Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-14 / 44. szám

a Dunflntmt napló 1980. február 14., csütörtök Új típusú szívingerlő készülék ^ársatánicaclö ^ Mágocs: A harmincadik közgyűlés jő eredményekről adott számot Várospolitikai értekezlet Siklóson Megkétszereződött a társadalmi monka értéke ünnepi hangulatú közgyű­lést rendeztek tegnap Mágo- cson: a harmincadik zárszám­adásra jöttek össze a termelő- szövetkezet tagjai, s mind a harminc alkalommal Sziveri Kálmán, a mostani elnök szá­molt be a tagságnak az előző évi eredményekről. Az alapító tagok közül mindössze csak nyolcán élnek, ők valamennyien ott voltak a zárszámadáson, munkájuk elismeréseként vi­rággal, ajándékkal és 5—5 ezer forint pénzjutalommal kedves­kedett a közös gazdaság. Papp Zoltán, a Baranya megyei Ter­melőszövetkezetek Szövetségé­nek elnöke köszöntötte három évtizedes munkájáért az elnö­köt, Hegedűs Lajosnak, a párt- szervezet titkárának pedig, aki több mint két évtizede tölti be választott tisztét, a szövetség aranygyűrűjét adta át. A közgyűlés, amelyen részt vett többek között dr. Nagy Jó­zsef, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese, dr. Sárai György, a TOT főosztályvezetője, vala­mint a komlói járás párt- és állami vezetői, a jubileumi ese­ménytől függetlenül is jó han­gulatú volt, ugyanis a mágo­csi tsz 1307 tagija jól gazdál­kodott 6822 hektáros területü­kön. Búzából ugyan messze elma­radtak a tervezettől, a hegyhát dimbes-dombos földjein a 40 napos aszály nagyon megvi­selte a gabonát, kukoricából viszont a jégverés ellenére is 70 mázsa volt .a hektáronkénti termés, hétmilliós nyereséget hozott csupán ez a növény. Cu­korrépából éppen a tervezett mennyiséget termelték 3,5 mil­liós nyereséggel. Mágocson üzemel a megye legnagyobb szövetkezeti szarvasmarha-ága­zata 3000 tehénnel. Az elmúlt esztendőben több mint 4 millió liter tejet termeltek, amelynek minden literét 36 dekagramm abrakból sikerült előállítaniuk, így az ágazat 6,5 millió forint nyereséget hozott. Mint a zár­számadáson megállapították, s az idén tervezik, ennél sokkal jobb eredményt is képesek el­érni. A szövetkezet többi ága­zata: a sertés, a baromfi, a hal és a háztáji ugyancsak nyereséges. Mindent összevetve az elmúlt évben 7 százalékkal magasabb termelési értéket állítottak elő Mágocson mint 1978-ban, a tagok 13 hónapi bérnek meg­felelő jövedelemben részesül­nek a 21 milliós nettó nyere­ségnek köszönhetően, amely a gondokkal terhelt 1979-es esz­tendő ellenére is háromszorosa az előző évinek. Elbizakodásra azonban ennek ellenére nincs ok — ezt hangsúlyozták a vitá­ban is, különösképpen az új szabályzók szabta követelmé­nyek késztetik az eddiginél is keményebb munkára a mágo- csiakat. Ezt a józan felismerést emel­te ki hozzászólásában dr. Nagy József is: valóban a szövetke­zetnek kell az új szabályozók­hoz alkalmazkodnia és nem azt várni, hogy majd a gondokkal küszködő gazdaságok igényei­hez mérik a gazdaságirányítás eszközeit. Mint a Baranya me­gyei Pártbizottság első titkára elmondotta, csaknem negyed század óta kíséri figyelemmel munkájával kapcsolatban a Bé­ke termelőszövetkezetet. Az em­Geresdlak: Három részközgyűlésen — Fazekasbodán, Marázán ésGe- resdlakon — számolt be a ge- resdlaki Dózsa Termelőszövet­kezet vezetősége az elmúlt évi munkájáról és az idei év fel­adatairól. A mintegy háromezer hektárral rendelkező termelő- szövetkezet közel kétezer hek­táron termel növényféleségeket, elsősorban búzát, borsót napra, forgót és saját felhasználásra kukoricát. Legfontosabb ágaza­tuk az állattenyésztés, a hízó­marha és tejtermelés. Molnár Mihály, a termelő- szövetkezet elnöke beszámolójá­ban felhívta o tagság figyelmét arra. hogy az elmúlt évben a területüket különösen sújtó szá. razság jelentősen csökkentette a növénytermesztésben a hozamo­kat. A vezetőség igyekezett ezt ellensúlyozni, olyan munkaszer­vezést biztosítani mellyek az ígérkező nehézségeket csökkent, hetik. Nagy figyelmet fordítot­tak a többi ágazat munkájára, ahol kedvezőbb bevételeket tud. tak elérni. A termelőszövetkezet gazdálkodása biztonságos, hi­teltartozásuk nincs. Az elmúlt évben az összes bevételük meg­haladta az 57 millió forintot, ebből többek között az állatte­nyésztésé 26 millió, a növény­termelésé 10 millió, a mellék­üzlemági- és építőipari tevé­kenységé 5 millió, a háztáji for. galomé 7 millió forint volt. Kö­zel hétmillió forintos nyere­séggel zárták az évet. Az egy béri természet ugyan alapjá­ban derűlátó, a gondokat álta­lában hamar áthidalja az em­ber, Mágocson azonban min­dig is különösen jellemző volt ez, az 1980-ra szóló merész tervek legalábbis erre utalnak. Nem elégséges azonban, ha megelégednek azzal, hogy ter­mésátlagaik nőnek, az is na­gyon fontos, hogy milyen áron érik ezt el, milyen minőségű terméket állítanak elő. Mágocson 1950-ben az ala­pító 40 család aligha hihette, hogy 3 évtized múltán 167 mil­lió tiszta vagyonnal rendelke­zik majd a közös gazdaság, s a tsz-hez tartozó hét község szinte valamennyi házában sze­mélygépkocsi áll az udvar­ban ... L. J. főre jutó évi jövedelem 41 700 forint, a havi átlagkereset 3475 forint volt. Megállapították, hogy a kedvezőtlenebb körülmények ellenére a pénzügyi mérleg jobb eredményeket mutat, mint az 1978-as. A termelési eredményeik a következően alakultak: A nö­vénytermelés hozamai általában elmaradtak o tervezettnél, így a 26 840 mázsa búza helyett 18 966 mázsa, az 1840 mázsa borsó helyett 757 mázsa, viszont az 1900 mázsa napraforgó he­lyett 2781 mázsa termett. A búza hektáronkénti átlaga 32,7 má­zsa, a borsóé 7,2 mázsa, a nap. raforgóé 22,2 mázsa volt, A te­henészet és marhahizlalás ered­ményei bizonyos mértékig ellen, súlyozták a növénytermelés ki­eséseit. Az értékesített tej meny. nyisége 12 százalékkal haladta meg az 1978. évit, az egy te­hénre jutó tejtermelés 4019 liter volt tavaly. A bízómarha-állo­mányban a tervhez képest 16,36 százalékos növekedést értek el. A közgyűléseken elfogadták az 1980. évi terv főbb előirány­zatait is. Búzát 630 hektáron kívánnak termelni, 45 mázsás átlag elérésére törekszenek, borsót 75 hektáron, 21 mázsás átlaggal, napraforgót 121 hek. táron 19 mázsás átlaggal. Hízó­marhából 430 darabot, 2175 mázsát és 2 millió 301 ezer li­ter tejet akarnak értékesíteni. M. E. Harmadik alkalommal ren­dezték meg, tehát már hagyo­mányosnak tekinthető a Sikló­son minden év elején sorra ke­rülő várospolitikai értekezlet. A tegnapi abban különbözött az előzőktől, hogy a város gazda, sági vezetőin kívül meghívták a nagyobb vállalatok, üzemek szocialista brigádjainak vezetőit is. Ezek az értekezletek a nyílt várospolitika fórumai, amelye­ken a városfejlesztés időszerű kérdéseit beszélik meg, s kere. sik a társadalmi közreműködés lehetőségeit. A tegnapi értekezleten dr. Sági Tibor, a városi tanács el­nökhelyettese tájékoztatta a résztvevőket a városfejlesztés tavalyi eredményeiről és vázol­ta az idei feladatokat. Siklósi viszonylatban sem mandható soknak az idén épülő lakások száma: a 15 állami célcsopor­tos lakás mellett az OTP finan­szírozásában 49 lakás épül. Eb. bői 10-nek — a földszintjén a takarékszövetkezetnek — a Fel. szabadulás úton kellene elké­szülnie, de belőle mindeddig csupán az alapgödör van meg. Sok elhúzódó beruházásra jel­lemző, gyorsan pergő vita zaj­lott le e lakások körül. A kivi­telező építőipari szövetkezet ve­zetője a késedelem okait so­rolta fel, mire az elnökhelyet­tes feltette a kérdést: a bonyo­lító, a tervező, a beruházó és a kivitelező közül vajon kit terhel a több éves késedelemért a legtöbb mulasztás. A kérdés megválaszolatlan maradt. Az idei feladatok között sze­repel még a 20 fős bölcsődebő­vítés, a kórház rekonstrukciója, a megye egyik legkorszerűbb gyógyszertárának építése, a vá­ros üzemorvosi hálózatának tel­jessé tétele. Több új üzlet épül Siklóson,' elkészül a Har. kónnyal közös szennyvíztelep és az ifjúsági tábor. A feladatokat ismertetve elmondta o tanács­elnök-helyettes, hogy változat­lan cél Siklóson a nyílt város- politika, amelynek jegyében bontakoztatható ki a társadal­mi összefogás. A megye legfia­talabb városában az elmúlt esztendőben több mint 7 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, kétszer annyit, mint 1978-ban. És ezzel még nem is merültek ki a tartalékok! Dr. Sági Tibor a várospolitikai ér­tekezlet résztvevőin keresztül tolmácsolta a város vezetőinek köszönetét mindazoknak, akik társadalmi munkájukkal segí­tették Siklóst. Az értekezlet résztvevői tájé­koztatást kaptak Siklós hatodik ötéves tervi fejlesztési elgondo­lásairól. A lakásépítésen kívül vezető szerepe van a vízellátás hosszú távra szóló megoldásá­nak. H. I. Wágnerné Szabados Edit műszeripari technikus A gépipariban negyedikes volt, amikor a MECHLABOR-ból jöttek agitálni. Meglepte, hogy hasonló végzettségűekből mennyi fiatalt vár az új gyár és mennyi lehetőséget jelenthet mindez egy fiatal szakember­nek. Szabados Edit műszeripari technikusként 1972. augusztus 15-től a gyárban dolgozik, az osztályukból akkor hatan jöttek. Az alkatrészgyártó üzemben kezdett: fúrt, menetet vágott, reszelt és azon volt, hogy min­den egyes munkadarab az elő­írások szerint kerüljön ki a keze alól. Aztán a mechanikus sze­reidében már az alkatrészekből az egységeket, azokból a mag. nókat állította össze.- Mindegyiket szerettem, iz­galmas volt, különösen a szerei­dében jöttünk rá az alkatrész- gyártás fontosságára, ahogy az élettelen anyagból összeállítot­tuk a kész, üzemelő végtermé­ket. A méretazonosság, a mé­retpontosság a lelke az egész­nek, az anyagot könnyű alakí­tani, csak érteni kell hozzá és oda kell figyelni.- Jól választott?- Még nem fordult meg a fejemben, hogy máshová men­jek, mást csináljak. Jó a kollek­tíva, együtt kezdtük nagyon so­kan, a napi gondok és az ered­mények összehoztak minket munkában, emberileg. Már csak ezért is itt a helyem. A KISZ-munkát még a gép­ipariban kezdte. A gyárban megválasztották csúcsvezetősé­A legújabb típusú szívinger­lő készülékeket mutatta be teg­nap acz amerikai MEDTRONIC gyár szakembere, azon a ta­nácskozáson, melyet a Pannó­nia Szállóban tartottak Dél-Du- nántúl kardiológusainak rész­vételével. A program keretében R. Sutton, a Westminster kór­ház professzora előadást tar­tott a korszerű szívingerlők al­kalmazásáról, beültetésének problémáiról és lehetőségeiről. A hosszú élettartamú készülé­kek tovább javíthatják a POTE központi intenzív osztályán fek­vő, s erre rászorult betegek gyógyulási esélyeit. Egyébként a hagyományos szívingerlő ké­szülékekből ez ideig már több mint félezret ültette^ be az el­múlt néhány évben. gi sportfelelősnek, majd 1975- ben a csúcsvezetőség titkárává. Amikor KISZ-bizottság alakult, annak is ő lett a titkára. Itt vet­ték fel a pártba. — Mi jobb, anyaggal vagy emberekkel dolgozni? — A gyártás mindig megmu­tatja az eredményt, vagy azt, hogy hol, mit rontottam el. Az emberekkel más a helyzet, őket nehezebb alakítani, for­málni. Az anyaggal könnyebb bánni,.ez mégis szebb, háló­sa bb néha. Ha viszont sikerél­ményem van, az hosszú időre feltölt, több hittel dolgozom to­vább és nem is fáradok el any- nyira.- Mi a titkuk a gyári fiata­loknak?- Mint minden fiatal, igény­lik az őszinte hangot. Még ak­kor is, ha az éppen nem ked­vező számukra. Nem szeretik a ködösítést. Több mint kétszázan vagyunk nálunk KISZ-tagok. A reszortosak és az őket körül­vevő mag, vagy egyénileg bárki jó termelési, kulturális, sport, vagy más ötlettel jön, megbe­széljük. És ha az valóban hasz­nos és keresztülvihető, akkor megcsináljuk. Az őszi ötletnap is bizonyította, a fiatalokat is érdekli a gyár, o termelés, az, hogy mit hogyan lehet egysze­rűbben, célszerűbben, jobban csinálni. Az utóbbi évek közösségi eredményét két Kiváló KISZ Szervezet zászló és egy KISZ KB dicsérő oklevél tanúsítja. Most különösen elfoglalt. Az értékelő és vezetőségválasztó taggyűlések, a tervező taggyű­lések előkészítése, az akció- program megtervezése és össze­állítása idején kevés ideje ma­rad a családra, a férjére és a kis Petire. Még az a jó, hogy férje, amiben csak tud, segít és hogy közel lakik a gyárhoz. M. L Új óvodát avattak Komlón Egyre több szellemesen, me­részen tervezett gyermekintéz­ményt adnak át megyénkben az utóbbi években — ilyen, a kor­szerűség, az esztétikum igényei­nek megfelelő új óvodát ava­tott tegnap Komló Szilvás vá­rosrészében Morber János, a vá. rosi tanács elnöke. Célul tűzték ki, hogy Komlón minden óvo­dai kérelmet teljesíteni kell. itt nincs fizetések szerinti katego­rizálás, hiszen ezzel éppen a bányászcsaládokat zárnák ki az óvodai juttatásokból. A város természetesen biztosítani akarja számukra is mindkét szülő mun. kavállalásának lehetőségét, és a gyermekekkel való törődést is. Ez a cél, az óvodások elhelye­zése eddig csak 135—140 szá­zalékos zsúfoltság árán valósul­hatott meg a komlói óvodákban. E pedagógiailag csöppet sem kedvező körülmények megszün­tetésére hivatott az új óvoda, amely 50 százalékban megyei támogatásból, másrészt vala­mennyi komlói üzem összefogó, sóból valósult meg. A továb­biakban az üzemek az .óvoda fenntartási költségeihez is hoz­zájárulnak, s Így teljesíteni tud. ják dolgozóik óvodaigényeit is. Terven felüli bővítést jelent Komlón az Április 4. úti óvoda Szilvásban. Történetéhez az is hozzátartozik, hogy csúszások nélkül, határidőre, nyolc hónap alatt építették fel, s ebben az oroszlánrészt a Városgazdálko­dási Vállalat teljesítette. Egy emberként vállalták a rövid ha­táridőt, hiszen gyermekintéz­ményről volt szó, és nem hiány, zott a szocialista brigádok és a többi dolgozó által nyújtott tár­sadalmi munka sem. ötéves óvodafejlesztési program értvé. get ezzel Komlón, s ez idő alatt kétszázzal bővítették a helyek számát. A szilvási 100 szemé­lyes óvoda átadásával megszűn­jek a városban a negyvenes lét. számú csoportok, megszűnt a kisgyermekek utaztatása is. A helyzet kiegyensúlyozottabbá vált, csak a belvárosban lesz szükség a keretek bővítésére — már a következő tervidőszakban. A derűs, kellemes színfoltot jelentő óvodát február elsejével népesítették be a gyerekek. Az épület jelentős komplexummá bővül az év folyamán, ugyanis 1980 végén ugyanitt új iskolát avat majd Komló. G. O. Az állattenyésztés Javította az eredményeket Emberek közelről...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom