Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-01 / 31. szám

DimQntüli napló 1980. február 1., péntek Tanácskozik a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége Tanácsülés három baranyai Ognyenevics Milán (1916-1980) Ha a tanácsok, oz iskolák, más oktatási intézmények jó gazda módjára, ésszerűen és takarékosan gazdálkodnak az idei fejlesztésekre és fenntar- tósra-működtetésre rendelkezés­re álló pénzzel, töretlenül foly­tatódhat az oktatás fejlődésé­nek folyamata — hangsúlyozta Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes, a Pedagó­gusok Szakszervezete központi vezetőségének mai ülésén. A szakszervezet vezető testü­leté a idei közoktatási fejlesz­tési célkitűzéseket tekinti ót. Megállapították: már jól iátha'- tó, hogy az V. ötéves terv fej­lesztési céljait csaknem minden vonatkozásban sikerül túltelje­síteni. Az óvodai ellátásban például az eredeti feladat az élért szint megtartása volt, ai tervezett 84 ezer új óvodai hely- lyel szemben viszont öt év alatt várhatóan 104 ezer létesül. H árom baranyai város­ban, Komlón, Sziget­váron és Mohácson tartottak tegnap tanácsülést, hogy egyéb napirendi pontok mellett megtárgyalják az ez évi költségvetést, meghatároz­zák a rendelkezésre álló pénz­eszközök felhasználását. Annyi bizonyos, hogy nem volt könnyű dolguk a testületek tagjainak, hiszen az igények — még a megalapozott igé­nyek is - meghaladják egy- egy város anyagi lehetőségeit. Éppen ezért azok a területek kaptak nagyobb figyelmet, amelyeknek fenntartása, fej­lesztése a lakosság alapellá­tásának, az egészségügyi és oktatási feladatok megoldásá­ra irányultak. Államközi egyezmény alapján Az arab diákok egy csoportja Algériai középiskolások tanulnak Pécsett TESCO-nak hívják azt a ma­gyar irodát, amely szellemi ex­port-import ügyeinket intézi a világban. Hivatalos elnevezése: Nemzetközi Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Iroda. Raj­ta keresztül bonyolódnak le a fejlődő országokba küldött ma­gyar szakemberek utazásai, s a TE5CO a „gyámja” valamennyi hazánkban tanuló harmadik vi­lágbeli fiatalnak. Az Elnöki Tanács elnökének algérioi útját követően született meg egy megállapodás a két állam között, amely szerint le­hetőséget biztosítunk arab szakemberek magyarországi képzésére. Az újdonság ebben a megállapodásban az volt, hogy ezúttal nem egyetemi, ha­nem szakközépiskolai oktatást vállaltunk. Mintegy húsz ma­gyar szakközépiskolában meg­közelítőleg ezer algériai diák tanul. (Elvétve más fejlődő or­szágokból is érkeztek.) A TESCO havi 2600 forintos ösztöndíjat fizet minden egyes hallgatónak, és fedezi IBUSZ-szobáik költsé­geit is. A külföldi diákok iskoláztatá­sa bizonyos oktatási-szervezeti problémákat is a felszínre ho­zott. A Rendtartást például ala­posan felül kellett vizsgálni, ugyanis, ha szigorúan értelmez­ték volna paragrafusait, a ta­nulók be sem tehették volna a lábukat az iskolába. Nem szo­cialista országból érkezett kül­földiek ugyanis csak az Okta­tási Minisztérium vagy o me­gyei művelődési osztályok en­gedélyével látogathatnak ma­gyar iskolát. Czuczor* József, a Baranya megyei Tanács főelőadója is tagja annak a munkabizottság­nak, amelynek az iskolai rend­tartást kell a külföldi hallgatók­ra „átigazítani”. — Ezek a diákok nagyon el­térő iskolai végzettséggel ren­delkeznek. Vannak közöttük ti­zenévesek, de olyanok is, akik közel járnak a negyedik X-hez — mondja. — Nálunk sokkal szi­gorúbbak az egészségügyi elő­írások egyes szakmákkal kap­csolatban, s éz is problémát okoz sok esetben. A mi nappali tagozatos diákjainktól eltérő számonkérési rendszert kellett kialakítanunk számukra. Fél­évente vizsgát tesznek, és az érdemjegyeken kívül általános minősítést is kapnak. Baranyában egyedül a pécsi Zipernovszky Szakközépiskolá­ban tanulnak arab középiskolá­sok, szám: szerint huszonhár­mán. Délután járnak iskolába, külön osztályba. Tegnap dél­előtt az ATI-nál autóvezetést tanultok, ezután váltottam né­hány szót Nadir Lagradával, aki 23 éves, Bou-Saadaban la­kik, és szépen beszél magyarul.- Matematika-fizika szakos iskolában végeztem Algériá­ban. Az édesapám kereskedő, tízen vagyunk testvérek. Ha végzek, otthon technikusként fogok dolgozni egy új gyárban — mondta. — Pécsen jól érzem magam, vannak magyar bará­taim is. A téli szünidőt sikerült otthon töltenem, s ennek én is, a család is nagyon örült. H. J. városban Fő napirend: az 1980. évi költségvetés Komlón a végrehajtó bizott­ság a tavalyinál csaknem 20 millió forinttal magasabb költ­ségvetést terjesztett a tanács­ülés elé, de ez nem jelenti azt, hogy könnyebb lesz oz idei gazdálkodás, mivel fokozot­tabb mértékben kell idén tá­maszkodni a saját bevételekre. Figyelemre méltó, hogy 1980- ban a teljes költségvetésnék 81,3 százalékát fordítják az egészségügyi és a kulturális intézmények fenntartására. Változatlanul vezető helyen szerepel a költségvetésben a lakásépítés és a belváros fej­lesztése, s ugyancsak jelentős összeget — mintegy hatmillió forintot fordítanak a város víz- gazdálkodással kapcsolatos feladatok fejlesztésére. Az utak, hidak felújítására várhatóan ötmillió forintot for­dítanak, de nem feledkeznek meg a városkörnyéki települé­sekről sem. A költségvetés Ma- gyaregregy község felújítási alapjára például 110 ezer fo­rintot irányoz elő. * Szigetváron, a városi ta­nács ülésen is a legnagyobb érdeklődéssel fogadott napi­rendi pont volt a város idei költségvetésének tárgyalása. A végrehajtó bizottság olyan javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben messzemenően figyelembe vették az ésszerű takarékosság és a rendelke­zésre álló pénzeszközök minél hatékonyabb felhasználását. Úgy fogalmazott a tanács­ülés, hogy az egészségügyi el­látásban, valamint az alsófokú oktatásban semmilyen, pénz­ügyi okokból bekövetkező za­var nem lehet a jövőben sem. Nagy hangsúlyt kapott a tár­sadalmi munka szervezésének jelentősége, hiszen a tervek szerint idén mintegy ötmillió forint értékű, a várost szépítő, illetve az intézmények fenn­tartását segítő társadalmi munkára számítanak a város vezetői. A beruházások közül feltét­len teljesítendő feladatként jelölték meg az ötödik ötéves tervben előirányzott lakásszám megépítését, a szennyvíztisztí­tó-telepnek, a 120 férőhelyes középiskolai kollégiumnak mi­előbbi elkészítését, továbbá a városi vízmű átadását. * A költségvetésről szóló vitát követően a tanácsülés jóvá­hagyta a „Szigetvár város Dísz­polgára” cím, valamint a „Szi­getvár városért” emlékérem ki­tüntetés alapításáról, illetve odaítélésének feltételeiről szó­ló rendelettervezetet. A közoktatáspolitikai határo­zatból következő tanácsi felada. tok végrehajtásáról, a város idei költségvetéséről, fejlesztési ter­véről, valamint a városi tanács végrehajtó bizottsága egészség- ügyi osztályának munkájáról szóló jelentést tárgyalta meg és fogadta el tegnap délután Mo­hács város Tanácsa. A városban még soha nem járt annyi gyerek óvodába és iskolába mint az elmúlt évben, s ez egyben meghatározta a közoktatóspolitikai határozat ta­nácsi feladatait. E terület fel­adatainak sürgős megvalósítá­sát húzta alá a város idei költ­ségvetéséről szóló javaslat is, amelyben kimondták, hogy még az idén elkészítik a Felszabadu­lás lakótelepen tervezett 75 személyes óvodát, egy 40 sze­mélyes bölcsődét. Dinamikusan fejlődik idén a város lakás- építési programja is. A Felsza­badulás lakótelepen kettő, egyenkénti 40 lakásos épület át­adása várható tanácsi beruhá­zásból, ehhez épít még az OTP ugyanitt 80 lakást. Két 24 la­kásos épület készül a Trukli Já. nos utcában, egy 24 lakásos épület pedig OTP-beruházásból a Duna-parton. A város lakóinak ellátását ja­vítja majd a kilencmillió forint­ból létesülő nagy szolgáltató­ház, amit a város új részében, a Felszabadulás lakótelepen adnak át Ugyanezen lakótelep kap élelmiszer- és zöldségbol­tot, presszót, fodrászati és pa­tyolatszalont. K. L—K. Gy. Életének 64. évében elhunyt Ognyenovics Milán, a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetségének nyugalmazott főtit­kára, a Magyar Partizán Szövetség tagja, Baranya megye volt országgyűlési képviselője. Temetéséről később intézkednek. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, A Magyar Partizán Szövetség --------------------------- -k --------------------------— Og nyenovics Milán 1916. jú­nius 22-én született Sárokon. Iskolai tanulmányai után be­tanított gépmunkásként keres­te meg a kenyerét. A munkás- mozgalomba 1942-ben kap­csolódott be, tevékenységét Dél-Baranyában és Pécsett fej­tette ki. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt tagja lett. 1945-től 1948-ig a Pécsi Bányaigazgatóság üze­mi bizottságának elnöke volt. 1948-ban a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetségének titkára, majd fő­titkára lett. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, később rehabilitálták, s ő azonnal békapcsolódott ismét a mozgalomba. Az ellenforra­dalom leverése után a párt Baranyába küldte: az MSZMP Intézőbizottságának elnökhe­lyettese és egyben az agitá- ciós és propaganda osztály vezetője lett. 1957-től újra a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségében an­nak főtitkáraként dolgozott egészen 1973-ig, nyugdíjazá­sáig. Első ízben 1958-ban vá­lasztották meg országgyűlési képviselőnek az akkori sellyei választókerületben. Ettől kezd­ve négy országgyűlési ciklus­ban képviselte a Magyarorszá­gon — és így Baranyában is — élő délszlávok érdekeit a parlamentben. Országgyűlési képviselőként aktív részt vál­lalt 1959—60-ban a délszláv- lakto területeken a termelő- szövetkezetek szervezésében. A szövetség főtitkáraként és or­szággyűlési képviselőként szün­telenül a kisközségekben élők gondjainak megoldásán fára­dozott, számos helyen neki kö­szönhetően épült bekötő út, lett villanyvilágítás, vízellátás. A drávai árvíz idején sokat segített választókerületének bajba jutott lakosságán. Ognyenovics Milán elsőren­dű feladatának tekintette min­denkor a párt politikájának anyanyelven való közvetítését és mozgósítani annak megva­lósítására. Fáradhatatlan har­cosa volt a délszláv kulturális hagyományok ápolásának. Nyugdíjba vonulása után is fiatalos lendülettel és nagy kedvvel vett részt továbbra is a szövetség munkájában. Ognyenovics Milán a közel­múltban könyvtárát, nemzeti­ségi gyűjteményeit és más ér­tékeit a pécsi és a felsőszent- mártoni délszláv klubra ha­gyományozta. Munkásságának elismerése­ként a Magyar Szabadság Ér­demrenddel, a Munkás—Pa­raszt Hatalomért Emlékérem­mel, a Magyar Partizán Em­lékéremmel, három írben a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntették ki. Zarszamadas Líppön Szép eredményeket ért el a szövetkezet A kedvezőtlen időjárási kö­rülmények ellenére kiemelkedő eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt a lippói termelőszö­vetkezet. Talán ez lehet az ősz. szegzése a tegnapi zárszámadó közgyűlésnek, melyen Karasz László, a gazdaság elnöke szá­molt be a tagságnak és a meg­jelent vendégeknek a tavalyi munkáról. A termelőszövetkezet 1964 hektár területen kívül, koope­rációban a kisharsányi terme­lőszövetkezettel még 174 hek­táron gazdálkodik. A növény- termesztés 91 százalékát a bú­za, kukorica, cukorrépa és a szója jelenti, de ezen kívül lu­cernával, borsóval és zöldség­félékkel is foglalkoznak. Búzát az elmúlt évben 508 hektáron termesztettek, s annak ellenére, hogy az őszi és a téli időjárás ennek a növénynek sem kedve­zett, a hektáronkénti átlaguk el­érte az 55,56 mázsát. Ezzel az eredménnyel Baranya megyé­ben az elsők lettek. Kukoricát 803 hektáron termesztettek, a hektáronkénti átlag 76 mázsa volt. Cukorrépából 472, ipari szójából 18,2, vetőmag szójából 24,4, míg borsóból 12,75 má­zsás hektáronkénti termésátla­got értek el. Állattartásuk szer­kezete az elmúlt évhez viszo­nyítva nem változott, így tavaly is pecsenyecsirke és szarvas­marha-hizlalással foglalkoztak. 1979-ben már üzemelt a kétszer hat ólas baromfitelep, melynek eredményeként nőtt az állattar. tás árbevétele. Pecsenyecsir­kéből egyébként a tervezettnél lényegesen többet, 25 078 má­zsát értékesítettek. A takar­mányfelhasználás egy kilo. gramm élősúlyra 2,37 kilogramm volt. A baromfitakarmányok keverése teljes egészében sa­ját keverőüzemükben történik. Jó eredménnyel zárta az esz­tendőt a szarvasmarha-ágazat. Az értékesítési súlytervük 1452 mázsa volt, ezzel szemben 1865 mázsát teljesítettek. Az egy ki­logramm súlygyarapodásra fel­használt abrak mennyisége el­érte a-4,9 kilogrammot. A termelőszövetkezet támo­gatja a tagok háztáji gazda­ságát. A kukorica és takar­mánybúza vásárlás mellett kor­látlan mennyiségű tápot adtak, amit házhoz is szállítottak. Se­gítettek a hízómarha alap­anyagbeszerzésben, s emellett naposcsibéből is az igényelt mennyiséget biztosították. A ta­gok a háztáji termék előállítás­ból több mint 20,5 millió forint bevételre tettek szert, ami 800 000 forinttal több az előző évinél. A lippói termelőszövetkezet tavalyi tiszta eredménye 18,8 millió forint, az árbevétele 141,7 millió forint volt. Az egy dol­gozóra jutó termelési érték meghaladja a 408 000 forintot. Az egy dolgozóra jutó évesét, lagkereset 51 522 forint volt, ami 4294 forintos havi átlagkere­setnek felel meg. Ezt követően hozzászólásokra került sor, majd a tagság egy­hangúlag elfogadta Karasz László beszámolóját. A zárszám­adó közgyűlésen részt vett dr. Németh Elemér, a Mohács já­rási Hivatal elnöke. Ugyancsak tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a sás- di Búzakalász Termelőszövet­kezet. A tagságnak Renner Ti­bor, a gazdaság elnöke számolt be az elmúlt év eredményeiről. A közgyűlésen részt vett dr. Pa­tes Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Czégény József, a Baranya megyei Párt- bizottság titkára és dr. Bíró Sándor, a Baranya megyei Ter­melőszövetkezetek Szövetségé­nek titkára. R. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom