizottság kongresszusi irányelveivel kapcsolatos állásfoglalástervezetet, melyet a megyei pártértekezlet elé terjesztenek. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli llanlö XXXVII. évfolyam, 58. szám 1980. február 28., csütörtök Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Többnek lenni zdon, a Liszt Ferencről elnevezett művelődési házban arról beszélgettünk egy ízben, hogyan áll a munkásművelődés ügye hazánknak ebben a kiváltképp fontos ipari centrumában. Amit ott a ház gazdái elmondtak, több volt, mint elgondolkodtató: azonnali cselekvést sürgetett. Arról számoltak be ugyanis, hogy egész generációk esnek ki a kultúra vonzásköréből, úgy hoz. závetőleg a huszonnégy és harminchat év közöttiek. Attól kezdve, hogy a fiatalok megházasodnak, teljesen leköti őket a családalapítás gondja; a lakásszerzés, az otthonteremtés, a bútorvásárlás, a gyűjtés a kocsira. Majd következnek a gyermeknevelés teendői, amelyek minimálisra csökkentik azt az időt, amit a szülők önképzéssel tölthetnek. Sok év telik el így, a termékeny éve.k zöme, amikor az ember a leginkább fogékony új ismeretek befogadására, arra, hogy jobban megismerje önmagát, maga körül a világot. Később azután, negyven felé, sokan rájönnek, menynyit mulasztottak. Látják a késést, amely szinte már behozhatatlan, túlságosan „beállt" az életritmusuk ahhoz, hogy változtatni akarnának rajta, vagy ha szeretnének is, a hétköznapok megszokott ritmusa nem enged kitörést. Ehhez nagyobb nekifeszülés kellene, talán helyenként több biztatás is, s az a belső igény, amelyet csak a művelődés folyamatossága adhat meg az embernek. S ez az, ami a legjobban hiányzik. Vajon törvényszerű-e, hogy ez így legyen? Semmiképp nem az. Mindennapi életünk ezernyi tapasztalata szól amellett, hogy tudásban, műveltségben senki nem állhat meg egy adott szinten: ami ma elegendő, az holnap már kevés. Nem véletlen, hogy annyira hangsúlyosan idézik figyelmünkbe ezt a követelményt a párt Központi Bizottságának mostani, kongresszusi irányelvei. A szélesebb összefüggések jobb megértése végett érdemes szó szerint idézni az ötödik fejezet 5. pontjának első két mondatát: „Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk műveltsége, a közművelődés egyre inkább társadalmi üggyé válják. Széles körben kell tudatosítani a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés egységét." Az irányelvek a közvetlen feladatokat is megjelölik, amikor kimondják, hogy magasabb színvonalon kell kielégíteni a természettudományos, a műszaki és a társadalmi kérdések iránti megnövekedett érdeklődést. ' A fizika, a kémia, az elektronika szédületes mértékben bővülő ismeretanyaga nem elvont fogalmak halmaza többé: szoros kapcsolatban áll köznapi szükségleteinkkel, tárgyakkal és berendezésekkel, amelyek életünket szebbé\könnyebbé teszik. A műszaki tudnivalók elsajátítását számonkérik az üzemi munkások százezreitől a kötelező szakmai továbbképzéseken: enélkül elképzelhetetlen, hogy valaki megtanulja egy korszerű gép kezelését, s magasabb bérbesorolást sem kaphat, A világnézeti tisztánlátás igényének jobb kielégítése a hatalom gyakorlásában való tudatosább részvételt segíti elő, ezért tartják mind többen szükségletnek — jogosan. A műveltebb embernek hatékonyabb a munkája, s egyben képessé válik arra is, hogy a maga környezetében cselekvőén vegyen részt a közösség sorsának alakításában, jobban is figyelnek rá, a szavának súlya van. Inkább megkérdezik a vezetők is, ugyanakkor tanítani képes a környezetét már életvitelével, magatartásával, viselkedésével is anélkül, hogy szentenciákat mondana. Nem könnyű valamit közügy- gyé tenni. A közműveltség emelésének ügyét különösen nehéz. S ahhoz, hogy valóban közügy legyen, nem elegendő a hivatásos népművelők küzdelmes igyekezete. Az ózdi példánál maradva: ahhoz, hogy azok a bizonyos korosztályok, amelyek ma még távol vannak a rendszeres művelődéstől megleljék a követendő utat, nemcsak a népművelő-apparátus hívó szava kell, hanem munkatársaiké is, akik e téren előbbre tartanak. Csak így, együttes erővel lehet fokozni az olvasás, a kultúra, a művelődés iránti igényeket, ennek szükségességére az irányelvek is figyelmeztetnek. anapság sűrűn találkozhatunk azzal a szemlélettel, amely az előrehaladást elsősorban egy meghatározott forintösszeg befektetésével tudja elképzelni. Épp az irányelvek megvitatása során hallottam feltenni a kérdést: lehetséges-e, hogy minimális gazdasági előrehaladás mellett a mainál gyorsabban lépjünk előre a kulturális fejlődés terén? Lehetséges több oknál fogva is. Mindenekelőtt azért mivel államunk szűkösebb lehetőségeink ellenére is hatalmas összegeket költ évről évre a művelődés ügyére. (Más dolog, hogy nem ártana a korábbiaknál egy kicsit jobban megnézni, hogy mindenütt célszerű-e az anyagi eszközök fel- használása). Lehetséges a továbblépés, mert a kultúra ügyé. nek mindenkor megvoltak és megvannak ma is azok a szószólói, akik nem a kilátásba helyezett tiszteletdíjtól teszik függővé, mit és mennyit tegyenek. Előbbre léphetünk a köz- művelődés ügyében végül azért is, mert az országos igények felismerése után lassanként pontosan kirajzolódnak a helyi igények is. Kovács Imre n Japán KP kongresszusi vitája A japán kommunista párt 15. kongresszusán, szerdán megkezdődött a vita a Központi Bizottság beszámolójáról. Kiváltképpen nagy érdeklődés kísérte az ipari központokban, valamint a viszonylag elmaradott mezőgazdasági övezetekben működő pártszervezetek képviselőinek a pártépítés eredményeivel foglalkozó hozzászólásait. Többen hozzászóltak a beszámoló külpolitikai fejezetéhez, és hangsúlyozták, hogy a másik baloldali párt, a Japán Szocialista Párt következetlen magatartása miatt a kommunistákra az eddiginél is nagyobb feladat hárul az amerikai—japán úgynevezett biztonsági rendszer elleni harcban. Komori Hidedzo, a katonai szövetség felbontását követelő országos szervezet főtitkára hangoztatta, hogy a nyolcvanas években tömegmozgalom kibontakoztatására van szükség a kétoldalú katonai paktum veszélyes szorosabbra fűzésének megakadályozása céljából. Tovább javul a tömegközlekedés
