Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-24 / 54. szám

DN HÉTVÉGE 10. MŰSORAJÁNLAT 1980. FEBRUÁR 24. Ifjúsági Ház: | Film... Film... Film... Sorokban Február 24-én, vasár­nap 18—22 óráig a Szél­rózsa Klub Világjáró est­je. Az est közreműködői: Dévai Nagy Kamilla, Vi- tár Róbert tv-riporter. Az est Házigazdája: Muzsay András előadóművész. Február 25-én nyílik a PSZICHOREALIZMUS c. kiállítás, amely március 30-ig megtekinthető, na­ponta 14 órától. Február 25-én, továb­bá 26-án, 27-én és 28-án 19 órakor a Pécsi Ama­tőr Színpad Diákszínházi előadásai. Műsoron: Cso­konai: Karnyóné c. ko­médiája. Február 28-án, csütör­tökön 19 órakor a 70-es évek művészetéből a VÉ­LETLEN MŰVÉSZETE cím­mel Erdély Miklós képző­művész előadása hangzik el. Március 2-án, vasárnap 17—19 óráig a Szélrózsa játékklub különböző játé­kai várják látogatóinkat. Február 29-én, pénteken 18 órakor a Fiatal Utazók Klubjában Pécs-Baranya idegenforgalmáról Lengyel József, Pécs-Baranya mű­emlékeiről Pandúr József vetítettképes előadása hangzik el, utána játékos vetélkedő. Helyörségj. Művelődési Otthon Február 24-én 10 óraikor a nagyteremben: A hónap művészei — zárómatiné. Közreműködik: Bánky Jó­zsef, Erdős János, Berták László, Vallai Péter, A műsor vendégei: Gy. Vass Ágnes hegedű- művész, Erdős István báb­művész, Koszta Gabriella színművész, Vidákovics An­tal néptáncos. Szerkesztő: Bükkösdi László. Pécsi Galéria Erdős János kiállítása a Széchenyi téri kiállítóte­remben látható március 3-ig. Lahti képzőművészek ka­marakiállítása a Színház téri kiállítóteremben. A Magyar Képzőművészek Szövetsége dél-dunántúli területi szervezetének cse­rekiállításaként március 23-ig tekinthető meg. Kiállíts Az ideg- és elmeintézetek ápoltjai gyakorta nyilatkoznak meg valamely művészeti ág eszközeivel. Drámák, versek, rajzok, festmények, szobrok, sőt zeneművek is születnek a zárt falak között. Az orvosok jó ideje felismerték ezeknek a megnyilvánulásoknak a gyó­gyításban hasznosítható érté­keit, így már évszázadok óta mellékelik ezeket a kórképek­hez — így azok az utókorra is megmaradtak. Száz év óta pedig külön is gyűjtik, rend­szerezik az elmebetegek alko­tásait. Ilyen, a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem Ideg- Elmekliniká­ján összegyűjtött rajzokból és festményekből nyílik a héten kiállítás az Ifjúsági Házban, dr. Jádi Ferenc válogatásá­ban. Dr. Pálfly György egye­temi tanárt, a klinika igazga­tóját kértük, hogy ismertesse a gyűjteményt. — Nagy hagyománya van az elmebetegek művészi alko­tásai gyűjtésének. Magyaror­szágon Reuter Camilló pro­fesszor volt oz első, aki nem­zetközi viszonylatban is jelen­tős nagyságú és minőségű anyagot gyűjtött össze. Ké­sőbb, Környei professzor igaz­gatósa idején, a rajzokat és festményeket Martyn Ferenc képzőművészeti szaktanácsai Jelenet az Akiket forró szenvedély hevít című olasz filmvigjátékból Akiket forró szenvedély hevít Csendes amerikai Prágában Giorgio Capitani rendező színes, magyarul beszélő, olasz filmvígjáté- kában az AKIKET FORRÓ SZENVE­DÉLY HEVlT-ben két család életét is­merjük meg. Mindkét házaspárra jel­lemző, hogy egymás ellentétei. A gyengéd lelkületű, befelé forduló ro­mantikus férjnek, harsány, jó kedvű feleségű van, míg a másik család­ban éppen az ellenkezője a jellem­ző. Élik mindennapi életüket, míg­nem egy nap a szelídebb vérmérsék­letű férj és a hasonló beállítottságú feleség gyengéd érzelmeket nem kezd táplálni egymás iránt, de ép­pen rájuk jellemző szelídség íjtiatt nem sikerül a beteljesülése kívánsá­guknak. Nem igy a másik kettő, akik egy alkalmi találkozás után már egy szállodai szobában keresnek enyhü­lést, vigasztalást természetesen egy­más karjaiban. De egy másik szobá­jában a szállodának a másik pár is egymásra lel. Egymásról természete­sen mitsem sejtve. A kölcsönös csa­lás kiderül, s két pár gyermekeket és feleségeket cserél. Boldogan él­nének, míg . . . míg ismét nem ta­lálkozik a két család, nem ébrednek fel a régi gyengéd érzelmek az ere­deti családi felállás visszaállításá­ra. De akiket forró szenvedély he­vít . . . Főszerepben: Jane Birkin, Aldo Maccione, Cochi Ponzoni és Cathe­rine Spaak. Bemutató: február 28. Jozef Mach magyarul beszélő, szí­nes, csehszlovák filmje krimi. A CSENDES AMERIKAI PRÁGÁBAN tör­ténetének középpontjában egy lány áll, aki az amerikai követségnek dol­gozik, s feladata exponált szemé­lyek beszervezése. A háború idején Myléna egy partizán egység tagja volt, de elárulta társait, szerelme megmentése érdekében, s ezt köve­tően már mindenben a németek ki­szolgálója lett. A háború után ismét találkozik szerelmével, de a múltról hallgat. Szeretné felszámolni kap­csolatait, de ez már nem megy köny- nyen, kettős életet kell élnie. A par­tizán-csoport egy tagja rájön Myléna szerepére. Megkezdődik a nagyará­nyú nyomozás . . . A hét harmadik bemutatója egy színes szovjet filmdráma a GYORS­HAJTÁS. Egy jónevű biológus, felesé­gével elgázol egy idős asszonyt. Hogyan viselkedik a férj, s hogyan a feleség a felelősségre vonás ide­jén? * Szilvia pécsi, Edvin kaposvári Pszichorealizmus aki többet dolgozik? Borra­való, csúszópénz, hálapénz nélkül lehetne-e? Segítene-e helyzetünkön a munkanélküli­ség? — Szóval ezekről beszél­getünk, és kérjük, kapcsolód­janak be minél többen a vitá­ba. Telefonon is lehet kérdez­ni. Az adás napján, csütörtökön délután 2-től hívható a 10-424. es szám, az adás végéig. Két dél-dunántúli város szín­háza, a Pécsi Nemzeti Színház és a kaposvári Csiky Gergely Színház műsorán szerepel Kál­mán Imre Csárdáskirálynő című operettje. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy farsangi tréfaként e két színház előadása ötvöződ­jék össze, énekeljen duettet a pécsi Szilvia és a kaposvári Edvin, érdeklődjön egymás iránt Pécsről Báni, Kaposvárról Stó- zi... A műsor riportere: Ko­vács Imre. TALÁLKOZÁSOK — ezzel o címmel több riport is jelentke­zik a héten a szerb-horvát nyel­vű adásban. Hétfőn Kricskovics Antal, a Baromfifeldolgozó munkásaival találkozik, csütör­tökön pedig a bajai Mezőgaz­dasági Kombinát anyagbeszer­zőjének, Sibalin Józsefnek port­réját rajzolják meg. Ugyancsak csütörtökön hangzik el Erdődi Gyula összeállítása: Dél­szlávok a baranyai sajtó tükré­ben" címmel. Pénteken Filáko- vity István néhány olyan bara­nyai kisközségbe látogat el, amelyekben csendesen, de nem eseménytelenül múlnak a na­pok. „Parasztasszonyból munkás, nő" — ez a címe Reil József kedden elhangzó riportjának, melyben azt vizsgálja, vajon az új munka, az új lakóhely mennyire változtatta meg az asszonyok gondolkodását, visel­kedését, viszonyukat a faluhoz, a földhöz? Gráf Vilmos csütör­tökön a mezőgazdászok nap­tárában lapozgat. A zárszáma­dások után a mezőgazdászok legfőbb tevékenysége az új mezőgazdasági év előkészíté­se. Mi kerül tél végén, tavasz elején a határidőnaptórakba? Mik lesznek a „start" leglénye­gesebb teendői? alapján Jakab Irén dolgozta fel. Közös munkájuk eredmé­nyét az Akadémia Kiadó gon­dozásában ki is adták német és francia nyelven. A könyv egyébként a brüsszeli világki­állításon első díjat kapott. — Jakab Irén jelenleg Pitts- burgban professzor, s az el­mebetegek művészeti alkotá­saival foglalkozó nemzetközi folyóirat főszerkesztője, ő ma Reméljük, tevékenységükre fel­figyel a Magyar Autó és Motor Sportszövetség is. Vezetőivel egyébként szintén beszélgetünk összeállításunkban az idei ter­vekről. Az egyik pécsi autó- buszvezető másfél év alatt két halálos balesetet okozott. A nem mindennapi eset mögé né­zünk egyik riportunkban, össze, foglaljuk ezenkívül, hogy mi történt Baranya közútjain az elmúlt héten, de Tolna és So­mogy megyei tudósítóink is el­mondják a hét krónikáját. La­pozgatunk közlekedési tárgyú könyvekben és nemzetiségi szer. kesztőségeink munkatársai el­mondják, milyen közlekedéssel kapcsolatos érdekességekről ol­vastak külföldi lapokban. Kö­zeledik a nőnap, bemutatunk egy pécsi autóalkatrész-keres­kedő nőt, aki férfiakat megszé­gyenítő műszaki ismeretekkel rendelkezik. Simon Márta és Mészáros Attila kedden, FÖLD, VÍZ, LE­VEGŐ címmel elhangzó kör­nyezetvédelmi műsorában a cím harmadik szaváról, a leve­gőről lesz szó. Elsősorban Pécs levegőjét vizsgálják, különösen a belvárosét, amely a szakem. berek szerint már régen több­szörösen túllépte a megenged­hető szennyeződés felső hatá­rát. A csütörtöki fórum-műsorról mondja a szerkesztő-riporter: Müller István: — Elöljáróban annyit, hogy kaptunk plusz tíz perc műsor­időt, így 17.05-kor kezdődik a Kerekasztal. A műsor első ré­szében azokra a kérdésekre vá­laszolunk, amelyek a múltkori adásba nem kerültek be és ezúttal sem tartoznak szorosan a főtémához: a munka szerinti elosztáshoz. Korábban megígér­tük, hogy mindenről-mindenki- nek szól a műsor: ez így lesz a jövőben is. Változatlanul vár­juk leveleiket, kérdéseiket min­den témában. Levélcímünk: MR Pécsi Stúdiója, 7621 Pécs, Zetkin Klára u. 1. A borítékra írják rá: Kerekasztal. Mostani második adásunkban arról lesz szó, mi­ért lázadozik a munkás. A munkához való jog a munka­helyhez vagy az adott munka­kör betöltéséhez is jogot je­lent-e? Valóban az kap többet, is nagy segítséget nyújt a kli­nika két orvosának, dr. Jádi Ferencnek és dr. Trixler Má­tyásnak a pécsi klinikán őrzött művek feldolgozásában.- Ezek a művek egyébként a gyógyító orvosnak nagy se­gítségére vannak, mind a diagnosztikában, mind pedig a terápia során. Sok mindent megtudhat az orvos a beteg lelkivilágáról, olyant főleg, A KÖZLEKEDÉSI ŐRJÁRAT hétfőn elhangzó, februári adá­sának tartalmáról Somogyvári Valéria szerkesztő-riporter tájé­koztatott: — Az országban elsőként két kiskunlacházi fiatalember készí­tett egy Zsiguli alapmotorral összeszerelt turbófeltöltésű gépkocsit. Álló helyzetből száz kilométeres segességre hat és fél másodperc alatt gyorsul fel. amit a beteg nem tud el­mondani. Érzéseinek, gondol­kodásmódjának kifejeződései ezek a rajzok, ezért segítői az orvosi tevékenységnek —mond­ta dr. Pálffy György. Az elmeintézetekben szüle­tett alkotások nem képezik ré­szét a képzőművészetnek, no­ha a legjobb rajzok összeha­sonlíthatók a mestermunkák­kal. Ezért is ígérkezik érdekes­nek az Ifjúsági Ház hétfőn nyíló kiállítása, melynek címe: Pszichorealizmus. b. I. — „A mohácsi sokác kis­lány mi szeretett volna lenni?" — faggatja Füzes János ri­porter Kersics Ankát, a Zene- akadémiától a Karavánszerá- jig című zenés Tv-műsor ele­jén. — „Bohóc" — vallja be Anka. Mégis énekesnő lett, Kodály Zoltán tanítványa, - o Zeneakadémia első nemzetisé­gi hallgatója, népi kollégista. Az akadémia elvégzése után, az ötvenes években Magyar- országon sehol sem szerződ­tették, de bejárta a világot. Énekelt Babilontól Párizsig. Legutóbbi törökországi útjára a Pécsi Körzeti Stúdió stábja is elkísérte. A műsor egyik filmbejátszósa ízelítőt ad Isz- tanbul éjszakai életéből. A te­levízió segítségével a kara- vánszerájba látogathat el a néző. A művészettörténet ked­velőinek örömére Constantinus vízvezetékét, a Hagia Sophiót és a Kék Mecsetet is felvil­lantja a kamera. Az énekszámok közötti szü­netben, a művésznő elmeséli élete egy-két izgalmas epi­zódját. A zenés beszélgetés Kersics Ankával február 24-én látható a televízióban. A zenei kíséret Hirsch Bence, Peti Kovács Ist­ván, Kovács Árpád és zene­kara színvonalas előadásában szólal meg. A műsor készítői: Bárány György operatőr és Bükkösdi László szerkesztő­rendező. Könyv H kisasszony Titokzatos kert közepén, egy titokzatos toronyépületben él a Kisasszony; az ő sejtelmes és meseszerű alakja körül, mint láthatatlan tengely körül, mozognak a Nieto teremtette forgószínpad nagyon is való­ságos figurái: a sokgyerekes középpolgári család vásotton hancúrozó kölyökhada, az ál­matag, humanista tanár apa, a társadalmi szenilitás kiáb­rándító jegyeit magukon vise­lő arisztokraták, a jogaikért küzdő és szenvedő városi sze­gények, a falangista nevelő- intézet hátborzongatóan él­ményszerű figurái, a diktátor­szabású direktor, a spionleíkű oktatók, a hatalomhoz tör- leszkedő, botcsinálta fűzfapoé­ta s az emberiség és az em­beri értelem parancsára a nyílt lázadást is vállaló diá­kok. Az átfogó tablóvá tá­guló, lenyűgöző költői erővel megírt regény egy spanyol kisváros egyetlen napjának történetébe ágyazva, a század nagy n kérdését, a diktatúrák, esetünkben — a hetvenes évek elején, Spanyolországban va­gyunk — az önmagukat túlélt diktatúrák lélektanának kér­dését vizsgálja. De nemcsak azt: lapjain ősi kínoktól feké- lyes emberi sorsok fakadnak fel, egy ellentmondásaiba be­lerokkant világ öröknek hitt érvénye jár le. A kisasszony Nieto sorrend­ben hatodik, egyben legsike­resebb regénye, amelyben a szerző o kortárs spanyol iro­dalom egyik legeredetibb te­hetsége — szerencsés kézzel ötvözi a nyugati újrealisto tö­rekvések hagyományait, a spa­nyol nyelvű avantgarde leg­haladóbb irányainak eredmé­nyeivel. nniicfi-SHOiAf Csütörtökön: Fórum

Next

/
Oldalképek
Tartalom