Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-25 / 55. szám
Összecsapások voltak Rómában az egyetemisták és a rendőrség között. A diákok tüntetésükkel elítélték a terrorcselekményeket. Demonstrációjukra azért került sor, mert egy társukat megölték. Készülőben egy katonai államcsíny? Katonai államcsíny áll küszöbön El Salvadorban, s az Egyesült Államok figyelmeztette a kormányon lévő polgári-katonai junta ellenfeleit, hogy egy esetleges puccs o 60 imillió dolláros washingtoni segély leállításához vezethet — közölték szombaton amerikai külügyi tisztviselők. Hivatkoztak arra, hogy a titkosszolgálat értesülései szerint megvan a „reális lehetősége” annak, hogy már o következő napokban államcsíny robban ki a közép-amerikai államban. Ez El Salvadorban vérontáshoz és zűrzavarhoz vezetne, s a környező térségben megrendítené a politikai stabilitást. Az anarchiából — állítják — a „marxista erők” húznának hasznot, akik szerintük veszélyeztetnék a szomszédos Guatemalát és Hondurast is. Washington az állítólagos puccsveszélyről konzultációkat kezdett más közép-amerikai országokkal. Az iráni túszügy A bizottság megkezdte működését Az amerikai túszokat fogva tartó iszlám diákok szombat esti közleményükben kijelentették: alávetik magukat Khomeini aja. tollah döntésének, miszerint a túszok sorsáról a márciusban megválasztandó iráni parlament határozzon majd. „Engedelmeskedni fogunk a nemzet akaratának” — hangoztatta a teheráni rádió által sugárzott közlemény. A volt sah bűneinek kivizsgálására szombaton Teheránba érkezett öttagú nemzetközi vizsgálóbizottság vasárnap megkezdte működését. Egy kül- ügyminisztériumi szóvivő közölte, hogy a bizottság zárt ajtók mögött folytatja munkáját, mert csak a nyilvánosság kizárásával láthatja el megfelelő módon feladatát. Az amerikai kormány továbbra is abban reménykedik, hogy az ENSZ közvetítésével létrejött nemzetközi vizsgálóbizottság működésének eredményeként szabadon bocsátják az amerikai túszokat. Hodding Carter amerikai külügyi szóvivő szombati sajtóértekezletén kijelentette, a bizottság feladatát abban látja, hogy meghallgassa az iráni panaszokat és elérje a túszok szabadon- bocsátását, A szóvivő kereken elutasította annak lehetőségét, hogy Washington esetleg valamiféle engedményeket tenne. Szombaton Ahwazban, Khu- zisztán, kőolajban gazdag iráni tartomány székhelyén 4 embert kivégeztek, miután egy forradalmi bíróság felforgató cselekmények elkövetésének vádjában bűnösnek találta őket. A négy elítélt állítólag egy kőolajvezetéket akart megrongálni, és fegyvereket csempészett az országba a szomszédos Irakból. + ATHÉN: A szombat óta lángokban álló „Irenesz Szerénádé” nevű görög tartályhajó, miután fedélzetén újabb robbanások voltak, vasárnap kora reggel a Pilosz közelében lévő Navorino-öbölben elsüllyedt. A hajón lévő több mint 100 000 tonna olaj jórésze a hajóval együtt a tenger mélyére került, de így is jelentős kiterjedésű olajréteg keletkezett. A hatóságok kémiai oldószerek szét- permetezésével kísérlik megakadályozni a tenger elszeny- nyeződését. Hírügynökségi jelentések szerint o hajó egyébként — minden valószínűség szerint - a horgonylánc leengedésekor keletkezett szikrák miatt gyulladt ki és robbant fel. + NEW ORLEANS: Tizenhárom halálos áldozata volt szombaton az Egyesül' Államokban történt három repwőgépszeren- csétlenségnek. New Orleans közelében leszállás közben egy tóba zuhant egy magánrepülőgép. Hét utasa a hullámsírban lelte halálát. Indiana szövetségi államban egy egymotoros repülőgép lezuhanása következtében négy ember halt meg. Jacksonvilleben pedig egy posta-repülőgép zuhant le leszállás közben, két utasa szörnyethalt. A szerencsétlenségeket a rossz látási viszonyok, a sűrű köd okozta. + MEXIKÓVÁROS: A mexikói rendőrség szombaton éjjel eltávolította Belgium és Dánia mexikóvárosi nagykövetségéről a Nemzeti Demokratikus Népi Fronthoz tartozó aktivistákat, akik hat nappal ezelőtt békésen és fegyvertelenül megszállták a két diplomáciai kirendeltség épületét. A két nagykövetség elfoglalásában részt vett 22 személyt letartóztatták. A front e párhuzamos akciókkal kívánt nyomatékot adni követeléseinek: a hatóságok bocsássanak szabadon 150 politikai foglyot, adjanak számot 601 eltűnt személy sorsáról, s osszák szét nincstelen parasztok között az általuk megművelt földeket. E követeléseket — az első információk szerint — a hatóságok nem teljesítették. Lemondott a miniszter Vasárnap este benyújtotta lemondását Mainfar iráni olajipari miniszter. A poszt betöltésére Ali Rezát, a központi bank volt elnökét nevezték ki. Mainfar közvetlenül lemondása előtt jelentette be, hogy az abadani és a sirázi olajfinomító a térséget sújtó árvizek miatt csak kapacitásának 60 százalékát termeli. Közölte továbbá, hogy bár a Szovjetunió az Iránból származó földgáz árának újratárgyalását javasolta, a kérést Teherán elutasítja és a földgáz árának egyoldalú emelése mellett dönt. + DACCA: Daccában vasárnap megnyílt a Bangladesi Kommunista Párt III. kongresz- szusa. A kongresszus munkájában a bangladesi kommunisták képviseletében mintegy 300 küldött vesz részt. A kongresszus munkáját táviratban üdvözölték a testvéri kommunista és munkáspártok, köztük az SZKP Központi Bizottsága, a Vietnami Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt és az Egyesült Államok Kommunista Pártja. + LISSZABON: Súlyos betegség miatt 59 éves korában pénteken elhunyt Jose Magro, a Portugál Kommunista Párt Köz. ponti Bizottságának tagja, Magro, aki 1940 óta volt a Portugál Kommunista Párt tagja, annak idején hősiesen harcolt Salazar és Caetano fasiszta rendszere ellen, s ezért több mint húsz évet töltött a rezsim börtöneiben. ♦ PHNOM PENH: A Kambodzsai Népköztársaság Külügyminisztériuma közleményt hozott nyilvánosságra, s ebben elítéli a Washington és Peking által „az emberi jogok megsértése” ürügyén Kambodzsa ellen indított képmutató rágalomhadjáratot. A nyilatkozat különösnek tartja, hogy éppen az Egyesült Államok és Kína lép fel a személyi szabadságjogok „bajnokaként" és próbálja befeketíteni a Kambodzsai Nép- köztársaságot az ENSZ emberi jogok bizottságának ülésén. + LONDON: Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az NSZK, Belgium, Kanada és Hollandia „Sale pass 80" fedőnéven tengeri hadgyakorlatot kezd hétfőn az Atlanti-óceán nyugati részén. A március 7-ig tartó hadgyakorlaton Nagler amerikai ellentengernagy vezényletével több mint tízezer katona, negyven hadihajó és nyolcvan harci repülőgép vesz részt. + KABUL: A kabuli televízió vasárnap közölte, hogy az afgán biztonsági erők, a párt- és társadalmi szervezetek a hét végén — a főváros lakosságának segítségével — számos banditát és terroristát tettek ártalmatlanná, és nagy mennyiségű amerikai, angol, pakisztáni és kínai gyártmányú fegyvert koboztak el. Szombaton jelentős mértékben normalizálódott a helyzet Kabulban. A biztonsági erők — ismét csak a lakosság önkéntes segítségével — mindent megtesznek a rend biztosítására. A televízió figyelmeztet arra is, hogy az iszlám vallás és az afgán nép ellenségei uszító röplapok terjesztésével akarják Afganisztánt ez amerikai imperializmus és csatlósai, a kínai vezetők és a reakciós pakisztáni körök karjaiba kergetni. A Bomba robbant Bejrut keresztény negyedében. A robbanás következtében legalább nyolc személy meghalt. A képen a robbanás színhelye. A Nádor Szálloda dolgozókat felvesz az alábbi munkakörökbe: V szakács V fűtő (szén- és olajtüzelésű kazánokhoz) V mosog'ató Jelentkezés: Minaret Szálloda Pécs, Sallai u. 35. Bejárat a Pannónia Szálloda felől. H túszdráma gyökerei Diplomaiák fogságban Interjú dr. Herczegh Géza kandidátussal z utóbbi hetekben szinte nem volt olyan nap, hogy a teheráni túszdráma valamilyen formában, ha csak egy kis hír erejéig is, ne szerepelt volna az újságok külpolitikai oldalain. Hol arról olvashatunk, hogy Baniszadr, az Iráni Iszlám Köztársaság nemrég megválasztott elnöke szigorúan bírálja az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét megszállva tartó diákokat, majd néhány nappal később pedig arról, hogy Khomeini ajatollah rádióbeízédben védelmébe vette őket; hol arról, hogy a 49 túsz szabadon bocsátását nem kötik közvetlenül a sah kiadatáséhoz, s megelégednek az USA „önkritikájával”, hol pedig arról, hogy mégis ragaszkodnak hozzá. Az ügy nemcsak politikai puskaporos hordó, hanem egyben a nemzetközi jog történetének olyan esete, amely o közeljövőben alighanem példaként fog szerepelni a nemzetközi jogot tanulmányozók számára a diplomáciai mentesség témakörénél. Bár a teheráni túszügyet majdhogynem lehetetlen kiszakítani politikai környezetéből, dr. Hercegh Géza kandidátussal, a Pécsi Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárával pusztán az ügy nemzetközi jogi kérdéseiről beszélgettünk. — Mit is jelent a diplomáciai mentesség? — A nemzetközi jog ősi álláspontja, hogy az államok diplomáciai képviselőit mentesség illeti meg, azaz személyükben sérthetetlenek, felelősségre nem szabad vonni őket. A diplomaták kiváltságos helyzetét a Diplomáciai kapcsolatok jogáról szóló 1961-es bécsi nemzetközi egyezmény a következő két elvből vezeti le: egyik állam sem lehet bírája egy másik államnak, tehát az állam képviselője felett sem bíráskodha- tik más állam joghatósága, másrészt a diplomáciai képviselők sérthetetlensége feltétlenül szükséges a diplomáciai feladatok ellátásához. A személyi sérthetetlenség nemcsak mentességet jelent, hanem védelmet is, amely kötelezettség a fogadó államot terheli. Ezeknek a szabályoknak a megsértése az egyik legsúlyosabb jogsértés a nemzetközi jogban. — Volt-e már a teheráni ügyhöz hasonló a történelemben? — Volt, de előbb különbséget kell tennünk az olyan akciók, amelyeket magánszemélyek követnek el a diplomáciai képviseletek ellen — ez sajnos elég gyakori mostanában s aközött, amikor a fogadó állam szervei követnek el ilyen jogsértést. Az előbbi esetben a fogadó államot csak a védelmi intézkedések elmulasztásáért terheli felelősség. A teheráni ügyben másról van szó, hiszen az iráni állam jelenlegi képviselői többé-kevésbé azonosították magukat a diplomatákat fogva tartó diákok álláspontjával. Két ellentétes példát említek csak a történelemből a diplomáciai mentességre. A 16. század végén Spanyolország londoni követe részt vett I. Erzsébet angol királynő élete ellen szőtt sikertelen összeesküvésben. Az angol kormánynak tehát igencsak súlyos oka lett volna, hogy a követet letartóztassa, de előtte kikérték a kor legtekintélyesebb jogtudósá. nak, Alberico Gentilinek a véleményét s végül is elfogadták az álláspontját: a követ személye még ilyen esetben is sérthetetlen és nem lehet felelősségre vonni. A másik ügy magyar vonatkozású. Szapolyai János király halála után 1541- ben. I. Ferdinánd ostrom alá vette Buda várát. Ennek a katonai akciónak a megtorlásaként Szolimán török szultán felrúgva a diplomáciai mentességet, fogságba vetette Ferdinánd követét, Lasky Jeromost De török viszonylatban számos ilyen példa akad még. — Azt is jelentheti ez, hogy a muzulmán vallás tanításai bizonyos tekintetben ellentétben állnak a nemzetközi jog ősi szabályával? — Nem ismerem annyira a Koránt, hogy erről meggyőződéssel nyilatkozhatnék. Valószínű, hogy a Koránból épp úgy le lehet vezetni a diplomáciai mentesség elismerését, mint ennek ellenkezőjét. Mindenesetre a Korán, amelyet több mint ezer éve írtak, aligha lehet alkalmas útmutatásra a mai bonyolult diplomáciai kérdésekben. — Egyes mohamedán politikusok, például Kadhafi, líbiai elnök azzal indokolta a teheráni követség megszállását, hogy az amerikai diplomaták a diplomáciai tevékenység mellett 'kémkedtek, felforgató tevékenységet folytattak. — Régi és általánosan elismert megoldás az ilyen esetekre a nemzetközi jogban, hogy ilyenkor a fogadó állam a diplomatát „nem kívánatos személynek” nyilvánítja, és egyben kéri az őt akkreditáló államot, hogy azonnal hívja vissza. Az iráni vezetők eddig meglehetősen ellentmondó nyilatkozataiból az derül ki, hogy az ügynek más, sokkal régebbi gyökerei vannak. Eszerint az amerikai követséget az USA egy korábbi nemzetközi jogsértésének megtorlásaként foglalták el a diákok. Az ok: az Egyesült Államok beavatkozott Irán bel- ügyeibe, amikor 1953-ban segítségével puccsal megdöntötték a haladó Moszadik-kor- mányt, s így jöhetett létre a sah diktatúrája. A nemzetközi jog elismeri a büntető megtorlás jogosságát, amennyiben arányban áll az eredeti jogsértéssel. Ha például az USA a túszok kiszabadítására katonai akciót indítana, az messze aránytalan lenne a jogsérelemhez képest. — De vajon arányos volt-e az iráni lépés, amikor a nemzetközi jog egyik legősibb szabályát szegték meg megtorlásként? — Adott esetben ezt nehéz megállapítani, hiszen a jogsértés következményét, a sah diktatúráját az iráni nép szenvedte el, tehát ők érezték igazi súlyát. B ár Waldheim ENSZ- főtitkár által összeállított nemzetközi ténymegállapító bizottság — amely már Iránban tartózkodik — mandátumának pontos szövegét nem tették közzé, valószínű, hogy ennek a bizottságnak a feladata elsősorban éppen ennek a tisztázása lehet Azt hiszem azonban, hogy a kérdés végső tisztázása csak a közép-keleti helyzet globális rendezésével valósulhat meg. Dunai Imre Bőrdíszműves üzemünkbe szakmunkásokat és betanított munkásokat FELVESZÜNK. Jelentkezés: Bőrruházati Gyár, Vadász u. 83., (munkaügy).-» ír <■ /
