Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-26 / 56. szám
2 Dunántúlt napló 1980. február 26., kedd Tájékoztató a rendőrgyilkosságról Színesebb, változatosabb a tervezés II. dél-dunántúli r Wm * mM f ■ # 1 •Wm J építészeti kiállítás Budapesten 4 IHépi hagyományok a modern építkezésben Sajtótájékoztató és kiállítás Szegeden Társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények A megelőzés azokra is hárul, akikre a népgazdaság vagyonát bízták Munkatársunk telexjelentése A Magyar Építőművészek Szövetségének budapesti székhazában tegnap megnyílt a II. dél-dunántúli építészeti kiálíí- tás. A megnyitó előtt Erdélyi Zoltán Ybl-díjas építész, a szövetség dél-dunántúli csoportjának elnöke tartott sajtótájékoztatót. Elmondta: A dél-dunántúli csoport kiállítása része egy fo. lyomatnak. Hiszen már 1969- ben rendeztek ilyen bemutatót Budapesten és több városban, s azt 1978-ban megismételték. Most tervezik, hogy időszakonként rendszeresen budapesti kiállítást szerveznek. Nem azonosan visszatérő évek múlva, hanem mindig olyankor, amikor megfelelő színvonalú és elegendő mennyiségű anyag gyűlik ehhez össze. Mint Erdélyi Zoltán tájékoztatott: Pécs, Baranya', Somogy, Tolna és Zala megye tervezővé I la latoinak munkáit a korábbi fővárosi kiállításokon is nagy szakmai érdeklődés kísérte. Ennek legfőbb oka, hogy az elszemélytelenedett lakónegyed-építkezés helyett Dél-Dunántúlon színesebb, változatosabb a tervezés és egyáltalán az építőművészet. A táj domborzati változatossága is alapot ad ehhez. Aztán a kisebb városokban a lakosság is szorosabb kapcsolatokat tart fenn a tervezőkkel, alkotókkal és jobban érdeklődik a már felépített középületek iránt is. Emellett az országrész-építészetet erősíti a népi Száz vállalati és szövetkezeti munkaügyi szakember részvételével továbbképző tanfolyam kezdődött tegnap Harkányban, a Dráva Szállóban. A Baranya megyei Tanács munkaügyi osztálya és a TIT megyei szervezete által rendezett 4 napos továbbképző időszerű kérdésekkel fog-, lalkozik: a megyei munkaerő- gazdálkodással, a bér- és jövedelemszabályozási rendszer, valamint a Munka Törvény- könyve módosításaival, a szohagyományok _ átültetése is. A népi építészet értelmet, szerkezeti világosságot, tisztességes mértéktartást jelent a modem építészet számára, A Dunántúli Napló kérdésére elmondta, hogy a falu- és városközpontot ma már nem a felkiáltójelként kimagasló épület jelenti, hanem a kereskedelmi, kulturális és igazgatási centrum. Ha sikerül ezt jól elhelyezni, akkor a központ önműködően kialakul. Ugyancsak a Dunántúli Napló kérdésére válaszolva beszélt arról, hogy a magánipar kevésbé törődik a népi hagyományok megmentésével, jobban utánozza a rossz értelemben vett városiasságot, s éppen a falun nem marad emléke a népi építészetnek. Erdélyi Zoltán figyelmeztetett arra, hogy a jövő tervezését sok minden megváltoztatja majd. így az energiatakarékosság nemcsak azt jelenti, hogy az ajtókat, ablakokat jobban zárható módon kell beépíteni, hanem azt is, hogy szükséges az üvegfelületek csökkentése. Tehát a világosabb falrekeszek aránya kisebb lehet. A pénzügyi takarékossági szempontok is sokat számítanak. Mindezek az épületek külső megjelenésben változásokat hoznak majd. A négy megye köz- és lakóépületeit színes fotókon bemutató tárlatnak, az ott látható maketteknek a fővárosi építészek körében nagy sikere volt. Földessy Dénes ciálpolitikával. A nyitó előadást tegnap délelőtt Sajgó Jenő, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága gazdaságpolitika osztályának helyettes vezetője tartotta, délután pedig dr. Dányi Pál tartott előadást munkaerőgazdálkodásunk helyzetéről és feladatairól, majd konzultált a résztvevőkkel. Ma és a következő két napon a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetői lesznek előadói a harkányi továbbképző tanfolyamnak. Munkatársunk telefonjelentése. Naponta több mint egymillió forint kár éri a népgazdaságot a vagyon elleni bűncselekmények következtében. S hogy milyen anyagi, erkölcsi kárt okoznak a társadalomnak a népgazdaság elleni, az idegenforgalommal kapcsolatos, a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények, az forintban ki sem fejezhető. Az elmúlt évek során átlagosan 23—25 000 ilyen jellegű felderített bűncselekményt tart számon a bűnüldöző szervek statisztikája. A meghökkentő adatokat tegnap délután sorolta el hét megyei, számos üzemi lap, illetve egyéb hírközlő szervek újságírói előtt dr. Kopetty Lajos rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság osztályvezetője. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala a Belügyminisztériummal közösen a társadalmi tulajdont károsító bűncselekményekről tartott sajtótájékoztatót, és e program keretében nyitották meg a Mindannyiunk érdekében című, a társadalmi tulajdon védelmével foglolkozó kiállítást a Csongrád megyei Tanács székházának földszintjén. Mint a sajtótájékoztató előadója is hangsúlyozta, a társadalmi tulajdon (közhasználatú szóval vagyonvédelem) védelme nem elsősorban a bűnüldöző szervek feladata. Ez természetes is, hiszen ők a bűn- cselekményt már csak megtörténte után derítik fel, regisztrálják. A fő feladat a megelőzés, amely azokra is hárul, akikre a népgazdaság vagyonát bízták. A jelenlevők hallhattak orról is, hogy évek óta nem csökken a vagyon elleni bűncselekmények száma. Sőt további emelkedés is várható. Elsősorban nem az elkövetések számának növekedése, hanem a bűncselekmények felderítésének biztosabb, módszeresebb munkája következtében növekszik a statisztika. A károk okozásánál a fő okok között a hanyagság, a munkafegyelem megsértése szerepel, de megnövekedett a szándékosan elkövetettek száma is. Nem politikai okok motiválják ezeket, hanem sértődöttség, kicsinyes 'bosszúvágy. Az általános hiedelemmel ellentétben a népgazdaság kárára elkövetett bűncselekmények többsége ma már nem a termelőszövetkezetekben, hanem az állami szektorban, illetve annak a magánkisiparral, kereskedelemmel való érintkezési pontján fordul elő. Az idegenforgalommal kapcsolatos bűncselekmények felderítése során tavaly csaknepn 152 millió forint értékű csempészárut, illetve devizát foglaltak le a hatóságok. Népgazdaságunk érdekeit sértik azok a vétségek, szabálysértések, bűncselekmények, amelyek a fogyasztók érdekeit sértik. Sajnos nem sikerült kellőképpen visszaszorítani még az árdrágítást, súlycsonkítást, minőség- rontást és a többletszámolást. A közélet tisztaságát sértő bűncselekmények között az előadó elsősorban a korrupcióidé hasonlóképpen o csúszópénzt sorolta fel. Az ennek keretében elkövetett bűncselekmények köIfjabb korom egykori diák- szójátéka jut eszembe róluk, no meg a matematikáról: algebra, gebra, főgebra. Vajon melyikükből lesz igazi „főgebra” majd évek múltán? Kinek van nagyobb esélye rá? Talán Komor Péternek, a pécsi Petőfi utcai Általános Iskola nyolcadikos tanulójának, aki már tavaly győz. tes lett az úttörő-matematikusok megyei versenyén, majd azt követően harmadik korcsoportjában az országos versenyen; s most az elmúlt héten nyolcadikosként is megmutatta oroszlánkörmeit, és újra győzött. Vagy talán még a nála is if- jabbaknak, Búza Áginak ésJor. danics Tamásnak, a pécsi 39- es dandár úti. illetve a máza- szászvári 1. számú Általános Iskola tanulóinak, akik megosztva érték el az első helyezést a megye legjobb 21 hetedik osztályos matematikusának versenyén. Mindez, ahogy mondani szokták, a jövő zenéje; ezt még tanáraik, Hetyei Gáborné, dr. Sza. bó Jánosné és Pogrányi Gyulá- né segítségével sem igen tudnák a gyerekek előre kiszámítani. Egyelőre csak annvit tudnak, hogy nagyon sokat köszönhetnek a tanáraiknak és saját tehetségük mellett a szorgalomnak is. Péter így is fogalmazott, amikor a tehetségről faggattam: „Egy kevésbé tehetséges gyerekből is lehet jó matemazül az elmúlt évben 1309 esetben került sor hatósági intézkedésre, illetve eljárásra. Igen gyakori a visszaélés a hiánycikkekkel és fiktív másodállások létesítésével is. Végső következtetésképp azt vonták le a jelenlévők, hogy általános társadalmi összefogás kell hogy segítse a bűnüldöző és igazságügyi szervek munkáját a népgazdaság és a társadalom valamennyi tagjának érdeke védelmében. K. Gy. tikus, ha nagyon szorgalmas." Mindhárman matematika szakkörre járnak ötödikes koruk óta. Véletlenről tehát szó sincs: idejekorán elkezdték tervezni életpályájukat. Péter matematikus vagy számítógép-programozó, Ági matematika és kémia szakos tanár, Tamás pedig tervezőmérnök szeretne lenni. Nagyszerű eredményükben tagadhatatlanul szerepet játszott a szülői segítség is, hiszen Péter édesapja géptervező, édesanyja pedagógus, Tamás szülei pedagógusok. Ági édesanyja erdőmérnök, édesapja műszaki főeílenőr. Sőt szerepet játszott Ági nővére is, aki már harmadikos gimnazista s így sokat segíthetett a húgának. A versenyre való felkészülés módszere egyszerű, mondják mind a hárman: naponta másfél-két óra a számok világában, példák egymás után, hiszen a készséget be kell gyakorolni. Azért jut idő a szórakozásra is. Érdekes, hogy mindkét fiú sakkozik, méghozzá versenyszerűen sakk-körben, Péter például a PEAC NB fl-es csapatában. Péter ezen kívül az olvasásnak hódol, s nagy gyűjteménye van a krimikből, s valószínű, hogy nem a kalandok izgalmáért, ha. nem a logikai játékért, fejtörőkért. Tamásnak a tanulás mellett a magnózás és a foci tölti ki az idejét. Ági bevallotta, hogy szintén tud sakkozni, de ő szívesebben használja szellemi pihentetőként a lábfejét: népi táncos. Mindhármukat foglalkoztatja természetesen a továbbtanulás: Tamás még nem választott a pécsi gimnáziumok közül, Ági a Nagy Lajos Gimnáziumban szeretne tanulni, ahol a nővére is tanul, Péter még nagyobb fába vágta a fejszéjét: a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatára jelentkezett. Mit lehet még írni róluk: ők lesznek a baranyaiak első számú reménységei a júniusi országos úttörőmatematikusok versenyén, Csillebércen. D. I. Fontos szakaszához érkezett az évtized bűnügye: hétfőn a Budapesti Rendőr-főkapitányságon befejeződött a tavaly nyáron történt rendőrgyilkosság vizsgálata, az ügyet vádemelési javaslattal átadták a fővárosi ügyészségnek. Az elvetemült bünbanda listáján — Gyulai Károly rendőr főtörzsőrmester meggyilkolásán kívül — még három gyilkosság, s mintegy 70 betöréses lopás, autófeltörés és lopás, csalás, sikkasztás szerepel. A rendőrség munkájának, a lakosság segítőkészségének eredményeként a rendkívül bonyolult ügyben mindössze néhány hétre volt szükség, hogy a tetteseket kézre kerítsék. A szinte példátlan erőfeszítést jól szemlélteti, hogy a gyanúsítottak letartóztatásáig több ezer személygépkocsit ellenőriztek, mintegy 200 ezer lakost kérdeztek meg. A nyomozás során összegyűlt terhelő vallomások, bizonyítékok alapján őrizetbe vették Soós Lajos 36 éves gépkocsivezető, büntetett előéletű vecsési lakost, György József 38 éves kocsikísérő, büntetett előéletű budapesti lakost, Németh István 20 éves gépkocsivezető, büntetlen előéletű budapesti lakost és Varga László 35 éves szállítómunkás, büntetett előéletű budapesti lakost. Soós Lajos, vallomása szerint, már tíz év óta tervezte, hogy nagyobb bűncselekmény elkövetéséhez, ha kell, gyilkosság árán is, rendőrtől fegyvert szerez. Elhatározta, hogy a XVIII. kerületi Vörös Hadsereg úton, a 4-es főútvonalon, a Ferihegyi repülőtér mellett szolgálatot teljesítő Gyulai Károly rendőr főtörzsőrmestertől szerzi meg a fegyvert. Gépkocsijával naponta járt arra, ismerte a környéket, s köszönő viszonyba került a rendőrrel. Tervébe bevonta Németh Istvánt, akit az István Kórházban ismert meg, szólt György József korábbi bűntársának, aki nem mondott ellent. Július 9-én este tíz óra után Soós és Németh személygépkocsival Ve- csésre utazott, amikor észrevették, hogy Gyulai Károly van szolgálatban, elhatározták, hogy végrehajtják régi tervüket. Soós lakásáról ásót vettek magukhoz. Megkeresték György Józsefet, majd éjjel egy és két óra között értek a rendőr szolgálati helyére, és az őr bódétól 35 méterre az útpadkára lehúzódva várakoztak. Felnyitva a gépkocsijuk motorház tetejét, úgy tettek, mintha meghibásodott volna a jármű, s a rendőrt odahívták, majd Soós egy Wartburg féltengellyel fejbe sújtotta. Az eszméletét vesztett rendőrt a gépkocsi csomagterébe helyezték, s pisztolyát elvéve, Vecsés irányába hajtottak. Méa eltávozásuk előtt Németh az őrbódéból megkísérelte, hogy magával vigye a rendőr géppisztolyát is, de idegességében nem találta meg. Vecsés után Ecser felé haladtak, s menet közben arra lettek figyelmesek, hogy a rendőr éledezett. Scós megállította a gépkocsit, felnyitotta a csomagteret és a rendőrt többször fejbe sújtotta. Továbbhaladva egy, a műutat keresztező földút- ra tértek rá. s itt megállították a gépkocsit. Gyulai Károlyt kiemelték a csomagtérből, maid ismét többször fejbe verték. Zsebeit kiforgatták és saját zsebkésével nyakát elvágták: a holttestet a közeli kukoricásban elásták. Az ütésnél használt féltengelyt eldobták, s a vértől szennyezett zöld színű női nadrágdarabot ugyanott hagyták. Pár száz méterre az ásót a bokrok közé rejtették. A lopott pisztolyt — július 10-én — Gyál határában egy erdős résznél elrejtették, majd félve a leleplezéstől — onnan Soós társaival elvitte. A pisztolyt július 16-án a XVIII. kerületi Steinmetz kapitány útja 3. szám alatti szakorvosi rendelőintézet félemeleti nőí W. C.-jébe helyezte Soós, ahol a fegyvert megtalálták. A nyomozás során feltárták, hogy az elvetemült bűnbanda rémtetteinek sora nem tavaly, hanem már 1963- ban kezdődött. Soós Lajos és Varga László meggyilkolta Pataki Károly 24 éves pénzügyőr őrmester, budapesti lakost, akit alvás közben baltával fejbe vertek, majd fejét levágták, s az áldozatot elhantolták. Ruháit néhány nap múlva Varga egyik barátjának 1000 forintért eladták, pisztolyát pedig eldobták. Soós Lajos és György József — nagyobb összegű készpénz reményében — betöréses lopást kísérelt meg 1972. október elején Soós anyósának törökbálinti lakásánál, de ez nem sikerült. Ugyanebben a családi házban — egy külön lakásban — lakott özvegy Farkas József né 65 éves nyugdíjas is. Úgy döntöttek, hogy a pénzt ebből a lakásból emelik el. Október 31-én bekopogtak az özvegy asszonyhoz, de az nem nyitott ajtót. A két elvetemült férfi addig ügyeskedett, míg az egyedül lévő idős nő mégis megnyitotta az ajtót. Farfcasnét többször fejbe sújtották, s a lakásban talált szuronnyal az ereit a csuklójánál felvágták. A lakást átkutatták, és 500 forintot, valamint egy zsebrádiót loptak el; a készüléket menekülés közben az erdőben eldobták. Németh rendszeresen vezette Soós személygépkocsiját, és tavaly június 23-án este Vecsésre érkezve betértek a Halásztanya vendéglőbe. Itt megismerkedtek Borai Lajos 29 éves üllői lakossal. Borai aznap este harmadik gyereke születését ünnepelte meg a vendéglőben néhány pohár sörrel. Borait addig itatták, míg ő maga kérte, hogy gépkocsival szállítsák lakására. Már útközben pénzének, értékeinek átadását követelték tőle, s mikor ezt megtagadta, a 4-es számú főútvonalon Soós megállította az autót, abból kirángatta, s földre tepertő Borait. A földre zuhant férfi mellére térdelt és átmetszette a nyakát. Németh eközben a szerencsétlen embert többször is mellkason szúrta. Június 24-én korán reggel — Soós kezdeményezésére — a holttestet a fővárostól mintegy 120 kilométernyire, Tiszapüspöki határában egy csatornapartnál elásták. Az eltört ásót a környékén eldobták, áldozatuk iratait pedig elégették. Bemutatták a nemzetiségi bábműsort Nemzetiségi bábmű sorokkal keresik fel ezekben o napokban a horvát-szerb és német nemzetiségi óvodákat a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola tanulói. A szakközépiskola jelentős bázisa a német és horvát-szerb nyelvű óvónőképzésnek, az óvodai foglalkozásokon pedig nagy szerepet játszanak, játszhatnak a bábokkal előadott jelenetek. Már nem tudni, ki volt a kezdeményező, mindenesetre sikeres koprodukció született a szakkközép- iskola és a nemzetközi hírű Bóbita Bábegyüttes között. A Bóbita korábban is műsorára tűzött horvát-szerb és német nyelvű előadásokat, felléptek Jugoszláviában, az NSZK-ban és Nyugat-Béri in ben — ezek az előadások azonban magnókísérettel mentek. A következő törekvés jegyében élővé akarták tenni a bábelőadásokat s ehhez a Janus nemzetiségi óvónői tagozata adott segítséget. Pávics György válogatta, szerkesztette, sőt szerzetté a horvát-szerb nyelvű műsor betéteit, dalait, Wenter Mónika a német műsorét. A bábokat Bátoiné Újvári Janka óvónő, a Bóbitaegyüttes tagja készítette. A szereplők, a bábok mozgatói a szakközépiskolások, okik anyanyelvi szinten beszélik a nemzetiségi nyelveket, tehát kontaktust tudtak teremteni a gyermekhallgatósággal, s belevonják őkét a játékba. Nem pusztán bábelőadásról von ugyanis szó, hanem komplex óvodai foglalkozásról, melynek egyik bemutatója tegnap délelőtt zajlott le a Szalai András úti horvát-szerb nemzetiségi óvodában. A német műsort holnap mutatják be a villányi német óvodában. Ezekkel a műsorokkal azután felkeresik a szakközép- iskolások Baranya nemzetiség lakta falvait, az óvodákat és az iskolákat. A programnak rendkívül nagy szerepe van az anyanyelvápolásban, sok ilyen foglalkozás kellene, hiszen az egész a bábfigurák és a közönség közötti dialógusra épül, oz előadás aktivizálja, megszólaltatja a gyerekeket is. És itt a bökkenő — bele tudnak-e kapcsolódni a gyerekek ebbe o párbeszédbe? Hoznak-e otthonról kellő nyelvtudást, vagy pedig azért adják őket ilyen óvodába a nemzetiségi családok, hogy az intézményben tanulják meg az anyanyelvűket? Inkább az utóbbi a jellemző. A Bóbita bábegyüttes pat- ronálásával, Kós Lajos szakmai irányításával megszületett két műsornak mindenesetre nagy jelentősége van a nemzetiségi anyanyelvápolás szempontjából. Baranyában ugyanis 374 gyermek jár a 8 horvát-szerb és 2141 gyermek a 30 német nemzetiségi óvodába. G. O. Munkaügyi továbbképzés Harkányban Naponta másfél-két óra a számok világában Győztesek a megyei úttörőversenyen
