Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-11 / 41. szám

Miért fosszak a magyar fiimkomédiák? Orvosmeteorológiai előrejelzés Tavaly egyet sem tudtak eladni Hiányzik a profi művészek csapatmunkája Baj von a filmvígjátékkal. Azt írja a „Filmvilág” című folyó­irat, hogy .. amit az egyik legnépszerűbb műfaj, a vígjáték kínálataként ávtételre javasol­hattunk, az 1979-ben egyedül a »Mese habbal« volt, s azt egyetlen ország sem vette át." Pedig a magyar humor világ­hírű. Kilépsz Röszkénél, Hegyes­halomnál, és már kérik — a pesti viccet. A magyar viccet. Londonbon a Superstar előadá­sát elkéstem, mert egy olasz újságíró három órával korábban elkezdte hallgatni a magyar vicceket, én „löktem o szöve­get”, ő meg elkísért értük egé­szen a Shaftesbury Avenue-ra, a színház elé, úgy bukdácsoltam be o telt széksorba. Persze, a vicc a humornak csak egy ré­sze, nem is mindig a legszínvo­nalasabb része. Igaz, a jó viccre is érvényes az alaptörvény, hogy a humor az elme tisztálkodása. De a mozi nézőterén a filmben elhangzó vicc legritkább eset­ben arat akkora nevetést, mint a társaságban, amikor döcögve csapkodjuk tőle o kávéház már­ványasztalát. Aztán a másik: a magyor vicc gondolati humor. Szóban csattan, a film meg képpel, játékkal fogalmaz. Em­lékszem, a csuparöhej Rejtő­regény, a Vesztegzór a Grand Hotelban filmváltozata1 alig- alig húzta félre a szánkót némi nevetésre. Már most, a XII. ma­gyar játékfilmszemlén beszél­gettünk erről Bán Róbert ren­dezővel, sok csupaszín, csupa- hangulat film alkotójával, oki mellesleg a mogyar filmvilág jeles karikaturistája is.- Közhely már, hogy a film­humor sokféle. Ezen belül a régi magyar filmeknek volt egy kiala­kult, sajátos vígjátéki formájuk, nem különösen magas színvo­nalú, de néhány kiváló színész: Kabos Gyula, Csortos Gyula, Gombaszögi Frida, Máy Gerő egy-egy pillanatban igen fel­emelte ezeknek o humorát. A háború utáni magyar filmmű­vészet természetesen más hu­mort akart, más irányba tett erőfeszítéseket. De a háború előtti filmvígjátéknak a művé­szeti közéletben megmaradt le­nézése a film peremvidékére szorította ezt a műfajt. Bár o három évtized alatt igen sok ió komédia is született, például Keleti Márton néhány filmje, a Mágnás Miska, A tizedes meg a többiek. De a műfai többi jó alkotása (Mici néni két élete, Meztelen diplomata például) nem volt elegendő, hogy az úgynevezett „vígjátéki vonula­tot” kialakítsa. S amelyik testré, szünket nem használjuk, az el­sorvad. így elsorvadt a magyar filmvígjóték is. Pedig sok olyan színészünk van, aki a világ bár­mely országában felemelhetné a filmkomédia színvonalát, de nálunk nincs mit felemelnie.- Miért?- Az elmondottakon kívül még őzért, mert kialakult az „is”-szemlélet! Hogy csináljunk azért vígjátékot „is". Mintha az európai drámatörténetnek a ko­média nem olyan értéke volna, mint a tragédia, mintha Mo- liére kisebb lett volna, mint pél­dául Racine. Tehát megmaradt a lenéző szemlélet. Aztán nehéz is igen jó vígjátékot rendezni. Stílus, történet, gondolati érték, alkotástechnika, mind, mind ne­héz. Egy viccet egyszer el lehet sütni egy filmben, de annak a humorát folyamatos ritmus­ban, teljes történeten végigve­zetni — már nem kis dolog.- Hadd kérdezzem még egy­szer: miért?- Mert ezt nem lehet ama­tőrökkel csinálni, mint például a dokumentumfilmet. Ahogy Bemard Shaw mondto; a mű­vészetnek nincsenek törvényei, csak az előző korok hagyomá­nyainak fejlesztése. De ahhoz ismerni, tudni kell az előző ko­rok hagyományait. Vagyis a mesterséget. Profinak kell len­ni! Nálunk pedig, úgy érzem, a mesterségbeli alaptudást nem mindig veszik elég komolyan. A másik: a filmvígjáték csapat­munka. Gyakran ez is hiány­zik. Továbbá: vígjátékkal nem lehet a művészeknek személyi, anyagi, erkölcsi sikert elérni. Ezzel nem lehet nemzetközi dí­jat szerezni, nincs is fesztivál­juk. Olaszországban tudok ilyenről, de az is nagyon mester­séges. A szocialista országok­ban hiányoljuk a filmbeli hu­mort, de filmvígjáték — emléke­zetem szerint — a lengyel Műnk: Kancsal szerelmesek című mun­kája óta nem jutott el feszti­válra. Elég ennyi? A népélelmezés és a természetvédelem létérdek Kiterjedt növényi génbank-rendszer 100—400 év is elmúlik, mire egy centi vastag {elsőtalaj ki­alakul Indiában, és mindezt alig egy esztendő alatt elpusztítja a monszunesőzés. A talaj örök­ké pusztul, pillanatok alatt. Ez a súlyos determináltság hatá­rozza meg a szubkontinens nö­vényvilágát, mely mindezek el­lenére szokatlanul gazdag. Megnyilvánul ez a változékony, ságban, a típusok ezerféleségé­ben. A természetes növényfajok száma meghaladjo a 20 000-et, aminek az egyötöde fa. Az em­ber félezer fajt használ fel, 250-et kultúrnövényként ter­meszt. A természetvédelem itt lét- szükséglet — elsősorban a ta­laj megóvásáért. Ahol óriási az erózió, teraszosan művelik a földeket. Az ország területének csaknem a fele termőföld, de ebből 75 millió hektárt erdő bo. rít, alig háborított ősdzsungel. Művelésbe vonni ezenkívül mint­egy 100 millió hektárnyi terü­letet lehetne. A „zöld forrada­lom", melynek legfontosabb célja a népélelmezés zökkenő- mentessé tétele, az elmúlt né­hány évben már sikereket ért el, mert először India történel­mében a 630—640 milliós lakos­ság teljes igényét biztosították. Paál Huba, az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet bicsérdi kutatóállomá­sának 37 éves szakbiológusa egy évet töltött a Kulturális Kap­csolatok Intézete jóvoltából Új- Deíhiben, az Indiai Központi Mezőgazdasági Kutató Intézet genetikai osztályán. — Takarmánynövények cito­genetikai vizsgálatát végeztük, vagyis az őszi kikericsből kivont porral kezeltük az alexandriai here, az árpa magjait, hajtás­csúcsait csírázáskor, hogy a kro­moszómák száma emelkedjen. Következményeként a növény tömege nagyobb, főként a leve­le, a szára vastagodik meg. Ezek a tetraploid növények és termesztésük nagyon elterjedt a szubkontinensen. Igen sok botanikai kutatáso­kat összefogó szervezetet hoztak létre, hogy a megfelelő, ter­mesztésbe bevonható fajokat felkutassák, a végveszélyben le­vőket génbankokban össze. gyűjtsék. A leghíresebb növé­nyi génbank Új-Delhiben áll, magtétele meghaladja a száz­ezret, ami 150 fajt képvisel. El­sősorban a pillangósvirágúakat tárolják, mivel ezek magját na. gyón szeretik enni, így a lencsét, a babot és a csicseriborsót. Ne­mesítés alapanyagául szolgál­nak az ősi helyi és részben még ismeretlen fajok. Kasmírban és Delhiben is gyógynövénvkutató intézet működik, és mintegy 15 000-es magtétellel rendelke­zik. A jamsz-gyökérfélék ter­mesztésbe vonása nagy prog­ram, ugyanis a belőlük nyerhető diosgenin vegyület fogamzás- gátló gyógyszerek alapanyagá­ul szolgál. A főváros másik gén. bankjában 8000 tájfajta rizs- mag-alapanyagot halmoztak fel, főleg a betegségekkel szem­ben ellenállóakat. Külön talál­ható meg szintén Delhiben a hüvelyesnövények 9000-es mag­tétel-gyűjteménye. A himalájai Simla városban több ezer bur­gonya vadfajt tárolnak magfor­mában: elsősorban Dél-Ameri. kából jutottak hozzá. Trivand- rumban a trópusi gumósnövé­nyek kutatóintézetét szervezték meg. Dél-lndiában a krumpli­fogyasztás még nem oly elter­jedt. Szigorú törvények védik a termőföldet, út. vasút csak ter­méketlen helyen épülhet, vagy egy város nem terjeszkedhet az erdők rovására. A most sorra épülő kohászati és vegyészeti üzemek sem foglalhatnak el ter­mőrészeket. A vándorló és erdő. részeket kiirtó kisfarmereket a Himalájában akarják letelepí­teni, így megfelelő fajtákkal, kis­gépekkel látják el őket és ter­mészetvédelmi oktatásban ré­szesülnek. Az indiaiak vallási okok mi­att is szerfelett tisztelik o ter­mészetet. Ezt a csodálatukat a mindenütt pompázó lótusz, és a vendég tiszteletére füzérbe fon­ható Tagetes (nálunk büdöske) fejezi ki. Csuti J. Rendszerint a műemlékek körül alakítják ki a természetvédelmi területeket Képünkön a Jantar Mantar nevű, csaknem háromszáz éves csillagvizsgáló látható Új-Delhiből Művészet születik Tíz grafikus és a zene A REQUIEM-BORÍTÓ SIKERE ÁTLÁTSZÓ HANGLEMEZ Művészet születik. Vagyis mű­vészeti ág. Ahogy a technika összetalálkoztatta már eddig is a művészeteket például a film­ben a fotót a drámával, most a muzsikát a képzőművészettel a hanglemezen, illetve a hang­lemez boritóján. Grafika, fotó, tipográfia találkozásából meg­született a szépség új lelőhelye, a lemezborító. Megszólal Nagy László hittel szenvedő költemé­nye a fekete korongon, s a bo­rítólapon ott húzza a szemün­ket Nagy László hittel szenve­dő arco. Előbújnak persze a túlzások is: van már szagos hanglemez, van átlátszó, de ezeknek semmi közük a művé­szethez. Bekapcsolódott a bár- gyúság is, akad vevő, aki a bo­rítólapért veszi meg a lemezt. De ezek a művészet körüli vad­hajtások minden újnak a szü­lető helyén ott élnek. A jó mégiscsak az, hogy új művé­szeti ág születik. Bölcsője a ke­reskedelmi reklám volt: el kel­lett adni a lemezt, tehát gusz­tusosán csomagolni. Ma pedig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnak már tíz képzőmű­vész tervezi a borítólapokat. Valamennyit a Képzőművészeti Lektorátus jelölte ki erre, s többségük évek óta dolgozik, fülükben a muzsika, fejükben a zenei gondolat és terveznek. Remekművek sora született, most csak az utóbbi idők legszebb borítólapját említjük meg. Mo­zart: Requiemjéhez készült gra­fikát. Ezt ráadásul még diploma nélküli tervező alkotta meg: Alapfy András főiskolai hallga­tó. A puritán, sima fekete ala­pon a félszáz égő gyertyából kirakott Requiem felirat lemez­kiadásunk nemzetközi büszke­sége lett. Mi a jellemző erre a születő művészeti ágra? — Az illusztra­tív szemlélet. Képben kifejezni azt, ami belül, a lemezen, mu­zsikában él. Másodlagos művé­szet tehát, mégis szép. Égnek az illusztratív szemléletnek a bemutatása végett fotóztunk le, s teszünk közzé néhány külföl­di lemezborítót. így Fausto Da- nieli lemezének külső grafiká­ját. Ez az olasz művész jazz- zenekarra és klarinétra dolgoz­ta át Chopin, Beethoven, Mo­zart, Bach, Albinoni, Schumann több művét. A francia Vogue cég adta ki, és klasszikus szo­bor, meg a szaxofonok képei jelzik a zenei ötvözetet. A Space (Űr) együttes má­sodik, Just Blue című nagyle­mezének borítólapját egy ja­pán grafikus, Shushei Na- gaoka tervezte és Casablanca egyik színes nyomdájában ké­szült. Különleges, sosemlátott űrhajót ábrázol, ami valami­lyen égitest porában száguld. Néhány példányt átlátszó ég­színkékben is kiadtak. Nagy si­kerrel játsszák Magyarországon a Hoir című love-rock musi­calt — ahogy a szerzők a mű­fajt meghatározták. Most az első, New York-i előadást tar­talmazó lemez borítólapját mutatjuk be, az RCA cég ki­adásában. Máskülönben egyik műsorajánló oldalunkon nem­rég látható volt az Eric Clap­ton blueslemez borítója, egy mezítelen női hát, vérrel rajta, hogy Here was E. C„ vagyis­hogy „Itt járt Eric Clepton.” Persze, ez is túlzás, a lényeg a lemezborító művészi szépsége, mint pl. a Mozart-lemez grafika, jáé, s még lényegesebb a ko­rongon rejlő muzsika, F. D. Február II— 17-10 A hét folyamán isimét válto­zékony időre számíthatunk. A hőmérsékletek az évszaknak megfelelőnél magasabbak lesz­nek. Túlnyomóan felhős idő várható, többfelé ismétlődő esőkkel. Egy-egy napon azon­ban fölszakadozik a felhőzet és több órás napsütésre lehet számítani. A hajnali legalacso­nyabb hőmérséklet 0, +5 fok Iközött alakul, a legmagasabb nappali hőmérsékletek általá­ban 5—10 fok között lesznek. Még mindig jóval enyhébb marad az idő, mint az február elején-közepén megszokott. Csupán hétfőn lesz kicsit gyen­gébb a nappali fölmelegedés, mint a múlt héten volt és mint ezen a héten várható. Ez a ki­sebb lehűlés sem azért követ­kezik azonban, mert hidegebb levegő érkezik fölénk, hanem — furcsamód — éppen ellen- kerőleg. Azért, mert az Atlanti­óceán felől ismét enyhébb lég- hullámok sorozata indul el o szárazföld fölé. Előbb azonban a magasabb légrétegekben ér el bennünket a meleg levegő, így a talaj közelben — ahol élünk és dolgozunk — foko­zott lesz a párásodásra való hajlam, és tartósan megmara­dó köd várható. A ködös idő eleve rossz hangulatot okoz, s ehhez még hozzájárul az is, hogy a le­vegő egyre szennyezettebb. A piszkos, szennyezett levegőben pedig meglehetősen -nehéz a szervezetet elegendő oxigénnel ellátni, s ez különösen az aszt­másoknál, illetve az asztmára hajlamosoknál okoz nehezebb légzést. A hét további napjain az­után ismét a gyors és jelentős időjárás-változások következnek. Akkor a szervezetnek nemcsak a többszöri időjárás-változás­hoz kell alkalmazkodnia, ha­nem ahhoz is, hogy a megszo­kotthoz képest 5—7 fokkal is melegebb lesz az idő. Ez is­mét feszültebb idegállapotot okozhat, s ha ezt tudjuk, és természetesnek vesszük, máris nyugodtabbak leszünk... (A térkép a 13-án, szerdán éjfél­kor várható időjárási helyzetet mutatja.) Négy lemezborító: Mozart: Requiem, Fausto Danieli: Szaxofonátdolgozások, a Hair, Space: Just Blue és az utóbbi égszínkék, átlátszó párizsi diszkiadása, amint a lemezt tartó kéz négy ujja a másik oldalról átlátszik.- Elég! De hogy a műfajban maradjunk: kérünk egy önkarl- katúrát! Megkaptuk. Földessy Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom