Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-26 / 56. szám

1980. február 26., kedd Dunántúli napló 5 Alternatíva - a béke Amerika-ellenes tüntetés Teheránban Letartóztatták az iráni hadi tengerészet főparancsnokát „Brezsnyev sikraszóllt az eny­hülés mellett” — írja nagybe­tűs főcímében az El Pais című spanyol polgári lap. Rendes kö­rülmények között egy ilyen meg­állapítás — mármint az, hogy a szovjet államfő az enyhülés mel­lett tett hitet — aligha lett vol­na ordító-betűs főcím szinte va­lamennyi világlap első oldalán. Korábban még a szovjetellenes fórumokon is elismerték, hogy Moszkvából nem Ifujdogálnak hidegháborús szelek és a szov­jet megnyilatkozások mindig tükrözték azt az alapvető tényt, hogy o szocialista nagyhatalom egész külpolitikája az emberi­ség békevágyát fejezi ki. Most azonban, tekintettel a körülményekre, a nyugati közvé­lemény irányítói kénytelenek va­lami meglepetésfélét színlelni. Gondoljuk csak végig: Carter nem az afganisztáni szovjet ak­ció miatt, hanem annak ürü­gyén kezdte el a már készen ál­ló, sőt fontos elemeiben már ko­rábban is alkalmazott doktríná­jának koncentrált érvényesítését. A washingtoni karmesteri pál­ca intésére — ha nem is har­monikusan, ha disszonáns han­gokban bővelkedve is — fel­hangzott a szovjetellenes gyű­lölködés világméretűre tervezett kórusa. Moszkvával ellentétben Washingtonból semmi más nem fújt az utóbbi időben, csakis dermesztőén jeges szél. Egymást követték a látványosnak szánt intézkedések: a gabonára és a technikai eszközökre vonatko­zó szállítási tilalom, az olimpiai bojkott, a kapcsolatok egész so­rának brutális befagyasztása, fenyegetőzés minden fórumon és minden szinten, katonai bázisok­ról tárgyaló amerikai politiku­sok demonstratív látogatása Isz­lámábádtól Pekingig és Haifá­tól Nairobiig. Ilyen külpolitikai közegben hangzott el a szovjet választási kampány lezárásaként az SZKP főtitkárának, a szovjet államfő­nek a beszéde. Brezsnyev mos­tani megnyilatkozása, akárcsak a Pravdának januárban adott interjúja, világméretű figyelmet keltett, hiszen a választások kü­szöbén a beszéd egy bel, és külpolitikai programnyilatkozat­tal is felért. Brezsnyev beszédében ismét harmonikus egészet alkotott a bel- és külpolitika, méghozzá o szó legnemesebb értelmében. Az SZKP főtitkára felvázolta a földkerekség legnagyobb orszá. gának grandiózus fejlesztési ter­veit és ismét világossá tette, hogy ezért — de nemcsak ezért — a szovjet külpolitika legfőbb törekvése továbbra is a béke védelme, az enyhülés fenntartá­sa, sőt kiterjesztése. Ám — tér. mészetesen — nem minden áron. A Szovjetunió egész tör­ténelme folyamán bebizonyítot­ta, hogy nyomással, fenyegetés, sei a jelenleginél összehasonlít­hatatlanul nehezebb körülmé­nyek között sem lehetett rá­kényszeríteni semmire. Miért le­hetne most, amikor ereje min­den vonatkozásban sokszoro­sa a korábbinak, és amikor már egy összeforrott szocialista Brezsnyev beszédének visszhangja közösség néz szembe minden fenyegetéssel? Mivel az egész jelenlegi ame­rikai szuperkompány ürügye az Afganisztán népének nyújtott szovjet segítség Leonyid Brezs­nyev ezt a témát is félreérthetet, lenül „a helyére tette”. Kijelen­tette: a Szovjetunió haladékta­lanul hajlandó megkezdeni csa­patai kivonását, mihelyt az Af­ganisztán demokratikus rendjét fenyegető külső beavatkozás minden formája megszűnik és ezt az Egyesült Államok — Af­ganisztán szomszédaival együtt — garantálja. Leonyid Brezs­nyev egyúttal rámutatott arra is, hogy miközben az Egyesült Ál­lamok nagy hangon követeli a szovjet csapatok kivonását, gya­korlatilag mindent megtesz azért, hogy ez a lehetőség mi­nél távolabb kerüljön: folytatja és növeli a beavatkozást Afga­nisztán ügyeibe. A szovjetellenes hisztériának nem csupán az a célja, hogy bárki is győzelmet arasson az elnökválasztáson, hanem elsősorban az, hogy az Egyesült Államok saját he­gemóniájának rendelje alá az Indiai-óceán, a Közel- és Kö­zép-Kelet, valamint Afrika or­szágait. Egyúttal föl akarja használni ezeket a területeket a szocializmus világa és a nem­zeti felszabadító mozgalmak el­len irányuló hadászati elképze­léseinek megvalósításához. Ez a dolog lényege — mondotta a szovjet vezető. A labda — írja a kifejezetten jobboldali párizsi lap, a Le Quotidien de Paris — most az amerikaiaknál van. Carter kény. télén lesz felelni. Körülbelül ez a nyugati visszhang lényege és a jelenlegi helyzetben ez nem csekélység. Az olasz Corriere della Sera szerint a Brezsnyev- beszéd „felkeltette a világmé­retű érdeklődést és pozitív for­dulat lehetőségét jelezheti." A pozitív fordulat eddig sem Moszkván múlott. A Brezsnyev- beszéd legfőbb* hatása éppen az a tömeges felismerés, hogy a Carter-féle hisztérikus kam. pánnyal szemben ismét bizonyí­totta a szovjet szándékok jóté­kony folyamatosságát, azt, hogy a hidegháborúnak igenis van alternatívája. Ezért keltett osz­tatlan figyelmet és széles körű elismerést nemcsak a beszéd tartalma, hanem annak higgadt és józan hangvétele is. Harmat Endre Terroristákat és ellenforradalmárokat fogtak el Kabulban A ka buli televízió vasárnap közöl­te, hogy az afgán biztonsági erők, a párt- és társadalmi szervezőtek a hét végén — a főváros lakosságának segítségével — számos banditát és terroristát tettek ártalmatlanná, és nagy mennyiségű amerikai, angol, pakisztáni és kínai gyártmányú fegy­vert koboztak el. A Kabulban elfogott fegyveres bű­nözők között sok a pakisztáni ügynök — közölte a TASZSZ tudósítójával a biztonsági szolgálat szóvivője. — Köztük van a CIA egyik ügynöke, Ro­bert Lee, aki — kihallgatása soián bevallotta — most jár harmadszor Afganisztánban. Megjelenését — mint kiderült —, minden alkalommal a helyzet éleződése kísérte magában Kabulban, de a Pakisztánnal hatá­ros tartományokban is. Lee elmond­ta, hogy a Peshawar ban tartózkodó hívtálos amerikai személyiségek, inás amerikai „instruktorokhoz” hason­lóan, ellenforradalmi ügynököket ké­peznek ki, akiket azután Afganisz­tánba dobnak át. A biztonsági szol­gálat szóvivője szerint az őrizetbe vett banditák között 16 pakisztáni állam­polgár van. Ezek Pakisztánban ké­szített és sokszorosított uszító röpla­pokat terjesztettek. Mint elmondták', kis csoportokban szivárogtak be Ka­bulba. A biztonsági szervek — a lakosság közreműködésével — egy ellenforra­dalmár csoportot tettek ártalmatlan­ná, amely pakisztáni területen lévő parancsnokaival volt összeköttetésben egy nyugatnémet gyártmányú rádió adó-vevő segítségével. Valamennyi­nél amerikai pisztolyokat találtak. Kabulban vasárnp normális meder­ben folyt az élet. Rendes munkanap volt, kinyitottak az üzletek, dolgoz­tak a minisztériumokban és hivata­lokban. A jelentések szerint o tarto­mányok többségében is normális a helyzet.-f BONN: A Der Spiegel cí­mű hamburgi hetilap legújabb számában azt jelentette, hogy Carter elnök Willy Brandtot, az SPD elnökét szeretné megbízni „közvetítői" feladatok ellátásá­val a szovjet—amerikai viszony kimozdítására a holtpontról. Brandt, oki néhány napja az általa vezetett úgynevezett észak—dél bizottság jelentését nyújtotta át Waldheim ENSZ- főtitkárnak New Yorkban, sze­mélyesen találkozott az ameri­kai elnökkel. A Der Spiegel sze­rint Brandt tartózkodóan fogad­ta a washingtoni kérést és csak valamennyi érintett fél hozzájá. rulása, valamint a bonni kor­mány megbízása esetén vállal­koznék ilyenfajta diplomáciai tevékenység re. fl Guatemalái Munkapárt főtitkárának magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására látogatást tett ha­zánkban Carlos Gonzales, a Guatemalái Munkapárt főtitká­ra. A testvérpárt vezetőjét fogad­ta Kádár János, oz MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A vendéggel megbe­szélést folytatott Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT fő­titkára, valamint Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője. Carlos Gon­zales látogatást tett Kecskemé­ten és Kalocsán. A szívélyes, baráti légkörben folytatott tárgyalások során a két párt képviselői tájékoztat­ták egymást országuk helyzeté­ről, pártjuk tevékenységéről, az előttük álló legfontosabb fel­adatokról. Áttekintették a párt­közi kapcsolatokat és további fejlesztésük lehetőségeit. Véle­ményt cseréltek a nemzetközi kommunista mozgalom idősze­rű kérdéseiről, a nemzetközi helyzetről, s ennek során ikülöt nős figyelmet fordítottak a Ka-> ri'b-térség legújabb fejlemé­nyeinek értékelésére. Elítélték az imperializmus szélsőséges köreinek egyre fo­kozódó támadását a szocialis­ta, a forradalmi és haladóerők ellen, amely súlyosan veszé­lyezteti az enyhülés eddigi eredményeit. Hangsúlyozták a világbéke megőrzésében, az enyhülés megvédel mezősében, a társadalmi haladásban, a fegyverkezési verseny megféke­zésében érdekelt valamennyi erő összefogásának, közös fel­lépésének fontosságát. Az MSZMP és a Guatemalái Munkapárt alapvető jelentősé­get tulajdonít a nemzetközi kommunista és mnukásmozga- lom internacionalista együtt­működése erősítésének és ösz- szefogásának más demokrati­kus, haladó, békeszerető erők­kel. A tárgyalásokon megerősí­tették, hogy továbbfejlesztik a két párt hagyományosan jó együttműködését a marxizmus— leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus alapján. KÜLGBZOOSáG Közös Piac és a jugoszláv külkereskedelem „Az árucserében a deficit nőtt, növekedett... a mi kárunkra”. — Ezt írja többek között a NIN január 27-i számában Mirko Csekics, amikor keserűen szám- baveszi, hogy hova jutott Ju­goszlávia a Közös Piaccal foly­tatott kereskedelemben. Két éve húzódnak, halasztódnak azok a tárgyalások, amelyek hivatva lennének rendezni déli szomszé­dunk helyzetét. „Minden adat ugyanis azt mutatja, hogy azok a jugoszláv exportőrök, akik az iparilag fejlett országok nagy — a világon a legnagyobb és legdinamikusabb — piacára szállítanak, egyre gyakrabban és egyre fájdalmasabban ütköz­nek korlátozásokba, amelyek következtében egyre növekszik a jugoszláv kereskedelmi mérleg drasztikus hiánya" — így az ok magyarázat. Az adatok okot adnak a ki- fakadásra: 1976-ban egymilliárd 200 millió dollár volt a jugo­szláv fél vesztesége a közös piaci kereskedelemben, 1977- ben több mint kétmilliárd, 1978. ban 2,9 milliárd, 1979-ben pe- dik kb. 3,5 milliárd. A jugoszlávok számítottak ar­ra, hogy árucikkeik nehezen tör­nek utat maguknak, főként az úgynevezett 60 „érzékeny ter­mék”, amelyek beleütköznek a Közös Piac korlátozásaiba. Ezt azonban némikép feloldandó, még 1976-ban Belgrádban sor került egy nyilatkozat aláírásá­ra, amely figyelembe vette, hogy Jugoszlávia specifikus helyzet­ben lévő ország, ugyanakkor el nem kötelezett, és a világ két legnagyobb gazdasági integrá. dójának határán helyezkedik el. A veszteségadatokból kitűnik, hogy ez a nyilatkozat nem so­kat ért a jugoszláv félnek, an­nál többet a közös piaci orszá­goknak, mert a leegyszerűsített, de valóságos helyzet az lett, hogy amíg a jugoszlávok hozzá­jutottak egy dollár bevételhez, addig a közös piaciak éppen há­rom dollárt zsebeltek be saját árucikkeik Jugoszláviába törté­nő eladásával és a „Made in Yugoslavia” termékek forgalma­zásának korlátozásával. A már említett nyilatkozat aláírásakor és a szerződés meg­kötésekor 1976-ban a jugoszláv ‘kivitel 40 százaléka került a Kö­zös Piac országaiba, a KGST- országokba pedig 32 százalék, öt év alatt a körülmények meg­változtak, a Közös Piac részese­dése 23 százalékra esett visz- sza, a KGST-országok hányada pedig 47 százalékra emelkedett, mert ,,a kelet-európai országok, kai kialakult üzleti kapcsolat év­ről évre élénkebb lett.” A KGST és tagországai nem alkalmaztak semmiféle megkülönböztetést Jugoszláviával szemben és ez kétségtelenül nagy segítség volt számukra. A KGST-piacon tör­ténő értékesítés és jelentős mér­tékben innen származó nyers­anyag-ellátás elhárította an­nak veszélyét, hogy gyárakat, egész iparágakat kellett volna bezárni, veszteglésre ítélni. Je­lenleg Jugoszlávia csak a Szov­jetunióba annyi terméket expor. tál, mint a Közös Piac kilenc országába összesen, ami szin­tén jól mutatja a megváltozott helyzetet. Mindebben az a figyelemre érdemes, hogy miközben így megváltoztak a jugoszláv ter­mékek értékesítésének arányai a KGST és a Közös Piac országai­ban, a közös piaci eladás csök­kenő tendenciája ellenére is a már leírt rohamléptekben nőve. kedett a jugoszláv fél vesztesé­ge. „(gy aztán* á dolgok kelle­metlen határokhoz érkeztek... A számla túlságosan magas lett . . ." Ügy tűnik, hogy a régóta hú­zódó tárgyalások most megkez­dődnek, mert időközben a nem­Teheránban második napja folytatja munkáját az ENSZ égisze alatt működő öttagú nemzetközi bizottság. A testület hétfőn megkezdte az iráni kor­mány által összeállított, a volt sah politikai, gazdasági és az emberi jogokat sértő bűntettei­re vonatkozó dokumentumok vizsgálatait. Ezzel egyidőben százezrek tüntettek hétfőn délután az amerikai nagykövetséget kör­nyező utcákon. Fegyveres for­radalmi gárdisták, a milícia egységei, diákok, munkások vo­nultak fel Amerika-ellenes jel­szavakat hangoztatva és támo­gatásukról biztosítva oz ameri­kai túszok fogva tartóit, akik egyébként kijelentették: mivel Khomeini ajatollah a március- áprilisi kétfordulós parlamenti választások eredményeként megalakuló nemzetgyűlés ha­táskörébe utalta a túszok sor­sára vonatkozó döntés jogát, elfogadják majd a parlament határozatát, de addig hajtha­tatlanok maradnak a túszkér­dés vonatkozásában. + BUDAPEST: A Parlament­ben hétfőn plenáris üléssel meg­kezdődött a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság 16. ülésszaka. A két delegációt Marjai József, illetve Rudolf Roblicek miniszterelnök-he­lyettesek, az együttműködési bi­zottság társelnökei vezetik. + BEJRŰT: Damaszkuszban vasárnap hivatalosan bejelen, tették, hogy rövidesen csúcsér­tekezletet tartanak a szilárdság frontjához tartozó arab orszá­gok — Sziria, Libia, Algéria, Dél-lemen, valamint a Palesz­tinái Felszabaditási Szervezet vezetői. A bejelentés azt köve­tően hangzott el, hogy Asszad szíriai elnök telefonbeszélgetést folytatott Sadli algériai és Kad­hafi líbiai államfővel, akik tá­mogat ólag fogadták a kezde­ményezést. A csúcstalálkozó he­lyét és időpontját egyelőre nem közölték. + VARSÓ: Edward Gierek- nek, a LEMP KB első titkárának részvételével tartott hétfőn ple­náris ülést a Lengyel Szakszer­vezetek Központi Tanácsa. A plénumon hivatalából való fel­mentését kérte Wladyslaw Kru- czek, a tanács eddigi elnöke, miután a LEMP Központi Ellen­őrző Bizottságának elnökévé választották. Kérésének a ta­nács eleget tett, majd a Poli­tikai Bizottság Edward Gierek által előterjesztett javaslatát elfogadva Jan Szydlakot vá­lasztotta meg elnökévé. zetközi viszonyok olyannyira át. alakultak, hogy természetesen minden új dimenziókat öltött.” Ez a fajta megnyilatkozás me­gint csak nem segít a jugoszlá- vokon, akik azt várják a tárgya, lásoktól, hogy hagyományos ex­portcikkeiket kedvezően kezeljék a kereskedelem területén kap­janak kedvezőbb pénzügyi együttműködési lehetőséget, enyhüljön a veszteség, a Közös Piac Beruházási Bankja adjon kedvező feltételékkel hitelt, mintegy 350 millió dollárra szá. mítanának, és nem mellékesen, a jugoszláv élelmiszeripari ter­mékek ne essenek korlátozás alá. Most meggyorsultak a két éve húzódó tárgyalások a nyugati fél kérésére, mert „új dimen­ziók" vannak. Remélhető hony ezek a nem tudni micsoda di­menziók kijuttatják a kátyúból a jugoszláv nyugati külkereske­delmet? K. J. Külügyminisztériumi források hangoztatják, hogy az iráni ál­láspont szerint semmiféle kap­csolat nincs a nemzetközi bi­zottság munkája és a túszok sorsának alakulása között. Leg­feljebb annyi, hogy a bizottság megállapításai befolyásolhatják a majdani nemzetgyűlést a tú­szokra vonatkozó döntések meghozatalában. A kérdés megoldásának kulcsa addig az ajatollah kezében van, s Kho­meini nem az az ember, aki hajlana az alkudozásokra — mondotta egy szóvivő. * Hétfőn letartóztatták Szajad Muhamed Alavit, az iráni ha­ditengerészet főparancsnokát. Az admirális ellen az a vád, hogy 16 magas rangú tiszttel együtt összeesküvést szőtt a kormány megdöntésére. Társai szabadlábon vannak, de az igazságügyi szervek előtt köte­lesek számot adni arról, milyen mértékben voltak részesei Alavi tervezett puccskísérletének. A---------------------------­+ PEKING: A kínai külügy­minisztérium illetékese hétfőn megerősítette, hogy. lemondott a kínai hadsereg vezérkari fő­nöki tisztségéről Teng Hsziao- ping. s helyébe lang To-csi tá­bornokot, a kunmingi katonai körzet volt parancsnokát nevez­ték ki. Teng Hsziao-ping, aki a párt egyik alelnöke és minisz­terelnök-helyettes, továbbra is alelnöke a KKP KB Hua Kuo- feng vezette katonai bizottság, nak. Az új vezérkari főnök het­venéves. HMM Kuvait állam függetlenségé­nek 19. évfordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Dzsaber al-Ahmed al-Dzsaber al-Szabai emírt. Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratban üdvözölte Szaad al-Ab. dullah al-Szalem al-Szabah trónörököst, Kuvait állam mi­niszterelnökét. A Szovjetunió Minisztertaná­csa Nyikita Rizsovot külügymi­niszter-helyettessé nevezte ki. Az 1907-ben született Rizsov 1957- től áll diplomáciai szolgálat­ban. Korábban hazája törökor­szági, 1966-tól kinevezéséig pe­dig olaszországi nagykövete volt. Ruhollah Moszavi Khomeini ajatollah és Abol Hosszan Ba- niszodr, az Iráni Iszlám Köztár­saság elnöke táviratban mond­tak köszönetét Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének az iráni iszlám forradalom első év­fordulója alkalmából küldött jó. kívánságaiért. Két magyar termék _aranyér- met nyert a 7. brnoi SALIMA nemzetközi élelmiszeripari kiál­lítás termékversenyében, amely, nek díjkiosztó ünnepségét hét­főn tartották meg a csehszlovák vásárvárosban. A kitüntető elis­merést a Konzervipari Tröszt ál. tál benevezett paprikasaláta- konzerv és a Labor Műszeripari Művek gabona ve tő mag-minő­ségellenőrző műszere érdemelte ki. A Közép-Európában állomá­sozó szovjet csapatok létszá­ma egyoldalú csökkentésével kapcsolatos korábbi döntésnek megfelelően - amit Leonyid Brezsnyev jelentett be 1979. ok­tóber 6-án Berlinben - február 25-től kezdve további szovjet harckocsizó egységek - tap« kokkal együtt — hagyják el fo­lyamatosan az NDK területét és térnek haza. A kivont alaku­latokat a Szovjetunió európai területein helyezik el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom