Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-01 / 31. szám

1980. február 1., péntek Dunántúli napló 3 Huszonöt százalékos termelésnövekedés 1979-ben 11 fog­technika előbbre szeretne lépni Már „lábakon áll"a Pécsett épülő korszerű fogtechnikai labor Korszerű laboratórium épül Pécsett A fogak romlása, szuvasodá­sa népbetegség Magyarorszá­gon. Szinte nincs olyan felnőtt, akinél a fogorvos valamit ne találna. Ebből fakad, hogy az elmúlt évkeben minden fogor­vosi rendelő zsúfolt, s az egyre intenzívebb szakorvosképzés mellett is szinte állandósult fogorvoshiányról beszélhetünk. Van e szakmának ózonban egy háttérbázisa is, nevezetesen a fogtechnikusok népes tábora, akik nélkül egy tapodtat sem léphetünk előbbre. Érdemes megnézni: hogy néz ki ez a szakipari háttér hazánkban, mi­lyen örömökről számolhatnak be, milyen gondokkal küszköd­nek nap mint nap a Fogtech­nikai Vállalatnál. Kérdésünkre a legilletékeseb­bektől kértünk választ: dr. Ber- náth Zoltán, a vállalat igazga­tójától, Fóti Pál műszaki igaz­gatóhelyettestől és Takács László osztályvezetőtől, az Or­szágos Fogtechnikus Szakcso­port titkárától. Csúszópénz és „kapcsolatok” ellen Nyilvánvalóan hosszú az az út, ameddig egy fogpótlás a helyére kerül: a beteg vergő­dik a szakorvosi rendelő, a fog- technikai laboratórium között — esetleg ugyanezen vonal ma­gánfrontján —, s hetek telnek el közben. A fogorvos — nem minden esetben ugyan, de jószerével a technikusok műhe­lyére mutogat: a beteg fejé­ben pedig különböző verziók erősítik — gyengítik egymást. Csúszópénzzel, kapcsolatokkal, a magánvonal erőltetésével pró­bálja az időt faragni, több-ke­vesebb sikerrel. S közben azzal nyugtatgatja magát: még így is olcsó nálunk a fog. Ezen — a közvélemény által erősített — és sokak által csak ilyennek ismert „fogászaton” szeretnének változtatni a Fog­technikái Vállalatnál: megpró­bálnak újítani. A vállalat vezér­kara a közelmúltban kicserélő­dött, s egy tucat belső intézke­dés — adott esetben fegyelmi — várhatóan meghozza az ered­ményt. De nézzük csak meg: milyen szervezeti felállásban, milyen technikai feltételek, milyen mun. ka- és életkörülmények között termelnek. Budapesti központ és 42 laboratórium áll a fogorvo­sok mögött, s a több mint 2000 fős vállalat 1300 dolgozója fog- technikus. Takács László véle­ménye szerint a laboratóriumok döntő többsége elavult, meg sem közelíti azt a joggal elvárt minimális szintet, amit e hát­tér-iparnak tudnia kéne. (Köz- bevetőleg: a sokunk által jól is­mert pécsi fogtechnikai labora­tórium a legszebb munkakörül­ményeket nyújtók közé tartozik.) Évek hosszú során minimális fejlesztésekkel számolhattak, s ma is csak annyi futna a fej­lesztési alapból, hogy a labo­ratóriumok egy részét szinten tartsák. Csak példaképpen tegy jellemző, 1978-as adatot: míg a fogorvosi rendelők egy évben 35 millió forintot kaptak fejlesz­tésképpen, addig a fogtechni­ka mindössze 4,9 milliót. így az­tán nem véletlen: a fogorvosi rendelők technikai szintje a fogtechnikai laboratóriumok technikai szintjétől messze eltá­volodott. Rövidülő határidők Nehéz helyzetben van tehát a fogtechnika. (Nem beszélve a laboratóriumok által nyújtott munkakörülményekről. Lassan — elnézést az erős kifejezésért — kócerájszintű ez a háttéripar.) Termékeik minősége viszont így is az élvonalban von, az igé­nyeket — ha feszített is az ütem — ki tudják elégíteni. így az­tán az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Fogtechnikai Vállalat a munkájával egyszersmind leple­zi belső viszonyait Csak jellemzésképpen: az el­múlt esztendőben az új vezető gárda erőfeszítései nyomán a vállalat 12 hónap alatt 25 szá­zalékkal növelte termelését! Éves termelésük 211 millió fo­rintra nőtt. Többek között 300 ezer alsó-felső fogsort készítettek el a laboratóriumok, ban, közel 350 000 koronát, 388 ezer hídtagot és 260 000 úgy­nevezett Med-Metal fogat. Ezen túl nemesfémmunkákat, készült fémre égetett porcelánfog — az úgynevezett Medident —, de végeztek egyéb ipari tevé­kenységet is; fogakat is készí­tettek exportra. Az elmúlt esztendőben tehát nagyot léptek a termelés front­ján. Határidők tekintetében is sikerülték a szorítások: a vál­lalatnál dolgozó összes fog- technikus darabbéres lett, ami egyértelműen napokban-hóna­pokban kamatozott Nem vélet­lenül mutatta örömmel dr. Ber- náth Zoltán egy közelmúlt fel­mérés eredményeit, amelyek éppen Baranyára vonatkoznak, Egy kivehető fogpótlás — a NEB felmérése szerint — 1978- ban 17,1 napig volt a fogtech­nikai laboratóriumban és 27,1 napig a szakrendelőben. Az el­múlt évben ugyanez a munka átlagban 16,7 napot volt a fog­technikában, s 22,1 napot állt a fogászati rendelőben. Csak lelkesedni nem elég Beszélgetésünk közben egyér­telműen megfogalmazódott: ah. hoz, hogy a fogtechnika to­vább léphessen, eztán már nem elegendő a lelkesedés, nem elegendők a szervezési intézke­dések, s nem hozhatnak dön­tően javulást az esetenkénti fe­gyelmik sem. Forintban leszá­molható doppinginjekciókra vol. na szükség: a közeljövőben, de legalábbis a következő ötéves tervciklusban az egészségügy­nek többet kéne áldoznia e hát­térben dolgozó szakiparra. Mindannyiunk érdeke ez. Mindenesetre már az is öröm — különösen itt nekünk, Bara­nyában —, hogy új laborató­rium épül a pécsi magasház mellett. Ha elkészül, az ország legkorszerűbb fogtechnikai la­boratóriuma lesz. öröm a vál­lalat számára, hogy Ózd és Kecskemét a távolabbi jövőben új üzemet avathat, s hogy Ka­posváron és Tatabányán bőví­tik a laboratóriumokat. De ez még csak öt — a 42 közül .. . Kozma Ferenc Segítség - értelmi fogyatékosoknak Beszélgetés a tanácsadó iroda céljáról, működéséről Hazánkban jelenleg mintegy 300—320 000 értelmi fogyatékos él, de úgy is fogalmazható, hogy sokan közülük csaik létez­nek. Napjaik és éveik semmit­tevésben telnek el, vagy éppen kellő 'Irányítás és cél néküliten- niakarásuk vált ki környezetük­ből ellenérzést, teljes elkülönü­lést. Az ilyen gyermekekkel együtt élő szülők gyakran magukra maradnak gondjaikkal, problé­máikkal. Egyre sürgetőbbé vált az igény, hogy az intézményesí­tett lehetőségeken túl szerve­zett társadalmi támogatással is könnyítsenek ezeknek a csalá­doknak a helyzetén. A hetvenes évek elején alakult meg az Ér­telmi Fogyatékosok Országos Szervező Bizottsága és tavaly mint szülői közösség, létrehoz­ták Budapesten tanácsadó iro­dájukat. Erdélyi Károly, az iroda- veze­tője tájékoztatott megalakulá­suk céljáról, eddig végzett munkájukról. — Célunk: összefogni az ér­telmi fogyatékosokat nevelő családokat, a szülőknek taná­csot és gyakorlati segítséget adni elsősorban gyermekeik ne­velésével, munkába állításával, a társadalomba való beillesz­kedésükkel kapcsolatban. Fel­adatainkat csak megfelelő pártfogók, szakemberek és tár­sadalmi munkát vállaló szülők közreműködésével valósíthatjuk meg. Elmondhatom, hogy az ügy társadalmasítása, a fogyatéko­sok érdekvédelmének szervezé­se jó úton halad. Eddig minden esetben a legteljesebb együtt­működést tapasztaltuk tanács­adónk és az általa felkeresett, intézkedésre jogosult szervek között. — Milyen problémákkal kere­sik lel a leggyakrabban a ta­nácsadót? — Főként neveléssel kapcso­latosan kérik ki tanácsainkat, de jelentős helyet foglalnak el az érdekvédelmi ügyek is. En­nek oka az, hogy a fogyatéko­sok szülei gyakran idős embe­rek, akik már nem tudják gyer­mekeik érdekeit megfelelően képviselni. — Hogyan tudják segíteni a felnőtt korú értelmi fogyatéko­sok elhelyezkedését? — A fővárosban már több úgynevezett védőmunkahely lé­tesült, ahol az értelmi fogya­tékosok egymás társaságában, a többi dolgozótól elkülönítve, nyugodtan, zavartalanul dol­gozhatnak mint művirágkészí­tők, gyermekjáték-összerakók és csomagolók. Munkaadóik elégedettek velük. Mint azt az egyik munkahely, a Fővárosi Kézműipari Vállalat munkaveze­tője nemrég elmondotta, ötven­ezer munkadarabben mindösz- sze négy hibásat toláltak. (A „Játék a betűkkel” társasjáté­kokat állítják össze.) Ugyan hosszabb ideig tanulják be a munkamozzanatokat, de az el­sajátítás után egyenletesen jó teljesítményt nyújtanak, rendkí­vül szorgalmasak.- A munkába állítás mellett . a szórakozási, üdülési lehetősé­gek megteremtésével is foglal­kozunk. Tavaly először kísérlet­képpen megszerveztük a dolgo­zó értelmi fogyatékosok üdülte­tését a KISZ Központi Bizottsá­ga és a KISZ Baranya megyei Bizottsága közreműködésével. Csekély felügyelet biztosítása mellett a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát békáspusztai telepén vállalta a vendéglátást, ahol az üdülők kitűnően érezték magu­kat.- Mi ma a legnehezebben megoldható gondjuk?- A bölcsődés- és óvodásko­rúak, valamint a szociális ott­hont igénylők elhelyezése. Az értelmi fogyatékosok számára bölcsőde és óvoda nincs. Az Egészségügyi Minisztérium fel­ügyeletével Tatabányán mű­ködtetnek eqy napközi otthont — kísérleti jelleggel — a szociá­lis otthonra nem szoruló értel­mi fogyatékosok számára.- Vidéken várható-e tanács­adó irodák létesítése? — Igen, a megyeközpontok­ban szeretnénk kialakítani. Te­kintettel arra, hogy tanács­adónk közel egy éve működik és a vidéki kapcsolatokat nem­rég kezdtük kialakítani, így je­lenleg konkrét választ még nem tudok adni, hogy hol és mikor­tól fognak ezek működni. Ugyanakkor elmondhatom, hogy az ország bármely tájá­ról hozzánk írt levélre 8 napon belül válaszolunk. Irodánk cí­me: Budapest, VI. kerület, Ben­czúr u. 21. sz. 1068. Akik a sze­mélyes megkeresést választják, azoknak a fenti címen minden kedden 15—18 óráig állunk ren­delkezésre. A két fogadás kö­zötti időben a 228-264 tele­fonszámon lehet érdeklődni. Lippai Erzsébet Pályamunka: a szocialista családmodell Csak 20 perc? A lig több mint 20 percet töltenek egy-egy nap a gyermekükkel a győri apák - az UNESCO felmérése szerint. A vizsgálat 11 ország 11 városára - közöttük Győrre terjedt ki. Az említett 20 perc o sorrendben az utolsó helyet jelentette. Kiderült az is, hogy a feleséggel töltött idő na­ponta 2,2 óra, természetesen a tv-nézést és az alvást le­számítva. A győri helyzetet nem lehet általában jellemzőnek mon­dani. Arra azonban felhívja a figyelmet, hogy kevés az az idő, amit házastársunkra, gyer­mekeinkre fordítunk. A győri férjek 2,2 órája például mind­össze egyharmada annak, amit a barátaikkal, munkatársaikkal töltenek. Érzelmi elsivárosodásról len­ne szó? Nem hinném, hogy ezt lőhetne okként említeni. Hiszen elég néhány évtizeddel korábbra gondolni, amikor az emberek nagyobb részének egyszerűen nem jutott ideje arra, hogy gyermekeikre elég időt fordítsanak, hogy felesé­gük, férjük minden gondját- baját segítsenek megoldani, örültek, ha munkaidő után minél előbb lepihenhettek. Et­től még nem lett minden gye­rek utcokölyök, s nem bomlott fel minden házasság. Más­részt — könnyű ezt megfi­gyelni az utcákon, az isme­rőseink körében — ma a szü­lőket és a gyermekeket szoros érzelmi kapcsolat köti össze. Az UNESCO-vizsgálat ered­ményeit komolyan kell venni. Csakhogy ki lehet-e mondani, mennyi az az idő, amit fel­tétlenül a családdal kell töl­teni a közösség békéjének, harmóniájának megőrzése ér­dekében? S hogy akiknek ezt figyelembe kéne venni — első­sorban a fiatal házasok —, számolnok-e előre ennek szük­ségességével? Lehet ezt taní­tani? — A pedagógus munkája döntő lehet — mondja ifj. Mik­sa Lajos kémesi pedagógus, aki a Pécsi Akadémiai Bizott­ság múlt évi pályázatán a „Fe­lelősségünk és gondunk: a szo­cialista család” című munká­jával II. díjat nyert. - Egysé­ges gyakorlatra van szükség, ez azonban jelenleg még hiányzik. A családi 'nevelést az iskolákban gyakran keverik össze a szexuális felvilágosí­tással, 'bár erről is legtöbbször csak pironkodó előadások hangzanak el. Vagy a témái feldolgozása egyoldalú mora- lizálássá válik. A családi élet harmóniáját vagy annak hiányát a gyer­mekek még egészen kis ko­rukban „magukba programoz­zák”. Ezen az alapon kezdhet el dolgozni a pedagógus, új ismeretekkel, ismérvekkel gaz. dogítva, helyesbítve a fiatalok felkészültségét. Például azzal — véli ifj. Miksa Lajos -, hogy a spontán érzelem nem elég a házassághoz. — Csaik elérhető célok ko­vácsolhatnak össze jó közös­séggé egy családot. Ehhez azonban az illúziókból le kell faragni, s az úgynevezett lán­goló szerelem erre nem képes. Mindez nincs ellentétben az-' zal, hogy a jó házasság alap­ja a kölcsönös vonzalom. Néhány évvel ezelőtt szo­ciográfiai felmérést készítettek: a házasság különböző indíté­kaira kértek rangsorolt választ. A válaszadók a szerelmet csak a negyedik helyre tették. Az első helyet az anyagi szem­pontok foglalták el, a meg­fontolt párválasztásnak pedig csak az utolsó előtti hely ju­tott. — Koronként, területenként különbözik egymástól az ideá­lis családmodell. A fiatal há­zasok minden esetben szembe kerülnek a kérdéssel: hány gyerek legyen? . — Elfogadhatjuk azt a véle­ményt, hogy a családban a legerősebb nevelő hatást a sok testvér fejti ki: az idősebb gyerekek ebben megbízható támaszai a szülőknek. Hatni kell ezért a fiatalokra annak érdekében, hogy a mai gya­korlat — egy-két gyerek—meg­változzon. Nehéz elhinni, de három gyerek mellett köny- nyebb dolga van az édes­anyának. A pedagógusok en­nek érdekében sokat tehet­nek. — Foglalkozott pályamun­kájában a családi munka- megosztással is. — Egyetértek Miroslav Plzak csehszlovák pszichológussal, aki szerint nincsen sok értel­me, hogy a férfiakat kiküldjük a konyhába. A nők házimun­kájának megkönnyítését sok­kal inkább abban látja, hogy gépesítsük a háztartást... Ifj. Miksa Lajos pályamun­káját vitaindítónak szánta; ke­reste a családi életre nevelés terén a pedagógusra háruló felelősség határait. Ezzel együtt: a pályázatot nem mint pedagógus adta 'be, hanem mint az országnak egyik olyan polgára, aki az egy-két gyer­mekes családot nem tartja ideális közösségnek. Mészáros Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom