Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-12 / 42. szám

© Dunántúli napló I960, február 12., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat! Változások a munkajogi szabályokban A csökkent munka-^ képességűek foglalkoztatása Olvasóink kérdései alapján készítettük munkajogi tájékoz­tatónkat. A Munka Törvénykönyvének 19. § (1) bekezdésének előírása szerint a munkáltató köteles újból alkalmazni azt a munka­képessé vált dolgozót, aki nála üzemi baleset vagy foglalkozá­si betegség folytán megrok­kant és rokkantsági nyugdíjá­nak megállapítására tekintet­tel munkaviszonya korábban megszűnt. A 48/1979. (XII. 1.) MT. sz. rendelet 6. §-a értelmében az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt vagy egyéb okból csökkent munka- képességű dolgozókat a mun­káltatók kötelesek a számukra alkalmas munkakörben alkal­mazni, célszerű foglalkoztatá­sukat minden rendelkezésükre állá módon — így különösen belső munkaerő-átcsoportosí­tással, a munkahelyek, illetve eszközök megfelelő átalakítá­sával, átképzéssel és egyéb úton is — biztosítani, a mun­kaviszonyuk megszüntetését pe­dig korlátozni KELL. Biztonságos munkavégzés A most írtak szerint nem foglalkoztatható csökkent mun. kaképességűek munkába állítá­sát a tanácsok kötelesek elő­segíteni. Azokat a csökkent munkaképességűeket, akiknek állapota miatt ésszerű foglal­koztatósa s ezen keresztül anyagi ellátása már nem biz­tosítható, szociális támogatás­ban kell részesíteni. A Munka Törvénykönyv 51. §-a értelmében az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása o munkáltató feladata. Ennek ke­retében köteles a munkavég­zés körülményeit tervszerűen javítani és ha szükséges, a munkaviszonyra vonatkozó sza­bályok megtartásán túlme­nően is minden rendelkezésre álló intézkedést megtenni a dolgozók egészségét és biz­tonságát fenyegető veszélyek elhárítására. Abban \az esetben, ha a munkavégzés műszaki megelő­zéssel teljes mértékben ki nem küszöbölhető veszélyekkel, ár­talmakkal járhat, kiegészítő védelmül a munkáltató védő­eszközt köteles a dolgozó ré­szére biztosítani. Ugyancsak a munkáltató kö­telessége gondoskodni arról, hogy a dolgozó az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó — munkakörével ösz- szefüggő — szabályokat elsajá­títsa. Ha a dolgozó egészségi ál­lapota (betegsége, testi fo­gyatékossága stb.) egyes mun­kakörök ellátásánál fokozott baleseti veszélyt idézhet elő vogy közegészségügyi szem­pontból káros lenne, ilyen munkakörben történő alkalma­zását, illetőleg foglalkoztatá­sát meg kell tiltani. Ha pedig a munka végzése a dolgozó egészségére vagy testi épségé­re károsodással járhat, alkal­mazását, illetőleg foglalkozta­tását előzetes orvosi vizsgálat eredményétől KELL függővé tenni. Szükséghez képest gondoskodni kell a dolgozó­nak a munkaviszony fennállá­sa alatti rendszeres orvosi el­lenőrzéséről is. A munkáltató kötelezettsé­gén túl a Munka Törvényköny­ve a dolgozó kötelezettségét is pontosan meghatározza az 53. §-ban. Eszerint a dolgozó mun­kájának végzése során köteles a munkavédelmi szabályokat megtartani és az előírt védő­eszközt használni. A munkavédelmi oktatáson, valamint az előírt orvosi vizs­gálaton a dolgozó köteles részt venni. Az emiatt kieső időre átlagkereset illeti meg. A Munka Törvénykönyve 53. § (3) bekezdésének rendelke­zése értelmében ha a dolgozó figyelmeztetés ellenére a mun­kavédelmi oktatáson, az előírt orvosi vizsgálaton nem vesz részt, illetőleg a munkavédelmi vizsgát nem teszi le, vagy a reá vonatkozó egyéb munkavé­delmi előírásokat nem tartja be, a munkakörében való to­vábbi munkavégzéstől EL KELL TILTANI, és erre az időre ré­szére munkabér nem fizethető. * Fontosnak tartjuk itt ismer­tetni a Munka Törvénykönyvé­nek azon rendelkezését, hogy a munkáltató — ha jogszabály kivételt nem tesz — csak olyan dolgozóval köthet érvényes munkaszerződést, akinek mun­kakönyvé van. Nőt és fiatalkorút nem sza­bad olyan munkára alkalmaz­ni, amely testi alkatára, illető­leg fejlettségére tekintettel reá hátrányos következményekkel járhat. A végrehajtási rendelet sze­rint munkaviszony szempontjá­ból fiatalkorú az a dolgozó, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Változatlan, de igen fontos szabály, hogy a munkaviszony határozatlan vagy határozott időre létesíthető. Határozott időre szól a munkaviszony, ha ónnak tartamát a munkaszer­ződés naptárszerűen vagy más alkalmas módon határozza meg. így meghatározható a munkaviszony időtartama an­nak a munkának a megjelölé­sével is, amelynek elvégzéséig a munkaviszony tart, feltéve, hogy a munkaszerződés meg­kötésekor a munka időtartama a szakmai tapasztalatok és a munka természete alapján meg­közelíthető pontossággal előre látható. Határozott időre szóló mun­kaviszony létesíthető a beteg vagy más okból bizonytalan időre távol levő dolgozó helyet­tesítésének tartamára is. A dol­gozót a helyettesítés valószínű tartamáról tájékoztatni KELL. A munkaviszony időtartama A rendelkezések értelmében a harminc napnál hosszabb tar­tamú határozott időre létesített munkaviszony határozatlan idő­re szólóvá alakul ót, ha a dol­gozó' a munkaszerződésben meghatározott időtartam eltel­te után a munka irányításával megbízott dolgozó tudtával egy munkanapot meghaladóan a munkáltatónál tovább dol­gozik. A harmincnapos vagy annál rövidebb időre létesített mun­kaviszony ilyen esetekben csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra ere­detileg létesítették! A munkáltató és a dolgozó a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Nem érinti ez a rendelkezés a munkáltatónak azt a jogát, hogy a dolgozó személyi alap­bérét a bérrendszer vagy bér- forma megváltoztatására tekin­tettel módosítsa. Autózás - olcsóbban Az üzemanyag fogyasztását növelő hibák A gépkocsi üzemeltetési költségének egyre jelentősebb hányadát az üzem­anyag ára teszi ki. Nem mindegy tehát, hogy mennyit és miként autózunk. A városi használat például már eleve több benzint fogyaszt, mint az országúti, a „sportos" vezetés ismét többet, mint a kíméletes, megfontolt autózás. Nem kevésbé fontos takarékossági követelmény a kocsi kifogástalan műszaki álla­pota. Nézzük először az ebben rejlő lehetőségeket, buktatókat. STOP A Angliában olyan jelzőlámpát szerkesztettek, amelyet radar ve­zényel. A lámpa útjavításoknál használható, érzékeli a járművek forgalmát és ennek megfelelően hol egyik, hol másik irányból ad szabad jelzést az adott útszaka­szon áthaladó járműveknek. * Száloptikás jelzőlámpát kísér­leteztek ki angol közlekedési szakemberek. Az újfajta táblára 12-féle közúti jelzést lehet táv­vezérléssel felrajzolni. * Pécsett az igencsak keskeny Zrínyi és Mátyás király utcában a várakozó járművek közül gyak­ran bukkan elő váratlanul egy- egy gyerek. Jelzőtábla jelenleg nem korlátozza itt a sebességet, mégis nagyobb óvatossággal és figyelemmel kell ezeken az uta­kon közlekedni. * Amint várható volt, az Opel- gyárnak sikert hozott az „Év au­tója" második helyezést elért Ka­dett típusa. A múlt év végén 80 százalékkal több kocsit adtak el ebből a típusból, mint az elő­ző év hasonló időszakában. * A francia autógyártás új kocsik­kal jelentkezik a 80-as évek ele­jén. A Citroen Visa javított ki­adása hidropneumatikus rugózás­sal jelentkezik. Az XB jelzésű másfél literes modell 60 kW-os motorja is teljesen új fejlesztés. Keresztbe beépített erőforrásként természetesen az első kerekeket hajtja meg. A takarékosság je­gyében készül a dízelváltozat is, amely 1,7 literes, és ötfokozatú váltóval kerül beépítésre. * A Renault modellek is keve­sebbet fogyasztanak majd. A gyár technikusai mintegy 25 százalé­kos csökkenést terveznek a Re- nault-motorok fogyasztásában. Nem utolsósorban a kedvező aerodinamikai formák miatt, ame­lyek az új kocsikat jellemzik. Minden autós tapasztalta már, hogy kocsija nem a megszokott módon viselkedik: rendetlen o motor üresjárata, rángat, nem „húz" és így tovább. Ha vala­ki ilyen esetben mérné a fo­gyasztást, kiderülne, hogy az bi­zony több a megszokottnál. A műszaki vizsgálatokból kitűnik, hogy a kocsik többségénél ta­lálható olyan hiba, amely a fo­gyasztást fokozza. A legtöbb hiányosság a gyúj­tási rendszerben található. Ez a beégett megszakító-érintkezők­től, az elhasznált gyertyákon át a pontatlanul beállított alapelő- gyújtásig, sőt a helytelenül mű­ködő gyújtászabályozásig, bő­séges lehetőségét teremti meg a pazarlásnak. Eléggé ismert, mégis gyakran elhanyagolt túlfogyasztó a leve­gőszűrő betétje. Eltömődött pó. rusai gátolják a levegő beáram­lását. Ennek következtében a motor gazdaságtalan, túl dús benzin-levegő keverékkel üze­mel, amely ráadásul a motor élettartamát is csökkenti. De benzinnel kell megfizetni a lapos gumikat, a súrlódó fé­keket, a csúszó tengelykapcso­lót, a tetőcsomagtartót, a külső tükröket, sőt még az antennát is, az évszakhoz viszonyítva túl sűrű olajat a motorban, az erő­átviteli szerkezetekben. Mind­ebből következik: érdemes gon­dot fordítani a kocsi műszaki állapotának rendszeres ellenőr­zésére, karbantartására, az el­használt gyertyák, megszakítók, szűrőbetétek stb. időben törté­nő kicserélésére. Egy adott kocsival ugyanaz az útvonal megtehető 8 liter benzinnel, de megtehető 12-vel is. Ez utóbbi esetben néhány perces időnyereséggel. A nyu­godt vezető biztonságosabban és lényegesen kevesebb benzin­nel autózik, valamint számotte­vően kisebb javítási költséggel Is. Érdemes megjegyezni: a ko­csi mozgási enérgiója, a len­dülete benzinből származik, te­hát a fékezés is ezt az energiát emészti föl közvetve. Márpedig aki nem előrelátóan és nagy tempóban autózik, gyakrabban lép a fékre is. Várható akadály — tilos jelzés, forgalmi nehéz­ségek stb. — láttán hagyjuk a kocsit kigurulni. Városi haszná­latban mintegy egyharmad tá­volság tehető meg pusztán a kocsi mozgási energiájának ki­használásával. Ugyancsak jól érzékelhető nyereséget jelent, ha a motor üresjárati idejét mi­nimálisra korlátozzuk. Már 20— 30 mp-es időre is érdemes ki­kapcsolni a gyújtást, ha vára­koznunk kell. A gyorsítás mi­kéntje sem közömbös a fogyasz­tás szempontjából. Leggazdasá­gosabban közepes fordulat- szám-tartomónyban tehetjük ezt, csaknem teljesen lenyomott gáz­pedállal (majdnem nyitott fojtó, szeleppel) és időben kapcsolva az egyes fokozatokat (ne hagy­juk a motort kipörögni!). A takarékosság érdekében ve­gyük fontolóra: valóban indo- kolt-e a kocsi használata? Na­gyon sok esetben olcsóbb — és néha gyorsabb is — a tömeg- közlekedési eszközök igénybevé­tele. Főként a városi és a hosz- szú távú utazásokhoz. Kerékcsere Tanács kezdő autósoknak Ha a gumiabroncsból meg­szökik a levegő — defektes lesz továbbhajtani nem szo­bád — és nem is tanácsos. Nem szabad, mert a jármű iró. nyitása, fékezhetősége bizony­talanná és balesetveszélyessé válik. Nem tanácsos, mert le­vegő nélkül a gumi viszonylag rövid út megtétele után teljesen tönkremegy. Az új abroncs be­szerzése pedig nehézkes és dfá. ga is. Tehát ha bizonytalannak érez. ziík a kocsi mozgását, vagy va­lamelyik irányba „húz” a kor­mány, óvatosan lassítsunk, majd félrehúzódva álljunk meg. A de­fektes kerék kicserélése nem boszorkányság, de a szerelés sorrendjére ügyelni kell. Első­ként vegyük elő a szükséges szerszámokat: kerékkulcsot, ko­csiemelőt — és a pótkereket. Ha van, két olyan faéket is, amellyel a kocsit elmozdulás ellen biztosíthatjuk. (Ennek be­szerzését minden autósnak ta­nácsoljuk.) A szerelés meg'kez. dése előtt ne feledkezzünk meg az elakadásjelző háromszög el­helyezéséről sem. A kocsit rög­zítsük a hátrameneti fokozat bekapcsolásával, valamint a ké­zifék behúzásával is. Ez utóbbi főként az elsőkerék-meghajtá- sú típusoknál fontos. Az említett faéket pedig helyezzük a defek­tes kerékkel ellenkező oldalon lévő abroncs elé és mögé, jó szorosan. Ezután szedjük le a porvédő tárcsát, majd lazítsuk meg a kerék csavarjait. A ko­csit csak ezután emeljük fel az emelővel, annyira, hogy a ke­rék épp hogy elforduljon. (A ko­csiemelő elhelyezésénél ügyel­jünk arra, hogy az a kocsiszek­rény erre a célra kialakított he. I.yére kerüljön.) A meglazított kerékanyák le- csavarása már nem okoz gon­dot. A pótkerék fölhelyezése úgy a legegyszerűbb, ha valamelyik kerékcsavar a legmagasabb ponton áll. Erre illesszük rá a keréktárcsa furatát. Megkönnyí­ti a műveletet, ha magát a ke­reket kissé ferdén, felső részét befelé döntve tartjuk. A kerék­anyákat a kulcs segítségével enyhén húzzuk meg és enged­jük le a kocsit az emelőről. Az anyákat a földön álló keréknél végleges feszességre szorítsuk meg. Ehhez fölösleges a gyári kerékkulcshoz hosszabbítót használni. Végül ne feledkez­zünk meg a szerszámok és az elakadásjelző elcsomagolásáról. Ajánlatos, ha az első benzin­kútnál ellenőriztetjük a kicse­rélt gumi nyomósát. B. L ur autózik Minden rosszban van valami jó Kovács úr sohasem gondolta volna, hogy ennyire fáj egy kartörés. És azt sem tudta el­dönteni, autóját vagy önma­gát sajnálja-e jobban. Mert arra volt ugyan remény, hogy karja az orvosi beavatkozás el­lenére is helyrejön, de a teher­autó végérvényes pusztítást okozott kocsijában ... A men­tősök nem is akarták elhinni, hogy kartöréssel és néhány zú- zódással úszta meg a karam­bolt, és vészes szirénázással rohantak vele az ügyeletes kór­házba ... Onnan aztán néhány nap múlva azzal bocsátották el, hogy bár az eset meglehe­tősen szokatlan, de semmilyen súlyosabb sérülést sem talál­nak szervezetében, ami indo­kolná további ottmaradását. A dolog Kovács urat is meg­lepte, mert amikor a hordágy­ról visszanézett autójára, csak egy ócskavassá görbült, alak­talan bádoggalacsint látott... A baleset egyébként fölöt­tébb váratlanul érte. Egy ka­(40.) nyárban haladt, amikor szem­ből kivágódott a pótkocsis te­herautó. Az út helyenként je­ges volt és a megcsúszott pót­kocsi, mint ostor csapódott ko­csija hátsó részének. Az ütés egyszerűen lefricskázta a tölté­sen vezető útról. Vagy 8 m-es repülés után, egy fánál kötött ki, még mindig akkora lendü­lettel, hogy az autó kifli mód­jára meghajolt. Kovács úr ak­kor nem érzett fájdalmat és ar­ra eszmélt, hogy valaki a be­szorult ajtót feszegeti. Arra vi­szont élesen emlékezett, hogy a helyéről kipattant hátsó üveg teljes épségben feküdt a kocsi közelében ... Amikor megérke­zett a mentőautó, már tudta, hogy a karjával valami baj tör­tént, de mindenáron a kocsi elszállításáról akart intézkedni. Makacsul viselkedett talán os­tobán is, amit a mentőorvos a sokk hatásának tulajdonított. Végül is meggyőzte, hogy rajta még lehet segíteni, a kocsin már úgysem . . . Gizi hősiesen viselte Kovács úr nyűgösködését, gondosko­dott a kocsi beszállításáról és szorgalmasan eljárt a biztosító­hoz a kárrendezés ügyében. Szóval férfiason helytállt Ko­vács úr pedig belátta, hogy nehéz helyzetekben a nők job­ban föltalálják magukat reá­lisabban ítélik meg a dolgo­kat ...- Ne légy már úgy elkenőd- ve - vigasztalta Gizi Kovács urat —, nem lesz autónk, de lesz pénzünk ... eddig úgyis fordítva volt. Minden rosszban van valami jó is... Kovács úr azonban kedvet­lenül álldogált az ablak mel­lett és vágyakozva nézte az utcán elsuhanó autókat. A ré­gi, szép időkön merengett amikor a csúcsforgalomban idegeskedett, szidva az autó­kat, a zsúfolt forgalmat... Búsbarna László A Renault R 16 utóda, amelynek szériagyártása 1982-ben kezdődik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom